Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
NEGYEDSZÁZAD A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN szövetkezet profilja Is: a második ötéves terv időszakához, 1960-hoz érve már elsősorban kereskedelmi, ellátási és szolgáltatási funkciót töltött be. Ezt a feladatot így fogalmazta meg az fmsz vezetősége a második ötéves terv indításánál: „Szövetkezetünk fő feladata a falusi lakosság egyre növekvő árukeresletét, valamint a szolgáltatások iránti igényét kielégíteni. Ezt az igényt kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatunk, valamint ipari üzemágunk és a felvásárlások révén elégítettük ki eddig ...” A Bácsalmási Földművesszövetkezet 1963. január 1-én egyesült a Tataháza és Vidéke Körzeti Földmű- vesszövetkezettel, s így az ellátási körzet két községgel: Mátételkével és Tataházával növekedett, s — Bácsalmással együtt — há. rom község lakóinak ellátásáról, igényei kielégítéséről kellet gondoskodnia az fmsz-nek. Ez annyit jelentett, hogy több. mint 12 ezer ember a szövetkezeti hálózaton keresztül szerezte és szerzi be ma is a háztartásában, életében úgyszólván naponta szükséges cikkeket. A vezetőségnek arra kellett törekednie, hogy ezeket a lakossági igényeket. mennyiségben és választékban minél teljesebben kielégítse. Ez sikerült is. A jő működés alapja a tökéletes szervezés, s ARC-áru ház Bácsalmáson a főutcán. hány sorban megemlítsük a közeli évekre szánt terveket, a papírra fektetett elképzeléseket is. Ha azt mondtuk, hogy az 1947-ben kapott 12 ezer forint akkor óriási segítség volt a szövetkezetnek, s majd a továbbiakban idézzük azokat a milliókat, amelyeket az elmúlt évek munkájaként könyvelhettek el az fmsz-ben, akkor már érzékeltettük a fejlődést, a megtett utat. Mert az alakulást követő eg'y-két esztendő tulajdonképpen próbatétel volt, hiszen olyan feladatok hárultak a szövetkezetre, amelyek az élet megindítását jelentették: a termelőmunka támogatása, segítése a földeken, majd a termelőszövetkezetek létrehozásában való aktív közreműködés, azok megerősítése stb. Miután ezeket a feladatokat Bácsalmáson is sikeresen megoldották, megváltozott a Ingyen szállítják házhoz az árut a bácsalmási áruházból. Egy dokumentum 1919-ből. Az fmsz alapszabálya ugyancsak 1949-bőL tek megalakulásához, megerősödéséhez nyújtandó po. litikai és anyagi jellegű támogatás volt fontos. Azt megelőzően pedig az újonnan földhöz juttatottaknak eszközökkel, felszerelésekkel, nem egy esetben vetőmaggal történő ellátása volt lényeges feladat. A Bácsalmási Földművesszö- vetkezet küldöttei is részt vettek 1948-ban azon az országos szövetkezeti konferencián, ahol mintegy működési alapelvként fogadták, illetve fogalmazták meg azt, hogy „ .. .az értékesítés és az elosztás mellett a szövetkezetek elsőrendű feladata a szövetkezeti termelés megszervezése .. Nézzük azonban a konkrétumokat, azt, hogy Bácsalmáson hogyan dolgozott a földművesszövetkezet. Sajnos, itt nincs helyünk arra, hogy részleteiben fölrajzoljuk a fejlődés töretlen vonulatát, meg kell tehát elégednünk azzal, ha a kezdeti nehézségek már részben érintett vázolását követően rátérünk majd az utóbbi évek eredményeinek sok ágú munkájának ismertetésére, hogy aztán né. Az első fmsz-boltok egyike Bácsalmáson. tagok után — 1960-ban már 2597 tagja volt a szövetkezetnek, öt évvel később, 1965-ben pedig már 3727 volt a tagok száma. A szervezés és a komolyan vett és teljesített feladatok eredményeként a szövetkezet 1961-ben oklevelet kapott a megyei tanács végrehajtó bizottságától, a községfejlesztés érdekében kifejtett jó munkájáért, 1963-ban a KPVDSZ és a SZÖVOSZ fejezte ki elismerő dicséretét oklevél, lel. A következő évben a megyei pártbizottság adott elismerő oklevelet a megye legjobb eredményt elért földművesszövetkezetének, a bácsalmásinak, s 1964- ben tüntették ki a fmsz-t kiváló címmel. Ezeket a kitüntetéseket vándorzászlók követték, szocialista brigádok alakultak, s öt évvel ezelőtt már nyolc olyan kollektívája volt a szövetkezetnek, amely elnyerte a kitüntető szocialista címet. A jól szervezett munka, a szorgalmasan dolgozó tagság és a szövetkezet minden alkalmazottjának odaadó fáradozása eredmé. nyezte azt is, hogy a bácsalmásiakat nem érte „meglepetés” az 1968. január 1- én kezdődő új gazdasági mechanizmus sem. Felkészültek erre, hiszen az előző évet úgyszólván kísérleti időnek tekintették, ismerkedtek az új mechanizmus lényegével, s egykét területén alkalmazták is az alapvető új szabályokat. Kétségtelen, hogy ennek oroszlánrésze volt abban, hogy sikeres esztendőt dolgoztak végig 1968- ban, s országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értek el. A harmadik ötéves terv például országosan a szövetkezeti kereskedelem 22 szá. zalékos, a szövetkezeti vendéglátásban pedig 28 százalékos forgalomnövekedést irányzott elő. A bácsalmásiak már 1967-ben — az ötéves terv második esztendejében — a kereskedelemben 26,8 százalékos, a vendéglátásban pedig 24 százalékos emelkedést mutattak ki. Az elmondottakkal páreredményeit és közeli terveit. A megalakulást követően az első nagy öröm akkor érte a Bácsalmási Földmű- vesszövetkezetet, amikor a Földigénylő Bizottságtól megkapta azt az épületet — persze korántsem olyan állapotban volt, mint most — amelyben a szövetkezet irodái ma is működnek. A következő esztendőben már gépekkel is rendelkezett az fmsz: lánctalpas traktor, cséplőgép, eke stb., amelyeket először rendbe kellett hozni, s azután voltak csak alkalmasak a Huszonöt év egy nagyközség életében nem nagy idő. De ha figyelembe vesszük, hogy milyen negyedszázadról van szó, akkor tartalmilag mindenképpen jelentősnek kell minősítenünk a felszabadulás óta eltelt időszakét Bácsalmás tekintetében is. Igaz, hogy az a kereskedelmi, gazdálkodó egység, illetve szervezet, amelyről most írunk, nem egyidős a felszabadulással, de mindenképpen köze van ahhoz, hogy a bácsalmási és környező kisebb községekben éiő lakosok elégedetten nyilatkoznak, beszélnek, ha a kereskedelemről, vendéglátásról, s általában az ellátásról esik szó. A Bácsalmás és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet nem sokkal „fiatalabb” a szabadságnál: 1946. augusztus közepén — tehát pontosan 25 évvel ezelőtt — tartották meg az alapító és szervező tagok az alakuló gyűlést. Könyvet, színes krónikát lehetne írni az azóta eltelt időről, pontosabban az elért eredményekről, a fejlődéiről. Nekünk azonban most nem a részletes krónika megírása a célunk, hanem az, hogy — ha csupán nagy vonulataiban is — bemutassuk a negyedszázada töretlenül fejlődő, gazdagodó, a körzetébe tartozó emberek jobb ellátásán fáradozó szövetkezetei, annak Huszonöt éves a Bácsalmás és Vidéke Általános Fogyasztási és rr S Értékesítő Szövetkezet munkára. A megalakulást követően, 1947-ben egyre bővült a tevékenységi kör, s a mai Bácsszőlős területén akkor már szeszfőzdét üzemeltetett az fmsz, tej- begyűjtéssel foglalkoztak, juhokat és sertéseket tartottak, szaporítottak. A bíztató kezdeti lépéseket látva a szövetkezeti központ javaslatára 12 ezer forintot kapott a bácsalmási fmsz a központi épület helyreállítására. Ez nem lebecsülendő összeg volt a forint megszületésének első évében. A kezdeti évek sokrétű feladatai között — amint fentebb érzékeltettük e feladatokat — talán nem is elsődleges és főleg nem kizárólagos volt a kereskedelmi tevékenység. In. kább a mezőgazdasági termelés megindításának segítése, a termelőszövetkezeA szövetkezet tataházi ÁBC-ániháza. ebben a bácsalmási fms; nél nem volt hiány. Mind; nekelőtt említsük me lmöv — U7. 1Q4fí~ns alanv
