Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
éri a KGST 25. ülésszaka Hazaérkezett a magyar delegáció Fock Jenő nyilatkozata Honismereti napok Baján és Bácsalmáson Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírásával csütörtökön délben, Bukarestben véget ért a KGST 25. ülésszaka. A minisztertanács épületében megtartott ünnepélyes aktuson a KGST- tagországok delegációinak vezetői látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Jelen voltak a KGST-tag- országok, továbbá Jugoszlávia Romániában akkreditált nagykövetei, valamint N. V. Fagyejev, a KGST titkára. Csütörtök délután hazaérkezett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság KGST képviselője, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Káplár József, az MSZMP Központi Bizottságának osztály-vezető helyettese és Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a 23. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek részt. Az akkor elfogadott határozatok alapján most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hosszabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az ülésszak tehát egyenes folytatása volt az 1969-ben megtartott 23. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot az integrációs program kidolgozását. A KGST Végrehajtó Bizottsága jelentése alapján az együttműködés több más időszerű kérdését is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés, a tudományos és a technikai fejlődés koordinálásának kiszélesítése, a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát, valamint tudományos-műszaki együttműködési bizottságát. Országainkat ezekben a szervekben a tervhivatalok elnökei, illetve a műszaki fejlesztési bizottságok vezetői fogják képviselni, ugyanakkor e két bizottság nagyobb hatáskörrel, komplexebb feladatkörrel fog rendelkezni, mint a többi állandó bizottság. Elhatároztuk továbbá, hogy felállítjuk a KGST Távközlési és Postaügyi Állandó Bizottságát és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosszú folyamat. Az integrációs program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egy- csapásra látványos változás következik be a KGST-or- szágok együttműködésében. A program jóváhagyása fontos folyamat kezdetét jelenti, amelynek során — összehangolt terv alapján — együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány területén megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési elképzeléseink rendszeresebb összehangolására gondolok. A hosszútávú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolását. A termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, a termelési kapacitások közös létesítésével, ösz- szehangolt vagy közös fejlesztésével az együttműködés a termelés egyes kulcs- területein sokoldalúbbá válik. Az alapvető tudományos-műszaki problémák megoldását közös kutatásokkal és azok eredményeinek felhasználásával segítjük elő. Szélesítjük vállalataink és intézményeink közvetlen kapcsolatait, s ehhez megteremtjük a szükséges köz- gazdasági, jogi szervezeti feltételeket. Hogyan látja Fock elvtárs az integrációs program megvalósításával kapcsolatos további feladatokat? — Mind a magyar népgazdaságban, mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell még a megoldást megtalálnunk. Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól, hanem az elméleti kutatóktól is. Az integrációs program messzemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vannak is természetesen — a programban olyan rész- intézkedések, amelyeknek megvalósításában nem valamiennyi KGST-ország vesz részt Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá, végrehajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagykapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulózüzemről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését olaj, gáz- és villamosenergia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártás területén. Itt ismeretesek már korábbi magállapodásaink a személygépkocsi- és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. A KGST-országok idén létrehozott nemzetközi beruházási bankja például — amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel — máris jelentős hitelműveleteket bonyolít le. Elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ikarus gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti járműgyártás területén folyó nemzetközi kooperációban. A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban részt vevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, an- 1 nak természetesen osztania 1 kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok előtt a szocialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST-nek, Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érdekeltség. i Hazánk gazdasági fejlődésében mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillére az az együttműködés volt. amelyet a szocialista országok testvéri közösségében alakítottunk ki. Az együttműködés szervezésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős szerepet töltött be, s a most elfogadott határozatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integrációs program Wiindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott szilárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket az integráció programjának végrehajtására. (MTI) Tegnap délelőtt a bajai népfrontklubban Molnár János, a járási pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a bácskai honismereti napok résztvevőit; a megyében működő könyvtárak képviselőit, helyismereti kutatókat, a kulturális élet tekintélyes megyei, járási, városi vezetőit, köztük dr. Pankovits Józsefet, a megyei pártbizottság munkatársát és a neves fővárosi vendégeket. Dr. Kovács Máté egyetemi tanár előadásában a honismereti mozgalom haladó vonásait emelte ki, majd arról beszélt, hogy milyen szerep illeti meg a helyismeretet a művelődésügy egészében. Kiemelte, hegy a könyvtárak akkor segítik a leghatékonyabban ezt a mozgalmat, ha mind szakszerűbben, korszerűbben végzik az anyaggyűjtésj feldolgozási, megőrzés és népszerűsítés sokrétű munkáját. A felkért hozzászólók főként á gyakorlat oldaláról egészítették ki az elhangzottakat. Az ötven főnyi hallgatóság tetszéssel fogadta F enyvesiné Góhér Anna kecskeméti (megyei), Fekete Dezső, bácsalmási könyvtárigazgató és Bárdos Ferenc könyvtáros korreferátumát. Töltési Imre, az Országos Helytörténeti Bizottság titkára a mozgalom újabb törekvéseit ismertette. A délutáni órákban a honismereti napokra érkezett vendégek megtekintették a Bajai Ady Endre Könyvtárat és a gondosan elkészített katalógusokkal felszerelt helyi gyűjteményt. Ezt követően Hercegszántóra utaztak, ahol a gazdag néprajzi gyűjteményben gyönyörködtek. Ma délelőtt Bácsalmáson folytatják a tanácskozást. Töltési Imre „A honismereti mozgalom időszerű feladatai”, Fekete Dezső pedig „A honismereti mozgalom helyzete és feladatai a Bácskában” címmel tart vitaindító előadást. Felkért hozzászólók: Mán- dics Mihály országgyűlési képviselő, és Gerinczy György, a Hazafias Népfront megyei titkárságának főmunkatársa. A Vörösmarty Könyvtárban ezen a napon nyitják meg a „Bács-Kiskun megyei honismereti kiadványok 1945-től 1970-ig” című kiállítást. i ! < H. N. Változik a hűtőtorony A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet sorozatban gyártja a víz hűtésére szolgáló kis tornyokat. A terméket most korszerűsíti a ktsz, más — papír — alapanyagból készíti például a belső hűtőtéglát, ami jóval ol csóbbá teszi az előállítást. Ugyanakkor külső megjcl enésében is változik a gyű rtmány. A fejlemények iránt különösen a tejüzemek és a kompresszorokat működtető vállalatok ér- I deklődnek, hiszen az eddigi 50 Celsius-fok helyett az új típus 80 fokról is lehűti a vizet, (Pásztor Zoltán felvétele)
