Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

Egészségügyi krónika Az alvás tudománya Or. Julias Segal, ox Egye­sült Államokban az alvás specialistája. Egyik müvé­nek címe: „Álmatlanság. A rossz alvók kalauza”. A U. S. News and World Re­port kérdéseket intézett hozzá az emberiség talán legrégebbi problémájáról. KÉRDÉS: Segal doktor, mennyi alvásra van szük­sége egy normális ember­nek? FELELET: Ez a kérdés ugyanolyan, mintha azt kérdezné tőlem, hányas cipőt visel egy normális ember. Igaz, általánosan elfogadott, hogy megvan az alvásnak az egész em­beriségre érvényes „nor­mális” tartama és ezt leg­gyakrabban nyolc órában jelölik meg. Hadd jegyez­zem meg közbevetőleg, hogy ez a szám nagyon régről, legalábbis a XIL századbeli Maimonidész- től ered. A tudományos tanulmá­nyok azonban kimutat­ják, hogy alvásszükségle­tünk változó, méghozzá sokkal nagyobb mérték­ben, mint ahogyan azt a múltban hitték. A közelmúltban Skó­ciában lefolytatott vizsgá­lódás kimutatta, hogy az „alanyok” 8 százalékának csak legfeljebb öt óra al­vásra van szüksége, so­kuknak még kevesebbre; 15 százalékuknak 5—6 óra alvásra volt szüksége. Igaz, hogy a nagy több­ség, amint ez a tanul­mányból is kitűnik, rend­szeresen 7—8 órát alszik, 13 százaléknak viszont 9—10 óra alvásra volt szüksége, egyeseknek még ennél is többre. KÉRDÉS: Folyamatos alvásról volt szó? FELELET: Folyamatos és éjszakai alvásról. Egyébként még az újszü­lötteknél is vannak kü­lönbségek. Régebben azt állították, hogy minden újszülött nagyjából 24 órából 20-at alvással tölt, de a tanulmányok sokkal nagyobb változékonyságot mutatnak — 10-tól 23 óráig. Tehát, amint lát­ja, az alvás egyéni ügy. KÉRDÉS: Akinek 10 óra alvásra van szüksé­ge, vagy még többre, an­nak nincs rendben az egészsége? FELELET: Nem feltét­lenül. Nem nagyobb mértékben, mint annak, akinek több táplálékra van szüksége, mint a szomszédjának. Itt is sze­mélyi kritériumokról van szó, mint az egészségnél általában. Ez annyit je­lent, hogy minden radi­kális és krónikus szakítás személyes alvási szoká­sainkkal nyugtalanságra adhat okot, és orvosi vagy pszichológiai konzultá­ciót tesz szükségessé. De az, hogy én rendszeresen öt óra hosszat alszom minden éjjel, miközben a szomszédom tíz óra hosz- szat alszik, önmagában semmit sem mond egész­ségi állapotunkról. KÉRDÉS: Szokatlan do­log-e, ha egy gyermek nehezen alszik el, vagy nehezen ébred? FELELET: Egyultala­ban nem. A láb atóri’nni kimutatják. hogy a mély álom gya­koribb az egészen fiatal gyermekeknél, mint a ser­dülőknél, és természete­sen mint a felnőtteknél. Azonban azok az érzelmi és pszichológiai problé­mák, amelyeknek adott pillanatokban mindnyá­jan áldozatául eshetünk, éppúgy sújthatják a fia­talokat, mint a felnőtte­ket Az aggódás, a dep­resszió, az idegesség — az alvás ellenségei — az egészen fiatal gyermeke­ket is érintik. Később, a serdülőkori válságok ugyancsak felforgathat­ják az alvási szokásokat, — beleértve egyébként a „hiperszomniának” neve­zett jelenséget is, vagyis azt hogy túlságosan so­kat alszunk. KÉRDÉS: Miből álla­pítható meg, hogy túl so­kat alszunk? FELELET: Először is meg kell állapítani sze­mélyes normánkat, éspe­dig a következőképpen: egy olyan időszakban, amikor viszonylagosan védve vagyunk a fáradt­ságtól — például szabad­ságunk idején — és ami­kor nem szedünk gyógy­szereket, feküdjünk le minden este kb. azonos időpontban és ébredjünk ébresztés nélkül. Egy ilyen periódusban az al­vás átlagos tartama meg­adja személyes normán­kat. KÉRDÉS: Változik-e az alvásszükséglet az öre­gedéssel? FELELET: A korral nem annyira az alvás szükséglete, mint inkább az alvás minősége módo- suL KÉRDÉS: Hogyan? FELELET: A mély álom például, amiről az imént beszéltünk, és ami annyira jellemző a gyer­mekekre. és a fiatalokra felnőtt korban gyorsan csökken és öregkorban úgyszólván ismeretlen. Azt mondhatnánk, hogy az idős ember gyakran több ideig alszik, de ke­vesebb hasznot húz az al­vásából. KÉRDÉS: Többet ér-e a többször rövid alvásnál ha egyhuzamban alszunk. FELELET: A tapaszta­lat szerint a megszakítás nélküli alvás a legjobb. Azok az emberek, akik­nek időbeosztásában a munka és a pihenés sza­kaszai meglehetősen rö­vid időközökben válta- koznak, vagy akik hol nappal, hol éjszaka dol­goznak, fokozott fáradt­ságot és csökkent élénk­séget mutatnak. Azok az emberek, akiknek alvási órarendje rendszertelen, nemcsak alvásuk minősé­gét rontják le, hanem gyakran megnyirbálják az alvásra szentelt időt is. Akik semmiféle szabá­lyos órarendet nem kö­vetnek. azok többnyire kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy alvási zavarokban fognak szen­vedni. KÉRDÉS: Helyes tehát, ha meghatározott időben fekszünk le? Vagy pedig lefekhetiink akár koráb- han akár késóhbep­mikor felkelni aszerint, hogy szándékozunk másnap reggel? FELELET: Amenyire lehetséges, helyesebb be­tartani egy fix órarendet. A házi orvosok régi ta­nácsa, szabályszerű szo­kásaink betartására, két­ségkívül semmire sem ér­vényesebb, mint az alvás­ra. Ennek oka a követ­kező: a legújabb kutatá­sok szerint kétségtelen, hogy lényünk legmélyén létezik egy mindennapos ritmus, kb. 24 órás rit­mus; ez a ritmus ugyan­olyan fontos és ugyan­olyan valóságos, mint mondjuk az ereinkben keringő vér. Például tes- tnk hőmérséklete, vagy vérünk adrenalintartalma mindennapos ritmus sze­rint emelkedik és csök­ken, ugyanígy energiánk és hangulatunk. Mindnyájunkkal előfor­dult már, hogy teljesen kimerültnek éreztük ma­gunkat, pl. egy színházi előadás alatt, vagy a ba­rátainkkal folytatott tár­salgás folyamán; ilyenkor nagyon jól jött volna egy kiadós alvás. De amikor később lefeküdtünk, fel­fedeztük, hogy az álom elkerüli szemünket. Ez gyakran előfordul, mivel alvásunk természetes idő­pontja, ciklusunk legmé­lyebb pontja beállt és el­múlt. KÉRDÉS: Igaz-e, hogy vannak „nappali” és „esti” emberek? FELELET: Igen, való­ban vannak „korán ke­lők” és „későn fekvők”. Mindennapos ritmusunk csúcspontjai és mélypont­jai egyénenként nagyon különböző időpontban je­lentkeznek. Függöny a lakásban A függöny az ablakon, valami belső meghittsé­get és üde hangulatot kölcsönöz a lakásnak. Nélküle sivár, csupasz a legszebben berendezett la­kás is. Anyaga: ma már lehet korszerű, gyűrtelenített szintetikus csipke. A leg­ismertebb a nylon, mint a különféle szélességű és mintájú modern függö­nyök anyaga. Akinek azonban a lakása hagyo­mányos, vagy esetleg stílbútorral berendezett, és szereti a nehezebb anyagokat, az inkább a hagyományos klöpli füg­gönyt válassza, illetve vá­sárolja. Könnyű és olcsó a pamutcsipke, modem a gitter, amelyek lenge és szép, fényáteresztő füg­gönyök. Legolcsóbb füg­gőanyag az etamin. Ez azonban csak konyhaab­lakokra, ajtókra ajánl­ható. A divat: sokan vitat­koznak a formán. Az üz­letekben sokszor hangzik el a kérdés: rövid, vagy hosszú függöny-e a divat. Kétségtelen, hogy a tá­gas, nagy ablakú szobák­ban, a legszebb a teljes ablakfalat beborító, sű­rűn ráncolt, áttetsző függöny. Ez azonban csak ott célszerű, ahol az ablak alatt nincs bútor és fűtőtest, vagy gázkonvektor. A fűtőtes­tet ugyan lehet függöny­nyel takarni, de nem ajánlatos, mert a csipke megsárgul, esetleg koráb­ban tönkremegy a kisu­gárzott melegtől. Ahol pe­dig konvektor van, ott elsősorban tűzrendészeti szempontból sem ajánla­tos a hosszú függöny. A függöny formája tehát ne attól függjön, hogy pilla­natnyilag melyik megol­dást tartják divatosnak, hanem az építészeti és Könyvespolc Nyaralóm kertje SElÍHDr SMB01CS NYARALÓ?! kertje Mészáros András ■eneivei nem inkább érdekes ol­vasmánynak és képes­könyvnek terveztem. Remélem, néhány per­ces lapozgatás után ked­vet kapnak kedves olva­sóim — ha már anyagi­lag is megtehetik — e könyvben láthatókhoz ha­sonló kertek építéséhez. A szerző berendezési adottságoktól. A felerősítése: karnis­ra, függönyrúdra, vagy guri-gurira történhet, s ezt már a függöny vá­sárlásakor döntsük el. A karnis mindkét oldalon legalább 20 cm-el legyen szélesebb, mint az ablak mában azonban min harmonikusan illeszk jék a szobabelső uralki színeihez. A tisztítása: a nyli függönyök előnye, h< könnyen moshatók, a zet lecsurgatva belől nedvesen is felrakhat Áttetsző nylon függöny, tarka bútorkartonból készült fényvédő belső függönnyel. szélessége. Így kapunk ugyanis szép, az ablakke­reteket is eltakaró ts esz­tétikusán redőzött füg­gönyt. Mostanában diva­tos a lakásban minden, ami régi. Nyugodtan fel­rakhatjuk tehát a régi függönytartó rudat, az esetleg faragott, esztergá- lyozott díszeivel, s kis szalagokkal erősítsük fel a fakarikákra a függönyt. Ennek előnye, hogy a függöny elhúzása az ab­lak kinyitásakor könnyed és akadálytalan. Guri-guri alkalmazása esetén a függönytartó sínt az ablak fölé, a mennye­zetre építsük be. Így a függöny egyenletes és szép redőzéssel rakható fel. Guri-guri megoldás­sal és mennyezeti kettős sínnel megoldható a fény­védő függöny felerősítése is. Ez szűri is a napfényt, de emellett fontos deko­ratív szerepe lehet a la­kásdíszítésben. Anyaga lehet egyszínű Salome, vagy mintás, szintetikus bútorkarton, esetleg da- maszt, ripszvászon, vagy esetleg nehezebb bútor­szövet is. Színben és for­Bár kezelésük könny hátrányuk, hogy bizony idő után elvesztik hóf hér színüket. A pamutcsipke és a gi tér függönyöket szinti moshatjuk otthon is, < mivel ezek keményítői a szárításnál feszítést ig nyelnek, jobb, ha szál emberre bízzuk. Kötél vagy drótra teríti ugyanis nem szabad sz; rítani, mert az oldal megnyúlnak, formáJ. veszti. Ha mégis otthc mossuk, s nincs megf< lelő függönykeretün melyre kifeszíthetnén tisztára mosott padlói teregetett ruhán, kifeszí ve szárítsuk. Így, ha ji kifeszítve, formára ige zítottuk vasalni sem kel amellyel, ha nem vigye zunk szintén formája vehetjük. A klöplifüg gönnyel is eljárhatun hasonlóképpen. Ez azon ban még gondosabb ke ményítést és mindenkép pen vasalást igényel, h azt akarjuk, hogy igazát szép legyen, ezért jobb ha tisztítóba adjuk. K. M. Balaton, Leányfalu, Ze- begény, Velencei-tó, Szarvas ... ha mi, város­lakó emberek társasá­gunkban e helységek ne­vét halljuk vagy említ­jük, önkéntelenül is fel­csillan a szemünk, és iz­galomteli lelkesedés fog el. Rögvest latolgatni, szá­molni kezdünk, hogy mi­képpen valósíthatnánk meg előbb vagy utóbb — álmainkat. Ezzel az izgalommal ve­gyes lelkesedéssel, a ker­tész és a fotós szemüve­gén nézve szeretném az olvasót végigvezetni könyvemen, melyet nem rtcg-7(3ifntyla1ó ralinak hzu­Technikai újdonságok JOBB MINT AZ ASZPIRIN minthogy e szer toxicitása talmaz, ugyanakkor meg­tartja az eddig gyártott ci­garettákra jellemző tulaj­nagyob az aszpirinnél. nem Ártalmas? Egy amerikai cég beje­donságokat. ÖSSZECSUKHATÓ CIPÖKEFE Egy varsói feltaláló szer­Amerikai tudósok olyan szert állítottak elő, amely­nek szerkezete az aszpiri- lentette, hogy hamarosan néhoz hasonló, de — mint olyan cigarettafajtát hoz az előzetes klinikai vizsgá- forgalomba, amely fele latok mutatták — az asz- annyira értalmas, mint az pirinnél 4—5-szörte haté- eddig ismert cigaretták. A késztette azt az összehajt- konyabb, a hatása hosszabb cég a dohányszárítás he- ható kefét, amely egészen ideig tart és ugyanakkor lyett a nulla foknál alacso- kicsinyre összecsukható és a gyomrot nem veszi any- nyabb hőmérsékleten törté- eközben a kefe szőre is el- nyira igénybe. A flufeni- nő „fagyasztás” eljárását tűnik a szerkezetben. Ez a szál elnevezésű új gyógy- alkalmazta. E módszer találmány lehetővé teszi, szer forgalmazására azon- megakadályozza azt, hogy hogy a turisták a legpisz- ban egyelőre még nem ke- a dohány „összemenjen”, kosabb cipőkefét is be tud- rül sor: előbb különböző így a cigaretta mindössze ják csomagolni utazáskor végeznek. 60 százalék dohányt tar- a bőröndbe;

Next

/
Thumbnails
Contents