Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

1971. Július 14. nerds 1 oldal Befejezedölt megyénk közmeliési szakembereinek fizetésrendezése A lengyel kultúra hete Július 20—26. között ren­dezik meg a magyar rádió­ban A lengyel kultúra he­tét. Tizennégy összeállítás nyújt ízelítőt a baráti or­szág mai életéből. Július 20-án este a lengyel zene- irodalom nagy klasszikusai­nak művei csendülnek fel. A mai lengyel szépiro­dalmat az Égtájak, illetve a Lengyel változatok című összeállítás képviseli. Külpolitikai műsort sugá­roznak július 22-én a Kossuth adón „A Lengyel Népköztársaság ünnepén" címmel. Fiatalok tábora Százhúsz személyes ifjú­sági kemping nyílt Szom­bathely határában, a csó­nakázó tó mellett. A négy­ágyas sátrakból álló tábor­ban rendkívül kedvezmé­nyesen — a diákok és nem keresők napi hét, az önál­ló keresettel rendelkező fia­talok 13 forintos áron — nyaralhatnak. Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda vasi , kirendeltsége változatos programot biz­tosít az itt nyaralóknak: büki, kőszegi, velemi, őr­ségi kirándulásokat szervez, s gondoskodik a szabad idő kulturált eltöltéséről. A kecskeméti felsőokta­tási intézménybe az idén 670-on adták be felvételi kérelmüket. Július végén írásbeli dolgozataikat 658- an készítették el. A szóbeli vizsgákra 337 nappali és 143 levelező hallgató je­lölt jutott be. Az intéz­mény csúcsbizottsága jú­lius 27-én dönt, hogy a pontszámok alapján kik kezdhetik meg tanulmá­nyaikat szeptemberben. A nappali tagozatra 250, le­velezőre pedig 150 hallga­tót vesznek fel, A felvételi Az idén ötödször rende­zik meg a fiatalok sereg­szemléjét Szegeden, a sza- bádtéri játékok idején jú­lius 31-től, augusztus 2-ig. E napokon Miskolcról, Egerből, Salgótarjánból, Debrecenből. Szolnokról, Győrből. Tatabányáról, Bu­dapestről, Szombathelyről és Kecskemétről indítanak külön ifjúsági vonatokat. Autóbusszal érkeznek Veszprém, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Székesfe­hérvár és Szekszárd fiatal­jai, hogy részt vegyenek a KISZ Szegedi Városi Bi­zottsága és az Express uta­zási iroda rendezvényén. A programban a város­nézésen a fesztivál műsorá­nak megtekintésén kívül sokféle szórakozási lehető­ség kínálkozik. Karnevál, A közművelődés szakem­bereinek jövedelmi hely­zete már régóta foglalkoz­tatja az illetékes szerveket. A Művelődésügyi Miniszté­rium intézkedése nyomán a problémák egy része megol­dásra került. Június l.-i hatállyal, a pedagógusok fizetésrendezésével egyidő- ben bizonyos módosításokat hajtottak végre a művelő­dési intézmények dolgozói­nak bérezésén. A nevelők­től eltérően azonban nem alapvető rendezésre került a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok és levéltárak munkatársainak fizetése — hiszen a beso­rolások érvényben levő rendszere nem változott. Arról van szó csupán, hogy a jövedelemkülönbségek következtében kialakult fe­szültség csökkentése cél­jából, különféle meggondo­lások alapján, differenciált béremelést hajtottak végre a közművelődési intézmé­nyek alkalmazottai között. A Művelődésügyi Minisz­térium e tárgyban kiadott irányelvei csupán lehetősé­get biztosítottak a megyék szakigazgatási szervei ré­vizsgabizottság véleménye alapján az idén jobb írás­beli dolgozatokat készítet­tek a jelentkezők, mint az előző években. A szóbeli feleletekben is megmutat­kozott a jobb felkészült­ség. Képünkön Málnai Miklós, Kárpáti Béla és Fazekas Lászlóné adjunk­tusok, valamint keresztes Nagy Imre docens a bi­zottság elnöke és Fekete László, a főiskola KISZ-tit- kára vizsgáztatja az idén érettségizett három, kecs­keméti fiatalembert. utcabál, zenés műsor, Ex­press-show, orgonabemuta­tó, őszibarack-kiállítás, bor­verseny, nyári tárlat. Fel­lépnek a salgótarjáni or­szágos amatőr ‘könnyűzenei fesztivál díjnyertesei. Meg­nézik az Állami Népi Együttes vendégjátékában az Ecseri lakodalmast, és Muszorgszkij: Borisz Go­dunov című operáját a Dóm téren. A szegedi ifjúsági napok| vendégei különböző rendez-, vényekben vesznek részt és díjtalanul utazhatnak a szegedi villamosokon, autó.- buszokon. Akik megőrizték tavalyi részvételi jegvüket — mint törzsvendégek — a teljes részvételi díjból öt százalék engedményt kap­nak. szére a fizetésemelésre. Bács-Kiskun megye taná­csa erre a célra hozzávető­legesen félmillió forintot fordított. A főfoglalkozású munkatársak (igazgatók, szakelőadók stb.) és a gaz­dasági, műszaki, adminisz­tratív és kisegítő alkalma­zottak bére így több mint tíz százalékkal emelkedik. A minisztériumi körlevél vázolta a differenciálás alapelveit is. A fizetéseme­lések mértékének meghatá­rozásakor minden esetben egyedi elbírálásokat kellett alkalmazni. Ezért az új besorolásokat végző városi és járási művelődési osztá­lyok figyelembe veszik az iskolai végzettséget, a gya­korlati tapasztalatokat — bár a kezdő fiatal szakem­berekre is külön tekintettel vannak —, az intézmény tí­pusát és még több más, a munka minőségének szempontjából lényeges kö­rülményt. Általános elv: az egyes megyei intézményekbén ki­fizetésre kerülő bérek lehe­tőség szerint ne mutassa­nak túlságosan nagy kü­lönbséget, és hogy a mun­katársak jövedelme jobban emelkedjen az alkalmazot­takénál. A megyei tanács műve­lődésügyi osztályán elvég­Mint ismeretes, július [ 12-én közzétette vizsgála- | tainak eredményét az a szovjet kormánybizottság, | amelyet a Szojuz—11 űr-i hájó három utasának: Vol- kovnak, Dobrovolszkijnak és Pacejevnek tragikus halála körülményeinek ki­vizsgálására küldtek ki. A jelentés megállapította, hogy az űrhajósok halálát a földetérés előtt 30 perc­cel a leszállóberendezés­ben bekövetkezett hirtelen nyomáscsökkenés okozta. A világűr az ember szá­mára sok tekintetben ide­gen környezet, hiszen az élet egyetlen feltételét sem kínálja önként. A Föld ár­nyékában —200 C° alatti dermesztő hideg uralko­dik. míg a Nap által meg­világított részeken a hő­mérséklet elérheti a -[-150 C°-ot is. Már abban a 200 —300 kilométeres magas­ságban is, ahol a Föld kö­rüli pályán haladó űrha­jók vagy űrállomások, or- bitális laboratóriumok ke­ringenek, olyan alacsony a légnyomás, mint egy gon­dosan leszivattyúzott rá­diócsőben. Ezek ,az élet szempont­jából teljesen kedvezőtlen körülmények a magasság növekedésével fokozatosan jönnek létre. Átlag min­den 5 kilométeres magas­ságnövekedés során felére csökken a légnyomás érté­ke. Mintegy 10 kilométe­res magasságban a nyo­más már csak negyed ré­sze a tengerszinten ural­kodónak. Ez olyan ala­csony érték, hogy ha nem nyújtunk ellene mestersé­ges védelmet, a szervezet a pórusain át elvérzik a b°lső túlnyomás következ­tében. Ez a tíz kilométer körüli magasság a mai modern utasszállító repülő­zett próbabesorolások alap­ján alakították ki az egy- egy városra, járásra jutó bérkeretet, mely hozzáve­tőlegesen megközelíti a 10 százalékos emelkedést. A területek illetékes osztá­lyain ezen felül megkapták a jövedelmek differenci­álásához szükséges pénz­összeget is, így minden vá­ros, járás maga döntött: miként értékeli művelődési szakembereinek eddigi munkáját. Az illetményhivatalhoz tartozó könyvtárak, múzeu­mok és levéltárak dolgozói­nak új besorolását július 10-ig kellett elvégezni, hogy az augusztusi fizeté­sek alkalmával az érdekel­tek már megkaphassák visszamenőleg esedékes já­randóságukat is. Az önálló bérszámfejtő művelődési intézmények pedig a hónap folyamán veszik kézhez az új bérek kifizetéséhez szükséges értesítéseket. Ä megyei tanács műve­lődésügyi osztályán kapott tájékoztatás alapján az igazgatók, szakelőadók bé­re megyénkben átlagosan 14, az egyéb, gazdasági és technikai alkalmazottaké pedig mintegy 10 százalék­kal emelkedik. P. M. mintegy 18 kilométeres magasságban újabb kriti­kus határhoz érkezünk. Itt már olyan alacsony a le­vegő nyomása, hogy meg­felelő védelem híján az élő szervezetben levő fo­lyadékok — például a vér — testhőmérsékleten forr­ni kezdenének. Ezt a ma­gasságot a modern kato­nai repülőgépek érik el rendszeresen, s ezért piló­táikat megfelelő védelem­ben részesítik. Az utóbb említettnél na­gyobb magasságokba emel­kedve már nem változnak a viszonyok az életfeltéte­leket illetően — legalább­is a légnyomás szempont­jából. Ezt úgy is ki szok­ták fejezni, hogy a 18 ki­lométeres magasság a har­madik élettani halálkü­szöb. Mindebből az is kö­vetkezik, hogy az élet fel­tételei a földfelszínnek viszonylag szűk környeze­tére korlátozódnak, s a vi­lágűr — legalábbis életta­ni értelemben — sokkal közelebb van a földfelszín­hez, mint azt sokan hin­nék. Tekintettel arra, hogy a világűr gyakorlatilag vég­telen kiterjedésű és a szo­kásos nyomásviszonyokhoz képest légüresnek tekint­hető, úgy viselkedik, mint valami hatalmas, folyton működő légszivattyú. Ha egy benne mozgó test — például mesterséges hold, vagy űrhajó — tömítése megsérül, abban a nyo­más hirtelen csökkenni kezd. hiszen a környezet korlátlan mennyiségben képes a gázok felvételére. A nyomáscsökkenés gyor­sasága természetesen több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy mekkora a rés a megsérült vagy hibás felü­leten. Kis réseken át úgynevezett szivárgás lép Ilyen címmel közöl glosz- szát az Élet és Irodalom egyik június havi számá­nak „Véleményünk szerint” rovata, az „egyszerű em­berek” Sárosi Bálint-köve- telte gyakrabbi mikrofon előtti megszólaltatásával kapcsolatban. Fogalmazásá­ból valami olyasmi derülne ki, hogy az „egyszerű” — vagy inkább nem hivatásos (népi) — előadók amatő­rizmusa veszélyeztetheti a népművészeti produkció színvonalát; — meg kell te­hát kérdőjelezni az egysze­rű emberek szerepeltetési alkalmainak szaporítását szorgalmazó törekvéseket. Így a népdaléneklés terü­letén például — helyettük — Török Erzsébet és Fa­ragó Laura éneklését sze­retnék többet hallani. Az egyszerű parasztasszonyo­két, pásztoremberekét, vagyis a hagyományos stí­lus és előadásmód saját gyökerén hajtott hordozóiét pedig — e beállítás sze­rint — kevésbé... S ha a glossza talán nem is éppen ezt akarja mondani, bizo­nyára szándéka ellenére, a hiányos fogalmazásból mást aligha olvashatunk ki. Pedig: a kíséret nélküli népdal leghitelesebb elő­adóit nem különíthetjük „hivatásos” és „civil” elő­tomosabbak. mert a tar­tályok készleteinek foko­zott felhasználásával az automatika egy ideig még képes normális nyomás fenntartására, s csak az­után következik be a meg­állíthatatlan nyomáscsök­kenés, amikor a készletek már kimerültek. A nyo­máscsökkenés sebessége függ még ezenkívül a lég­mentesen körülzárt térfo­gat (űrhajófülke) nagysá­gától és az abban fenn­tartott nyomás értékétől is, valamint a környezet­ben uralkodó nyomástól. A hivatalos jelentés sze­rint a Szojuz—11 esetében a nyomáscsökkenés 30 perccel a földetérés előtt lépett fel, vagyis akkor, amikor a leszállóegység még a pályán keringett, s éppen megkezdődtek az előkészületek a leszállásra. A hivatalos jelentés sze­rint a részletek felderítése még folyamatban van. Sínka József Oszt hoz a hőséq Pécsett — belvárosi parkban — valóságos őszt idézett elő a mostani ká­nikula. Az egyébként is meleg éghajlatú Mecsek- alján az utóbbi napokban rendszeresen harminc fok fölé emelkedett a hőmér­séklet. A forróság hatására őszi képet öltöttek az ut­cák és a terek: a pázsit több helyütt kisült és a fák lombja megszínesedett, le­száradt. A Janus Panno­nius utcában például több már a sárgabarna, mint a zöld levelű fa. Ennek az az oka, hogy az épületek kö­zé zárt növényzet a száraz, meleg időben gyorsabban 1 párologtatja el a nedves­séget, mint ahogy a gyö- j kérzet pótolni tudja azt. 1 „Egyszerűség“ és művészet adókra — mint azokat, akik nem otthonról, tehát év­századok és embermilliók, tájak és életérzések mély­ségeiből hozták dalaikat, hanem iskolában vagy má­sutt tanulták. A népművé­szet olyan, hogy a nép egy­szerű fiai-lányai, ha a ha­gyománytermő életanyag­nak és az ennek megfelelő színvonalú megszólaltatási képességnek (azaz hang­anyagnak) birtokosai: leg­magasabb fokon, ha úgy tetszik, világszínvonalon tudják előadóként is pro­dukálni. Ha mégoly „egy­szerű” emberek is, s ha még a Röpülj páva dal- mozgalom dobta is fel őket (mely mozgalomnak egyéb­ként nemcsak a „dalok és új tehetségek kiszűrése” volt a célja, hanem a nép­daléneklő . országos törek­vések egyfajta tömegmoz­galommá tétele is). Köz­ismert tény, hogy a nép­daléneklés eredetiben hal­lása tette naggyá Bartókot és Kodályt. Nem lehet te­hát megtisztel óbb feladat a rádiónak és a tv-nek, minthogy a ma még nyo­mokban föllelhető eredeti népdaléneklést hallgatóik- nézőik közelébe hozza, s ha egyelőre többet nehezen is tud tenni: audiovizuálisán elérhetővé tegye a szá­munkra! Vannak még, hál’ istennek, ilyen hivatott egy­szerű emberi énekeseink elég szép számmal (rájuk, s nem a torzó jelenségek­re von átkozik Sárost rá­dióelőadásának idézett kö­vetelménye is: „Több egy­szerű embert a mikrofon elé!”) Ha aztán az ilyen egy­szerű emberektől mások is megtanulnak népdalt hite­lesen, jól előadni: örülünk, mert ezzel az új életre tá­madott népdal éneklésének módjai, megnyilatkozásai kerülnek elénk. Nagyszerű képviselői ennek az idézett Török Erzsébet, Faragó Laura — a Mednyánszky— Basilides népdaléneklési vo­nal mai folytatói. (Mások is. De azt kell mondanunk, ezen a területen sokkal in­kább fenyeget a dilettan­tizmus, a giccs veszélye, mint az „egyszerű embe­rek” dalolásáén! Különö­sen sok visszaélésről be­szélhetünk a „városi ruha” (Kodály szavai) szabása, azaz a népdalok feldolgo­zása tekintetében, az adott jó bartóki, kodályi minták ismeretében szemlélve mai, sokszor népdalhomályosító áradatukat. Sajnos, gyak­ran éppen a tömegkom­munikáció területén érvé­nyesülnek leginkább.) Igaz: „a legjobb szándé­kú dilettantizmus sem szol­gálhatja sohasem a művé­szetet”, a népdal dalolásá­nak művészetét sem. Jó részben éppen a dilettáns keverések, a tartalmat ki nem bontó és agresszív ba- nalitású feldolgozások miatt (amelyekkel még mindig bőven találkozunk, például a rádióban is). S helyet­tük valóban a „népdalaink legszínvonalasabb tolmá­csolásából igénylünk töb­bet”, eredeti egyszerűem­beri hordozóitól valókat éppúgy, mint a tanult (iga­zán tanult!) képviselőitől. Akik a népdal erejét, a mai és mindenkori ember számára is érvényes ős- hummitísát fel tudják mu­tat^ és másokra is átárasz­tani. Kálmán Lajos ánek utazómagassaga. Ha tovább folytatjuk az nelkedést a légkörben, fel. Ezek talán a loealat­Felvételi vizsgák a műszaki f őiskolán Szegedi ifjúsági napok Élettani küszöbök a világűrben

Next

/
Thumbnails
Contents