Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
1 Világ proletárjai, egyesüljetek! I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS- KISKUN MEGYEI BIZ PITS Á G A N A K ~N A PI CA P 3 A Bács Kiskun megye színeiben a hagyományokból Jelenünk Szimferogiolba utazik Egy évtizede mind erősebb baráti szálak kötik össze Szimferopolt és Kecskemétet, a két testvérvárost. A kapcsolatok történetében első alkalommal szeptember 17 és 26-í* között kiállításon mutatkozik be a megye a krími terület központjában. Hagyományaink és jelenünk szimferopoli vendégszereplésének a város képtára adja a színhelyet. Idehaza ezek a hetek a lázas készülődés jegyében telnek el, hogy a legalkalmasabbnak ítélt válogatás hűen tükrözze barátainknak az életünket a kiállításon. A rendezői elképzelések kialakultak, s augusztus derekán útnak indul a teljes anyag a Krím-félsziget fővárosába. A képtár első kis termébe belépve, népművészetünk keresztmetszete tárul majd fel. A kalocsai textíliáktól és kerámiáktól kezdve az iparművészeibe tartozó halasi csipkén át a délvidéki sokac és bunye- vác népviseletig tart a valóban sokszínű „felvonulás”. A tájjellegű hagyományokat a népi élet egykori tárgyai — mángorló, sulyok, korsók, csupor, kulacs, madarasi tányér — egészítik ki. A vendégek munka közben láthatják a kalocsai motívumokat falra festő pingálóasszonyt. A második teremben képzőművészetünk élő jeleseinek alkotásaival találkozik a látogató. A tárlaton Kecskemét nagy szülöttjét, Kodály Zoltánt ábrázoló reliefjével szerepel Imre Gábor, Szimferopol díszpolgára. Pálfy Gusztávot három kisplasztikája képviseli. B. Mikii Ferenc, Bozsó János, Cseh Éva, Diószegi Balázs, ifj. Éber Sándor, Gál Sándor, Goór Imre, Kun István, Noel ö. Gábor és Weinträger Adolf festményeikből küldenek el, Marostordai Anna és Palkó József pedig grafikákkal vesz részt az eseményen. Ä legnagyobb, középső helyiségbe az a településfejlesztési anyag kerül, amelyet tavaly a kecskemétiek szemlélhettek meg a ..hírős városban”. A fotók, grafikák, táblázatok, ma- telte a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődést érzékeltetik plasztikusan. Bács-Kiskun bemutatkozásának ez lesz a központi magva, mintegy annak a társadalmi-gazdasági átalakulásnak a tárgyi keretét jeleníti meg, ahol kivirágozhatott kultúránk, felnőhetett lehetőségeinek kihasználásához mezőgazdaságunk és iparunk. A további részek logikusan folytatják a megkezdett soft. A mezőgazdasági termelésen belül a szőlő- és borfeldolgozást a Kunfehértói, Izsáki, Helvéciái, Kecskemét—Szikrai, Hosz- szúhegyi, Bajai, Kiskunhaz lasi és Kunbajai Állami Gazdaság árui, valamint a Közép-magyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzemének termékei reprezentálják. A homoki minőségi borok széles választéka mellett olyan újdonságok is bemutatkoznak, mint például a Karbavitid, amely a szőlőfeldolgozás mellék- termékeinek feldolgozásával gyarapítja a fehérjedús takarmányok számát, s a szabadalmaztatott eljárás egy megyei kutatócsoport munkájának eredménye. A Bács-Kiskun adottságainak megfelelően olyany- nyira domináló élelmiszer- gazdaságot a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskemét és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, s a Kalocsai Sütőipari Vállalat készítményei képviselik. A széles áttekintést nyújtó cikklistába illeszkednek azok az áruk — zakuszka, befőttek, fűszerpaprika, ételízesítők —, amelyeket eddig is exportáltak az üzemek a Szovjetunióba, ugyanakkor a közelmúlt újdonságaiból szintén jócskán akad, mint például az Oleorezin nevű tubusos csomagolású paprikakivonat Már nemcsak a Homokhátságon, hanem a Duna mentén és a bácskai tájkörzetben is, ahol a talajadottságok miatt későbben érik a gabona, befejezéshez közeledik a búza aratása. Számos termelőszövetkezetben ma dolgoznak utoljára a betakarító gépek, hogy a szántó, tarlóhántó és a másodvetést végző erő- és munkagépeknek adják át a helyüket. A kalászosok tarlójáról lekerülő arató-cséplőgépekre azonban sok helyen még szükség van. Különösen ott, ahol kevésbé gépesített az aratás, vagy csupán egyfajta búzát vetettek, amely egyszerre érett meg. Egymás kölcsönös segítése érdeke Bács-Kiskun megye valamennyi mező- gazdasági üzemének. Azt a terményt, ami most még a kalászokban van, vétek lenne veszendőbe hagyni. Vasárnap teszi az utolsó fordulót a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet valamennyi kombájnja a tsz búzatáblájában. Utána az egyik arató-cséplő a szomszédos Lenin Termelőszövetkezet földjén dolgozik tovább. ahol egyszerre érett meg a búza és a szövetkezet saját erejével nem tud vele idejében megbirkózni. A Petőfi Tsz-ben másfél ezer holdat arattak az idén. A búzatermés, csakúgy mint a megye más tájain, itt is jobb lett a vártnál. Ezért a szövetkezet tíz, tizenöt vagonnal több terményt ad át a felvásárló vállalatnak a szerződésben rögzített mennyiségnél. Ugyanez a helyzet a rémi Dózsa Tsz-ben, ahol a szerződést szintén módosítani kellett 4600-ról 6500 mázsára. Lényegében minden búzát értékesítenek, csupán a gazdasági és a tagság háztartási szükségletére tartalékolnak bizonyos mennyiséget a 26 mázsás átlagterméssel fizetett terményből. Ma aratják le az utolsó búzatáblát a tompái Kossuth Tsz földjén, ahol 800 holdon termett ez idén kenyérgabona. A tarló egy részén hamarosan kikel a másodvetésű burgonya és a csalamádé. Az a búza, amit a hét elején lehullott csapadék előtt levágtak, 84 hektoliter súlyú volt a bajai Vörösfény Termelőszövetkezetben. Érthető a tagság és a vezetőség elégedettsége. Hiszen ilyen jó minőségű búza már régóta nem termett a bajai határban. Igaz, hogy meg is adták a földnek, amit kívánt talajmunkában és tápanyagban. 88 vagon búza értékesítését vállalta a Vörös Fény, de ezt a mennyiséget megtoldja még 20 vagonnal. Már csak 600 hold kalászos áll lábon az 1700-ból a hajósi József Attila Termelőszövetkezetben. A többit is learatják júliusban. Erre biztosíték az, hogy most már az asszonyok is segítenek. Befejezték a különféle növények ápolását. Most a kombájnszérűn — a nők dolgoznak. Eddig 65 vagon terményt értékesített kombájntiszta állapotban a szövetkezet, a többit azonban már kitisztítva, magasabb áron adja át a terményfelvásárlónak. K. A. Végűi a könnyűipari ágazat zárja a bemutatkozást. Egyebek között a Finomposztó Vállalat kártolt szövetei és divatos mintázatú takarói, a Habselyem Kötöttárugyár gyermek- és női fehérneműi, a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat blúzai, kabátjai, a Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat ágyneműi és térítői, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet kézimunkái, keleti szőnyegei és az Alföldi Cipőgyár férfi és női lábbeliéi sorakoznak fel. Az egymás jobb megismerését a Bács megyei Filmstúdió hat — négy színes — alkotásának levetí- tése is szolgálja. A filmek szinkronizálása a héten fejeződik be. Halász Ferenc Fejlődő Kalocsa Egy város fejlesztéséhez, szépítéséhez erősen hozzá tartozik a játszótér is, ahol a gyerekek apraja, nagyja _ vidám szórakozással töltheti idejét. Ügy tűnik, Kalocsán nincs gond a népszaporulattal. Legalábbis erre utal a felső kép is, amely tanúsítja, hogy most bővítik a Béke park melletti játszóteret. Olyan jó ütemben halad, mint az a bal oldali képen is látható, az Állami Biztosító irodáit és nyolc lakást magába foglaló épület kivitelezése, hogy az 1972. december végére tervezett átadásra, már a jövő év első negyedében sor kerül- het.A négy és fél millió forintos beruházáshoz több kalocsai üzem hozzájárult, a munka kivitelezője pedig a városi tanács építőipari költségvetési üzeme. XXVI. évf. 174. szám 1971. július 25, „ VASÁRNAP ra: 1 forint JT Ha csökken a veffs’sriiie! (4. oldal) Korszerűbben, színvonalasabban {5. oldal) Merényletek földön, levegőben (4—5. oldal) ^rnonr (9. oldal) Gyár utca lW/f üvelt, világlátott em- berrel ismerkedtem meg a napokban. Közelebb van a harminchoz, mint a negyvenhez, de már járt a szomszédos országokban, kiküldték távolabbi fővárosokba is. Osztályvezető mérnök, megyénk egyik nagyüzemében. Tele alkotókedvvel, frissen tartott érdeklődéssel. A Tiszántúlról költözött a Kecskeméthez közel fekvő nagyköz*■ ségbe, itt született gyermeke ősszel már az óvodában barátkozik a helybéli kisfiúkkal és kislányokkal. Megkérdeztem, hogy a „papa” kiket ismer a falu vezetői közül, mit tud új lakóhelyéről. Válaszából gyorsan kiderült, hogy még mindig kívülállónak tekintik, ritkán hívják tanácskozásokra, rendezvényekre, nem kíváncsiak a véleményére; őt a falu közéletéhez fűző szálak meglehetősen vékonyak. Búcsúzáskor átnyújtotta névjegyét. Munkahelyéhez közel, a Gyár utcában lakik. Meglepődtem. Jelképnek is nagyszerű, pompásan érzékelteti a falvaink- ban tapasztalható változásokat. Ez az új utcanév statisztikai adatoknál szemléletesebben jelzi az ipar térhódítását, a városiasodás folyamatának a gyorsulását. 'T'ibb mérnök él ma a ■* községekben, mint húsz esztendeje az egész megyében. A szocialista iparban foglalkoztatott munkások 23 százaléka dolgozott szűkebb hazánk területén 1965-ben a falvakban, ma ez az arány 27 százalék. Sokat beszélünk a népművelés hatékonyságának a növeléséről. Arról, hogy a kulturális intézményeknek segíteni, gyorsítani kell a pozitív törekvéseket. Kíváncsi voltam arra, hogy a nagyközségek művelődési életének irányítói észrevették-e, elemezték-e a körülmények változásából adódó lehetőségeket, követelményeket. A könyvtárak, művelődési otthonok, klubok mennyiben alkalmasak a munkások, műszakiak kulturális igényeinek a’ kielégítésére, továbbfej- lc"~-A"ére? Az éves, havi (Folytatás a 2. oldalon)
