Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

huzamosan a szövetkezet a lakosság igényeinek meg­felelően tovább növelte szolgáltatási tevékenységét is. A kölcsönzőbolt készle­teinek értéke már megkö­zelíti a 150 ezer forintot. De foglalkozott a szövetkezet ruhatisztítással, festéssel, bérvágással és az IBUSZ- szal kooperálva utazásokat is szervezett Teljesen meg­oldotta a szövetkezet Bács­almás lakosságának húsel­látását is. A néhány éve működő — az ÁFÉSZ tá­mogatásával eredményesen tevékenykedő — sertéshiz­lalási társulás tagjai pél­dául táptakarmányt kapnak a szövetkezettől, amely évenként mintegy kétezer hízott sertést vesz át a társulástól és dolgoz fel sa­ját húsüzemében. Ezenkí­vül átvesz sertéseket, a Bácsalmási Állami Gazda­ságtól is, érthető tehát, ha a szövetkezet ellátási kör­zetéhez tartozó községek­kfvül a bácsalmási zöld­ségbolt is — amellett, hogy a lakosság ellátásáról gon­doskodik — felvásárolja a szövetkezet tagjainak kis­kertjeiben megtermelt és felesleges zöldségféléket. A szövetkezet egyébként is széles körű felvásárló tevé­kenységet folytat. Millió számra vásárolja meg a to­jást, száz és száz mázsa számra a baromfit, de át­veszik a tollat, galambot, nyulat, gyógynövényt. Ér­dekességként és az ágazat „súlyának” érzékeltetésére említjük meg csupán, hogy a felvásárlási munka pél­dául 1969-ben a szövetke­zetnek közel 200 ezer forint nyereséget jelen tett.. De ezt a szolgáltatást nem így kell nézni, s nem is így nézik a szövetkezet vezetői. A lényeget látják benne: a lakosság érdekeinek a kép­viseletét Ha az eredményekről szólva eddig a jó szerve­x wy < a?,!*™ A községi fiatalok kedvenc szórakozóhelye a mátétclkl presszó. Nem kell hangsúlyoz­nunk, hogy ez a lakossági érdek, igény nagyon sok­rétű. De el kell monda­nunk azt is, hogy a szö­vetkezet vezetősége ismeri ezeket az igényeket és az erőkhöz mérten igyekszik is kielégíteni azokat, meg­teremteni a lehetőségeket ehhez. A vezetőséggel eb­ben a szándékában egysé­ges a tagság. Nem lényeg­telen az sem, hogy a szö­vetkezet dolgozói milyen szellemben, közérzettel végzik munkájukat Erre a szellemre utal, hogy úgy­szólván minden dolgozó bekapcsolódott a munka­verseny valamilyen szerve­zett formájába. Az említett szocialista brigádokon kí­vül tízen jóval felül van a kiváló címet elért egysé­gek száma. A munkaver­seny népszerűsítésében, szervezésében nagy szerepe van a pártszervezetnek, a KISZ-szervezetnek, és a t — az 1965—70. években — fogytak Bácsalmáson, Ta- szakszervezetnek, úgy is a tartós fogyasztási cik- taházán és Mátételkén. Mo- mondhatnánk, hogy e há- kek ezer és ezer számra sógépből 1074, rádióból rom politikai szervezet a Gazdag választék a bácsalmási ruházati nagyáruházban. ben nem kell sorba állni sertéshúsért, töltelékáruért. Mondanunk sem kell, hogy a szövetkezet eredmé. nyeit nemcsak akkor érzi a tagság, ha bemegy valame­lyik üzletbe vásárolni, s ott bőséges árukészletet, gaz­dag választékot talál (s valljuk meg, nem egy cik­ket olcsóbban is kap meg), hanem részesülnek abból összeg szerint is, a részle­gyek alapján. Ahogyan emelkedik a szövetkezet évi nyeresége, tiszta bevétele, úgy növekszik a részje­gyekre jutó összeg nagysá. ga is. Tavaly például 360 ezer forint volt a visszaté­rítés összege. Jól sáfárko­dik a szövetkezet a szociá­lis és kulturális alappal is. Két idős tagját például ha­vonta rendszeres juttatás­ban részesíti. Évenként több tízezer forintot fordí­tottak kirándulásokra, or­szágjáró körutak lebonyo­lítására, a tagok üdülteté­sére. Most készült el az a nyolcszemélyes üdülő, amelynek létrehozására kö­zel félmillió forintot költöt­tek a bácsalmásiak, s ahol minden szövetkezeti tag egy-egy hetet tölthet pihe. néssel, szórakozással, telje­sen díjmentesen. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a szö­vetkezet sportköröket tá­mogat, kultúrcsoportot ré­szesít juttatásban, akkori igazat adhatunk a fenti megállapításnak: jól sáfár, kodik az említett alap ösz- szegeivel. A lakosság és a tagság érdekeit szolgálja, igényeit elégíti ki a szövetkezet fel- vásárlási tevékenységével is. A háztáji gazdaságok­ban, a kiskertekben termelt zöldségféléket, felnevelt baromfiakat és kisállatokat a Bácsalmás és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet négy felvásárló telepéhez szíve­den viszik a gazdák. Ezen^ zést, a megfontolt cseleke- kereskedelmi ruházati for. deteket említettük — azok galom 1970-ben 35 millió mögött, bár kimondatlanul forintra rúgott, öt év alatt — ott húzódott a helyes szövetkezetpolitika. Két­ségtelen, hogy a szövetke­zet politikájának legjobb fokmérője az eredményes­ség, hiszen ez „árulkodik” az áruellátásról, a lakos­ság sokrétű igényének ki­elégítéséről is. A klasszi­kus engelsi példával élve — a puding próbája az, hogy meg lehet enni — a szövetkezetpolitika próbája az, hogy milyen arányban elégíti ki a hatáskörében lakó emberek igényeit: vá. laszték, mennyiség, minő­ség tekintetében. A bács­almási szövetkezet üzletei­be, vendéglátó egységeibe, áruházaiba mindig bizton­sággal térhet be a vevő. Ez csupán nemcsak hang­zatos fogalmazás, hanem olyan tény, amelyet számok bizonyítanak. Például: akis­Töltelékáru, tőkehús állandóan kapható a bácsalmási húsboltban. A húsüzem termékei. A Sárga Csikó vendéglő fehér asztalai. 2590, televízióból pedig 1434 szerepel a kimutatá­sokban. Mindez azt bizonyítja — amint fentebb utaltunk rá — hogy jó a szövetkezet politikája. De az említet­teken kívül mást is jelent e fogalom. Elsősorban a szövetkezeti mozgalom erő­sítésére való törekvést, s népszerűsítést, tömegszer­vezeti munkát. Nem vala­miféle önreklámozás ez, inkább úgy fogalmazha­tunk, hogy a lakossággal megismertetni a szövetke­zetben kínálkozó, számára előnyös lehetőségeket. De itt vissza kell kanyarod­nunk az eredeti megálla­pításhoz: ennek a szövetke­zetpolitikai tevékenységnek is egy a célja: bő áruvá­lasztékkal, korszerű, jól felszerelt üzlethálózattal, előzékeny kiszolgálással, helyben történő árukíná­lattal szolgálni a lakosság érdekeit. motorja a szövetkezet álta­lános fejlődésének, erősö­désének, ami a következő öt évben — a tervekből kitűnően — tovább fokozó, dik. Az előirányzatok szerint az élelmiszer, a ruházat és a vegyes iparcikkek for­galmát a negyedik ötéves tervben 30 százalékkal nö­velik. Közel négymilliós forgalomnövekedést üte­mezett be a szövetkezet a vendéglátásban, de hasonló lesz a felfutás a felvásár­lásnál és az ipari tevékeny, ség körében. Természetesen ez hálózatfejlesztést is igényel. Erről sem feled­keztek meg a bácsalmásiak. Jövőre például a Dugo­nics utcában a 9-es ve­gyesboltot és a három ital­boltot korszerűsítik, de ek­kor kerül sor a Mártírok útján levő üzlet korszerű­sítésére is. Az 1973-as év­ben a Kossuth utcában ve. gyes- és italboltot létesíte­nek. A legnagyobb volu­menű beruházás azonban — az öt év folyamán — az 1973-as kezdéssel tervezett iparcikkáruház lesz. A kö­zel húszmilliós létesítményt előreláthatóan 1975-ben ad. ják át rendeltetésének. A háromezer négyzetméteres alapterületű áruházban lesz majd bútor, vas-edény, műszaki áru, gépkocsial­katrész, kultúrclkk, üveg-, porcelánosztály is. Ismerve az éppen ne­gyedszázados jubileumát ünneplő Bácsalmás és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet eddigi eredményeit, biza­lommal állíthatjuk, hogy1 a kitűzött feladatokat megva­lósítják, s hasonló jő ered­ményekkel ' ezdik a követ­kező negyedszázadot. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents