Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

Egyeraleteseia fejlődik Kecskemét sportélete ii. Király Józseffel, a Kecs­keméti Városi Testnevelési Sportszövetség elnökével beszélgettünk a város sportéletéről, az elmúlt években elért eredmények­ről. A beszélgetés első ré­szében általános kérdések megvitatása után két sport­ágról — a cselgáncsról és a női és férfi kosárlabdáról — mondta el véleményét. Az alábbiakban a többi jelentősebb sportágról esik szó. — Két sikeres sportágról már beszéltem, hadd szól­jak még a birkózókról, akik bizony sokáig elmaradtak a várt jó eredményektől. Most a KTE berkeiben új­ra megindult az egészséges pezsgés és ennek nyomán kezdenek feltűnni a tehet­séges úttörő, serdülő és if­júsági birkózók. Remélem, a fejlődés töretlen lesz és a város birkózósportja né­hány éven belül újra a ré­gi fényében ragyog majd. Szeretnénk hallani a „sport királynőjéről”, az az atlétikáról. — Ennek a sportágnak nincs különösebben nagy hagyománya városunkban. Az atlétikában nem köny- nyű gyors eredményt elér­ni. A K. Dózsában íolvó jó szakmai nevelőmunka következtében azonban egyre-másra tűnnek fel a tehetséges férfi és női at­léták. A Dózsánál mind az anyagi, mind a személyi feltételek biztosítottak. En­nek köszönhető, hogy a Dózsa 1970-ben már az or­szágos pontversenyben igen jelentősnek mondható 43 pontot ért el. Az ökölvívóik? — A Kecskeméti Fém­munkás ökölvívói a terüle­ti bajnokságból küzdötték fel magukat az NB I. B-be. Itt jól megállták a helyü­ket. Jó az utánpótlása is a csapatnak, a felnőtt után­pótlás és ifjúsági váloga­tott kerettagok is fémjezlik a szakosztályban folyó jó szakmai munkát. Hogyan értékeli Király József a kecskeméti lab­darúgást? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. A me­gyeszékhely sem mentes azoktól a hibáktól, ame­lyek jellemzik napjainkban az egész magyar labdarú­gást. A Dózsa az NB I. B. élvonalába tartozik, s évek óta sikertelenül döngeti az NB I. kapuját. A Mezőfi SE kitűnően, a KTE igen mérsékelten szerepel az NB Ill-ban. A KTE-ben sikerült stabilizálni a hely­zetet, s ez biztató a jövő szempontjából. Meg kell említeni a Fémmunkás csa­patát, amely ma játszik osztályozót. Jó esetben újra feljuthat az NB III-ba. A többi labdajátékokról is hallhatnánk? — Igen, szívesen beszé­lek ezekről is. de engedje meg, hogy előtte néhány szót mondjak a tekézők- ről, hiszen női vonalon NB I-es csapattal rendelkezik a Kecskeméti MÁV. Hogy itt is jól foglalkoznak az után­pótlással. azt bizonyítja, hogy ifjúsági válogatott kerettaggal rendelkezik. Ami a labdajátékokat ille­ti, elsősorban a röplabdá- zókról érdemes szót ejteni. Városunk négy NB 11-es csapata működik. Sajnos, ez egyben az erők szétfor- gácsolódásához vezetett, ami ma már gátolja a fej­lődést. A kézilabdában — férfivonalon — néhány évvel ezelőtt NB I B-s csa­pattal büszkélkedhetett a város. Ma már ezt nem mondhatjuk el. A műszaki főiskola csapata kiesett és azóta - jelentősebb sikerről ezen a téren nem számol­hatunk be. A főiskola né­hány évvel ezelőtt rendel­kezett néhány komoly tu­dású kézilabdázóval, akik azonban hadilábon álltak a tanulással. A főiskolán pe­dig — teljesen érthetően — elsősorban a tanulás alap­ján ítélik meg a diáko­kat ... Ami a női kézilab­dázókat illeti, itt arról szá­molhatok be, hogy bár a megyei bajnokságot évről évre kecskeméti csapatok nyerik, de mind a mai na­pig ennél feljebb nem jut- nak. Mi van a kecskeméti te­niszezőkkel? — Ez is olyan sportág, amelyben nehéz jó ered­ményt felmutatni. A Kecs­keméti Petőfiben folyik a teniszezők felkészítése. A nők állnak jobban, jelen­leg az OB II-ben játsza­nak. A cél: a jelenlegi he­lyezés megtartása. A fér­fiak váltakozó sikerrel áll­nak helyt szintén az OB II-ben. Az asztaliteniszről any- nyit, hogy 2—3 éve ugrás­szerű a fejlődés, főleg a női - serdülő és úttörővo­nalon. A jó utánpótlásne­velésre mutat, hogy a csu­pa ifjúsági és serdülő já­tékosokból álló női csapat az NB II 3. helyén áll. Jól dolgoznak a . Spartacus szakemberei. Mit jelent a fedett uszo­da Kecskemét úszósport­jának? — A fedett uszoda üzem­be helyezése nagy lendü­letet adott a város úszó- és vízilabdasportjának fel­lendítésében. Jelenleg még mindig az alapok le­rakása folyik. Ebben nagy szerep jut a Vízmű SK- nak, amely igyekszik ezt a hivatását teljes mértékben betölteni. A kötelező úszó­oktatás bevezetése már az •'ltalános iskola első osztá­lyától bizonyosan megold­ja hosszabb távon a töme­gesítés kérdését. Most már lassan eljön annak is az ideje, hogy a tömegekből kikerüljenek klasszis ver-' senyzők is. Eddig erre még várni kellett. Az utóbbi időben keve­set hallunk a vívókról. Mi ennek az oka? — A vívás is azok közé a sportágak közé tartozik, amely az utóbbi . években nem fejlődött. Ennek sze­mélyi okai voltak. Most a K. Dózsában új szakosz­tályvezetéssel alapozzák meg úira a kecskeméti ví* 1­vók tekintélyét. Remélem, sikerrei. Még néhány szót a tornászokról. Egyelőre csak női vonalon folynak ! edzések a Dózsa és Épí- i tők sportkörében. A kis- ! lányok tehetségesek és bi- | zonyosak lehetünk abban, | hogy nemsokára hallunk róluk. Mikor épül fel a kecs­keméti sportcsarnok? — Elmondhatom, hogy sportmozgalmunk legége­tőbb kérdése az, hogy hosz- szú évek óta megoldatlan Kecskeméten a teremkér­dés. Most már bizonyos, hogy — ha semmi nem jön közbe — 1913-ra fel­épül a város korszerű sportcsarnoka. Bizonyos vagyok abban, hogy az ed­diginél is jobban fejlődné­nek a teremsportok, ha lenne sportcsarnoka a vá­rosnak. Ha már gondjaink­nál tartunk, akkor még azt is meg kell említenem, hogy igen rosszul állunk pillanatnyilag öltözőkkel is. Korszerűtlenek és ebből is igen kevés van. Befejezésül néhány mon­datot a sportiskoláról mondjon el olvasóinknak. — Ebben az évben négy sportágban megkezdte mű­ködését a Kecskeméti Sport­iskola, amelynek tanárai, edzői kiváló szakemberek, akiknek keze 'alól már a közeli jövőben egyre na­gyobb számban kerülnek majd ki a tehetséges spor­toló fiúk és leányok. A sportiskola lendítője lesz az utánpótlás szakszerű nevelésének. • Mezei István Andrea nemcsak gyors, hanem gazdaságos is XII., Alkotás utca 44.: A Testnevelési Főiskola tudományos kutató intéze­te, talán a világ legkisebb tudományos „boszorkány konyhája”. A földszintes épületben orvosak, mérnö­kök, pszichológusok, test­nevelő tanárok és edzők dolgoznak, foglalkoznak a testnevelés és a sport tu­dományos kérdéseivel. Az élettani osztály veze­tője, dr. Apor Péter — a fehér köpeny és a „tudós szakáll” sem hazudtolja meg fiatal korát — fogadta az MTI munkatársát. — Jelenleg fő kutatási témánk az állóképesség szerkezetének vizsgálata. A labor műszeres felszerelt­sége ez évben már elérte a szükséges szintet, így a néhány másodpercestől egészen a több órás, vagy ismétléses terhelés hatását is csalhatatlan módszerek­kel figyelhetjük meg az itt megforduló sportolókon. A megvizsgáltak száma nap­ról napra növekszik, de az egyesületek, edzők még ko­rántsem használják ki le­hetőségeinket. N — Mire terjed ki a ku­tatóorvosok vizsgálata? — Egyre szélesedő kör­ben a sportoló valameny- nyi élettani, egészségtani megnyilvánulására választ akarunk kapni, az eddigi A Kecskeméti TE ünnepi kosgyűlése .A 60 éves fennállását ünneplő Kecskeméti Testedző Egyesület július 11-én, vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel tartja ünnepi közgyűlését Kecskeméten a kon­zervgyár éttermében. vizsgálatok közül az oxi­gén-kihasználás, a szén­dioxid-százalék, a respirá­ciós hányados, a savbázis- háztartás, a szénhidrát és zsírfelhasználás vizsgálata a leggyakoribb. Csak a légzési szervek megfigyelését alapul véve egész sor olyan tapasztala­tot gyűjtöttünk, amely vá­laszt ad a sportolók gyen­gébb teljesítményére. Mel­lőzhetetlen fontosságú a légzési technika, a légutak nagyságának, a tüdőkapa­citásnak, az oxigénnek a tüdőből való jutása útjá­nak megfigyelése, ezeket a vizsgálatokat elsősorban spioergográfunkkal végez­zük, amely a futólépcsőn, futószalagon, biciklin vagy kézi erőmérőn foglalatos­kodó sportoló reakcióit rög­zíti. — Kutatásaink során olykor meglepő, vagy fi­gyelmeztető tényekkel is találkozunk. Sok olyan élversenyzővel volt dol­gunk, akik azért kerültek hullámvölgybe vagy soha­sem értek el képességeik­nek megfelelő teljesít­ményt, mert — főleg az állóképességű sportágak­ban — korán tértek át az intenzív edzésekre vagy hirtelen túl nagy terhelést kaptak. A súlyos letörés­ből pedig néha csak más­fél év után lehet kilábal­ni... — Akiknél viszont az edzések sorozata tudomá­nyos tervezéssel készült, azok a sportolók, akik edzőik tanácsait messze­menően betartották, kitű­nő „válaszokat” adnak a műszereknek. így Mons- part Sarolta, a kitűnő tá­jékozódási futó testsúly ki­logrammra viszonyított oxigénfelvevő képessége olyan magas, — 71 millih- ter/kg — amellyel kevés azonos sportágat űző férfi kollégája dicsekedhet. Jól edzett úszónőknél ez az érték átlagban 53 millili- ter/kg! Gyarmati Andrea csúcsai sem véletlenül szü­letnek. A rendszeres és nagy terhelés következté­ben oxigénkihasználása olyan kitűnővé vált, hogv a belélegzett levegőt szin­te maximális gazdaságos­sággal használja fel. Ez azt jelenti, hogy az oxigén hiányos állapotot is re­mekül bírja. — Első osztályú labdarú­gó csapataink közül első­ként a Csepel játékosait vizsgáltuk meg. Sok táma­dás éri a labdarúgókat — hogy keveset edzenek, azt is , kellő intenzitás nélkül — így mostani vizsgálataink talán „tisztózzák” őket. Ko­rántsem edzetlenek, igaz a teljesítményeknél igen nagy a szórás. Akadnak kiemel­kedő, de „harmatos” tel­jesítmények is — fejezte be rövid beszámolóját a TFK1 fiatal kutatója. Czuczor Gergely kérdi VÍZSZINTES: 1. Idézel Czuczor ,,A rossz gazdál­kodók” című verséből. (Folytatása a függőleges 13. szám alatt). 13. Kongató szerkezet. 14. Főzés a szak­mája (névelővel). 15. Az ókori római cirkusz küzdő­tere. 16. Becézett férfinév. 17. S. A. 18. Zola ismert nő­alakja. 20. Indulatszó. 21. Sebhely, forradás. 22. Szig­ligeti keresztneve. 23. Gyors léptekkel lemegy. 25. Köz­ség Tolna megyében, a Sárköz déli részén. 26. Te ésf én. 27. Üvegedény. 23. öltözék. 31. Spanyol költő és drámaíró, a klasszikus dráma megteremtőié (1562— 1635). 32. Kötelékeitől meg­szabadít, kibogoz. 34. Ége­tett, rendszerint édes pá­linka. 37. Lábbeli anyag (puha fogású marhabőr). 38. A vérszerinti hozzátar­tozók egymáshoz való kap­csolata. 39. Köztársaság Af­rikában. 40. U. L. V. 41. Hirtelen mozdulattal behúz. 42. S. A. 43. Római szám: 459. 44. Jelt ad a magasba. 45. Disznóöléskor tartott la­koma. 46. Maga után von. 48. Sír. vidékiesen. 49. Idejében történő, nem késő (. . . reg­gel). 50. Ozmium vegyjele. 51. Rádió útján közöl. 53. Italozás­sal, nóMzással kellemesen tölti az idejét. 54. Férfinév. 56. így sétálgat az ideges a szobában. FÜGGŐLEGES: 1. Nem tud lépést tartani a haladással. 2. Kisfaludy Károly ötfelvonásos szomorújátéka. 3. Határfolyó Finnország ée Norvégia között, de egy tó neve is Abesszíniá­ban. 5. . . .pásztorok királya. 5. R. G. 6. A Nagy-Antillákhoz tartozó sziget. 7. Eszék horyát neve. 8, A ..Nyitnikék” költő­jének névjele. 9. Egysoros rö­vid kabát. 10. Ü. K. E. 11. A tetejére. 12. Színesen, szemlé­letesen leírja, ismerteti. i3. A 7*"* T“ T” r* MA ö“ 7^ 8 uP VT TP* ~\ 13 PiT"' [I r LL: sT 15 1 m 3 L L i7" 18 19 ül 20 21 22 m 23 24 □ 25 26 ' ■ 27 KJ W £É§ 30 31 ■ «VL fyi 32 33 34 35 36 37 ] ] — 38 39 jm m i 40 I 41 Tj i rail!! 43 □ 44 r KJ 46 1^047 48* SB j 5° j |§P _! H r iPr —L: 54 > 55 r 1 ___ Ü 56 , ! 1 * t | L vízszintes 1. számú sor folyta­tása. 19. Budapest egyik pálya­udvara. 21. Festői fekvésű tó Lillafüreden. 23. A havasokból alázúduló hógörgeteg. 24. For­syte ... 28. Ismét, újra. 30. Nagy mennyiségű folyadék. 32. Mohó, telhetetlen az evés­ben. 33. Daloló szócska. 35. Kossuth szerint I. Lipót töb­bek között ,,ezzé” akarta ten­ni Magyarországot a sokát hangoztatott mondásában. 36. V. O. 37. Város Olaszország­ban. 39. Bánk bán felesége. 41. Hirtelen berohan. 42. Ide ke­rül a katonaköteles ifjú. 45. A mozdony teszi. 47. Verne két regényének főalakja. ( . . . ka­pitány). 49. Kelet-ázsiai teher­hordó munkás. 51. B. G. K. 52. Vízzel tisztít. 53. Bátorkodik. 55. Tehénné változtatott ki­rálylány a görög mitológiában. 56. Növény. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorok megfejtése. B. J. A július 4-én közölt rejtvény helyes megfejtése: (Vízszintes; 1.:) „S az €£ész föld egy óriás, hirtelen (Függőleges 12.:) cso­dától aranyszínbe rejtezett”. A július 4-én közölt kereszt- rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalmat kaptak: Gábor Andor, Kecskemét, Arany Já­nos u. 10, Szántai Lukácsné, Kunszentmiklós, Rákóczi U. 19. i vasárnap sporteseményei Kecskeméten a Széktói Stadionban a Kecskeméti Dózsa labdarúgó csapata játszik újabb Nyári Totó Kupa mérkőzést. Valószí­nű, hogy a Dózsa ismét a fiatalokat kül(li a pályára, sőt újabb tehetséges játé­kosok bemutatkozásának lehetünk tanúi. Ha az utánpótlás tagjai most is olyan lelkesedéssel játsza­nak mint a múlt vasárnap a Pécsi Bányász ellen, ak­kor jó mérkőzést és újabb kecskeméti győzelmet vár­hatunk. A megyeszékhely másik nagy labdarúgó eseménye a K. Fémmunkás—János­halma megyei döntő lesz. Sok függ ettől az első ta­lálkozótól. A mérkőzésre a műszaki főiskola Izsá­ki úti pályáján kerül sor fél 6 órai kezdettel. Kár, hogy a két találkozó idő­pontja majdnem egybe­esik. Mindkettőt szívesen megnéznénk. Nagy mérkőzés színhelye lesz Kunszentmiklós is. A tét itt sem sokkal keve­sebb. A VÁV Vasas és a Gábor Áron SE a bentma- radásért küzd. A találkozó 17 órakor kezdődik. Táboroznak a megye iátékvezelii Kiskunfélegyházán hét­főn, kedden és szerdán tá­borozással egybekötött to­vábbképzésen vesznek részt a megye NB-s és I. II. osz­tályú játékvezetői. Az elő­adásokon mintegy 30—90 labdarúgó bíró résztvételét várják. A Petőfi Gimná­ziumban hétfőn, de. 10 óra­kor tartják az ünnepélyes megnyitót. A tanfolyam­vezető előadója Major Ist­ván. az MLSZ országos ok­tatási bizottságának vf tője*

Next

/
Thumbnails
Contents