Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT j Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 135. szám 1971. június 10, CSÜTÖRTÖK Áras 90 fillér i m, mini hatszáz nevelő vesz részt nyári továbbképzésen A tanévzáró ünnepsége­ket követő vakáció nem­csak pihenésül szolgál a pedagógusok számára. A nyár egyben a következő tanév alapos előkészítésé­nek időszaka is. A megyei tanács művelődésügyi osz­tálya és a továbbképzési kabinet mintegy hatszáz nevelő részvételével rende­zi meg Bács-Kiskun megye oktatási szakembereinek nyári továbbképző tanfo­lyamait. A rendszeres évközi mun­ka folytatását és részben lezárását is jelentő, több­nyire egy hétig tartó, bent­lakásos előadássorozatok foglalkozásait a pedagógiai elmélet és a napi, iskolai gyakorlat szoros egységé­ben tervezték meg. A leg­nagyobb szabású tanfolyam június végén kezdődik Kecskeméten. Ezen me­gyénk tanintézeti igazga­tói és tanulmányi felügye­lői kapnak tájékoztatást a korszerű irányítás és a neveléselmélet kérdéseiről. Régi hagyományokkal rendelkezik a tanítók nyári akadémiája, melyet ez év­ben Baj ah rendeznek meg. E továbbképzési forma si­kerességét tanúsítja a Csongrád megyei szakem­berek érdeklődése is. A Duna-panti városba ez al­kalommal harminc tanító érkezik a szomszéd megye képviseletében. A nemzetiségi iskolák kétnyelvű oktatásának mód­szertani kérdéseit elemző vizsgálat és a gyakorlati tapasztalatok megvitatása már több éve szerepel a tanfolyamok programjában. Ezért határoztak úgy a Mű­velődésügyi Minisztérium illetékesei, hogy az ország valamennyi szerb-horvát és német nemzetiségi taninté­zeti nevelőinek továbbkép­zését közösen tartják a Bács-Kiskun megyei szak­emberekkel. így hazánk különféle tájairól csaknem száz, a kétnyelvű oktatás iránt érdeklődő pedagógus vesz részt a júniusi, bajai előadássorozaton. Mindezeken kívül a leg­különbözőbb szakterülete­ken dolgozó nevelők szá­mára szerveznek tanfolya­mokat. A gyógypedagógiá­val foglalkozók, az általá­nos iskolai napköziotthoni nevelők, a kisiskolái peda­gógusok, a háztartási is­mereteket oktatók mind­mind külön csoportban ér­tékelik az elmúlt tanév eredményeit és vitatják meg a tennivalókat. Szep­tember elejére tervezik a képesítés nélkül munkába álló nevelők kollégiumát — és az önmagukat képező, tevékenységüket tanulmá­nyokban is elemző, feldol­goz» pedagógusok is külön konzultációt tartanak a publikációs kérdések tisztá­zására. A nyári továbbképzések elsődleges célja a korszerű pedagógiai szemlélet kiala­kítása: a témák a gyerme­kek egyéni és önálló tevé­kenységének fokozott tá­mogatását, a képességek, jártasságok és készségek sokoldalú és szakszerű ki- fejlesztését kívánják elő­segíteni. A szakmai előadásokat, konzultációkat különféle színes, kulturális progra­mokkal egészítik ki a szer­vezők. P. M. Megyei településfejlesztési nagyaktíva Kalocsán Kiosztották a győzteseknek járó jutalmakat Tegnap délelőtt Kalocsán, az úttörőházban az MSZMP Bács-Kistkun megyei Bi­zottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége településfejlesz­tési nagyaktívát tartott. Megnyitó beszédet Far­kas József, a Hazafias 1\ áp- front megyei bizottságá­nak titkára mondott — aki egyben a tanácskozás levezető elnöke is volt —, és köszöntötte az elnökség­ben helyet foglaló dr. Ro­many Pált, a megyei párt- bizottság első titkárát, Er- dősi Józsefet, a megyei ta­nács elnökét és dr. Csáki Lászlót, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának kép­viselőjét, valamint a meg­hívott résztvevőket. Farkas József megnyitó beszédében a többi között a következőket mondotta: — A településfejlesztési mimikában elért, eredmé­nyeink jóleső érzéssel töl­tenek el bennünket, de nincs okunk az elbizako­dottságra. Nagyon sok még a tennivaló. Az 1971-es év­re új versenyt hirdetünk, s úgy gondoljuk, hogy az eddig eltelt öt hónap is gazdag tapasztalatokat nyújtott. Az elmúlt évek­ben elért eredményeink kö­teleznek bennünket arra, hogy a gondok ellenére legalább olyan ütemben fejlődjenek városaink, köz- ségeinik a IV. ötéves terv­időszakban, mint koráb­ban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nemcsak igényel, de az Császártöltési palántázók Fűszerpaprikát palántáznak a császártöltési Felszabadulás Tsz-ben az asszonyok. A szépen fejlett, erőteljes paprikapalántákat a szőve-kezet kertészetében neve' ték, és egy-egy géppel naponta öt holdat ültetnek el.j[Pásztoi Zoltán felvételed anyagi áldozatok vállalá-1 tanács általános élnökhe­sán kívül társadalmi mun­kában is segíti egy-egy lé­tesítmény megvalósítását. Megnyitó beszéde végén Farkas József felkérte dr. Kőrös Gáspárt, a megyei lyettesót, hogy ismertesse a tanácsok 1970. évi. tele­pülésfejlesztési munkáját, a verseny értékelését és szóljon az 1971-es felada­tokról. Dr. Kőrös Gáspár beszéde Beszéde bevezető részé­ben dr. Kőrös Gáspár em­lékeztetett a múlt évi me­gyei pártértekezlet ered­ményeket összegező meg­Az eredeti célkitűzés túl­teljesítéséhez hozzájárult a megye lakossága által vég­zett 447 milliót érő társa­dalmi munka, valamint a 22,1 százaléka tanyán van és 80 százaléka sár- és vá­lyogfalazatú, Ezután így folytatta: — A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest gondja­ink, problémáink minősé­gileg megváltoztak. 1900- ban a megyei és helyi ve­zetésnek a munkaalkalom teremtése volt a legna­gyobb gondja, hogy folya­matosan megállítsuk az el­vándorlást a megyéből. A lakosság foglalkoztatásá­Kőrös elvtárs ismerteti a verseny eredményeit. állapítására, amely szerint a harmadik ötéves terv fo­lyamán csaknem 2 milliárd forint értékű kommunális beruházás valósult meg a megyében. Majd így foly­tatta: — Ez annak köszönhető, hogy megyénk lakossága mindenkor támogatta tele­pülésfejlesztési célkitűzé­seinket, melyek azonosak a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális érdekeivel. Feladataink megfogalma­zása előtt a Hazafias Nép­front szervezésében min­denkor széles körű közvé­lemény-kutatást végez­tünk és valamennyi politi­kai, állami, társadalmi szervezet eredményesen fo­gott össze a fejlesztési cé­lok megvalósításáért. Számos alkalommal tol­mácsoltuk már köszöne- tünket és elismerésünket a lakosságnak, mint ahogyan most is tesszük. Ám ezzel nyomban párosul az igény: a továbbiakban sem mond­hatunk le erről a széles körű támogatásról. Ezután a harmadik öt­éves tervidőszakban meg­valósult tanácsi feUeszt.ési tevékenységről adott rész­letes áttekintést az előadó. Memelve: az eredeti tanácsi beru­és ni"*’ 1 Aß/Z forSujj; r»mH ?.Rit múHorá sike rült teljesíteni, j 75,5 millió forint értékű helyi anyag. Az ágazatonkénti ered­mények ismertetése után így folytatta: — Mindezek azt jelen­tik, hogy a harmadik öt­éves terv végén magasabb színvonalon elégítették ki tanácsaink a lakosság igé­nyeit. Ám jelentős elmara­dást kell még pótolnunk. Például 36 községben nincs még törpevízmű, a szilárd burkolatú járdák aránya pedig csupán 28 százalék. Városaink csatornázásában is csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Napjainkban sokat beszélünk az urbani zációról. A korszerű tele­pülésfejlesztési politika már a községekben is megköve telné a csapadék- és szennyvízcsatorna-rendszer kiépítését. Ezzel szemben a megye városaiban sem tu­dunk még a korszerűség követelményeinek megfe­lelni. Aligha kell tehát bi­zonygatnom, hogy nagyon sok a gondunk és tenniva­lónk. Hasonló következtetések levonásához jutott el dr. Kőrös Gáspár, a megye la­káshelyzetéről szólva is. Mint mondotta, a harma­dik ötéves terv időszaká­ban megépült összesen 16 356 új lakás ellenére, vált”" "'•'múl súlyos me­gyénk lakáshelyzete. 17 a lakásigénylők szó­ban, a kereseti lehetőségek megteremtésében, s ezzel együtt a családok életszín­vonal-emelésében elért eredmények azonban feszí­tő új követelményekben is jelentkeznek. Az egészség- ügyi ágazatnál, az orvosi, fogorvosi körzetek, szakor­vosi rendelőintézetek, kór­házi ágyak számának növe­lésében éppúgy, mint a bölcsődei, óvodai helyek, az általános iskolai napközi otthonok tekintetében, s a lakosságot érintő szinte va­lamennyi szolgáltató ága­zatban. Ezért fontos, hogy be­csüljük meg, de ne érté­keljük túl eredményein­ket. Újra vizsgáljuk meg, honnan hová jutottunk el; melyek most a leg­nagyobb problémáink, s azok megoldására fordít­suk anyagi eszközeinket. Ezt tettük negyedik ötéves tervünk előkészítésekor, és ezt teszi valamennyi helyi tanács most, amikor gond­jaink megoldására mozgó­sítja a különböző gazdasá­gi szerveket. Abból a cél­ból. hogy anyagi eszközeik­kel segítsék a bölcsődei, az óvodai, az általános iskolai, •""kotthoni helyek gvara- -'•‘■"sát és a közművesítést P-»sz4de további részébe” ~ tnnyesninwk múl* ■ fpTioc*7fpc;i te^^envsé ­UZolutatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents