Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
JW1. Mffusetns 19. csütörtök L oldal A tanácsok új kiváló dolgozói Futó Jakabné csoportvezető Felsőszentivánon, Felföldi Lajos a nagybaracskai községi tanács elnöke, Saity József, vb-tit- kár Katymár, dr. Perényi Béla Hajós község tanácsának elnöke, Gyuricza Imre Dunaszentbenedek községi tanácsának elnöke, Paczolai Sándor vb- titkár Fájsz, Sántha Gá- borné főelőadó Kecskemét járási hivatal, Bőte Józsefné előadó Kunszent- miiklós, Kovács Józsefné főelőadó Helvécia, dr. Szabó Gyula vb-titkár Kiskőrös, Gyulai István Csengőd község tanácsának elnöke, Balogh Józsefné főelőadó, Kisszállás, Galgó- czi Vince vb-titkár, Ke- lebia, Franek János Kunbaja tanácsának elnöke, Zsubony György csoport- vezető és Hajda Béláné főelőadó Bajáról, Szabadi Imréné anyakönyvvezető Kalocsa, Fekete Antal előadó Kecskemét, és Király Flórián csoportvezető Kiskunhalas. A megyei tanács dolgozói közül: dr. Kovács László és dr. Kocziha Klára főelőadók, Adám Attiláné előadó, Bozsó An- talné kisegítő, Kontos Mihály és Krecsmarik Lajos gépkocsivezetők. Kitüntetett népművelők Bács-Kiskun megye köz- művelődésében kiemelkedően munkálkodó könyvtárosokat, tanácsi, tömegszervezeti, gazdasági vezetőket, kulturális intézmézsef Attila Művelődési Központ képzőművészeti körének vezetője, Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója, Németh István, a rémi Dózsa TerZoboki Lászlnnc átveszi a kitüntetést. nyék munkatársait tüntet- 1 ték ki tegnap délelőtt a I kecskeméti városi műve- I lődési központban tartott ünnepségen. A- megyei pártbizottság és a peda- j go« us szakszervezet képviselőinek jelenlétében — Bodor Jenőnek, a megyei tanács művelődésügyi osztály vezetőjének köszöntő szavai után — Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a kitüntetéseket. A Szocialista Kultúráért Érdemérmet kapta Abrahám János, a Bács-Kiskun megyei Filmstúdió vezetője, dr. Bilekov Pál. a Kiskunhalasi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Czifra Jánosné, a hajósi általános iskola igazgatója, Vígh László, a bajai Liszt Ferenc énekkar karnagya, Fenyvessy Jenöné, a megyei könyvtár igazgatója, Heltai Nándorné, a Kecskeméti Katona József Könyvtár munkatársa, B. Mikii Ferenc, a bajai Jómelőszövetkezet elnöke, dr. Perényi Béla, a Hajósi Nagyközségi Tanács elnöke, Pétervári János, a kiskőrösi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, dr. Szabó Gyula, a Kiskőrösi Nagy- j községi Tanács titkára, Szamosfalvy Imre a megyei népművelési tanácsadó vezetője, Urbán Mik- lósné, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor városi könyvtár könyvtárosa és j Zoboki Lászlóné, a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat kecskeméti filmszínházainak üzemvezetője. Huszonegyen kaptak mi- ; niszteri dicséretet. Kiváló ! dolgozó kitüntetésben részesült Leirer Györgyné, a császártóltési művelődési otthon dolgozója. Madár István, a solti községi művelődési ház igazgatójaa Budapesten, a Művelődésügyi Minisztériumban vette át a Kiváló népművelő kitüntetést. Nagy az érdeklődés Újabb csoport Szimferopolba Mint ismeretes, megyénk szovjetunióbeli testvérterületének székhelyén, a krími Szimferopolban Bács megyei kiállítás nyílik szeptember 17-én. Ebből az alkalomból a kecskeméti IBUSZ-iroda társasutazást szervez, amely iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy a létszám már be is telt. Az IBUSZ-iroda erre való tekintettel most egy újabb csoportot szervez.^ Mindkét csoport résztvevői 16-án indulnak repülőgéppel, s részt vesznek a kiállítás megnyitó ünnepségén és az ezzel kapcsolatos fogadásokon. Ezenkívül ellátogatnak még Jaltába és Bahcsiszerájba. Brazil idegenforgalmi szakemberek Kecskeméten Vasárnap az IBUSZ, a MALÉV, valamint a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat meghívására brazil idegenforgalmi szakemberek egy csoportja érkezett Magyarországra. Hazánkkal való ismerkedésük során a csoport tagjai tegnap Kecskemétre lá- toga&ak. A Rio de Janeiróből és Sao Paulóból jött vendégek elragadtatással beszéltek a magyar konyhaművészetről és vendégszeretetről, amelynek híre már Brazíliába is eljutott. Még ennél is jobban megragadta őket a magyar népművészet és az ország tájainak szépsége. Budapest látképe a Gellértheggyel és a Dunával Rióra emlékeztet — mondták a brazil vendégek. — Kecskemét gyorsan fejlődő város, olyan környezettet, ahová ugyancsak érdemes ellátogatni — jegyezték meg többen, s hangsúlyozták, hogy hazaérve sok szépet tudnak majd Magyarországról elmondani. A kecskeméti barackpálinkáról tréfásan jegyezték meg, hogy — a legjobb valuta, mert azt soha sem devalválják —, célozva ezzel a dollárral kapcsolatos intézkedésekre. N. O. Szerzé§ és tisztesség MÉG EGY ÉVTIZEDDEL ezelőtt is sokak számára elérhetetlen vágyálom volt a hétvégi ház és az autó. Ám a tehetősségnek e kézzelfogható tárgyai évek során a realitás határain belülre kerültek — ugyancsak sokak számára —, s ekképpen váltak státusszimbólumokká. A tárgyakhoz fűződő érzelmi színkép is összetettebbé vált; már nemcsak az autó puszta léte, hanem márkája, minősége is paraméterként jött számításba a boldogulás fokának megítélésénél, úgyszintén az is, hogy hol, milyen költséggel, milyen mértékben épül a hétvégi ház. Valamint az is, hogy az egyik a másikat milyen „sebességgel” követi. Vagy követi-e egyáltalán ... Az, hogy a kocsi és a tó-, illetve folyóparti házacska még beláthatatlan ideig a tekintély jelképeként funkcionál a köztudatban, ugyancsak valószínűsíthető. Sokat tehetünk az ellen, hogy a jólét ilyen megnyilvánulásaihoz ne tapadjon misztikus varázslat, de azzal is számolnunk kell, hogy Itt a tudat évezredek alatt megkövesedett rétegeiről van szó, s a leépítésükhöz egy történelmi időszak szükséges. „Akinek van valamije...” — a hajdani szegények nehéz, vágyakozó sóhajait olykor még visszahalljuk. Gondolom, a tehetősség presztízsvarázslatának aláhanyatlását leginkább az idézheti elő, ha az autó és a hétvégi ház minden becsületesen dolgozó ember, illetve család számára elérhető lesz. És ma ott tartunk, hogy az egészen kis jövedelműek, valamint a hátrányosabb helyzetben élők, a még lakásnélküliek, vagy nagycsaládosok kivételével — ezek száma, aránya lakóhelyenként változik, országosan is, a megyénkben is — a kocsi és a vfleend- ház megszerezhető realitás. MÁSFELŐL azt is nyugodt lelküsme- rettel deklarálhatjuk —- a politikai vezetés részéről ez idejében meg is történt —, hogy sem az autó, sem a hétvégi ház nem „luxuscikk”, hanem a dolgozó ember (ha úgy tetszik: a „kisember”) jogos szükséglete. S ez így is van, hiszen mind a kocsi, mind a vikend- ház — célszerű használat esetében — az életfeltételeket könnyíti meg: a testi és a szellemi energia jótékony újra- termejődését serkenti, s ez a termelő munka szempontjából is egyértelműen hasznos. Nem is szólva az áttételesebb előnyökről, amelyek jelentősége nem kevésbé fontos! Szükségletről van szó tehát — hangsúlyoznám még egyszer —, olyan igényről. amely épp a kielégítés folytán nemesedik, s terelődik mindinkább a szellemi szükségletek irányában. Ám pillantsunk az érem másik oldalára is: a szóbanforgó szükséglet csakis akkor tekinthető jogosnak, ha annak egyedüli fedezete a társadalom számára nyújtott hasznos munka, végezzük azt akár főállásban, akár melléktevékenységben. Vagyis a közhasznú szellemi vagy fizikai erőkifejtés, s nem az ügyeskedés, a köztulajdon ilyen vagy olyan dézsmálása, a manipuláció, a kapcsolatok gátlástalan kihasználása. Fontos ezt újból és űjfent hangoztatni? Igen. mert a köztudatban nemcsak a presztízsjelkép munkál, hanem szerencsére az erkölcsi meg-, illetve elítélés is. A tömegek morális érzéke rendkívül hasznos tényező, a közélet tisztaságának talán a legfontosabb bázisa, még akkor is, ha kissé egysíkú, nem eléggé differenciált. Ez utóbbi nem véletlenül van így; a jövedelem megszerzésének módja sok esetben rejtve marad, ám akár a becsülettel, akár a becstelenül szerzett jövedelemnek egyaránt lehet következménye — vaskosan reális, látható, érzékelhető megnyilvánulása — a víkendház és a kocsi. S a közvélemény, mint oly sok más esetben, most is hajlamos a túlzás, vagy akár hibás általánosításra. Azzal, hogy eleve gyanúval szemlél mindenfajta anyagi gyarapodást, boldogulást. A VALÓSÁGOS HELYZET ugyanis nagyon összetett: mint ahogyan egyes rétegek sokféle úton-módon boldogulhatnak, mások hasonlóan sokféle okból rekednek meg a „gyenge, közepes” anyagi szinten. Az okok között nemcsak a hátrányos tárgyi adottságok, hanem a jövedelembeosztásra való képtelenség, a szakmai előrehaladás, a szorgalom, az igyekezet hiánya — tehát a szubjektív tényezők — is szerepet játszhatnak. És játszanak is, eléggé gyakori esetben. S itt már sok a zsákutca. A kispolgárság és az anyagiasság elmosódó általánosításával nem sokra megyünk. De ezenkívül kimondottan megtévesztő lehet, ha az említett javak megléte vagy nemléte alapján ítélkezünk. A konkrét helyzetek értékelése nyújthat eligazítást. Az évek hosszú során összeku- porgatott kis Trabant vagy Zaporozsec tulajdonosának erkölcsisége kevésbé kikezdhető, mint azé az igazgatóé vagy osztályvezetőé, aki a hivatali, illetve a vállalati kocsin szállíttatja el és vissza családját az ország másik sarkában levő üdülőbe. Hogy az egyéb — nem „hivatalos” — igénybevételről ne is beszéljünk. Az analógia a hétvégi ház esetében is adott — ki ne hallott volna már súlyos közpénzen épített vagy vásárolt vállalati üdülők magáncélokra történő felhasználásáról? S nemcsak a magánkocsi és víkendház lehet státusszimbólum. hanem a vállalati (vagy szövetkezeti) Chevrolet is — lévén a Volga manapság már „szegényes” megjelenésű jármű — továbbá a kacsalábon forgó vállalati üdülő is. A következtetést mindenki levonhatja: mi megy kevésbé és mi megy jobban a köz zsebére. VÉGSŐ SORON a harácsolások, a közjavakat kisajátítók kellőképpen el nem ítélhető magatartása a tisztességgel gyarapodókra üt vissza. Ezért az ő erkölcsi érzékükre épp úgy apellálunk, mint azokéra, akik még csak azután válhatnak kocsi-, vagy víkendház-tu- lajdonosoká. Mert nem a javak a döntőek, hanem a megszerzésük módja. És mennél inkább helyreáll a közhasznú munkával nyújtott fedezet becsülete, annál szigorúbban ítéli el közvéleményünk a harácsolok visszataszítóan antiszociális magatartását. Minél nagyobb a tisztesség értéke — a pénzben kifejezhető is! — annál szűkebb tere marad a tisztességtelenségnek. így kívánja ezt a közélet tisztasága és a jó társadalmi közérzet egyaránt. Hatvani Dániel Ilyen ez a KRÓNIKA... Azt. mondja a közmondás: jó munkához idő kell. Ez jut eszembe, amikor olvasom, hogy a londoni Stoker család házában a napokban megjelentek a KÖZMÜVESÍTÓ VÁLLALAT EMBEREI hogy a bejárati ajtók mellett még egy feljáratot építsenek. Erre azért volt szükség, hogy a babakocsit ne a lépcsőkön kelljen le és íelcipelni. Csakhogy időközben a baba betöltötte a tizennyolcadik életévét. A köz- művesítési vállalat vezetője a késéssel kapcsolatban kijelentette: A megrendelés nem tartozik a sürgős munkálatok közé. * * * Tudott dolog, hogy mindenkor fontos vigyáznunk a tisztaságra. Sydney-ben is tisztasági hetet tartottak és felszólították a lakosságot, HORDJANAK KI MINDEN FELESLEGES rossz holmit az utak szélére, ahonnan a köztisztasági vállalat majd elszállítja. A vállalat emberei egy mellékutcában a sok szemét között egy ős, öreg autót találtak, amelyen a következő tábla volt: Vigyázat! Nehogy elvigyék! Én még ezzel járok! * * * Napjainkban rendkívül fejlett a hírközlés. Valami történik a Föld túlsó oldalán és a telexgépek néhány perc múlva nálunk közlik az eseményt. Talán ezt példázza a különös verseny, melyet Jugoszláviában rendeztek. A versenyen két postagalamb, a telefon, a távirda és egy gépkocsi vett részt, A nem mindennapi verseny célja: hogyan lehet LEGGYORSABBAN ELJUTTATNI EGY HÍRT az egymástól hatvan kilométer távolságban levő Zágrábból Ljubjanába. A leggyorsabbnak a gépkocsi bizonyult, eredménye 1 óra és 32 perc. A második helyen a postagalambok végeztek, 2 óra és 40 perc idővel. A távirat 2 óra 50 perc alatt jutott el a címzetthez. Telefonösszeköttetést viszont csak hat óra után sikerült létesíteni. • • • Sok még a lakáskereső, s még több azoknak a száma, akik megelégszenek egy albérleti szobával. Tengernyi apróhirdetés tanúskodik erről. A LEGÉRDEKESEBB APRÓHIRDETÉST a Stuttgarter Zeitungban olvastam. Szó szerint így hangzik: Gyermektelen, szorgalmas, tiszta, takarékos, becsületes, szerény, csöndes, egészséges házaspár, akinek nincs barátja, ismerőse, társasága, ünnepe, szemete, izzadt lába, férge, kutyája, macskája, énekesmadara — szobát keres. Jelige: A takarítás megszállottjai. Ilyen tökéletes házaspárnak csak akadt egy kiadó kis szoba? Nem biztos ... • * * Ha már az apróhirdetésnél tartok, nem mulaszthatom el egy mini krimi közlését sem. ÉJJELIŐRT KERESETT hirdetés útján egy colorádói áruháztulaidoroc. Másnap nyitáskor döbbenten tapasztalta, hogy áruházát az éjjel szinte teljesen kifosztották. Irodájának aszta« Ián gépírásos cédulát talált, a következő szöveggel: Uram! Igyekeznünk kellett, mielőtt az éjjeliőr elkezdi munkáját! Hálával és köszönettel a — szorgalmasok ... * * * Korunk legfurcsább világrekordjainak egyike született meg a közelmúltban. Dakarban, Szenegál fővárosában új rekordot állított fel egy fiatalember. SZÁZ ÓRÁT BICIKLIZETT egyfolytában a város stadionjában. Közben evett, mosakodott, borotválkozott anélkül, hogy abbahagyta volna a pedál taposását. íme: nemcsak a víz alatt, nemcsak az űrben vagy a Holdon, hanem a jó öreg biciklin is lehet élni. Ha van miből. * * * Nagy gond mostanában a kissé teltebbre gömbölyö- dött férfiaknak és hölgyeknek a felesleges kilóktól való megszabadulás. Örömmel jelenthetem, e téren is megszületett a szupermodern megoldás! Henry Blithe angol hipnozltőr feltalálta a LEGKELLEMESEBB FOGYÖKÜRÄT Eljárása szerint az ember a hipnózist követő álom alatt megszabadul kilóitól. Maga a hipnózis-szeánsz igen egyszerű és főleg rendkívül olcsó. Ebéd helyett a fogyni kívánó személy lejátsza magának a megnyugtató, értelmetlen szöveget mondó hanglemezt, és a lemezborítóra fényképezett hipnotizőr szemébe néz. Természetesen mélyen. Egyébről eddig nem értesültem ... Révész Tibor