Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

«. oldal 1971. fóliás 18, vasárnap Csalt az igazgató olvasóink előtt nem ismeretlen Rozgonyi János neve, sőt néhány héttel ezelőtt lapunkban tájékoztattuk a közvéle­ményt arról is, hogy mi­lyen dicstelen pályát futott be a Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalat volt igaz­gatója. Ez a pálya nem­régiben — pontosabban jú­lius 16-án, pénteken — be­fejezést nyert azzal, hogy ügyében a Kecskeméti Já­rásbíróság ítéletet hozott. Rozgonyi János több, mint tíz éve dolgozik a megyeszékhelyen. Először a megyei tanács beruházási Irodájában állt alkalma­zásban, majd 1962. február­jában a már említett vál­lalat igazgatójává nevezték ki. Ezt a pozíciót töltötte be egészen a múlt év augusztusáig, ' amikor is munkaviszonyát megszün­tették. Közben négy alka- jommal kapott fegyelmi 'lüntetést, mert a munká­ját igen sok fogyatékosság­gal látta el. Ezek között a .fogyatékosságok” között azonban bűncselekmények s előfordultak, s a volt jgazgató a vádlottak pad­iéra került. KEZDJÜK időrendben az ílsővel. Köztudott — a már nivatkozott cikk alapján — hogy bár mérnöki képe­sítéssel nem rendelkezett, különböző okirataiba mégis ezt a végzettséget diktálta, jegyezte be. így történhe­tett meg, hogy 1967 már­ciusában másodállást vál­lalhatott a Kecskeméti Fel­sőfokú Gépiipari és Auto­matizálási Főiskola építke­zésénél. Erre engedélyt ka­pott a felügyeleti szervé­től, de az engedély csak 1967. augusztus 31-ig szólt, majd azt december 31-ig meghosszabbították. Rozgo­nyi kérte az engedélyt 1968-ra is, de nem kapta meg. Gondolt egyet: ő ma­ga készített engedélyezést, s érthetetlen módon meg­szerezte a városi tanács építési-közlekedési osztálya pecsétjét is, rányomta, majd az illetékes dolgozó nevét aláhamisította. így aztán a másodállásra szó­ló szerződést gyakorlatilag 1970. december 31-ig meg­kötötte. AZ ELMÚLT ÉVBEN az igazgató lakás nélkül ma­radt (első feleségétől el­vált), s második felesége hamarosan szövetkezeti la­kásra kapott kiutalást. A kezdő összeg azonban nem állt Rozgonyi János rendel­kezésére, ezért a követke­zőket csinálta: Az ingatlan- kezelő vállalat kollektív szerződéséhez egy függelé­ket készíttetett — erre a főkönyvelőt utasította — amely szerint 1970-ben a vállalat a részesedési alap 10 százalékát használhatja fel dolgozói szövetkezeti lakásigényének támogatá­sára. így lehetővé vált, hogy 1970. július 2-án a vállalat 32 ezer forintot utaljon át az OTP-nek. Miután megtörtént az át­utalás, az igazgató levelet írt az OTP-hez, hogy az átutalt 32 ezer forintból 12 ezer F. I.-t illeti meg, 20 ezer pedig Rozgonyi Jánost. A lakást megkapták, beköl­töztek. De az igazgató ehhez a „megoldáshoz” nem kérte sem előzőleg, sem utólag a felügyeleti szerv — a városi tanács — hoz­zájárulását. Miután a bűn­vádi eljárás megindult el­lene, a 20 ezer 1970 szeptemberében visz szafizette a vállalatnak. Tűz ták át rendeltetésének Kecskeméten, az ingatlan- kezelő vállalat új szék­házát. Rozgonyi János füg­gönyöket, sötétítőket ren­delt az ablakokra. Csak­hogy a megrendelésbe a sa­ját lakása ablakméreteit is felírta, s a vállalkozó azt el is készítette, ő pedig odahaza felszerelte. Az ösz- szes nylon- és sötétítőfüg­göny értéke és munkadíja 24 ezer 207 forint volt — beleértve az ő ablakaira készült függönyöket is. Az eljárás során a szakértő kiszámolta, hogy Rozgonyi János 3564 forint tekinte­tében követett el bűncse­lekményt a függönyök vo­natkozásában. A kár azon­ban megtérült, mert a pénzt a vádlott befizette a vállalathoz. A KÉTNAPOS tárgyalási idő alatt a vádlott szeré­nyen viselkedett a bünte­tőtanács előtt, cselekmé­nyeit megbánta, magát bű­nösnek érezte. Mint emlí­tettük is, a bíróság pénte­ken, július 16-án hirdetett ítéletet az ügyben. Rozgo­nyi Jánost két rendbeli magánokirat-hamisítás, két rendbeli, a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett csalás és egy rendbeli köz­okirathamisítás miatt egy évi szabadságvesztésre ítél­te. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Eltiltotta a bíró­ság egy évre a közügyekben való részvételtől, s köte­lezte a felmerült perköltség megfizetésére. Súlyosbító körülményként vette figye­lembe a bíróság azt, hogy a vádlott cselekményeit ve­zető beosztásban és hosz- szú időn át követte el. Az ítélet nem jogerős. G. S. Pénteken Hercegszántón, a Virág Ferenc utca 12. számú ház portáján tűz ke­letkezett. Gorjonác Milo- voj négy éves Zsifka nevű kisfia a lakásból kivitte a gyufát, játszadozott vele és közben meggyújtotta a ku- koricagóré melletti szal­mát. Ettől meggyulladt a góré, a tűz átterjedt a szomszéd ház nád fedelére, s az részben leégett. A ba­jai és a hercegszántói tűz­oltók megfékezték a tüzet, de a kár így is négyezer forint körül van. Gorjo­nác Milovoj ellen szabály­sértési eljárás indult. Megszűnik a vasárnapi nyilvatartás a községi postahivatalokban Augusztus l-töl lép életbe a változás Az utóbbi években nem­csak szakmai körökben esik mind több szó a pos­tai dolgozók munkakörül­ményeiről, a postai forga­lom problémáiról, hanem a közvéleményt is élénken foglalkoztatják az ezzel összefüggő kérdések. A Szegedi Postaigazga­tóság postaforgalmi osztá­lyának vezetőjétől, dr. Bán Súlyos balesetek gyorshajtás és ittasság miatt Dunavecse belterületén, a Vöröshadsereg úti szé­les, de át nem tekinthető kanyarban 80 kilométeres sebességgel vezette motor- kerékpárját csütörtökön délután Borúzs Gábor moz­donyvezető, nagyhegyesi la­kos. Emiatt a kanyarból ki­sodródott és járművével a 77. számú ház kerítésének ütközött. A baleset követ­keztében Borúzs Gábor és utasa, Czefer László keceli (Fekete dűlő 91.) lakos sú­lyosan megsérült. A mentő eszméletlen állapotban a dunaújvárosi kórházba szál. lította őket. Bán István, a kecskeméti Boldogulás Tsz dolgozója, hetényegyházi lakos erő­sen ittas állapotban ült csütörtökön délután motor- kerékpárra. A Kecskemét— Hetényegyháza közötti úton 90 kilométeres sebesség­gel száguldva, egy éles út- kanyarban kisodródott és 27 méternyi oldalcsúszás után felborult. Bán Istvánt a megyei kórházba szállí­tották ugyancsak eszmé­letlen állapotában. Ferencnétöl kapott infor- | juk, de egyetlen szabad va­Elfogták az áldozatát cserbenhagyó motorost Herczeg István kőműves, keceli (Sugár u. 15- sz.) la­kos július 12-én Kecel bel­területén motorkerékpárral elütötte az úttest jobb ol­dalán Nagy .András helybe­li lakost és megállás nél­kül tovább robogott. Nagy Andrást nyolcnapon túl gyógyuló súlyos sérüléssel szállították kórházba. Her­czeg Istvánt pénteken őri­zetbe vették, bűnügyében a vizsgálat folyik. máció szerint az elkövet­kező időben több olyan in­tézkedésre kerül sor, amely sokszorosan javítja a pos­tai dolgozók munkakörül­ményeit, a szolgálati be­osztást. Méghozzá úgy, hogy ezzel párhuzamosan nem csökken a postaszol­gálat színvonala, annál is inkább, mert a postaforga­lom általános érdekeinek megfelelően történik mind­ez. Augusztus 1-től kezdve — ahogy a feltételek meg­teremtődnek — a Szegedi Postaigazgatóság területén 260 községi kishivatalban megszűnik a vasárnapi — délelőtt 8-tól 10-ig tartó — nyitvatartás. Ez az intéz­kedés Csongrád megyében 67, Bács-Kiskun megyében 110, Békés megyében pedig -83 községi postahivatalt éiint. Ez azonban nem be­folyásolja a szolgáltatás fo­lyamatosságát: a hírlapo­kat, a tartalmában sürgős jellegű táviratokat és az expressz küldeményeket va­sárnap is kézbesíti a posta a községekben. Ezenkívül a helyközi telefonösszeköt­tetés a segélykérő állomá­sokon, illetve az erre a cél­ra kijelölt előfizetői távbe­szélő állomáson keresztül továbbra is fennmarad. A községi postahivatalok vasárnapi nyitvatartásának megszüntetését nemcsak az indokolja, hogy a községi postásoknak a vasárnapja szabad legyen. (Köztudott; hogy az iparban már álta­lánossá válik a szabad szombat is!) Eddig a köz­ségi postás dolgozóknak nemhogy szabad szombat­25. — Én szedtem ki a mocsokból, érted? — morogta a részeg —. Mert mi volt? Egy büdös ká, zabigyerek- kel. Hát csak várjon, nem igaz!? Csak üljön abban a rohadt konyhában és várjon! Én szedtem föl a trágyadombról, nem igaz?! Mit mondasz koma? Nem igaz?! — De igaz — mondta Csapó. — Na látod! Csak bőgjön. — A részeg felállt a pád­ra, imbolygott. — Mert mindent megtettem érte. Nél­külem csak egy szajha lenne! — ordította. — Mit üvölt, papa? — mondta szelíden Csapó. — Ne üvöltsön, mert elkapják a zsernyákok. — Megint elkapnak? — kérdezte ijedten a részeg és hirtelen átmenet nélkül sírni kezdett, a pad támlájára borult és zokogva mondta: — Kérem, én nem csi­náltam semmit. Nem csináltam semmit. Csapó felállt, bizonytalanul elindult a fasorban. Taxival ment haza. Az úton egyre sürgette a sofőrt: — Zavarja ezt a kasznit! Siessen! — Nem lóverseny ez, uram — mondta nyugodtan a sofőr. — Akit keres, azt megtalálja. De Csapó tudta, hogy a lány már visszautazott, me­redten bámult maga elé, mikor elment az istállók között, a szállásuk felé. Aztán észrevette az akácfák alatt a lányt, megdob­bant a szíve, mindent elfelejtett, futni kezdett. Szeplős arc nézett rá, a csenevész kis varkocsokon csillogott a holdfény. A kis vízhordó lány állt az akácok alatt, ijedten összehúzta magát, amikor Csapó odaért. — Hát te? — kérdezte csalódottan. — Csak... csak sétáltam — dadogott a lány, a ke­zét védekezőén maga elé emelte, mintha attól félne, Csapó meg akarja ütni­Egy darabig nézte a vézna kislányt, nagyon szánal- förintot ! más volt a szeplős arc, de Csapó nem érzett szánal­mat. Semmit sem érzett. — Engem vártál, mi? — kérdezte végre támadóan. Ebben'"az" esztendőben — j A lány kis csend után felelt: — Igen, mármint 1970;ben — ad- i — Mit akarsz? — kérdezte Csapó. Az indulat most nem erzodott a hangján, pedig dühében csikorgatta a fogat. — Vigyen el egyszer repülni. Ugye elvisz? Csapó összehúzta magát, egyszerre gyenge lett. Meg- simogatta a lány karját. Átfáztal — mondta — feküdj le. Maid egyszer íelviszlek. , A lány elszaladt. Magas sarkú cipő volt rajta, és uj ruha, a bokája meg-megbicsaklott. Csapó lekuporodott egy akácfa alá és bamba tekin­tettel bámulta a tenyerét. Mintha megfojtott volna valakit. Ettől kezdve sokat volt egyedül. Otthon heverészett az ágyon, vagy egymagában rexezett a kocsmában. Nem figyelt oda, fásultan hallgatta a csontgolyók koc­canásait. • Egy óráig tartott volna a munkaidő, de jóval előbb abbahagyták a repülést. Mindenki haza készülődött. — Én a későbbi vonattal megyek — mondta Csapó, csak úgy ötletszerűen — a kocsiját javították — már napokkal előbb beszélgettek róla. hogy most mindany- nvian vonattal mennek és jót piálnak az úton. Nem tudni, Csapó miért mondta mégis, hogy a későbbi vo­nattal megy. Talán csak egyszerűen nem volt kedve fölkelni az ágyról, ahova ebéd után leheveredett. vagy nem látta értelmét a pesti utazásnak. Mit csinálna ezen a kettős ünnepen? Amúgy is utálta az ünnepe­ket. Vagy talán tervezett valamit? Mindenesetre, amikor a többiek elmentek, még so­káig hevert az ágyon, szinte kataton mozdulatlanság­ban, aztán hirtelen fölugrott, kiment a reptérre, beült a génbe és felszállt. Könnyen megtalálta a pusztát térkép nélkül is. Lát­ta az iskolaépületet — tudta, hogy ott lakik a lány, és egész alacsonyan — majd elvitte az egyik forduló­nál a kéménvt — két tiszteletkört írt le az épület fö­lött. Aztán leszállt a lucernaföldre és megindult az iskola felé. Egv öregasszony állt az udvaron, kicsit ijedten nézett rá, látszott, hogy az előbbi mélyrepülés miatt megrémült. — Maga az. Gvuszi? — mondta aztán, és Csapó fur- csálkodva nézett rá. mert nem emlékezett az öreg­asszonyra. Megmondta, bogy a tanítónővel szeretne beszélni, '-fwhen izgatott lett. mint e«v zöldfülű kamasz, egyik lábáról n másikra nehezedett. — Elment — mondta az öregasszony. — Most indul a vonatta. A falvai állomás kőt kilométerre esett. Csapó a gén­hez futott és beindította. (Folytatjuk) sárnapjuk sem volt. A meg­változott élet- és munkakö­rülményeket figyelembe vé­ve nem csodálkozhatunk azon, hogy az utóbbi évek­ben a foglalkozás utánpót­lásának nevelése mind na­gyobb nehézségekkel törté­nik- Másrészt a vasárnapi forgalom sem indokolja a postahivatalok nyitvatartá- sát. Ezt bizonyítják az igaz­gatóság területén végzett KNEB-vizsgálat anyagában szereplő tények is . Ezek szerint a községi kishiva- talokban egy-egy vasárna­pi szolgálat idejére mind­össze egy levél és négy va­sárnapi szolgálatra egy táv­irat felvétele esett. Ez az adat önmagában is jól mu­tatja, hogy minimális az igénybevétel. A KNEB az 1970-es országos vizsgálat után indokolatlannak mi­nősítette a községi postahi­vatalok nyitvatartását és megfelelő inézkedéseket ja­vasolt. Az sem lényegtelen, hogy nem a szabad szombat biz­tosításáról, hanem a törvé­nyes havi 210 óra betartá­sáról, ennek megvalósításá­ról van szó. Ezt úgy rende­zik, hogy a postai dolgozók jövedelmének összege — a túlórák elmaradása miatt — ne csökkenjen. Az igaz­gatóság területén ennek ér­dekében 60 új dolgozót kell alkalmazni. Természetesen nemcsak a községi hivatalokban dol­gozó postások munkakö­rülményeit szándékoznak javítani, hanem nagyobb postahivatalokban dolgozó­két is. A jelenlegi helyzet­ben ezeknek a munkaügyi problémáknak megoldása alapjaiban érinti a postai forgalom és a szolgálat színvonalának tartását. B. Gy­Kiosztották a Szegedi Ipari Vásár díjait A Szegedi Ipari Vásár kiállítói közül a Szegedi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának nagydíjával tün­tették ki a Szegedi Ruha­gyárat korszerű technoló­giával készített, a divathoz jól alkalmazkodó öltönyei­ért. Ugyancsak a tanács végrehajtó bizottságának nagydíját kapta a Buda- print Pamutnyomóipari Vál­lalat, mert tetszetős kör­nyezetben olyan korszerű termékeket mutatott be, amelyekkel korábbi kiállí­tásokon még nem vettek részt. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újszerű anyagból és megoldással készített pavilonjáért, tri- koplán elnevezésű pony­váiért, a Hódmezővásárhe­lyi Divatkötöttárugyár pe­dig modem alapanyagú, di­vatos fazonú mocelljeiért egy-egy vásári nagy díj at kapott. A vásár különdíját nyerte el a budapesti Elektroakusztikai Gyár, a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, a jugoszláv kiállítók közül pedig a Pik „Becej” ipari kombinát. A kiállító ju­goszláv vállalatok külön el­ismerő oklevelet is kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents