Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

1971, Július 20, kedd t oldal ütegedről jelentjük Sikert" hozott a Spartacus szabadtéri előadása Megnyílt a moszkvai filmfesztivál Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negy­venéves szabadtéri játékok idei programja. A háborús években megszakadt ha­gyományt 1959-ben újítot­ták fel, s azóta nyaranta rendszeresein megtartják a játékokat. Általában négy­százezren fordulnak meg a városban ilyenkor, s nyolc­vanezren tekintik meg a szabadtéri előadásokat. Az idén várják az egymillio- modik nézőt, kinek öt év­re szóló kétszemélyes bér­letet adnak át ajándékul. Szombaton este Hacsa- turján Spartacus című ba­lettjét mutatta be az Álla­mi Operaház együttese.. Az előadást Seregi László ko- reografálta és rendezte, akinek 1968. májusában Budapesten ez volt az első nagyszabású munkája, me,y meghozta az igazi sikert. — Sokat tanultam Ho­ward Fast regépy.éből, mely az ókori rabszolgalázadás mindmáig legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatkozott a rendező. — MA KEZDŐDIK A BARTÖK- SZEMINÁRIUM A Zeneakadémián július 20,-án. kedden kezdődnek az idei Bartók-szeminárium kurzusai. Az idei szeminárium iránt rendkívül nagy az érdeklő­dés. A részt vevő országok között találjuk Izlandot, Kanadát. Portugáliát, Ja­pánt, Görögországot, Svéd­országot, Norvégiát, Íror­szágot — ezekből az orszá­gokból eddig még nem volt hallgatója a szemináriu­moknak. Újra eljönnek hoz­zánk előadóművészek, pe­dagógusok és zenei szak­emberek a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Hollandiából, Dániából, Ro­mániából. Csehszlovákiá­ból. az NDK-ból és az NSZK-ból. Bulgáriából és Finnországból. Az idén a résztvevők sza­badon választhatták ki Bartók összes művei közül azokat, amelyekkel taná­raik vezetésével foglalkozni kívánnak. EGYETEMI LAKÓTÖMB SZEGEDEN Szegeden az egyik nagy­körúti telekbelsőben való­ságos új lakónegyed ala­Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spar­tacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ez­rek közül, akinek hősies­sége is azoké, akik példá­ját azóta követték. A díszletező, Forrai Gá­bor, elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a fes­tett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrenge­tegéhez, színhatásához al­kalmazkodó mértani ábrá­kat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előz­mények nélkül, hiszen ed­digi hetven bemutatója kö­zött szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baal- becki romváros „természe­tes” környezetében rend­kívül hasznos tapasztala­tokkal gazdagodott. A szegedi premier fősze­replői Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Sipeki Levente . voltak, a fesztiválzenekart Pál Ta­más dirigálta. A legközelebbi bemutató július 23-án lesz, amikor a TAÜiot kult ki a József Attila Tu­dományegyetem és az Or­vostudományi Egyetem fia­tal oktatói, kutatói és or­vosai által közösen épített, modern társasházakból. Külön intéző bizottság irá­nyításával már öt éve épül a negyed. Eddig 5 nagy kockaházat készítettek el. Az ötödikbe, a legnagyob- bikba most költöznek be a lakók. Ennek a tízszintes, modern, mezőtúri pirostég­lával burkolt épületnek a földszintjén szolgáltató üz­letsort. Patyolat-fiókot, fod­rász- és kozmetikai szalont, bisztrót helyeztek el a la­kótömb dolgozóinak ellátá­sára. ÉTI-GÁZKAZÁN Orosházán az Alföldi Kő­olaj- és Gázipari Gépgyár­ban készülnek az „ÉTI” típusú gázkazánok, ame­lyek igen keresettek a ha­zai és külföldi piacon. Nagy előnyük, hogy családi há­zakban és társasházakban az egyedi lakásfűtésekre egyaránt alkalmasak, s a fűtéssel együtt meleg vizet szolgáltatnak a háztartások számára. Ezenkívül kor­szerű égőfejeket, olajtüze-1 lésre alkalmas berendezé­seket, szerelvényeket állí­tanak elő a gyárban. Mi­Magyar Állami Népi Együt­tes az Ecseri lakodalmas című műsorát hozza színre. Másnap, szombaton Mu­szorgszkij Borisz Godunov- ja kerül a közönség elé a bolgár Nikolaj Gyuszelev címszereplésében, Vaszy Viktor vezényletével. Az operát Szinetár Miklós ren­dezi. Farkas Ferenc dal­játékának, a Csínom Palkó­nak előadása augusztus 6-án, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának sazbadtéri premierje pedig augusztus 15-én lesz. A Szegedi Ünnepi Hetek augusztus végén záruló programjában a szabadtéri játékok mellett természe­tesen tudományos, zenei, if­júsági, sport- és más ren­dezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szakszer­vezeti néptáncfesztivál, az ugyancsak most megtartott maratoni futóverseny és a július 11-én megnyitott pedagógiai nyári egyetem. vei e termékek iránt meg­nőtt az igény, 150 millió forintos beruházással Oros­háza déli ipartelepén új gyár épül. A tervek szerint a munkáslétszámot 440-ről hatszázra, az 55 millió fo­rintos évi termelést pedig 110 millió forintra növelik. ŰJ SZIFONPATRONÜZEM Az egyik legkeresettebb cikk napjainkban a szifon­patron. A Répcelaki Szén­savtermelő Vállalatnál min­dent elkövetnek a termelés növelésére, az igényeket azonban mégsem tudják ki­elégíteni. A patronnal ké­szített szikvízből jelenleg csaknem háromszor annyit fogyasztunk, mint üveges szikvízből, ásványvízből és üdítőitalokból együttvéve. 1961-ben még csak húsz­millió. 1965-ben 120 millió, tavaly pedig 360 millió pat­ront töltött az üzem. Az idei évre több mint négy- százmillió patront rendelt a kereskedelem, ami ápri­lisban már 480 millióra módosult. A jelenlegi patronűzemet évi 200 millió patron tölté­sére tervezték. A múlt év őszétől egy sor műszaki in­tézkedést hajtottak végre, minden helyet töltőgépek­kel telepítettek be, hogy növelni tudják a termelést, s az üzem munkásai szabad szombaton és vasárnap is dolgoznak. A végső megoldást egy. MOSZKVA (MTI) Hétfő reggel a Kreml kongresszusi palotája előtt felvonták a VII. moszkvai nemzetközi filmfesztivál kék emblémás fehér zászla­ját. Este mintegy ezer hi­vatalos vendég és más meghívottak jelenlétében a kongresszusi palotában ün­nepélyes keretek között nyílt meg a nagyszabású filmművészeti seregszemle. Az idén 47 ország hiva­talosan, további 21 nemzet művészei pedig versenyen kívül vesznek részt a fesz­tiválon. A hagyományos „filmnagyhatalmak” mel­lett a résztvevők jegyzékén ott látni a többi közt Cip­rust, Libériát, Szenegált, Perut, Kuwaitot. Mind­amellett nem csupán „ge­ográfiáról” van szó. Mint Alekszandr Karaganov, a Szovjet Filmművészek Szö­vetségének titkára sajtóér­tekezletén kiemelte: a fesz­tiválon bemutatandó fil­mek egyrészt tükrözik ko­runk időszerű, haladó esz­méit, másrészt a szó szoros értelmében képet adnak azokról a művészi útkere­sésekről, amelyeket az élen­járó alkotók folytatnak a politikus-társadalmi film kimunkálása terén. A moszkvai filmfesztivál a világérdeklődés közép­pontjában áll. A fesztivál eseményeiről több mint 500 hazai és külföldi tudósító ad tájékoztatást. A feszti­vál címére rendre érkez­nek az üdvözletek és me­leg hangú jókívánságok. Jane Fonda amerikai és Monica Vitti olasz filmszí­nésznő is sok sikert kívánt a művészeti seregszemlé­nek. Különösen érdekes Barbara Birch Jameson amerikai rendező és forga­tókönyvíró . levele, amely hangsúlyozza: jóllehet az Egyesült Államok a feszti­vál „amerikaellenes film­jei miatti tiltakozásképpen” hivatalosan bojkottálja a most megindult beruházás jelenti: új patronüzemet építenek. Az üzemrész ki­szolgálására épül már az új tisztítósor is, amely fo­gyasztásra alkalmassá teszi a föld mélyéből kitermelt széndioxidot. Az idén elké­szül a gyár új kazánháza és a mihályi üzemben is rekonstrukciót hajtanak végre. EXPEDÍCIÓ A BÜKKBEN Hétfőn az év egyik leg­nagyobb szabású barlang- kutató expedíciója kezdő­dött Borsod megyében, az Esztramos hegyen. A Bód- va folyó fölé magasodó hegyoldalban a tatai mű­velődési központ biológusai és barlangkutatói, valamint az MNSZ tatabányai köny- nyűbúvárai vertek tábort. A nagylétszámú kutatócso­port két héten át „vallatja” majd Európa egyik leglát­ványosabb és legrejtélye­sebb hévizes barlangrend­szerét. az Esztramos-hegy gyomrában. A páratlan szépségű kristályképződ­ményekkel borított barlang mélyén ugyanis több, ed­dig ismeretlen mélységű tó található. Az eddigi vizs­gálatok és a feltételezések szerint a tavak szintje alatt újabb ismeretlen barlang- rendszerek közelíthetők meg. A könnyűbúvárok megkísérlik átúszni a víz alatti szifonokat, felmérik, feltérképezik a barlang víznívó alatti világát» moszkvai filmfesztivált, ő mégis elküldte „Alaszka a 70-es évek földje?” című dokumentumfilmjét, mivel művével olyasmit akar kö­zölni Amerikáról, amelyet a világnak meg kell tudnia. A fesztiválon a magyar filmművészetet Fábri Zol­tán „Isten hozta őrnagy úr”, a gyermekfilmek kategóriá­Vágjunk a dolgok köze­pébe. Megelégedetten kel­tem fel a képernyő elől szombaton éjfél tájban. Változatos, érdekes műsor­számok váltogatták egy­mást. A csupán szórakozást kedvelők, és az irodalmi, zenei csemegékre vágyók — egyaránt megtalálták szá­mításaikat. Kitettek magu­kért az ismeretterjesztő műsorok szerkesztői, ren­dezői. Andrzej Munk film­jét is méltán sorolják a lengyel filmgyártás kiemel­kedő alkotásai közé. A hét óra hosszúságú adásidőben vetített 14 pro­dukció között bosszantóan gyenge egy sem akadt. Rit­kaság. Jól sikerült a sor­rend megállapítása is, az egyik műsor nem csapta agyon a másikat. A hat órától tízig terjedő „főmű­sorban” széles körű érdek­lődésre számító alkotások szerepeltek. „A tenger titkai” ezer kriminél izgalmasabb vi­lágba kalauzolta a nézők bizonyára sok százezres tá­borát. Philippe Cousteau nemcsak kiváló tudós, bá­tor ember: kitűnő népmű­velő is. Bemutatta az év­ezredes korallszigetek tün­dökletes szépségét, az atol- lok furcsa életét, ám az egzotikumok csupán a mon­dandó megértését szolgál­ták: az anyagi világ, a ter­mészet törvényszerűségei összefüggő rendszert alkot­nak. Varga Károly, kiváló szo­ciológusunk — hajdanán az egyik bajai középiskola nö­vendéke — két esztendeje tanulmányban publikálta a rádióműsor hatékonyságá­ra vonatkozó vizsgálódásá­nak tapasztalatait, a köz­ízlés állapotát. Azt kutat­ta, hogy a Kossuth- és a Petőfi-adón elhangzott mű­A hidraulika és pneu­matika szakemberek ta­lálkozójának színhelye lesz augusztus 23-tól a Kecske­méti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola. Itt kerül sorra a Méréstech­nikai és Automatizálási Tu­dományos Egyesület há­romnapos konferenciája a hidraulikus és pneumatikus szabályozó elemek fejlesz­téséről és alkalmazásáról. Az automatizálás elvei­vel és gyakorlatával nem­csak a tizenkét előadásból álló sorozat foglalkozik majd, hanem a KGM Mű­szaki Tudományos Tájé­koztató Intézete kiállítást is rendez a témakörben. A bemutatón .szerepelnek a jában pedig Palásthy György „Hahó, öcsi” című munkája képviseli. A „fesztiválnagyüzem” kedden kezdődik. A filmek vetítése napi 14 órát vesz igénybe. A játékfilmek, a rövidfilmek és a gyermek- filmek zsűrijének több mint száz filmről kell ér­tékítéletet alkotnia. sorok mennyiben elégítik ki a különböző rétegek és csoportok igényeit. Ügy vé­li, hogy nehéz megtalálni a közös nevezőt. Mégis, nem az a fő gond, hogy sok pelyva kerül a műso­rokba, hanem sok búza pocsékolódik el. Javasolta, az értékes művek sűrűbb ismétlését, hogy minél több ember ismerkedjék ezek­kel. Gondolatmenete a tele: vízióra is alkalmazható. Az efféle törekvéseket, igénye­ket szolgálja az „önök kér­ték, mi teljesítjük’’ című kívánságműsor is. Tamási Eszter kedélveskedés nél­kül is közvetlenül, barát­ságosan csevegett a jól megválasztott riportala­nyokkal. Deák István ren­dező végig győzte ötletek­kel. Ne feledkezzünk meg Búzáné Fábri Éváról, aki sikeresen keresi az általa szerkesztett műsqrokban az újszerű megoldásokat. Vár­juk a folytatást. Noha Piotr Paleczni zon­goraművész még nem tar­tozik a legelső nemzetközi élvonalba, szombati Cho- pin-estje — szeretném re­mélni — azoknak is mara­dandó élményt nyújtott, akik nem tartoznak az igényes muzsika barátainak táborába. A környezet ha­tása alól nem vonhatták ki magukat a művészek, a je­lenleg hazai és külföldi ze­nei szakemberek és — a televízió-előfizetők. A fer­tőéi Interfórum ’71 remek kezdeményezés gondos ki­vitelezése. Jó példa arra, hogy a televízió miként se­gítheti egyszerre a fiatal művészeket, növelheti ha­zánk kulturális életének jó hírét és terjesztheti a leg­nagyobbak alkotásait. H. N, legújabb elemek, vezérlő- rendszerek és felhasználá-; suk lehetősége is. A Pneu-Hydro-Expo ’71 keretében felvonultatja termékeit a Danuvia Gép­gyár és a Szerszámgépipa­ri Művek Kísérleti Intéze­te. A Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete a legfris­sebb kísérleti eredmények­kel, az Egri Finomszerel- vénygyár a svéd Machman céggel kooperációban ké­szülő gyártmányaival je­lentkezik. A Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat pedig bemutatja a besze­rezhető berendezések vá­lasztékát. A kiállítás egy hétig lesz nyitva.. Nikolényi István HÁzai Július 17: jól sikerült adásnap Pneu-Hydro-Expo 71 Automatizálási kiállítás és ankét Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents