Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
8. oldal W71. Június 6, vasárnap Lukács György (1885-1971) Mely megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Lukács György elvtárs, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosa, kétszeres Kossuth-dijas akadémikus, a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a kiváló marxista filozófus és esztéta, aki 1918 óta volt tagja pártunknak, hosz- szantartó, súlyos betegség után június 4-én, 86 éves korában elhunyt. Lukács György elvtárs temetése június 10-én, csütörtökön délben 12 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt munkatársai, barátai, harcostársai és tisztelői a ravatalnál délelőtt 11 órától róhatják le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Lukács György 1885. április 13-án született Budapesten, itt végezte iskoláit is. Már egész fiatalon szembekerült a magyar valóság elmaradottságával. Ez a szellemi magatartás határozta meg induló kritikusi pályájának első éveit. Ekkor találkozott ifjúkorának egyik — egész életére kiható — nagy szellemi élményével: Ady költészetével. Gondolkodói és erkölcsi igényessége, a burzsoá kultúra válságának átélése és végiggondolásának szándéka egyre inkább az elméleti, esztétikai-etikai kérdések felé terelte érdeklődését. Már nagyon fiatalon kezd ismerkedni a marxizmussal, kapcsolatba kerül a magyar szellemi élet haladó köreivel és hosszabb nyugalomba vonulásáig az külföldi tartózkodásai so- Eötvös Loránd. Tudomány- rán a. kor polgári huma- egyetem tanára. 1949-ben nista gondolkodóinak leg- lett tagja a Magyar Tudo- jobbjaival. A fiatal esztéta mányos Akadémiának, nevét, műveit nemzetközi- Nagymértékben hozzájá- leg is kezdik elismerni. A felszabadulás után végleg hazatért. 1946-tól ismerni es 1918. októberében csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, majd belép a Kommunisták Magyarországi Párt rult a felszabadulás utáni szellemi megújhodás frontjainak tisztázásához. Kiemelkedő szerepet játszott a marxista filozófia hazai bázisának megteremtéséül. , , ...... ben, a marxizmus eszméiOaba Ettől kezdve halalaig ngfc terjesztésében. Itthon sokat vitatkozó, néha te- születtek olyan kimagasló. vedo, de mindvégig odaado összefoglaló művei> mint harcosa lett a kommunista például A, ész trónfosz. mozgalomnak. - fása” vagy az „Esztétikum 1919. februárjában, a sajátosságai”. KMP vezetőinek letartóz- A, MSZMP poUtikája, tatasa után az u. Központi az az eíeüen szeUemi élet> Bizottság tagja es a Vörös ameí e politika következ- Vjsag egyik szerkesztője tében kMakuit> Lukács lesz:. A Tanacskoztarsasag Qy orgy öt is optimizmussal kikiáltása után népbiztossá £ö£tó££e el s újabb lendü. nevezik ki, s oroszlánrészt lefet adott alkotó kedvé. vallal a muveszeti-irodal- nek Te£e volt tervekkel mi es tudományos elet uj amelyek egy részét már alapokra helyezeseben. Mi- nem váUhatta valóra, Az< kor a külföldi intervenció ami Lukács György alko. hadba szólítja a fiatal ma- tott _ életpálya gyár Vörös Hadsereget, Lu- gazdag termése — a mar- kacs György is a frontra xjMa eiméiPt és a magyar mepy s a Vörös Hadsereg szeUemi élet maradandó S. hadosztályának politikai értéke biztosaként vesz részt az 1919. májusi—júliusi nehéz harcokban. A Tanácsköztársaság leverése után a párt utasítására Magyarországon marad, hogy részt tiegyen az illegális KMP újjászervezésében, majd 1919 őszén ö is emigrálni kényszerül, Bécsbe megy. A Horthy- kormány kéri kiadatását az osztrák hatóságoktól, de a nemzetközi szolidaritás megmenti. 1929-ig élt Becsben, s részt vett a KMP újjászervezésében. 1929-ben a KMP titkárságának tagjaként illegális megbízással Magyarországra jön. 1930-ban Moszkvába utazott, majd 1931-től 1933-ig Berlinben tevékenykedett. 1933-ban a fasizmus elől a Szovjetunióba emigrált. Ettől kezdve teljesen a tudományos munkának szentelte életét és jelentős irodalomkritikai munkásságot fejtett ki. Ezekben az években vált a marxista filozófia és esztétika nemzetközileg elismert képviselőjévé. ötvenmillió méter szintetikus aratózsineg A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi gyára eleget tett azAGRO- TRÖSZT rendelésének: 500 tonna kévekötő zsineget szállított. Ez a zsineg viszonylag drága, trópusokon termő sisálból készült. A gyárban eredményes kísérleteket folytattak ennek az anyagnak szintetikus műanyaggal történő helyettesítésére. Próbaképpen a műanyagszalmához hasonló, de rostosított műanyagfóliából sodortak zsineget, s azt a Komáromi Állami Gazdaságban próbálták ki, sikerrel. Ennek alapján az idén már csaknem 100 tonna műamyagzsineget gyártottak. Ez körülbelül ötvenmillió méter aratózsinegnek felél meg. Kalocsai tojástánc NE GONDOLJA az olvasó, hogy most egy új népművészeti produkció leírása következik. A címben szereplő megjelölést átvitt értelemben lehet csak alkalmazni arra a bűncselekmény-sorozatra, amelyet Bartha Miklós és felesége (Kalocsa, Partizán utca 22. szám alatti lakosok) követtek el. A házaspár felvásárlóként dolgozott a kalocsai ÁFÉSZ-nél, a férfi 12, az asszony pedig 10 évig. Különösebb probléma egyikükkel sem volt, de 1968— 69 és 1970 első felében folytatott ténykedésükkel alaposan „feladták a leckét” a Kitűnő kezdeményezés „Látogatás“ öt világrészben A gyors közlekedési eszközök minimálisra csökkentik a távolságokat; a televízió, a rádió révén távok városok, országok mindennapjaival ismerkedünk. Most a kecskeméti városi művelődési központ — felhasználva és fokozva ezt az érdeklődést — az irodalom, a muzsika segítségével bemutatja öt kontinens művészetét, közelebb hozza az ott élő embereket. Az „öt világrész” sorozat keretében először Afrikát idézik a felhangzó dalók, a Katona József Színház művészei által tolmácsolt versek, a hazánkban tanuló afrikai diákok (Sidiké Kabiné, Charles Ndjiki és Teresa Milagros) szavai. A június 7-én, hétfőn este 7 órakor kezdődő „Afrikai hajnal” estet a művelődési központ színháztermében tartják (Komszomol tér). A műsort Udvaros Béla állította össze és ő vállalkozott megrendezésére is. Érdeklődéssel várjuk színházunk egykori karnagyát; Róna Frigyest, aki hároméves ghanai kiküldetéséről számol be. A gazdag műsorban fellép a művelődési központ női kamarakórusa is, Sipos Károly vezényletével. Kifejező, ötletes, valóban „mozgósító” hatású a meghívó. Ezt a sok jellegtelen, hivalkodó, hasonló célú nyomtatványok sajnálatos özönlésében feltétlenül dicsérettel kell említenünk. A nyári szünet után, szeptember 20-án „ázsiai esttel” folvtatódik a sorozat. H. N. A Tornyai testvérek hangversenye Ismét két kecskeméti származású fiatal: Tornyai Jenő (gordonka) és Tornyai Lilla (zongora) adott hangversenyt a városi művelődési központ nagytermében. Mindketteh a Kecskeméti Állami Zeneiskolában kezdtek zenét tanulni, jelenleg tanulmányaik közepén tartanak: zenéből ezekben a napokban tesznek érettségi vizsgát a fl helvéciai úttörőcsapat nagy napja A Magyar Űttörőszövet- ség jubileuma alkalmából ünnepélyes kisdobos- és úttörőavatást rendeztek pénteken a Helvécia Feketeerdői Általános Iskolában. Boros Sándor alezredes elvtárs köszöntő szavai után került sor a fogadalomtételre, melyen jelen volt Papp István az úttörőszövetség megyei elnöke is. Az avatást követően Garat Zoltánná igazgatónő, Schulpe Vilmosné nevelőnő átvette a jubileumi emlékplakettet, amelyet 25 éves áldozatos úttörömun- kájukkal érdemeltek ki. Moravecz József, a Helvéciái Állami Gazdaság KTSZ-titkára pártoló emléklapot és jubileumi nyakkendőt kapott az úttörő- csapattól. A 4573. sz. Kilián György Ű ttörőcsapat kiállítását Simula István járási úttörőelnök nyitotta meg, s mint megnyitójában mondta: a kiállítás méltón demonstrálja a csapat munkáját, eredményeit. Alaszka Tamás vezetésével közben megérkezett Helvéciára a Tarpa-Tenkes „kuruc” küldöttség, melyet ünnepélyes keretek között, nagy szeretettel, szíves vendéglátással fogadtak a helvéciai úttörők. Hangulatos tábortűz mellett gyorsan ment a barát- kozás. Kedves műsor, majd pattogó ösztánc után fejeződött be a helvéciai csapat számára felejthetetlen nap. Holman Péter Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában. Tulajdonképpen vizsga volt közös kecskeméti fellépésük is: elhivatottságukat, művészi fejlődésüket bizonyították be családtagjaik, ismerőseik, volt tanáraik és tanulótársaik előtt, mindazok előtt, akik személyük és műsoruk iránti érdeklődésből csaknem zsúfolásig megtöltötték a termet. Az ilyen vizsga még nehezebb, még nagyobb felelősséggel jár. mint a másik, a „hivatalos”. Érthető volt tehát a kezdeti elfogódottság, mely a továbbiakban — szerencsére — a művészi átélés feszültségét növelte és nem produkciójuk színvonalát veszélyeztette. A műsor első részéből Bach: Olasz koncertje emelkedett ki, míg a második rész legszebben megoldott darabja a ritkaságnak számító Dohnányi-gordonkaverseny volt. (Zongorán Bódás Péter főiskolai tanár kísért.) A műsorban ezenkívül Vandini, Chopin, Debussy és Popper művei hangzottak el. Tornyai Lilla és Jenő a Zeneművészeti Főiskola szegedi tanárképző tagozatára felvételiznek a közeljövőben. Azt kívánjuk, hogy pályájuk olyan sikeres legyen, mint ez a mostani első önálló hangversenyük! K. T. bűnüldöző szerveknek és a bíróságnak is. Kilenc napig tárgyalták az ügyet Kalocsán, s mire a tanúk kihallgatása, a millió bizonylat, szakiértői vélemény tanulmányozása, a vádlottak vallomásának ellenőrzése után a bíróság írásba foglalhatta ítéletét, az negyven gépelt oldalt tett ki. Az ügyet nem áll módunkban részleteiben ismertetni. Szándékunk és célunk csupán az, hogy érzékeltessük azt a szerteágazó, sokrétű „munkát”, amelyet a Bar- tha-házaspár végzett az említett években. A SOKAT emlegetett lejtőn akkor indultak el, amikor Bartha Miklós — aki 1965-ben tagja lett a szövetkezetnél alakult, tojástermelői szakcsoportnak — 1968-ban úgy döntött, hogy nagyobb számú (pontosabban 600) tojóállományt alakít ki a háztájiban. így is történt. De ez már olyan tevékenység, ami adófizetési kötelezettség alá esik, jelentenie kellett volna a városi tanács pénzügyi osztályánál. Nem jelentette. A hatóságnak mégis tudomására jutottak a körülmények, s többször idézték is Bar- thát, hogy tegye meg az adóbevallását, ő azonban mindannyiszor fütyült az idézésre. Végül is 1969. november 15-én a pénzügyi osztály dolgozója megjelent lakásán. A hatóság emberét félrevezette, mondván, hogy csupán október elseje óta van ekkora állománya. Alig ötszáz forintot kellett Barthának' fizetnie. A hatóság félrevezetése azonban nem sikerült. Üjabb idézések, újabb kiszállás, majd alaposabban utána néztek Bartha jövedelmeinek. Nem volt nehéz megállapítani, hogy például 1969-ben az adóköteles tiszta bevétele meghaladta a százezer forintot. Az előző évben is jól fizetett az állomány, amely 1970- ben ugyancsak tízezreket termelt. A jövedelmek alapján megállapított adókat Bartha nem fizette meg, fellebbezgetett, míg végül is a városi tanács pénzügyi osztálya 58 ezer forint tekintetében elkövetett adócsalás miatt feljelentette a járási ügyészségen. KÖZBEN már javában folyt a „tojástánc” Bartha Miklós mint felvásárló, kapcsolatot teremtett a du- navecsei ÁFÉSZ keltetöál- lomásának vezetőjével, Papp I,ászlóval, aki elmondta neki, hogy fajtiszta tífusszal nem fertőzött tojásokra van szüksége a keltetőnek. Bartha ilyet a már említett szakcsoport tagjaitól tudott szerezni, illetve vásárolni. A múlt év januárjában már meg is indult a szállítás Kalocsáról Dunavecsére. A tojásokat darabonként két forintért vette át Bartha és kettő tízért adta tovább Papp Lászlónak. Tudomást szerzett erről a kalocsai ÁFÉSZ és ..módosították” az ügyletet. annyiban, hogy a keltető 2.15 forintot fizetett és ebből öt fillér tojásonként Barthát illeti me“. A megállapodás csak szóban hangzott el, szerződést nem kötöttek a szövetkezetek. Tlven körülménvek között Barfha anvagila" is érdekeltté vált abban. !inrtv minél több tojást irányítson Dunavecsére. A módszer egyszerű volt: a szakcsoport tagjaitól átvett, fajtiszta és tífusszal nem fertőzött áruhoz hozzá tett az ő háztáji állománya által termelt tojásból, sőt a magánosoktól felvásárolt, úgynevezett árutojásból is. Bartha-házaspár (egymás mellett dolgoztak) nagyvonalúan alkalmanként 5—10 ezerrel emelte a küldemény számát. Hozzávetőlegesen számolva 1970 januárjától június elejéig több mint százezer olyan tojást küldtek a keltetőkbe (ekkor már vásárló volt a maglódi Micsurin Tsz, és a dabasi baromfikeltető szakcsoport is), amely nem fajtiszta egyedektől származott, s tífusszal való fertő- zöttségéről senki sem győződött meg. Ennek súlyos következményei lettek. A csirkék kikeltek ugyan, de nem voltak fajtiszták, s egy részük — miután már az állomások, illetve a BOV kecskeméti gyára kiadta a nevelőknek — elpusztult tífuszban. A MÜLT ÉV júniusában is csak azért álltak le Bar- tháék a tojással, mert a keltetőknek már nem kellett. A termelők viszont még vitték a felvásárlónak, aki" elmondta, hogy sajnos, a keltető nem veszi át, így ő csak 1,30 forintért tudja megvásárolni étkezésre. Hatezern.volcszázat vett meg, s ehhez — a már bevált módszer szerint — hozzátett a saját állományának termékéből és árutojásból 3588 darabot. Ezt a mennyiséget — 10 ezer 388-at — úgy vezették át a könyveken feleségével, mintha a termelőktől 1,40- ért vették volna darab} t és Budapesten 1,50-ért el is adták volna. A valóságban pedig az egész tételt keltetésre. tehát darabonként 2.20-ért a maglódi Micsurin Tsz vitte el. Bartha, miután így kikopott a tojásokból, még néhány naposcsibével próbálkozott. Ezt a néhányat — közel hatezer darabot — egyenként hat forintért vette és Kalocsán, illetve a város környékén ötven filléres felárral adta el. Hogy valójában mennyit gyarapodott a Bartha-házaspár az adócsalások, a tojások, csirkék révén, azt pontosan nehéz volna megállapítani. Tény, hogy saját házuk van (bár ennek építéséhez a férj édesanyja is adott pénzt), nyaralóval, autóval rendelkeznek. Mindezt most zár alá vette a bíróság. Az már hozzávetőlegesen tisztázódott, hogy a dunavecsei ÁFÉSZ- nek, a maglódi Micsurinnak és a dabasi társulásnak több mint 170 ezer forintiába került, hogy Bar- tháékhoz fordultak tolásért. De több olyan kártérítési per van folyamatban, amelyet a naoosba- romfit vásárlók indítottak. A KALOCSAI tojástánc tragikus fináléja az lett, hogv Bartha Miklóst 1971. január 21-én letartóztatták. A bíróság nemrégiben hirdette ki az ítéletet: Bartha Miklóst háromévi, Bartha Miklósnét másfél évi. szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Három, illetve egv évre eloltották őket a köz- ü"vektől és 60 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezték őket. De a nolgári perek, a kártérítési ügyek ezután következnek. Gál Sándor
