Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

a. Oldal 1971; Mil ns 3. szombat Losonczi Pál hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról. repülőgép ajtaja bezáró­dott. Losonczi Pál, hazatérő­ben, a repülőgép fedélze­téről köszönő táviratot kül­dött Franz Jónásnak, amelyben őszinte köszöne­tét fejezi ki a szívélyes, baráti fogadtatásért. Meggyőződésem, hogy megbeszéléseink eredmé­nyei tovább erősítik né­peink baráti kapcsolatait, kormányaink együttmű­ködését, országaink és a béke ügyének javára :— hangzik a távirat. * Losonczi Pál és felesége Franz Jónásnak, az Oszt­rák Köztársaság szövetsé­gi elnökének meghívására tett hivatalos ausztriai lá­togatásáról pénteken dél­ben érkezett vissza Buda­pestre. Az Elnöki Tanács elnö­kével együtt visszaérkez­tek kíséretének tagjai: Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, követ, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, dr. Nagy Lajos nagykövet, a Külügyminisztérium proto­koll osztályának vezetője, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezetője, Zrupkó Béla alezredes, Kovács megbeszélést hivatalos tár­gyalásokon és azokon túl is. Itt meg szeretném em­líteni, hogy Ausztria je­lenleg a nyugati országok közül a második helyet foglalja el az árucsere- forgalmunkban. Tavaly több mint 140 millió dol­lár volt az árucsere-for­galmunk. Ezen túl már József, a Külügyminiszté- ! mintegy 26 magyar válla­rium osztrák referense és Szűcs Ferencné, a Külügy­minisztérium osztályveze­tője. Losonczi Pált, feleségét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, 11- ku Pál művelődésügyi mi- j sok olyan kultúrtörténeti niszter, dr. Korom Mihály i közös értékünk van, amit lat működik együtt oszt­rák vállalatokkal, és mint­egy 50 együttműködési tárgyalás van folyamatban, amelyek’ — úgy gondolom — a közeljövőben megva­lósulnak. Ehhez minden tá­mogatást megadunk. — Kulturális területen igazságügy-miniszter, Lázár György munkaügyi mi­niszter, Péter János kül­ügyminiszter és az Elnöki Tanács több tagja fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Helmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A látogatásról közös köz­fisztergályos Ferenc nagy- í leményt adtak ki. Nyilatkozat a látogatásról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hazaérkezé­se után nyilatkozott az új­ságíróknak : — Mostani utunkra — mint imeretes — Jonas el­nök tavalyi látogatásának viszonzásaként került sor. A kölcsönös eszmecsere na­gyon szívélyes, baráti volt. Ebben kifejeződnek a je­lenkori realitások mindkét fél részéről. Osztrák rész­ről őszintén tovább akarják szélesíteni jelenlegi kap­csolatainkat minden terü­leten. Ennek megfelelően készítették el a progra­mot is. ' — Természetesen első Kelyen említem a hivata­los megbeszéléseket, ame­lyek kiterjedtek a nem­zetközi helyzet megítélésé­re, elsősorban az európai biztonsági konferencia kér­déseire, s tárgyalásokat folytattunk a kétoldalú kapcsolatok további fej­lesztéséről. Találkoztunk Pécs város vezetőivel, a parlament vezetőivel, par­lamenti képviselőkkel, s találkoztunk az hivatalos szervek, hanem az osztrák nép is támogat­ja a vezetőket abban, hogy velünk a kapcsolatokat to­vább szélesítsék. — Gazdasági kapcsola­tainkról is folytattunk vitatni talán káros is len ne, hogy az osztrák-e vagy magyar, de tény, hogy mindkét népnek kincse. Ügy vélem, tovább kell se­gítenünk, hogy ezeket a kultúrtörténeti értékeket mindkét nép közkincsévé tegyük. — Jonas elnök úrral az elutazás előtti percekben beszélgettünk arról, hogy kapcsolataink fejlődése példa lehet a különböző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésére. Az elnök úr ígéretet tett arra, hogy kapcsolataink további fejlesztésén fog munkálkodni: ezzel telje­sen egyetértünk, s viszo­nozzuk ezt a törekvésüket. Brezsnyev- Riad találkozó Husszein Egyiptomba készül Leonyid, Brezsnyev, az' két, amelyek összefüggenék SZKP Központi Bizottsá- i a közel-keleti helyzettel, gának főtitkára fogadta Mahmud Riadót, az Egye­sült Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, aki a két ország . barátsági és együttműködési szerződése ratifikációs okmányainak kicserélésével kapcsolatban tesz látogatást a Szovjet­unióban. A szívélyes, baráti véle­ménycsere során megvizs- osztrák ; gálták a szovjet—egyiptomi néppel. Mindenütt nagyon szívélyesen, melegen fo­gadtak bennünket, s ebből azt a következtetést von­tuk le, hogy nemcsak a kapcsolatok kérdéseit, va­lamint a jelenlegi nemzet­közi helyzet néhány prob­lémáját. Sokoldalúan meg­vitatták azokat a kérdése­Jevtusenko ostoroz Vita az írékiagresszssoa Pénteken befejezte mun­káját a szovjet írók V. kongresszusa. A küldöttek megválasztották az új ve­zetőséget. Ekkor mondta el üdvözlő beszédét Darvas József, a magyar delegáció vezetője is. A végig érdekes kong­resszusi vitában 35 felszó­lalás hangzott él. Nagy ér­deklődést keltett Jevgenyij Jevtusenkónak. a világhí­rű költőnek a hozzászólása. Jevtusenko szenvedélye­sen ostorozta az irodalmi művekben jelentkező lagy­matag középszert. Tág te­ret kért az irodalmi élet­ben annak a nemzedéknek, amelynek ő is egyik kép­viselője. Nagyhatású fel­szólalását a három hős kozmonautáról írott versé­nek felolvasásával fejez­te be. A szovjet írók V. kong; resszusa újabb bizonyság arra, hogy a soknemzetisé­gű szovjet irodalom telje­sen összeforrt a párttal, hí­ven segíti a kommunista építőmunkát. Új japán kormány alakú! Lemondott a japán kor­mány, hogy megkönnyítse Szato miniszterelnök szá­mára a kormányátalakítást. A lépést az tette szüksé­gessé, hogy vasárnap a fel­sőházi választásokon az uralmon levő liberális de­mokrata párt többsége mindössze egy mandátum­ra csökkent. A miniszter- elnök két-három napon be­lül jelenti be az új kine­vezéseket. Kairói értesülések szerint Husszein jordániai uralko­dó még ebben a hónapban az EAK-ba utazik, hogy tárgyaljon Anvar Szadat elnökkel a legutóbbi közel- keleti béke-erőfeszítésekről és a palesztinai problémá­ról. Az A1 Ahram pénteki száma azt írja, hogy Husz- szein kairói látogatása a jordániai uralkodó közel- keleti kőrútjának része lesz. E körút során Husz- szein Szaúd-Arábiába és a Perzsa-öböl emirátusaiba is ellátogat. Husszein látogatása egy­beesne a Palesztinai Nem­zeti Kongresszus kairói ta­nácskozásával, amelyet jö­vő szerdán nyitnak meg. R három hős űrhajós utolsó útja fiz áldozalok kártyáztak Szerencsésen megmene­kült a csütörtökön esté el­süllyedt „Artemis” brit tengeralattjáró három ten­gerésze. A kikötőben elsülv- lyedt tengeralattjárót men­tőcsapatok vették körül, hogy olyan magasságig hoz­zák fel. ahonnan a benn­rekedt három férfi már a felszínre úszhat. Közben az „áldozatok” nyugodtan kár­tyáztak és víz alatti tele­fonon csevegtek a köréjük gyűlt tengeralattjárók le­génységével. Hajnalban az­után kinyitották az egyik kabin ajtaját és gyakorló­ruhájukban felbuktak a víz felszínére. A lendület mindegyiket másfél méter magasra dobta fel. A ten­geralattjáró kiemelése foly­tatódik. - ———-----— ( Folytatás az 1. oldalról. köztük a Szovjetunió Hő­seinek mellét ékesítő aranycsillag. Az űrhajósok hamvait tartalmazó urnák mind­egyikét páncélkocsi vontat­ta ágyútalpra helyezték el. Mellettük nyújtott, lassú léptekkel haladt a díszőr­ség. A páncélkocsi vörös zászlaját fekete gyászsza­lag keretezte. Az urnák mögött a- tra­gédiától lesújtott család­tagok, meggyötört arcú szülők, feleségek, gyerekek lépkedtek. Gyászuk az egész szovjet népé, a vi­lágé. Szorosan velük együtt haladtak a párt és az állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnel. Olt voltak a menetben az űrhajósok is. Amerre csak a végtelen hosszúságú oszlop elhaladt, a moszkvaiak főt hajtva tisztelegtek a kozmosz ha­lott hősei előtt. A gyászolók röviddel két óra előtt értek a Vörös térre. A gyászünnepség' résztvevőinek feje felett magasra emelkedtek a te­levízióból jól ismert port­rék, amelyeket most gyász­keret szegélyezett. A tö­meg mélységes csendben figyelte, amikor vigyázó kezek leemelték a virág- koszorúkkal körülfont ur­nákat az ágyútalpakról és elhelyezték őket a mauzó­leum falánál. Ezrek és ez­rek tudatába hasított e pil­lanatban á gondolat: Dob- rovolszkij, Volkov és Pa- cajev nem mondhatták milliók lelkesedése köze­pette: jelentjük a hazá­nak, jelentjük' a pártnak... Ä gyás’bün népség -kezde­te-előtt á-.párt - és kor­mány vezetői ” elfoglalták helyüket a Len'in-mauzó- leum mellvédjén. A tribü­nökön, Moszkva város dol­gozóinak képviselői, tudó­sok,: kulturális kiválóságok, tábornokok, marsallok vol­tak jelen. Eljöttek a gyász- hagygyűlésre a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői is, köztük Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Ott volt a Vörös téren Thomas Stafford amerikai asztronauta, aki Nixon el­nök megbízásából pénte­ken érkezett Moszkvába részvétlátogatásra. A gyászünnepséget And­rej Kirilenko, az SZKP PB tagja, a KB titkára, a te­metést rendező állami bi- zottság elnöke nyitotta | meg. Hangsúlyozta: „Nagy bánat ért bennün­ket. Súlyos veszteség érte országunkat, a szovjet né­pet, az űrhajósok hős csa­ládját. A hősök halálhíre mély fájdalmat ébresztett minden szovjet ember, a világ minden embere szí­vében.” „Pártunk központi bi­zottsága. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kor­mány, az egész szovjet néppel együtt, külföldi ba­rátainkkal együtt mélysé­gesen fájlalja a hazánkat ért veszteséget és őszinte együttérzését fejezi ki di­cső űrhajós hőseink hoz­zátartozóinak, barátainak.” Ezután Msztyiszlav Kel- dis. a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. „Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev útja az el­ső ember által irányított Szaljut orbitális űrállomá­son „új korszak kezdetét jelenti a világűr meghódí­tásában, annak a korszak' nak a kezdetét, amelyben megkezdődött a hosszú időtartamra létesített em­berlakta űrállomások Föld körüli pályákon való al­kalmazása” — jelentette ki. Az űrhajósok „maradék­talanul végrehajtották sok­rétű és különleges kísérle­ti programjukat, rendkí­vüli értékű tudományos kutatómunkát végeztek el”. Az emberiség történeté­nek e leghosszabb űrrepü­lésén beigazolódtak azok az elvek, amelyek alapján az első Föld körüli pályán mozgó űrállomást megal­kották. Az űrhajósok által el­végzett kísérletek nagy távlatokat nyitnak meg a meteorológia, a geológia és a földrajztudomány, az at­moszféra, az óceán, a föl­di növényzet és az ásvány­kincsek kutatása, a csilla­gászat területén, új ki­emelkedő fontosságú ada­tokkal gazdagítják a tudo­mányt és a gyakorlatot. A hős űrpilóták Szojuz- típusú űrhajón tértek visz- sza a Földre. „Ezek az űr­hajók már sokszor kerül­tek sikerrel alkalmazásra az űrrepülésekben, most azonban egy váratlan vé­letlen tragikus kimenete­lűvé vált”. — mondotta Keldis. Befejezésül az akadémi­kus elmondta, hogy a szov­jet tudósok az egész szov­jet néppel együtt mély fájdalommal búcsúznak a kommunista párt dicső fiaitól, a világűr meghó­dításának hőseitől. Az akadémia elnöke után a moszkvai munkások részvétét Anatolij Riba­kov, a Vörös Proletár Gyár esztergályosa tolmácsolta, majd Leonyid Boriszov, a moszkvai városi pártbi­zottság titkára beszélt. Végezetül Vlagyimir Sa- talov űrhajós vezérőrnagy szólt. A gyászünnepség befe? jeztével a virágokkal borí­tott urnákat a párt és a kormány vezetői, kozmo­nauták és a légierő tjszt? jei emelték fel. Díszsortűz közepette helyezték el a három űrhajós hamvait a Kreml falában, ahol Ga­garin és Komarov hamvai is vannak. A diszsortűz után a szovjet himnusz hangjai csendültek fel, majd a gyászszertartás vé­gén a moszkvai helyőrség alakulatai vonultak el utol­só tisztelgésül a hősök sír­ja előtt. * * * A Szojuz—11 űrhajósai­nak a Szovjetunió hőseinek tragikus elhunyta alkal­mából pénteken magyar párt- és állami vezetők ke­resték fel a Szovjetunió budapesti nagykövetségét és őszinte együttérzésüket fejezték ki Alekszandr Mi­haj lovics Sorokin követta­nácsosnak abban a gyász­ban, amely a Szovjetuniót és népeit érte a kozmo­nauták halálával. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lo­sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a kormány elnöke továbbá Péter János külügyminisz­ter fejezte ki részvétéi A szovjet űrhajósok nyílt levele A szovjet fővárosban köz­zétették a Szovjetunió űr­hajóspilótáinak nyílt leve­lét, amelyben az űrhajósok kijelentik: „E valamen­nyiünk számára oly gyá­szos napokban arra gondo­lunk, hogy méltó módon folytassuk azt az ügyet, amelyet elsőként Jurij Ga­garin kezdett meg. Tudjuk, hogy utunk ne­héz és tele van buktatók­kal, de soha nem kételked­tünk választásunk helyes­ségében és mindig készen állunk bármely, akár a leg­bonyolultabb repülés vég­rehajtására. Szilárd meg­győződésünk, hogy az, ami történt, nem tartóztathatja fel a kozmikus technika továbbfejlesztését és töké­letesítését, az embernek azt a törekvését, hogy kijusson a világűrbe, megismerje a világmindenség titkait. Búcsút veszünk tehetsé­ges és bátor társainktól. Szívünket azonban nem­csak a gyász tölti el, ha­nem büszkeség is azért, amit ők tettek a hazáért — a világűrben telt útjukon. A Szaljut orbitális űr­állomás legénysége minden idők leghosszabb időtarta­mú űrrepülése során siker­rel végezte el a kísérlete­ket és az új űrkomplexum szerkezeteinek, berendezé­seinek, fedélzeti rendszerei­nek és tudományos készü­lékeinek további kidolgo­zásával kapcsolatos felada­tokat. Minden eddiginél jobban láthatók most azok a grandiózus lehetőségek, amelyeket a Föld körüli pályán mozgó űrállomások nyitnak meg az emberiség előtt. Az űrhajósok a lehető legnagyobb pontossággal hajtották végre a repülés­programot. A Szaljut-állo- más egyik kört a másik után tette meg bolygónk körül. Személyzete pedig mind újabb és újabb ada­tokat továbbított a Földre, s ezek lehetővé teszik szá­munkra, hogy tovább ha­ladjunk, tovább fejlesszük az űrkutatást. Ök hárman, akik közeli barátaink voltak, nagyon különböztek egymástól jel­lemükben és vérmérsékle­tükben. Rendelkeztek azon­ban számos közös vonással is. Mindenekelőtt határta­lan szeretettel a haza iránt, óriási akaraterővel és össz­pontosító képességgel. Mindannyian fáradhatatla­nul törekedtek a szüntelen tökéletesítésre és törhetet­len odaadás jellemezte őket a világűr iránt. Az űrhajósok által la­kott orbitális űrállomás megteremtése az űrkutatás egyik legfontosabb fel­adata, kozmikus technikánk fejlesztésének szükségszerű szakasza. A lakott orbitá­lis űrállomások teszik le­hetővé a kozmikus kutatás minőségileg magasabb szintre emelését. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a szovjet kormány és egész népünk bizonyos lehet abban, hogy mi vala­mennyien — azok, akik már jártak a világűrben, s azok is, akik csak ezután emelkednek fel oda — min­dent el fogunk követni an­nak érdekében, hogy még inkább erősítsük és öreg­bítsük szocialista hazánk tündöklő kozmikus dicsősé- •" - ------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents