Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

1971. Június 8, kedd 3. olds! Vasárnapi jegyzetek A szavannák félelmetes világát idézte a kitűnő francia természetfilm-soro- zat vasárnapi folytatása: Leopárdok, zsiráfok, orosz­lánok, zebrák, kafferbiva- lyok, párjukat kereső cico­más, szürkeségükkel életü­ket óvó madarak, áldozatok és ragadozók (a szerepek gyakran cserélődnek) és minden élet ellensége: az országnyi területeket elbo­rító tűz.,. Ember nélküli világ. Za­vartalanul érvényesülhet­nek a természet, a vadon törvényei. A rendező, az operatőr nem konstruált drámai helyzeteket, nem állították pózba a figurá­kat, nem ravaszkodtak: hűséges pontossággal áb­rázolták az afrikai tájat. Az élet és a faj fenntar­tásának gyönyörű kénysze­re izgalmasabb drámákat produkál a legagyafúrtabb krimiszerzőknél. A francia stáb a növények, állatok legapróbb életrezdüléseire is fogékony emberekből állt. A Delta: a főműsorban Az anyag titkait, a vilá­got igazgató törvényeket ku­tató és a maga gyarapodá­sára hasznosító ember si­kereit, a „hogyan lesz az ember óriás” folyamat egy-egy állomását mutatja be a Delta. Népszerűségét, szükségességét, a tudomá­nyos kérdések iránti ér­deklődés növekedését mi sem bizonyítja szemlélete­sebben : főműsorrá lépett elő. A kitűnő vasárnapi szám is szórakoztatott, mint egy könnyed olvasmány, és úgy bővítette ismeretein­ket, hogy gondolkodásra késztette a milliós nézőse­reget. A mindennapok és a tudomány egyre gyako­ribb találkozásán tegnap is elmélkedtünk. A hét, a Tv- híradó némely közvetítését akár a Delta műsorába is illeszthették volna. Mond­juk: a Szojuz—11 fellövé­sét, a nap szenzációját. A pedagógusok dicsérete Tizedszeri nekifutásra sem tudja a kis Jóska, hogy mennyi négy meg négy. Dér Irén tanítónő ti­zenegyedszer is próbálko­zik. Hasztalan. Hasztalari? A gyerek azóta elvégezte a „nyolcat” és most nézi hajdani önmagáról és kis­iskolás társairól készített, az archívumból előszedett filmet. Az épület, az osz­tályterem, amelyekben most pajtásaival ül. nem válto­zott. Életkörülményeik és ők maguk annál inkább. A képernyőn: a múlt és a jelen. A riporter kérdései­re a jövő is felvillantódik. Lakatosnak készül a szög­hajú fiú. Nézi a tanítónő, és szinte magának mormol­ja: „Mennyit is bajlódtam vele”. Hangjában a jól vég­zett munka öröme; szemre­hányás, keserűség csipetnyi se. De látjuk is már a nyolc év előtti decemberi napot: ifjú barátunk sem­miképp sem akarja meg­érteni a betűk kapcsolásá­nak rejtelmeit... A nevelők napját kö­szöntötte ezzel a műsorral a televízió. Fellengzős szavaknál töb­bet mondott az immár pá­lyát is választott fiú szelle­mi gyarapodásán örvende­ző négyelemis mama sze­me szögletében felragyogó könnycsepp, a nagylánykák tiszta mosolya, az első hi­bátlanul elolvasott mondat felfénylő öröme. A film elején szinte vé­gig színen levő, a kicsinye­ket a szó eredeti és átvitt értelmében felkaroló taní­tónő most már, a nyolca­dikos vizsgák küszöbén mindjobban a háttérben maradt. A gyerekek meg­állnak a saját lábukon. Boldogulnak. Jön az új ge­neráció a négy meg négy boldogsága és gyötrelme, jönnek a nehéz pillanatok és halljuk száz és száz dérilona hangját, kitartás­ra buzdító vallomását, fo­gadalmát: „A pedagógus pálya mellett döntöttem.” .Megérdemlik a közösség segítségét’ A tanyai iskolák villa­mosításáról készített tv-ri- portról ezt írtuk egy hete: „Jó ügyet szolgált a tv”. Szavainkat — örömünkre — némileg módosítanunk kell: az állítmány a jelen időbe kívánkozik. Balogh Mária. A hét vasárnap es­ti adásában alig győzte fel­sorolni, hogy kik, milyen szervezetek ajánlották fel segítségüket, forintjaikat, örülünk annak, hogy ki­gyulladnak hamarosan a fények a pusztai iskolák­ban. Ez a spontán, szinte kirobbanó segítökészség azonban legalább ennyire örvendetes. Az akcióról la­punkban folyamatosan be­számolunk. Heltai Nándor Megjelent a Forrás 3. száma Megyei irodalmi folyó­iratunk ez évi 3. száma, címlapján egy régi, kecske­méti ostyasütő lenyomatá­val ismét ízléses formában hagyta el a nyomdát. Szépirodalmi rovata Bata Imre írásával kezdődik, aki Szabó Pál munkásságának állít emléket. Buda Ferenc, Goór Imre, Galambosi Lász­ló, Takács Imre és Csák Géza verseit Szegő László tanulmánya, valamint az ennek illusztrálásaként kö­zölt több eredeti cigány­ballada egészíti ki. A pró­zai írások szerzői között Rákosy Gergely és Márton Pálné neve szerepel. A Hazai tükör két érde­kes portrét közöl — Mé­szöly Gyuláról és Ortutay Gyuláról — Kunszabó Fe­renc és Varga Mihály tol­lából, és ugyancsak itt ol­vashatók Józsa László ta­láló megjegyzései hivatali nyelvünk vadhajtásairól. A Forrás e számának jellegét leginkább a „Nép, táj, hagyomány" rovat sok­felé ágazó érdeklődésű ta­nulmányai határozzák meg. Ortutay Gyula a Duna né­peiről, Sütő József a kis­kunsági kun hagyományok­ról és Ruffy Péter anya­nyelvűnk múltjáról és jö­vőjéről írott gondolatgaz­dag cikkeit a nép soraiból származó művészek, alko­tók portréi egészítik ki. Nagy Imre, a sárréti pa­rasztköltő, Benedek Péter, az Úszódról származó pa­rasztfestő, a Bihamagyba- jombán élő néprajztudós, Szűcs Sándor munkásságát taglaló és Rácz Kálmán cimbalomművészre emlé­kező írások sok tekintetben gazdagítják a róluk eddig kialakult képet. A Horizont ez alkalom mai Pozsonyba, a Közép Volga vidékére és a bulgá­riai tatárok közé látogat E. Fehér Pál, Vikár László illetve Henkey Gyula tolla nyomán, s végül a recen­ziók megszokott írásai zár­ják a folyóiratot. A Forrás illusztrációit Benedek Pé tér. Kondor Béla és Dániel Kornél készítették. P. M. Jól sikerült Tősfürdő premierje Szombaton délelőtt nyi­totta meg kapuit a stran­dolok, üdülök előtt a Tős­fürdő, a megye legfiata­labb meleg vizű strandja. A délelőtti ünnepélyes meg­nyitást követően a nagy- közönség nyomban birtok­ba vette a vonzó külsejű, új létesítményt Mint arról Benlkó Zol­tán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója tájékoztatott: a borongós, esővel kacérkodó időjárás ellenére a meg­nyitást követő két hétvégi napon több mint kétezer látogatója volt Tősfürdő- nek. A „honfoglalók” él­vezettel lubickoltak a kel­lemesen meleg vízben, s egyúttal örömmel fogadták a vállalat ígéretét, amely szerint nemsokára torna­szerekkel is kiegészítik a melegvizes fürdő felszere­lését. Népszerűnek bizonyult a kedvezményes — száz- és kétszáz forintos — bérlet, illetve állandó belépőjegy. Az előbbi a diákok, a hon­védség tagjai és a nyugdí­jasok, az utóbbi pedig bár­ki számára korlátlan eset­ben szolgál belépőül. Ez főként a közelben lakó üdülők számára ' előnyös, mivel nemcsak anyagi meg­takarítást jelent, hanem a napközbeni, tetszés szerin­ti ki- és belépést is lehető­vé teszi. Budapesten tanácskoznak a szocialista országok Vöröskereszt-vezetői . „A Vöröskereszt-mozga­lom és a nemzetközi em­beri jogok” című előter­jesztés az egyik fontos té­mája annak a több napos tanácskozásnak, amely hét­főn délelőtt a Magyar Vö­röskereszt székházában kezdődött meg a Bolgár, a Csehszlovák, a Lengyel, az NDK, a Román és a Szov­jet Vöröskereszt képvise­lőinek részvételével. Amint dr. Gegesi-Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta: az emberiséget fog­lalkoztató nemzetközi ese­ményeket a Vöröskereszt­mozgalomnak is figyelem­mel kell kísérnie. A szo­cialista országok Vöröske­reszt-szervezetei . ezt min­denkor meg is tették, s te­vékenységük a szocialista humanizmus szellemében arra irányult, hogy a né­pek közötti kapcsolatokban a társadalmi igazságosság, a békés egymás mellett élés a béke és a barátság eszméje jusson érvényre. Több mint negyedszázados munkásságuk egyik nagy eredménye, hogy ezek a gondolatok és törekvések ma már a Nemzetközi Vö­röskereszt tevékenységében is jelentős helyet fogainak el. (MTI> A tízórai és uzsonna­étkezésről egyelőre az ÁFÉSZ ideiglenes standja gondoskodik. Rövid időn belül azonban két büfé­pavilonban is megkezdődik az állandó árusítás. J. T. Vezetői igazolvány nélkül... NAPJAINKBAN egyre több olyan súlyos, nem egy esetben halálos kimenete­lű balesetről vagyunk kénytelenek beszámolni, amely alapvető szabálysze­gésből, figyelmetlenségből, gyakorlatlanságból követ­kezik be. E balesetek 80 százalékánál a rendőrségi megállapítások szerint a szerencsétlenségek előidé­zői nem rendelkeznek ve­zetői igazolvánnyal. Sajnos, a gépjárművek számának gyarapodásával egyidejűleg növekszik azoknak a száma is, akik mások és saját, vagy csa ládtagjaik testi épségét kockáztatva, úgy ülnek mo­torkerékpárra, a gépkocsik volánjához, hogy sem a közlekedési, sem pedig a gyakorlati vezetés alapele­meit nem ismerik. Ebből származnak azok a szeren­csétlenségek, amelyek vagy a balesetet okozó gépjár­művezető, vagy pedig a szabályosan közlekedő má sik jármű vezetőjének éle tét oltják ki, vagy teszik egy életre nyomorékká. Az ilyen emberek nem csupán felelőtlenséggel vádolhatok, hisfeen súlyos, sokszor hely rehozhatatlan bűnt követ­nek el önmagukkal, a töb­bi járművezetővel és te gyük hozzá, a társadalom­mal szemben is. Számtalan példát lehetne felsorolni arra, hogy személygépko csit, motorkerékpárt, segéd motoros kerékpárt olyanok vezetnek, akik még életük­ben sem ültek ilyen jár­műveken, s a legalapve­tőbbel, a közlekedési táb­lák jelentésével sincsenek tisztában. MA MÁR, éppen a for­galom növekedése indokol­ja, hogy ne csak a gépjár­művezetők. de a fogatosok, s a közeljövőben a kerék­párosok is tegyenek KRESZ-vizsgát. Szükség van erre, hiszen csakis így biztosítható, hogy a kerék­párosok, általában a lassú járművek vezetői is a sza­bályok szerint vegyenek részt a közúti forgalomban. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja a leg­aktuálisabb példa: Csupán a vezetpi igazolvány hiánya miatt a hét végén három súlyos baleset történt. Ka­rambolozott olyan jármű­vezető is, akinek ugyan a zsebében lapult a jogosít­vány, de mindössze egy hét óta vezet, s már kimerész­kedett családjával együtt a forgalmas országúira. KELLŐ GYAKORLAT, a szabályok Ismerete, az ud­variasság, az alapos és min­denre kiterjedő figyelem, higgadtság, mindez olyan feltétele a járművezetésnek, amelyet egyetlen forgalom­ban részt vevő sem hagy­hat figyelmen kívül. Szeretnénk mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy a gépjármű rendkí­vül veszélyes üzem, hiszen a nagy sebesség az egyre sűrűsödő forgalom, a nagy tapasztalattal bíró régi jár­művezetőket is próbára te­szi. Ezért óva intünk min­denkit attól, hogy segéd- motoros kerékpárt, motor- kerékpárt, személygépko­csit. de akár traktort vagy vontatót Is jogosítvány, megfelelő gyakorlat híján a közúton, a forgalomban vezessen. Gémes Gábor Játéknap as országos úttörotalálkosón Félidejéhez érkezett hét­főn az V. országos úttörő­találkozó. A hétfői nap sok tízezer vidéki és fővárosi kisdiák számára csupa já­tékos szórakozást ígért. A kora délelőtti órákban a városligeti tavat vették birtokukba a pajtások, ahol a VII. kerületi úttörők, és [ a Vidámpark játéktermei- a Csongrád megyei piros-! ben. s körülbelül 20 000 út­nyakkendősök körülbelül 200 fős támadó és védő­hadseregének izgalmas vízi számháborújára került sor. Reggeltől estig mintegy 26 000 kisdiák töltötte vi­dám szórakozással napját törő ajándéka volt állat­kerti körséta. A találkozó vidéki meghívottai közül mintegy 2000 úttörő a Pa­latínus és a Szabadság strandra volt „hivatalos”. (MTI) Tízezer úttörő fogadalomtétele a budapesti Felvonulás téren. (MTI-foto — Szebellédy Géza felv. — KS) Befejeződött az ünnepi könyvhét Sikerrel zárult az idei ünnepi könyvhét Bács-Kis- kun megyében, ahol az új könyvek listájának hiányosságait részben pó­tolta a gazdag irodalmi rendezvénysorozat. Megye- szerte több mint húsz na­gyobb szabású író- olvasó találkozóra került sor ne­ves fővárosi és megyebeli szerzők közreműködésével. Színvonalas irodalmi ese­mények zajlottak le a kis­kunsági Petőfi-emlékhe- lveken, Kiskőrösön, Kis­kunfélegyházán és Duna- vecsén. Az öt városban és a nagyközségekben külön ifjúsági könyvnapokat ren­dezték, nagy sikerrel. Zöm­mel a hét végén került sor a tanyai irodalmi délutánokra, többek között az orgoványi és a kiskun- halasi tanyavilágban. Egész héten öt, könyvekkel meg­rakott művelődési autó jár­ta a kiskunsági tanyaköz­pontokat

Next

/
Thumbnails
Contents