Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

Szegedi Szeged ünnepel. Az im­már hagyományos nyári ünnepi hetek reprezenta­tív eseményei közé tarto­zik az ipari vásár is. Ez alkalommal huszomhatod- szorra mutatkoznak be vállalatok a Tisza-part- ján — lehetőséget adva a kínálat és a kereslet, az ipar—kereskedelem—fo­gyasztók tál álkozásána k. Az idén új helyre tele­pült a kiállítás. A koráb­ban helyet adó belvárosi épületeket kinőtték az igények. A pavilonok most a város egyik leg­nagyobb terén, a Marx téren kínálják a látniva­lójukat, ahol 15 ezer négyzetméternyi fedett és nyitott területen rendez­kedtek be a kiállítók. Több mint száz hazai és ötven jugoszláviai válla­lat hozta el a termékeit. A jelenlegi helyszínnek — bár nyilvánvalóan nem ez határozta meg a kivá­lasztását — van valami jelképes többlete. Itt ma­gasodik a Volán távolsá­gi buszmegállója, s itt hú­zódnak meg a piacok jól ismert „standjai” is. Az előbbi a forgalomra, a kapcsolatokra utal, hi­szen sok szabadkai is le­száll az autóbuszokról. A két város testvérkapcso­lata megnyilvánul a vásá­ron. A szabadkai kiállí­tás és vásárigazgatóság szervezésében félszáz cég vonultatja fel az áruit, amelyek a jelekből követ­keztethetően tovább bő­vítik majd a kishatár- metnti árucsereforgalmat. A köznapi értelemben vett piac pedig vasárnap estig a fogalom közgaz­dasági jelentésével gazda­godik, hiszen a bemutat­kozó üzemek a kereslet­ről, kankurrcmc iáról, és az igények változásáról akarnak összképet alkot­ni, amíg bezárja kapuit a kiállítás. Az új terület külső jele annak, hogy szervezeti­leg átalakulóban van a Szegedi Ipari Vásár. A legdöntőbb lépést már megtették a városban: a rendező elszakadt az Ide­genforgalmi Hivataltól, a vásár és kiállítás igazga­tósága önálló lett. Három­százezer forintnyi köl- csön-tőkével kezdett hoz­zá a szervezéshez, s ezt az összeget a bevételből már vissza tudja fizetni. A következő — sokkal látványosabb — mozza­nat az lesz, hogy az elké­szült rendezési tervek szerint bővül a színhely, a jelenlegi ideiglenes pa­vilonokat egy leendő „vá­sárváros” váltja fel, amelynek készülnek a tervek Az átmenetiség most még lépten-nyomon érez­teti a hatását. Minden­kinek megakad például a tekintete az óriási felfúj­ható ballonsátoron, ame­lyet viszont jobb nézni, mint használni. A szél­sőséges időjárás végletes feladványok megoldása elé állította a sátort, s a vizsga majdnem pániksze­rűvé vált. A megnyitást követő kánikulában 50 fok Celsius fölé emelke­dett benn a hőmérséklet, a vasárnapi vihar pedig megtépte a fölfújt monst­rumot. A külvilággal osz- szekötő forgóajtó a tömeg menekülési igyekezete közben már csak azért is felmondta időnként a szolgálatot, mert legalább annyian forgatták volna jobbra, mint ahányan bal­ra. A rokonszenv egyéb­ként kölcsönös : a kiállítók megértik, ha a nagy hő­ségben a látogatók siétő- sebbre fogják a lépteiket, a tájékozódó vendégek pedig nem irigylik azokat, akik reggeitől-estig itt- tartózkodnaik. Bár a vidéki ipari vá­sárok közül a sze gedi rendelkezik a legnagyobb hagyománnyal, a szakoso­dás teljesebb megvalósí­tása, a kiállított cikkek­ről való tökéletesebb tá­jékoztatás megszervezése ugyancsak a jövő felada­ta. Érdekes módon épp a jugoszláviai kiállítók ra­gaszkodtak a külön csar­nokhoz és pavilanhoíz, amivel a bemutatkozásuk inkább reprezentatív jel­legű, hiszen termékeikkel nem álltak be az azonos iparág. áruinak - sorába, hogy egyszerűbben össze lehetne hasonlítani árban, minőségben a kínálatot. Szegeden valóban ipari Anya és lánya a kalocsai textilfeldolgozó hímzett menyaszonyi ruháját veszi szemügyre* Kék és piros színű tikettekkel szavaznak a látoga­tók arra, hogy az ELEKTROMETÁL melyik típusú kötőgépét vennék meg inkább. .... .1 ,ií A Kéziszerszámgyár kecs­keméti reszelőgyárának kollekciója. Ez alkalommal nem az új típusokat, hanem a kék és sárga, színű — Kecskemétről származó — normál fürdőkádakat mutatja be a Lampart Zománcipari Művek. vásárt lát az ember, még­hozzá a fogyasztási cik­kek nem is kis jelentősé­gű seregszemléjét. A Vi­deoton például itt köti meg immár évek óta a szállítási szerződéseinek jelentős részét. Jó dolog, hogy a kiállított termé­kek egy részét nyomban meg lehet vásárolni. Néhány trófeát innen is hazahoz az a kevés számú megyei résztvevő, amelyik vállalkozott a bemutatko­zásra. A vásár különdí- ját kapta az egyébként szegedi központú Csong- rád—Bács megyei FŰ­SZERT Vállalat. A kalo­csai székhellyel működő Bács-Kiskun megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalat pe­dig III. díjat érdemelt ki népi elemeket tartalmazó modern ruházati termé­keiért és kézimunkáiért. Legnagyobb sikere talán mégis a kecskeméti ELEKTROMETAL-nak van, annak ellenére, hogy a kötő- és varrógépek be­mutatását a fölfújt bal- lonsátoi'ban verejtékezik át a kereskedelmi válla­lat szakemberei. De mint mindennek, a megrende­lésekben megtérülő vá­sárfiának is ára van. Halász Ferenc Tartózkodók Bács-Kiskun vállalatai és szövetkezetei az idén tartózkodtak attól, hogy megerőltessék magukat az ipari kiállításokon és vá­sárokon való szereplés­sel. A két kezünkön meg tudnánk számolni, hogy hányán voltak ott a BNV-n, a pécsi majd a sze­gedi kiállításon. Mind a három helyen csupán a kecskeméti fürdőkádak tűntek fel. Nem is valamiféle ke­rekítés, mutatós statiszti­ka miatt vonjuk meg a részvételek mérlegét, hi­szen a kiállításokon való jelenlét vagy a rendez­vénytől történő távolma­radás mindenkinek a szu­verén joga. A pro vagy kontra döntéseket alapos gazdasági értékelés előzi meg, amikor azt vallat­ják a szakemberek, hogy megéri-e a költséget és egyéb ráfordítást a vár­ható eredmény. Ügy lát­szik, hogy többnyire ne­gatív választ kaptak ön­magáktól. A visszahúzó okok kö­zött sok mindent felso­rolnak az áruik bemuta­tásától ily módon tartóz­kodó üzemek képviselői. Megnőttek például a rész­vétel költségei; az egyes pavilonokban nem úgy tálalhatják a termékeiket, ahogy szeretnék; tavaly vagy tavalyelőtt sem té­rült meg a ráfordított energia a szereplés hala­sára kötött üzletekből. Jócskán akad igazság a kifogásokban, aggályok­ban. Mégis, egy soha — legalábbis öt évig — visz- sza nem térő lehetőséget szalasztott el számos vál­lalat. A középtávú ter­vek készítésének idején ugyanis megalapozottab­bá tette az elképzelése­ket egy újabb piaci im­pulzus. Különösen a szö­vetkezetek kerülték el az igényekkel való szembe­sítésnek ezt az alkalmát. Pécsett és Szegeden egyetlen ktsz-ünk sem képviseltette magát, A A BNV-ről szintén elma­radtak a hagyományos ki­állítóink. Indokként azt mondják, hogy így is van elegendő megrendelésük. Kérdés, hogy akkor is csak ilyen rövid távon gondolkodnának-e, ha — tételezzük föl — valame­lyik vonzó külföldi város vásáráról lenne szó, aho­vá el lehet kísérni az árut — kiküldetésben. — halász — A Csongrád—Bács megyei FÜSZÉRT Vállalat kós­toltatással gyűjti a véleményeket a legújabb indiai tea izéről. u 1 Amennyiben rendel a kereskedelem a Szegedi Ruhagyárnak ezekből a 'da, piros és díszített iskola­köpenyeiből, a termelést a vállalat bácsa*mási üzeme végzi. Tóth Sándor felvételei.

Next

/
Thumbnails
Contents