Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
Kovács Eszter kiváló dolgozó ségével „törtek be” a hazai piacra is. Ez mindenképpen feltétel volt ahhoz. hogy akár a nálunk körülnéző külföldi üzletember. akár az idelátogató turista felfedezze a is. Ezt mindenképpen meg kellett előznie az itthoni elismerésnek. Annak, hogy készítményeik egyre gazdagabb választékával, azok kifogástalan minőRideg Vince kiváló dolgozó Hajdú Fcrencné kiváló dolgozó kalocsaiak kezemunká- jának több irányú értékét. Ha a vállalat mai profilját akarjuk meghatározni, elég a különböző üzem az igények változáséira. annál inkább nyert Ügye van a piacon. S hogy lemérjük a különbséget, mennyit produkált egykor az az első teRudolf Gyuláné kiváló dolgozó. Cselük Dénesné a könnyűipar és vállalat kiváló dolgozója Bagó Istvánné a könny iar és vállalat kiváló dolgozója lapokban megjelenő hirdetéseikbe olvasni. Röviden ezt mondhatjuk: kon- fekciós női és férfifehér- nemű. Ha mindent fel akarnánk sorolni, úgy is, hogy a változatokat is tartalmazzák, kiadós listát állíthatnánk össze. Van abban hálóing, kombiné, alsónadrág éppúgy, mint orvosi köpeny, ápolónői ruha. kötény — meg ezek vendéglátóipari rendeltetésre —. vagy férfiing, köntös és pizsama... Ezek adják gyártmányaik zömét. S aztán, amit már érintettünk, következnek a női ruhák, blúztól, prusz- likon át nadrágkosztümökig — különböző modellek. s ezek kívánság szerinti variációi. Ha ilyen alapon számlálnánk össze, ingcsoportokon kezdve, s a seregnyi mintákon folytatva. valahol százon jóval túl sem fejezhetnénk be a ruházati cikkek sokféleségét, persze a fő gyártmánycsoportokon mégis belül maradva. De ezt követelik az idők. A megrendelők. a vevők kívánsága szent, s minél rugalmasabban reagál egy Greksa Jánosné kiváló dolgozó lephely. s mit állít elő az 1967-ben új üzemépülettel — abban nyersanyagraktárral. laboratóriummal, korszerű szabászattal — bővült mai gyár, amelyhez a megye iparosítási tervének megfelelően ugyancsak 1967-ben a szabadszállási és kiskőrösi új üzemegységek csatlakoztak —. vessünk egy pillantást a termelési értékre. Az indulás évére 20 millió forintban határozták meg a termelés volumenét. S a két utóbbi évben? Míg 1969- ben 63 millió forint volt, 1970-ben már 75 millió forintra rúgott a termelési érték. A 119 százalékos emelkedési arány kifejezi a fejlődés dinamizmusát, csupán a két utóbbi esztendőre vetítve is. Mindez azonban a gyártás tökéletesítésével volt lehetséges. Gondolható, hogy annyi változatban. a kényes igényeket is kielégítő módon készíteni ruházati cikkeket korszerű gépek, a hozzájuk módosított technológiák nélkül aligha sikerülne. Növelni a mennyiséget, termelékenységet, ugyancsak gyorsabb munkára képes eszközökkel lehet. Csupán néhányat említsünk az 1969-b3n üzembe helyezett modern gépekből. A tűzőinterlooh- gépek beállításával alakították ki a termelőegységek viszonylagos gyártmányprofilját. Terítőgép könnyít; a szabászaii munkát: elektromos kézi szabászollóval biztonságosan lehet dolgozni, s a minőség is jobb. A hímző részlegben 6 cikkcakk- varrógépet állítottak be. A 21 tűzőinterloch és a 3 gyorslyukazó gép éppúgy a termeléskapacitás emelkedését szolgálta, mint az irodagépek, tehergépkocsik beszerzése. De nincs gépbeszerzés, nincs újítás, technológia tökéletesítés, belföldi és nemzetközi rangot hozó jó minőségű munka emberek nélkül. Az, hogy a BKM Textilfeldolgozó Kiskőrösön, az egykori malomépülctben S zínes kíséröfilmet vetítenek a moziban. Tímár István: „Merre tartsz, ember?” c. alkotását, amely az osakai világkiállítás tükrében vizsgálja az ember építő és pusztító természetét, az emberiség kilátásait. Káprázatos építmények, „gondolkodó” gépcsodák, fém-, beton-, s kristálycsillogású műanyagmonstrumok, lenyűgöző, gigantikus formációkban. Köztük, alattuk, bennük végeláthatátlanul hömpölyög, hullámzik, vonul, nézelődik a tömeg. Természetesen, legtöbb a japán, de van itt nép az egész földkerekségről. Arcok, szemek, gesztikuláló kezek, zárkózott, s nevetésre nyílt tekintetek: — beszélnek, énekelnek... Színpad és betonozott térség... Néptáncok. Hagyományos nemzeti viseletek; kedves színfoltok a kor divatjába öltözött sokaságban. Jövők, menők, ácsorgók, rohanók... Ezrével... S egyszerre csak hangosan szólsz. Magadnak, de ügy, hogy szomszédod is meghallja: „Ni, kalocsai!...” — A „hímzés” szót már nincs időd kimondani, mert a filmfelvevő gép addigra a háború ellen éhség- sztrájkkal tüntető japán fiatalemberre vezeti pillantásodat. Föl, föl egy óriásmaszk szemüregébe, ahol csak egy világos színű görnyedt „csomóról” sejted: ö lehet az a tüntető... De nem felejted a kalocsai hímzést, amelyet két japán hölgy ruháján láttál. Nem, mert ebben is valami nagyszerű van: felfedezni a kalocsai művész-munkáskezek alkotását a világ túlsó felén áradó nyüzsgésben, egy távoli nép gyermekén. Lehet-e szebb jutalma egy jubileumát ülő üzemi kollektívának, mint a sikernek ez a fajtája? ... Gondolta volna-e mindezt az a 145 munkásember, akiknek dolgos kezére, szorgalmára, a kalocsaiak hagyományos szépérzékére építve megalapították a mai Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat „ősét”? Akik ott az első telephelyen, István u. 19. szám alatt paplankészítéssel kezdték, majd férfialsónadrág gyártásával folytatták, képzelték-e, mertek-e fantáziáim is olyan perspektíváról, hogy 1971 tavaszán, a Saint Michel boulvardon lebegett a kellemes diadalérzéstől az a párizsi hölgy, aki — szerencséjére — még hozzájutott a kalocsai hímzett blúzhoz? De nemcsak párizsi szalonokban keresik ma már a BKM. Textilfeldolgozó Vállalat kalocsai gyárának elismerten igényes, művészi kivitelű termékeit. Kanadai, spanyol, holland vagy libanoni városok hölgyei, fárfiai minden bizonnyal kihasználják az alkalmakat, ha ruhájukról, blúzukról, pizsamájukról elmondhatják: „Ez kalocsai!” Munka közben a szabadszállási műhelyben E lnézést, ha kissé különösnek tűnhet, hogy a Textilfeldolgozó bemutatását exporttevékenységére való utalással kezdtük. Mintha nem volna jóval fontosabb számunkra az a példás törekvésük, hogy mind színvonalasabban, mind nagyobb áruválasztékkal elégítsék ki a belföldi piac igényeit. Holott erről is mindig jobbat mondhatunk. De ma, az alapítás 10. évfordulóján az is szembetűnően jelzi a vállalat kétkezi dolgozóinak, vezetőinek, műszaki. alkalmazottainak tehetségét, szívós igyekezetét, hogy gyártmányaik révén nevet, rangot szereztek más világrészeken