Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
Hogyan kell? Június elején az MHSZ megyei vezetősége, a kiskőrösi járási és községi MHSZ-vezetőség, valamint a helyi területi tartalékos klub módszertani tapaszta- latcserét rendezett a megyebeli tartalékos klubok titkárai számára. Kiskőrösön valóban példamutató a tartalékosok továbbképzése, foglalkoztatása, a beszélgetésből volt mit tanulnia a többi klub titkárának. Ráduly Sándor, a vendéglátó klub titkára elmondta, hogy tavaly, amikor kinevezték, mindenekelőtt a klubtanácsot hívta össze. Tudta, hogy hiába is igyekezne összefogni az egész klubot, egymaga kevés minden teendő elvégzésére. Jól dolgozó vezetőség, a részfeladatokat vállaló felelősök nélkül az 6 munkája csak kapkodás lehetne. Megosztották tehát a munkát. Ezután állították Össze az éves tervet, költ- iégvetést. S amikor a klub vezetése ily módon megnyugtatóan rendeződött, akkor fordultak a helyi vetető szervekhez, üzemekhez fs gazdaságokhoz. Ennek a „késlekedésnek” megvolt azután az az előnye, hogy nem általánosságokban mozogtak a tárgyalások, nem „áltálában” kértek támogatást az MHSZ számára, hanem azt mondhatták: Ez a tervünk, ezt akar- fuk, s meg is tudjuk ten- hi; tudnak-e benne segíteni az elvtársak? Ennek a módszernek kö- tzönhető, hogy igen sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a klub és a felkeresett vezetők, intézmények között. Erkölcsi és anyagi támogatást kapnak a klub feladatainak teljesítéséhez, együttműködnek a különféle ünnepi rendezvényeken; elmondható, hogy mindenképpen nőtt a kiskőrösi területi tartalékos klub tekintélye, megbecsülése. Es nőtt a vonzereje is. Egyre több tartalékos jelentkezik a klubba és jár rí rendszeresen a foglalko- tásokra, összejövetelekre, versenyekre. T. S. Vasárnap sportolóink Formádi Magyar bajnok, válogatott kerettag, a kecskeméti modellező klub rádiós szakosztályának vezetője. — És a kezdők, a kicsik oktatója — teszi hozzá. — Ezt azért hangsúlyozom, mert nagyon szeretek velük foglalkozni. Magam is általános iskolás koromban keedtem a modellezést, tudom, milyen sorsdöntő az indulás, emlékszem, hogyan néztem az oktatómra, . mennyire példaképemnek tekintettem... Pedig a kezdőkkel való bajlódás sokat elvesz amúgy is szűkre szabott idejéből. Formádi József igen elfoglalt ember. Nincs olyan kényelmes helyzetben, mint némely élsportoló, neki a munkahelye nem másodállás. Gyártmányfejlesztő technológus a Szerszám- és Gépelemgyárban. Azt mondja, hogy a versenyek, bemutatók, külföldi utak miatt végtére is több szabadságot élvez, mint ami másoknak jut, kötelessége tehát jól dolgozni, amikor itthon van. És különben is szereti a munkáját. Nem könnyen jutott hozzá, meg kellett érte küzdenie. A gimnázium után megszerezte az elektroműszerész szakmunkás bizonyítványt, azután iratkozott be a kecskeméti gépipari főiskolára, így lett üzemmérnök. Ami pedig a sportot illeti: a nagy teljesítmények teljes embert követelnek. Heti edzéstervében minden napra, minden délutánra jut feladat. Ilyenkor, nyáron a vasárnapok is foglaltak: hol itt, hol ott kell bemutatót tartani. A modellek műrepülése érdekes, vonzó látvány, szívesen elgyönyörködik benne a közönség. Formádi József ott van tehát minden honvédelmi napon, ifjúsági találkozón, sportünnepélyen és szórakoztatja a nézőket. Fáradságos? Fiatal ember, innen a harmincon, erre nem hivatkozhat. Azonfelül: szívesen is teszi. — A modellezés költséges sport — mondja. — Az én rádióm például több tízezer forintba került. Az MHSZ ellát minden szükségessel, vi- szonzom azzal, hogy segítek a propagandában, a bemutatók műsorának színesítésében. Arról nem is valy kettőt. Túl erős volt a szél, a közönség viszont nagyon várta a műsorszámunkat. Régen azonban rengeteget törtem. Tüzetesebben is szemügyre veszem a kis masinát. Nagyon szép munka, gondos kidolgozású minden porcikája. — 10 köbcentiméteres magyar motor van benne, 1,4 lóerős. A rádió, ami a gép kormánylapjait vezérli, digitális proporcionális készülék, a legmodernebb típusok egyike. Bajnoktól, tehát a legilletékesebbtől kérdezem: mi kell ehhez a sporthoz? — Kézügyesség, technikai ismeretek. És türelem, önfegyelem... —r —ó Képünkön: startra készen. A pilóta: Formádi Jószólva, hogy nekem min- fe/; A ™e9bi*: ■ den repítés edzés is. hf? se?lt° és hűséges ktséro minden bemutatón: ...Az imént tanúja le-Formádi Józsefné. hettem egy szívet gyű_____________________. n yörködtetően szép műre- ’ pülésnek. Az alig kétméteres kis gép a futball- pálya két kapuja között, igen alacsonyan, lélegzetelállító bukfenceket, orsókat, harcfordulókat végzett, Formádi József, a földről, egy táskarádió- nyi méretű adókészülékkel irányította. — Mennyi idő alatt lehet megépíteni egy ilyen gépet? — kérdezem. — 150—200 munkaóra.'.'. S egy másodperc alatt összetörik. — Sok gépet tört már? — Most már keveset. Ta: repülőnap Jánoshalmán Az MHSZ júliusi rendezvényei Július 4-én, szabadon repülő minősítő verseny, Kiskunfélegyháza. Július 11. Nemzetközi repülőnap, Jánoshalma. Július 18. Bács megyéi hajómodellező bajnokság, Soltvadkert. Július 23—25. Országos felnőtt és ifjúsági A/2-es modellező bajnokság, Dunakeszi. Július 31.—augusztus 1- ig „Hírős Kupa” országos rádió iránymérő verseny. Később kijelölendő helyen. 1971, július Több edzést Június elején a dunaújvárosi sportuszodában rendezték meg az országos könnyűbúvárversenyt, amelyen a kecskeméti MHSZ víziklub is képviseltette magát. A legjobb eredményt a 40 méteres búvárúszásban Dávid Ödön érte el. 33 versenyző közül a 10. helyen végzett. A Dávid, Danka, Klein összeállítású csapat pedig 12 együttes között a hatodik helyet szerezte meg. Általában elmondható, hogy az országos bajnokságon a kecskeméti csapat, ha nem is játszott alárendelt szerepet, mindenesetre elég mérsékelten szerepelt. A lányok például egyetlen helyezést sem szereztek. Sajnos, nincs is megfelelő gyakorlatuk, félnek a víztől, mert az edzéseket rendszertelenül látogatják, s ott sem túlságosan szorgalmasak. A másik ok az, hogy nincs alkalmuk természetes vizekben gyakorolni. Holott ez a versenyzők szakoktatásában igen fontos volna. Kecskeméten van már biztonságos és elegendő nagyságú szabad vízterület: a széktói strand mellett elkészült csónakázó tó. Mind ez ideig azonban nem sikerült megállapodásra jutni a Vízmű Vállalattal a klub számára alkalmas időpontban. A vállalat vezetői számos tanújelét adták már eddig is jóindulatuknak, így a kecskeméti könnyűbúvárok joggal remélhetik, hogy kérésük meghallgatásra talál s lesz szabad vízi gyakorlóterepük. Ezzel bizonyára végképp elhárul minden akadály a kecskeméti MHSZ víziklub sportolóinak további fejlődése elől. Vasárnap repülő nap Jánoshalmán Az MHSZ Bács megyei, Kiskunhalas járási és Jánoshalma nagyközségi vezetősége július 11-én délelőtt 10 órakor honvédelmi bemutatóval egybekötött repülőnapot rendez Jánoshalmán. Most másodízben lesz repülőnap a megye egyik legnagyobb déli községében, Jánoshalmán. Az MHSZ megyei vezetősége igen céltudatosan törekszik, arra, hogy az ilyen, közérdeklődést keltő, nagyszabású rendezvényekhez minél több helyen hozzájusson a közönség. Ne csak egy-két város és környékének lakói lássák a kiváló MHSZ- sportolók, országos hírű pilóták, ejtőernyősök bemutatóit, hanem ahol lehetséges, a távoli vidékek közönsége is részesülhessen a ritka élményben. Ezzel természetesen nemcsak rendkívüli szórakozást akarnak nyújtani, hanem népszerűsíteni szeretnék ezen az úton is a Magyar Honvédelmi Szövetség eredményeit, tevékenységét, s a technikai sportokat. Éppen ezért Jánoshalmán is teljes programmal zajlik le a nagyszabású honvédelmi nap. A műsorban motoros és vitorlázó repülők — közöttük számos válogatott kerettag — egyéni és kötelék műrepülését láthatja a közönség, továbbá ballonvadászatot, ejtőernyősök csoportos és akrobataugrását. Részt vesznek a műsorban a jugoszláviai Vajdaság kiváló sportolói is, pilóták és ejtőernyősök. A jugoszláv és a magyar ejtőernyősök Célugróversenyt rendeznek a repülőnap során.' A magyar néphadsereg légierejének pilótái vadászgépek műrepülésével és helikopter bemutatóval szerepelnek a programban. Igen érdekesnek ígérkezik a műsorban a rakéta-modellek és a rádióirányítású műrepülő modellek bemutatója. A repülőnap programját a néphadsereg alakulatai-, nak technikai bemutatója zárja. Nem „alkalmi munka” Legutóbb Soltvadlcerten, a Petőfi- tó partján épült vízi bázison rendezték meg az MHSZ megyei tanácsadó testületének esedékes ülését, amelyen az agitációs és propaganda munka helyzetéről volt szó. Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára tartott beszámolót az 1970/71-es évadban végzett munkáról. Hangsúlyozta, hogy mind az oktatásban, mind a tömegsportokban tapasztalható a fejlődés. Az ifjúság megnövekedett érdeklődése az MHSZ munkája iránt örvendetes jelenség; egyaránt köszönhető a klubok jobb, színesebb, tartalmasabb munkájának és a KISZ-szel, az úttörőmozgalommal, a művelődési szervekkel kialakult szorosabb együttműködésnek, végül az MHSZ tervszerűbb propagandájának. Az utóbbi esetében különösen örvendetes, hogy az agitációt és propagandát a klubok többsége ma már „alkalmi munkának” tekinti, tehát nem egy-egy tanfolyam, rendezvény, akció előtt foglalkozik vele, hanem állandó feladatként, mind a tagtoborzás, mind a nevelés nélkülözhetetlen részeként. Megnövekedett az agitáció és propaganda színvonala is. A kluboknak ezzel a feladattal megbízott aktivistái felhasználják a központilag rendelkezésükre bocsátott plakátokat, füzeteket, anyagokat és ezzel együtt népszerűsítik a saját eredményeiket. Bővült a tudósítók hálózata is. Mindez természetesen még nem mondható el minden klubról. Számos jó példa bizonyítja azonban, hogy a propagandával szükséges és érdemes foglalkozni, s az eddigi jó példák, remélhetőleg, mihamarabb ösztönzőleg hatnak a többi klubokra. A tanácsadó testületi ülés ünnepi aktusa volt a polgári védelem legeredményesebb munkásainak kitüntetése. A 15 órás polgári védelmi oktatás most le-, zárult hatéves ciklusában a legjobbak emlékplaketett kaptak. Az MHSZ országos főtitkárhelyettese Rábai Istvánnak, Szemők György alezredesnek, Ne-J metz Gyula alezredesnek és dr. Tóth Imre elvtársnak adományozott emlékplakettet. Török Sándor
