Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

Tanulnak, vitatkoznak a játékvezetők Ezer kilométer a napfényes Krímen át 2. A gyermekek városában Mint arról már beszá­moltunk, háromnapos tábo­rozáson és továbbképzésen vesznek részt a megye lab­darúgó-játékvezetői. A Kiskunfélegyházán ren­dezett tanfolyamra 76 já­tékvezető jött el, s vala­mennyien azzal a szándék­kal, hogy gyarapítsák tu­dásukat, hogy a továb­biakban is helyt tudjanak állni az NB-s, valamint a megyei I. és II. osztályú bajnoki mérkőzéseken. A megnyitón Grulich Er­nő, a megyei JT oktatási Tét és az ára Már néhányat aludtunk a Kecskeméti Fémmunkás —Jánoshalmi Spartacus mérkőzés óta; adva van a lehetőség az események higgadt mérlegelésére. Tör­ténetekben gazdag találko­zó volt, tehát van miről szót ejteni. Bennem az idegfeszültség hagyott nyo­mot, amely jellemzője volt a találkozónak. Ez a lab­darúgókat is megfertőzte — kevés kivétellel. Aki nyugodt tudott maradni, annak alaptermészeténél fogva lehetnek „kötélvastag idegei”. S érdekes — egyébként a. legtermészete­sebb — hogy éppen ők tűntek ki irányító kész­ségükkel mindkét csapat­ban. Míg játékostársaik, akiket elragadott a minden áron győzni akarás, dara­bossá, kapkodóvá tették a játékot. — sok szabálytalan­sággal vegyítve. A félidő utolsó 5—6 percében szinte szokatlan volt a játék fo­lyamatossága. Ekkorra már csökkent a „dopping” hatá­sa. Szünet után annál na­gyobb hévvel estek egy­másnak a csapatok. Ala­pos, „lelki fröccsöt” kap­hattak. Amit az egyik ol­dalon hallottam az kiadós volt. A játékból következ­tetve azonban az ellenfél szakvezetői sem tétlenked­tek. Ennek következtében sok szándékos beleme- nés cifrázta az egyébként is szabálytalanságoktól tar­ka mérkőzést. S mindezt azzal magyarázták, hogy nagy volt a tét! Tét nélküli mérkőzés nincs. Minden találkozónak van valamilyen jelentősé­ge, tehát tétje is. Az osz- tályozót azonban eltúloz­ták. Szép játékot nem vár­tunk, de idegességtől resz­kető hangú edzői utasítá­sokat és felfokozott ke­délyállapotú játékosokat sem. Kinek volt ez hasz­nára? Senkinek! Egyénileg is csak ártott, nem is be­szélve a csapatok alacsony színvonalú teljesítményéről. Sem a Fémmunkás, sem a Jánoshalma nem nyújt­hatta tudása legjavát — s az ok nyilvánvaló. Az sem véka alá rejten­dő titok, hogy a játékosok hasonló idegfeszültségben már nem egyszer elvesztet­ték fejüket, reális ítélő­képességüket, aminek a kö­vetkezménye nem ismeret­len ... Utólag aztán min­dig felmerül a kérdés, hogy a tét felért-e az árával?-bi­bi zottságának vezetője és Kürtösi István, a kiskunfé­legyházi JT elnöke köszön­tötték Major Istvánt, az egykori neves játékvezetőt, az MLSZ országos oktatási bizottságának vezetőjét, aki előadóként jött a tanfo­lyamra. Fehér László, a megyei labdarúgó szövetség főtit­kára a megnyitó beszédé­ben köszönetét mondott a játékvezetőknek azért az ál­dozatos munkáért, amelyet az elmúlt bajnoki év során tanúsítottak, — A játék­vezetőknek nem kis részük volt abban, hogy nagyjából zavartalanul folyt le ez a nagyon izgalmas és kiéle­zett bajnokság — mondot­ta a főtitkár. Nem titkolta azt sem, hogy a csapatok részéről nagyon kevés kifogás me­rült fel a játékvezetés el­len. Jól bíráskodtak tehát, s ebben nagy szerepe van a továbbképző tanfolya­moknak is, amelyeket a játékvezetők mindig na­gyon komolyan vesznek. A továbbképző előadások megkezdődtek tehát, s nagy várakozás előzi meg Major István előadásait. A szabá­lyok a labdarúgásban is módosulnak, s most, az új bajnoki év beindulása előtt fontos, hogy minden játék­vezető tisztában legyen az országos irányelvekkel. Csak így bíráskodhatnak egységesen valamennyi pá­lyán..- • » • . Feljegyeztünk- még né-, hány ' észréyfetelt, amelyek a vita során hangzottak el. Több játékvezető szólt a páíyák hiányos felszerelt­ségéről, valamint a játék­vezetői öltözők állapotá­ról. Bizony, a rendező egyesületek részéről gyak­ran tapasztalható a nem­törődömség, sőt néha a rosszindulat is. Elhangzott olyan kifo­gás, hogy a megyei sajtó, a Petőfi Népe sportrovata a helyi tudósítók szubjek­tív véleménye alapján gyakran bírálta a játék­vezetők működését. (Éz va­lóban előfordult, de elma­rasztaló véleményt ritkán írtunk. Szerk.) Szó esett arról a helyes kezdeményezésről " is, amelynek a kalocsaiak az úttörői. Itt a téli szünet- alatt szabálymagyarázó előadásokat, „kérdezz — fe­lelek” estéket tartottak a játékvezetők minden köz­ségben. A szurkolók így megismerhették a játéksza­bályokat, s a játékvezetők­höz is közelebb kerültek. A mérkőzés zavartalan­sága, a jó játékvezetés nem mindig a kiküldött bíró felkészültségén múlik, ha­Brazília— Csehszlovákia í:ö Csütörtökre virradóm Rio de Janeiróban a brazil labdarúgó- válogatott júliusi gazdag prog­ramjából a második mérkőzé­sét játszotta le. Ezúttal Rio de Janeiro volt a színhely, a Ma- racana Stadion ós Csehszlová­kia az ellenfél. A brazil válogatott 42 000 né­ző előtt, eléggé mérsékelt ira­mú és színvonalú találkozón 1:0 (1:0) arányban győzött. Az ,,aranygólt” a 14. percben Tos- tao szerezte. A brazilok legközelebbi el­lenfele, július 18-án. pontosab­ban hétfőre virradóra Jugo­szlávia lesz. Ezen a mérkőzé­sen búcsúzik véglegesen a vá­nem azt a csapatok, a ve­zetők és a játékosok ma­gatartása is befolyásolja. Pénzes Imre például el­mondotta, hogy gyakran volt alkalma Tolna megyé­ben bíráskodni, s ott nem ritka eset, hogy a közönség megtapsolja a játékvezető ítéletét. Kiskunfélegyházán tehát tanulnak, vitatkoznak a já­tékvezetők. Készülnek az elkövetkező nagy felada­tokra. A tanfolyam a to­vábbképzés ugyanakkor a felüdülést, a baráti össze­fogást is célozza, s min­den bizonnyal jp szolgála­tot tesz. a. megye labdarú­gásának, s elősegítője a további színvonal-emelke­désnek. üezdés 15 áraké? Vasárnap Kiskunhalason kerül sor a Gábor Á. SE— Kunszentmiklós osztályozó mérkőzés második forduló­jára. A mérkőzés a Nyári Totó Kupa forduló miatt délután 15 órakor kezdő­dik. Átigazolás Maurer az Ű. Dózsában, Solymosi a Pécsben Érdekes játékos csere történt az Ü. Dózsa és a Pécsi Dózsa labdarúgócsapata .között.^ Mau­rer a tehfitségQs fiatal, hosszú­ra nőtt középhátvéd Pécsről a b aj nők csapathoz kér te_ játiga zo - lását, helyette az újpestiek; két játékost adnak a Pécsnek, az egyik Solymosi Ernő, a volt válogatott labdarúgó. A Pécsi Dózsa kiadta: Mau­rer Lászlót az Ü. Dózsának, Karell Józsefet, a Pécsi Ércbá­nyásznak, Grünwald Györgyöt és Rózsahegyi Nándort a Pécsi VSK-nak, Donka Sándort, a Kiskunfélegyházának és Loósz Alfrédot, a Szekszárdi Dózsá­nak. A Pécsi Dózsa az alábbi já­tékosok átigazolási kérelmét nyújtotta be: Solymosi Ernő, Tóth István (Ü. Dózsából), Gulyás István, Tóth József (Barcsról), Blei­cher István (Budapesti ÉP- GÉP-tőI), Kiss Albert (Szek­szárdi Dózsától), Szabó György (Zengőaljai MEDOSZ-tól), Ta- paszti János (Döbröközről). (MTI) Múltat, jelent és jövőt idézett fel a Kerekegyházi Egységes Tsz Sportkör sakk- szakosztálya. A múlt kel­lemes emlékeket takar: si­keres szereplés a megyei I. osztályban. Jelen: Sparta- kiád járási döntőn értékes 2. helyezés csapatban, egyé­niben bronzérem. Jövő: fia­tal versenyzők egészséges ösztönzése nagyobb küzdel­mekre. Barcza Gedeon nemzet­közi nagymester elfogadta a kerekegyháziak meghívá­sát és 28 táblás szimultánt tartott. Szükséges megjegy­zés: nem a kecskeméti sak­kozóktól irigyelték meg a sikeres sakkdemonstrációt. Az a cél vezérelte a köz­ség sportvezetőit, hogy a spartakiádon mutatott jó teljesítmény, valamint a járási úttörőolimpia meg­nyerése jutalmául valódi sakkélményben részesülje­nek a község idősebb és fiatalabb sakkozói. — Baksa Sándor sportköri elnök sza­vai voltak ezek. Perczel Béla sakk­Ha a Krím-félszigeten járt’ kosaras küldöttség bármelyik tagját megkér­dezzük, hogy a sok élmény, csodálatos látnivaló közül melyik tette rájuk a leg­mélyebb benyomást, habo­zás nélkül válaszolnák: Jevpatorija. Pedig jártunk még jó néhány helyen, olya­nokon, amelyeket a világ­hír is szárnyra kapott már. No, de ne vágjunk a dől-- gok elé, hisz mindez csak a negyedik napon történt, s közben akadt még egy, s más... A megérkezésünk utáni első napon Szimferojpollal ismerkedtünk. Az első utunk a városi Komszomol- székházba vezetett, ahol al­kalmunk volt találkozni A. I. Kovtun elvtárssal, Kecs­kemét város díszpolgárá­val. aki 1944-ben részt vett a hírős város felszabadítá­sában. A további program a Lokomotív sportstadion- jának megtekintése. Köz­ben, csak úgy véletlenül betévedtünk a szomszédos kerékpáros pályára. A pom­pás betonteknőben — pén­teken délelőtt — mintegy 30—40 kerékpáros rótta a köröket. Tiszteletünkre né­hány versenyszerű „hajrát” is bemutattak, majd edző­jük kerékpározásra invi­tálta a lányokat. Kicsit me­redeknek tűntek a beton­teknő falai, így vállalkozó nem akadt. Délután Niko- laievban. először ismerked­tünk a Fekete-tenger hul­lámaival. A második napon délelőtt a táborunkhoz elég közel, mindössze 20 kilométerre fekvő Bahcsiszeráj meglá­togatása szerepelt a prog­ramunkban. este pedig az első mérkőzésünk, amely­re a következő folytatás­ban még visszatérek. Vasárnap reggel, amikor nekivágtunk a Jevpatorijá- ba vezető, mintegy 64 ki­lométeres útnak, nem volt túlságosan élénk a társa­ság. Az előző esti vereség után, amely ugyan nem hagyott különösebb nyomot senki lelkében, hiszen be­csületesen küzdöttünk, az együttes vezetőjének, dr. Losoncz Mihálynak szüle­tésnapját ünnepeltük, s bi­zony derengeni kezdett, mi­szákosztályvezető nem­csak szervezésből, ha­nem sportszerűségből is jelesre vizsgázott. Nem­csak a helyi sportkör versenyzőit invitálta táblá­hoz, hanem a spartakiád- ban szereplő ellenlábasokat is meghívta. így adódott, hogy nemcsak kerekegyhá­ziak, hanem tiszakécskeiek és izsákiak is asztalhoz ül­hettek Barcza nagymester ellenében. (Sajnos, a legkö­zelebb levő Lajosmizse ki­hagyta ‘a lehetőséget.) Egy kicsit egyoldalú lett az eredmény. A meg­szerezhető 26 pontból mind­össze 2,5 pontot szerzett a szimultáncsapat. Erdős István (Tiszakécske) igen szép játszmában verte meg a nagymestert. Vasvári La­jos (Izsák), Mezei Ferenc és id. Veroszta György (Kerekegyháza) meggyőző döntetlent ért el. Természetesen nem az eredményen volt a hang­súly. A sportérték mindent Eelül múlt. Holman Péter re ágyba került a csapat. Igaz, többen is elmondták, hogy ha az otthoni időt számítjuk, akkor még alig van éjjel 2 óra, de az éb­resztő viszont már moszk­vai idő szerint volt. A lá­nyok hangulatét tartósan ez sem ronthatta, sőt az sem, hogy a „napos Krím” bizony ezekben a napokban a borongósabb arcát mu­togatta. A helyiek szerint évek óta nem volt ilyen hűvös idő nyáron, mint ott-tartózkodásunk alatt. Jevpatorijában a városi tanács vezetői fogadtak bennünket. Ünnepi beszé­dek, zászló- és jelvénycse- re, ajándékok, fotóriporte­rek. filmezés stb. A végén már valóban igazi delegá­ciónak képzeltük magun­kat. A kis városról, amely a Krím-félsziget nyugati partján fekszik, csak any- nyit, hogy a nemzetközileg is jól ismert Artek mellett Krím legnagyobb gyermek­üdülője. Az utcákon, tere­ken, a tengerparton, min­denütt gyerekek, gyerekek. Sportdelegációnkat is az egyik szövetkezeti pionír­tábor látta vendégül. Né­hány perces séta után a tá­bor vezetője és nevelői ka­ra fogadta csapatunkat. A beszélgetés, amelynek so­rán a lányaink — akadt köztük pedagógus, úttörő­vezető, óvónő stb. — ügyes kérdéseikkel hamarosan meghódították házigazdáink szívét. A pompás ebéd után a lányok a hatalmas méretű színházteremben AUGUSZTUS 9—15.; Sal­gótarján—K. MÁV, K. Pe­tőfi—Ceglédi Bem, Szegedi Ruhagyár—Csepeli Papír, SZAK—Ózdi Kohász, Ceglé­di Ép.—Szegedi Postás, Bp. Postás—MGM Vasas, Sze­gedi Ép.—DVTK. AUGUSZTUS 16—22.: K. MÁV—Szegedi Ruhagyár, MGM Vasas—K. Petőfi, DVTK—Ceglédi Ép., Sze­gedi Postás—SZAK, Ózd— Salgótarján, Cs. Papír—Bp. Postás, Ceglédi Bem—Sze­gedi Ép. AUGUSZTUS 23—29.; K. Petőfi—Cs. papír, Bp. Pos­tás—K. MÁV, Szegedi Ru­hagyár—Ózd, Salgótarján— Szegedi Postás, SZAK— Ceglédi Ép., Szegedi Ép.— MGM Vasas, Ceglédi Bem —DVTK. AUG. 30.—SZEPT. 5.: K. MÁV—K. Petőfi, DVTK— SZAK, Ceglédi Ép.—Salgó­tarján, Szegedi Postás—Sze­gedi Ruhagyár, Ózd—Bp. Postás, Cs. Papír—Szegedi Ép., MGM Vasas — Ceglé­di Bem. SZEPTEMBER 6—12.: K. Petőfi—Ózd, Szegedi Ép.— K. MÁV, Ceglédi Bem—Cs. Papír, Bp. Postás—Szegedi Postás, Szegedi Ruhagyár— Ceglédi Ép., Salgótarján— SZAK, MGM Vasas— DVTK. SZEPTEMBER 13—19.: K. MÁV—Ceglédi Bem, Szegedi Postás—K. Petőfi, SZAK—Szegedi Ruhagyár, Ceglédi Ép.—Bp. Postás, Ózd—Szegedi Ép., Cs. Papír —MGM Vasas, Salgótarján —DVTK. SZEPTEMBER 20—26.: K. Petőfi—Ceglédi Ép., MGM Vasas—K. MÁV. DVTK—Qs. Papír, Ceglédi találkoztak a tábornak mind a hatszáz lakójával egyszerre. Arra bizony elő­re nem igen gondoltunk, hogy ezen az úton még színpadra is lépünk. Azt viszont meg kell hagynunk, hogy a kosaras lányok nem vallottak szégyent a „vilá­got jelentő deszkákon” sem. Énekeltek, magyar nótát, orosz dalt a gyere­kekkel együtt, végül közö­sen jártuk a csárdást. Mindez alig fél óráig tar­tott, de nem hiszem, hogy ha valaha is NB I-es baj­nokságot nyer a csapat, lesz olyan tomboló közön­ségsikere, mint a jevpato- rijai pionírtáborban volt. Délután, miután a csípős szél és a hideg ellenére is megmártottuk magunkat a híres tengeröbölben, ven­déglátóink sétahajózásra invitáltak. Kis hajónk ka­pitánya, a „Szovjtunió Hő­se” kitüntetés tulajdonosa, nagyszerű házigazdának bi­zonyult. Nem telt bele ne­gyedóra, szakosztályveze­tőnk már a kapitány fehér tányérsapkájában forgatta a kormánykereket hallatlan ügybuzgalommal. Szeren­csére elég távol voltunk a parttól, mert a szemlélők­nek kissé furcsának tűnt volna az ide-oda tántorgó, körbeforgó hajónk. Néhá- nyan már a repülőúton szerzett tapasztalatokra kezdtek emlékezni, szeren­csére különösebb baj és hajótörés nélkül partot ér­tünk. (Folytatjuk.) Szabó Zoltán Bem—Ózd, Szegedi Ép.— Szegedi Postás, Bp. Postás —SZAK, Szegedi Ruhagyár —Salgótarján. SZEPT. 27.—OKT. 3.: K. MÁV—Cs. Papír, SZAK— K. Petőfi, Salgótarján—Bp. Posta, Ceglédi Ép.—Szege­di Ép., Szegedi Postás— Ceglédi Bem, Ózd—MGM Vasas, Szegedi Ruhagyár— DVTK. OKTÓBER 4—10.: DVTK—K. MÁV, K. Pető­fi—Salgótarján, Cs. Papír —Ózd, MGM Vasas—Szege­di Postás, Ceglédi Bem— Ceglédi Ép., Szegedi Ép.— SZAK, Bp. Postás—Szegedi Ruhagyár. OKTÓBER 11—17.: ózd —K. MÁV, Szegedi Ruha­gyár—K. Petőfi, Szegedi Postás—Cs. Papír, Salgó­tarján—Szegedi Ép., SZAK —Ceglédi Bem, Ceglédi Ép. —MGM Vasas, Bp. Postás —DVTK. OKTÓBER 18—24.: K. MÁV—Szegedi Postás, K. Petőfi—Bp. Postás, DVTK —Ózd, Cs. Papír—Ceglédi Ép., MGM Vasas—ISZAK, Ceglédi Bem—Salgótarján, Szegedi Ép.—Szegedi Ru­hagyár. OKTÓBER 25—31.: K. Petőfi—DVTK, Ceglédi Ép. —K. MÁV, SZAK—Cs. Pa­pír, Szegedi Postás—Ózd, Bp. Postás—Szegedi Ép., Szegedi Ruhagyár—Ceglédi Bem, Salgótarján—MGM Vasas. NOVEMBER 1—7.: K. MÁV—SZAK, Szegedi Ép. —K. Petőfi, DVTK—Szege­di Postás, Ózd—Ceglédi Ép., Cs. Papír—Salgótarján, MGM Vasas—Szegedi Ru­hagyár, Ceglédi gém—Bp. Postás. Hasznos „lépések” A teke NB II. Keleti csoport őszi sorsolása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents