Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! tornáim MAGVAR 9ZOC»AUf.rA M U-N KA’ 9 PA'fiTT PA'CS-tfiSKUN MEC-YEI BÍZOTTÁ A’Ca’NAI/ LAPJA XXVI. évi. 196. szám Arat 1 forint 1971. augusztus 20, péntek &14&H CLUUfJUAZtuJ A törvény értelme 201 H uszonkét esztendős mindössze. Született 1949-ben. Korára nézve fiatal, mégis évszázadok tapasztalata ösz- szegeződik benne. Egy ország alkotmányát nem illik, nem lehet a születés dátumával mérni. Vannak alkotmányok, melyek már a fogantatásuk percében elavultak, ha nem a feltörekvő új néposztály forradalmi vívmányait foglalják magukban. A Magyar Nép- köztársaság alkotmánya, melynek születésnapját ma ünnepeljük, olyan korszak vívmányaként emelkedett törvényerőre, amikor a fel- szabadulás adta lehetőségekkel is élve a dolgozó nép, a munkásosztály kivívta hatalmát. S amikor a szocializmus felépítésében jelölhette meg az elérendő nemzeti célokat, kitűzve főbb vonásaiban a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés irányát. Ezért mondjuk, hogy a mi alkotmányunk korszerűségben, céljait illetően, a jogok és kötelességek emberiességében messze megelőzhette a nálunk tán gazdagabb és sok tekintetben fejlettebb országok alkotmányát ts. Alkotmányunk „ifjú kora” ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogy ez a törvény, mely nemzeti létünk alapviszonyait rögzíti, minden előzményt nélkülöz. Hiszen az első alkotmánytörvényt hazánkban az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság teremtette. S ha az ezeréves alkotmány, melyre az ország hajdan volt urai oly szívesen hivatkoztak, nem is létezett, illetve az csak a rendiség védelmében alkotott törvényeket, szokásjogokat foglalta magában — a magyar haza mostani, szocialista alkotmánya támaszkodik a történelmi múlt minden haladó hagyományára. Mindazokra az előzményekre, melyek az államalapító 1. István királytól vezettek napjainkig. Volt amikor a nemzet fennmaradásáért kellett küzdeni tatár, török vagy Habsburg-leigázás ellen, máskor Dózsa kaszás seregei képviselték az elnyomottak jogos érdekeit. S nem lehet feledni a magyar szabadság- harc küzdelmeit sem, a forradalmi ifjak követeléseit, Kossuth eszméit, s Petőfi lánglelkű jóslatait, melyek lényegében jobban és pontosabban, korszerűbben fogalmazták meg a maguk idejében a nép igazi jogait és kötelességeit, mint az úgynevezett „ezeréves alkotmány”. Petőfi, aki „A néppel tűzön-vízen át!” jelszavát tűzte pályatársai elé, világosabban és mesz- szebbre tekintve látta, érezte a jövőt, s tudta, hirdette azt is. hogy a „Kánaán” eljöveteléig még nagyon sokat kell küzdenie, fáradoznia az emberiségnek. Történelmi múltunk, a forradalmi hagyományok azok, melyek — túZ az alkotmány írott betűin — segítenek kialakítani és megfogalmazni mindazt, amit együvétartozásnak, más szóval hazafiságnak nevezünk. Nekünk itt, Bács-Kiskun megyében nincs nehéz dolgunk, amikor közös kincseinket akarjuk felmutatni, hogy erősítsük ezeket az összetartó kötelékeket. Amikor jeles és kiváló egyéniségek példájával akarjuk nevelni ifjúságunkat. A A ert nemcsa^ a szo~ i\ft cializmus vívmányainak jó példáiban, az erősödő szövetkezeti gazdaságokban, a munkásosztály szorgalmát bizonyító fejlett ipari üzemekben gazdag ez a megye, de kulturális értékekben és nagyszerű hagyományokban is. (Tán legékesebbennmtatja ezt napjainkban a most zajló esemény, a folklórfesztivál...) S nemcsak Petőfi neve tolul az emlékezők ajkára ilyenkor, de sok más kiváló hazánkfiáé is, akik közé Katona József, Móra Ferenc vagy Nagy Lajos épp úgy odatartozik, mint Ligeti Károly, Berkes Ferenc, Mathiász János, Tóth László és Molnár Erik, s a nagynevű Kodály Zoltán. Csakis velük együtt, alkotásaikkal és emberi nagyságuk, tetteik emlékezetével, példájával juthatunk előbbre — az anyagi jóléttel együtt — az állampolgárok helyes nemzeti tudatának kifejlesztésében, a teljes emberi élet megteremtésében. T ennivalók sokasága áll még előttünk. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a napirenden levő időszerű feladat: a szocializmus építésének folytatása, a korábbinál magasabb szinten. Gyakran mondjuk ezt, azonban tudjuk, hogy mennyivel könnyebb magunkénak érezni az általános célokat, mint megszabni és véghezvinni a hétköznapi gyakorlati feladatokat, melyekhez nem kaphatunk óránként útbaigazítást. Amikor a gazdasági vezető előtt ott áll a választás, hogy döntsön — de nemcsak egyszerűen az adott helyi termelési, gazdaságossági célokat és szempontokat, hanem pártunk politikájának megfelelően az egész társadalom érdekeit is figyelembe véve. Vagy amikor az újonnan kitermelődő ellentmondások feloldása, o szocialista erkölcsök megszilárdítása, a nehézségektől egyáltalán nem mentes szocialista építőmunka akadályainak leküzdése, a dinamikusan fejlődő közösségek igényeinek, kielégítése támaszt új és új feladatokat. Mindez nem képzelhető el a dolgozók együttműködése, a szövetséges osztályok összefogása, a különböző társadalmi rétegek támogatása nélkül. A közös összefogás nagy nemzeti és internacionalista programjaként olvassuk ilyenkor a néphatalom alaptörvényét, melynek egyes vonatkozásai bizonyára már túlhaladottak, de alapjaiban kiállták a próbát. Az a hatalmas fejlődés, melyen az ország és társadalom keresztül ment az eltelt huszonkét év alatt, nyilván nem tükröződhet ma már az 1949-ben született alkotmányban. Ahhoz, hogy életünk kifejezője legyen, magának is élnie, változnia kell. Új alkotmányra természetesen nincs szükség, hiszen alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is és változatlanul érvényesek. Szükséges viszont, hogy — mint ebben pártunk X. kongresszusa és az országgyűlés is állást- foglalt — széles körű, demokratikus eszmecsere után a parlament megfogalmazza a szocializmus teljes felépítésének feladatait, jelezze a további távlatokat, s az elmúlt több, mint két évtizedben elért társadalmi, politikai és kulturális vívmányainkat is rögzítse az alkotmány. E mberi kiteljesedésünk lehetőségeire figyelve — jogok, kötelességek, munka, pihenés, kulturálódás — így térünk vissza mindig a mindenki számára világos célokhoz és alapigazságokhoz, melyek nélkül nem élhetünk. Mert a nagy emberi célok és igazságok mindig egyszerűek és világosak, mint az alkotmány szavai is... Melyben egy nagyszerű jövőt álmodó és alkotó nép fogalmazta meg — s fogalmazza időről időre újra — élete legfőbb tartalmát, munkája célját és értelmét. Hárman az alapítók közül (4. oldal) Miért éppen az őszibarack? (4. oldal) A legújabb kenyér (5. oldal) Duna menü fesztivál (6—7. oldal)