Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
1971. Június 1, kedd 5. oldal Politikai Kisszótár Az Idegen Szavak Szótára, az Űjságolvasók Zsebkönyve, az Etikai, majd az Esztétikai Kislexikon — s előtte a vaskosabb és általános Kislexikon — után most ismét megjelent egy kézikönyv, a Kossuth Kiadó jóvoltából. Politikai Kisszótár — ez a címe. A szép kiállítású, 260 ol dalas kötet csaknem ezerötszáz politikai, gazdaság- politikai, diplomáciai és egyéb fogalmat, kfejezést, eseményt magyaráz, csupa olyat, amellyel az újságolvasó és a rádióhallgató, tévénéző szinte naponta találkozik. Találkozik és — éppen ezeknek szaporodó száma miatt — sokszor hirtelen egy-egy szót, kifejezést nem tud hova tenni, nem ért vagy nehezen ért meg. Ezért készült ez a könyv. Mert ezeket a szavakat: deklaráció, delegáció, állam, invázió, megtanulhatta mindenki régen. De a legújabb keletűeket, melyeket a mostani életalakulás hozott létre (atomklub, atomrendőrség, beat, diplomatarablás, konzum, társadalom), azokat már sokkal kevesebben értik, ismerik A nagy nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, UNESCO) mellett a kevésbé ismertek is szerepelnek a könyvben. (Északi Tanács, Iszlám Paktum, Arab Liga). Számtalan érdekes, Izgalmas dolgot megismerhet e kötetből az érdeklődő. A diákmozgalmakról, gerillákról, a huszadik kongresszusról és a gazdasági mechanizmusról, maffiákEgy új ifjúsági folyóirat Régi probléma, sokak régi törekvése: a J.0—14 évesek, a már félig ifjak, a serdülők részére igényes folyóirat szerkesztése, kiadása. Olyan, amelynek rendszeres olvasásán keresztül korszerű irodalmi és művészeti ízlésre, látásra, megfelelő műveltségre tehetnek szert a fiatalok. Nos, megszületett végre ^ez a folyóirat Méghozzá Szegeden, az ottani Tanárképző Főiskola gondozásában. Főszerkesztője Hegedűs András főigazgató, aki éveken keresztül a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatója volt. Megjelent a folyóirat (a címe: Kincskereső) első és második száma. E két szám máris jelzi a szerkesztő bizottság kettős törekvését: egyrészt, a mai magyar irodalom színe-javát adva, képet adni a kortárs irodalomról, másrészt a klasszikus hazai és külföldi irodalom reprezentánsait közelebb hozni a tizenévesekhez. Az előbbire Simon István, Weöres Sándor, Illyés Gyula és Zelk Zoltán a jó példa, az utóbbira Tolsztoj, Gorkij, Gárdonyi Géza és Arany János. Versek, rövid elbeszélések, idézetek, verselemzések, érdekes cikkek teszik a két első számot „olvasmányossá”. Az első számhoz Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke írt előszót. Azt írta többek között: „Kívánom a Kincskeresőnek, hogy azon az úton induljon el, amely az ifjú olvasó szívébe vezet.” Az első két szám elolvasása után az a meggyőződésünk hogy a szerkesztőknek ez hamarosan — széles körben — sikerülni fog. y. M, ról, a nemzetközi bűnügyi rendőrségről (INTERPOL), az írók nemzetközi szervezetéről (Pen Club), régebbi és újabb nemzetközi konferenciákról (genfi, varsói, moszkvai, accrai ban- dungi jtb. stb.) és sok más egyébről megszerezhetők azok a legfontosabb tudnivalók — a lényeg — melyek nélkül értelmetlen és eredménytelen a politikával való foglalkozás akár csak alapfokon is. Igazat adtam annak az ismerősömnek aki azzal állt elém: ő odaadta az elsős gimnazista fiának a könyvet, mindjárt mikor megvásárolta; azzal, hogy „nézd csak át, könnyebb lesz a Tv-híradót nézni!” Igaza van. ö adta ezzel az ötletet, hogy szorgalmazzuk: osztályfőnökök, KISZ-vezetők, népművelők egyaránt azon legyenek, hogy ez a rendkívül hasznos, és viszonylag olcsó (24 Ft) könyv minél több fiatal kezébe eljusson. Természetesen hibákat is lehetne felsorolni. Hogy ez vagy az a címszó (főleg régebbiek) miért hiányzik, hogy az egyes szavak, fogalmak magyarázata eltérő terjedelmű, s ez nem éppen szerencsés néhol — de ezek eltörpülnek a könyv első látásra szembetűnő erényei mellett. Varga Mihály Vasárnap Kaskantyún rendezték meg a kiskőrösi járás önkéntes tűzoltóinak versenyét, amelyen negyvennyolc raj küzdött az első helyezésekért A vetélkedőn részt vett Boza József, a járási pártbizottság első titkára, Csizmadia Tibor, a megyei tanács járási hivatalának elnöke és Dudás István tűzoltó alezredes, a megyei tűzrendészet! parancsnok helyettese. Az egyes kategóriákban az első helyezést a következő csapatok érték el: Gépjárműfecskendő szerelésben Kiskőrös, kismotorfecskendő szerelésben Tab- di férfi- és női csapata, illetve Kiskőrös férfi és a Tabdi Általános Iskola fiú és leány csapata. A létesítményi önkéntes tűzoltók versenyében az Izsáki Állami Gazdaság fülöpszállási üzemegységének férficsapata, a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ktsz férfi- és női csapata, illetve a Keceli Tőzegkitermelő Vállalat fiú raja. Osztottsugár szerelésben a Soltvádkerti Vegyesés Építőipari Szövetkezet, valamint a Fővárosi Faipari és Kiállítást Kivitelező Vállalat keceli 3-as számú telepének fiúcsapata. Vasárnap Gátéron rendezték meg a Kiskunfélegyháza körzetében tevékenykedő önkéntes tűzoltók versenyét. Fogalmazási hibák Sajnos, sok és sokfajta van. Feljegyzéseimet rendezgetve választottam ki néhány tárgyalásra érdemeset. Üjabban nagyon gyakori, hogy az olvasásra készült szöveg nagyon eltér a beszélt nyelvtől. Különösen gyakori a hogy kötőszó elhagyása. (Megállapította: az üzemben már nincs annyi selejt.) Olvasva még csak eligazodunk rajta, mert az újabban kedvelt kettőspont, a Móra Ferenc által is kigúnyolt popont mutatja a főmondat határát. Sajnos, ezt a kötőszó- elhagyást átvették a rádió és a televízió riporterei is. Példát sem kell rá idézni, minden híradóban, riportban sokat hallhatunk. De ez a mondat mindet felülmúlja: „Különben olvasónk minden bizonnyal: elfogyott már a kedvezményes csempe — választ kapta volna.” (A kedvezményes csempe elé én tettem ki a névelőt, hogy legalább annak a hiánya ne zavarjon.) Ennek a mondatnak a beszélt nyelv szabályai szerint így kellett volna hangzania: „Különben olvasónk minden bizonnyal azt a választ kapta volna, hogy elfogyott már a kedvezményes csempe.” Egyik költőnk kötetének ismertetésében azt a meglepő közlést olvastam, hogy a költő könyvét az Európa Kiadó gondozza. Ez a közlemény azért furcsa, mert gondozni csak olyan kiadványokat szoktak, amelyekből csak néhány, vagy éppenséggel egy nyomtatott példány maradt (altkor is csak a kiadás után gondozzák), de gondozást igényelnek a kézzel írott könyvek, a kódexek is. Mindezt végiggondolva rájöttem, hogy itt a gondolatsorban egy lánc-. szem kimaradt. Nem a költő kötetét, hanem csak a költő kötetének kiadását gondozta az Európa Kiadó. Különben sem értem, mi sok gondozást igényel egy gondosan átnézett szövegű könyv kiadása. Az impresz- szumban az szokott lenni, hogy A kézirat a nyomdába érkezett ekkor meg ekkor, és Megjelent ekkor meg ekkor. Kiadást akikor kell gondozni, ha a kiadó megbízásból vállalja valamilyen jellegű művek kiadását, vagy pl. egy meghalt író hagyatékának felkutatását, összegyűjtését, életrajzának megírását is. Sokszor hiba van a von- zatoldkal is, különösen ha egy mondatban két különböző vonzatú ige van. „A mezőgazdaság tűzvédelmével gondolkodni és törődni kell.” Valamiről gondoskodunk és valamire! törődünk. Tehát ez a mondat helyesen így hangzik: „A mezőgazdaság tűzvédelméről gondoskodni és vele törődni kell.” Vagy esetleg így: „ ■ •. tűzvédelmével törődni és róla gondoskodni kell.” A szavak összekapcsolása is hibás lehet. Az egyik megyei tsz-ről azt olvastam, hogy néhány éve palántanevelő részleget hívott létre. Hívott létre? Ez mindenképpen hibás. Hívni életre szoktak, hozni pedig létre. Tehát azt a palántanevelőt létrehozták. (Életre hívni ünnepélyesebb kifejezés, a palánta- nevelőre aligha alkalmazható.) Hasonló természetű hiba: egy sportriporter mondta tavaly a rádióban, hogy a pécsiek rendre- másra vezették támadásaikat a Fradi ellen. Nyilván egyre-másra, vaey esetleg rendre vezették támadásaikat. Kiss István Szubalpin tájakon Ilyenkor megmozdul az Egy kiadós séta, és máris kokó stációk díszítik. Olyan emberben valami. A téli fent vagyok a várost uraló kedves és nyugalmas itt bezártság után jólesik egy Szabó-hegyen, amely a vá- minden, hogy bizonyára az kicsit csavarogni az ország- ros fölé magasodik, hangú- egykor itt lakó remeték sem ban, bebarangolni egy-egy latos fenyőivel, az impo- kívánkozhattak el innen, vidéket. Hazánk északnyu- záns Panoráma Körszálló- * gáti tája sok szépséget, ér- val és a turistaházzaL A Régen dédelgetett terve- dekességet rejt — érdemes szálló erkélyéről, a vendég- met váltottam valóra, hogy faggatni múltját és jelenét, lő étterméből gyönyörű a ellátogassak Nagycenkre, a kilátás a völgyben elterülő Széchenyi-család egykori Este érkeztem Kőszegre, városra. Még arra sem volt időm, Szerencsés környék otthonába. Mindenekelőtt ez. a Széchenyi-sírkápolnára, illetve -kriptára voltam kill váncsi. Ahogy belépek a temetőkert kapuján, szerény fasor tengelyében tűnik fel a temetőkápolna. Kísérőm, Pista bácsi — szakértő idegenvezetőként — mutatja a látnivalókat. H A kápolna orgonáján Liszt Ferenc is játszott. A kriptában, ahol a Széchenyi- család tagjainak hamvai nyugszanak, elől egy beszö- gellésben pihen Széchenyi István, a nagy realista hazafi, a magyar reformkor géniusza. A sírkamrát csupán egyszerű márványlap fedi. Áprilisban múlt 111 éve, hogy Tolnay Antal, nagycenki plébános, az álA háromtornyú Kálvária-templomot Pálffy Miklós g el£ére nador adományából emelték. A remeték a kápolna ,, 1 ® " p p , „ *-*»4 A«*-*» - sa is 1 p hangjai mellett temette el hogy jobban megnézzem a Nemcsak a város kedves és Széchenyi Istvánt. Kossuth városka egyetlen szállódé- otthonos, majdnem csalá- állapította meg róla: ..Ujját, ahol megszálltam. A dias, de a vidék is csodá- „a por ütőerére tévé és nagyszerű szubalpin levegő latosan szép, méltó foglala- megértette lüktetését; és levett a lábamról. Reggel a ta a patinás helységnek, ezért, egyenesen ezért tarnagytemplom harangjának Amint innen a magasból tóm őt a legnagyobb mahangjaira ébredtem. Az rácsodálkozik az ember a gyárnak.., ” A sírboltnak Arany Strucc Szálló folyo- környékre, az egyik dóm- ezen a részén ezernyi kősóján az ingaóra, az ara- bon érdekes templomocs- szőrű és csokorszalag tanyozott keretbe helyezett kát fedez fel. A tájra oly núskodik arról, hogy menycsiszolt velencei tükör régi idők tanúja. A félkörívú lépcső, s az ajtószárnyak a múlt század ízlését sugározzák. Csak reggel derült ki, hogy az ország egyik legrégibb, 250 esztendős szállodájában töltöttem az éjszakát. A városról már sokan és sokat írtak, környékéről valamivel kevesebbet. A Királyvölgyben szőlőskertek mellett visz az út a 700 éves szelídgesztenyefához. Képzeletemben a hétévszázados fa — mielőtt még láttam volna — mesebeli formát öltött. A valóságban azonban olyan, mint egy háromemeletnyi torzó A hét évszázad viharait megért óriás sorsa is beteljesedett; az életet adó nedveket szállító erek elhaltak, csupán kisebb-nagyobb odvaiban találnak otthonra a fák között kapaszkodom fel nyi István emléke előtt A Széchenyi-krlpta feletti kápolnát Széchenyi Antal építette 1778-ban, a görögös előteret pedig Széchenyi Ferenc toldatta hozzá jellemző szelídgesztenye- nyien tisztelegnek Széchevadméhek és a dongók. Kálvária-templomhoz. Előző nap esett. A föld- Messziről úgy tűnik, mint chenyi°e^ szag szinte mámorító. egy miniatűr monostor, Egyébként Kőszeg éghajla- templomával, lakrészével, sé- a megragadó A főható ta a hegyvidék közelsége, kis kertjével. A háromtor- ■ 0£b oTdaUmeilékoltárán a 274 méter tengerszint fe- nyú templomot az 1700-as kiZ&^ «o" letti magasság miatt hűvös, évek első harmadában dáíatos '^zénséaű Madonna de nem szélsőséges. Az al- emelték. Tornyai és hóm- kéne A vétó eLntétes ol pesi, a mediterrán és a lokzatdíszítései provinciális Sn ® szárazföldi hatás itt méri barokk. Különösen megejtő e„y rendkívül kifejező! érdekes kompozíciójú, sötétbarnás tónusú Krisztus-kép — Lyka Károly Rembrandtnak tulajdonította. Egyébként az is érdekes, hogy a templom orgonája a lebontott bécsi operából való. A XVIII. század második felében épített barokk Szé- chenyi-kastély romos középrészét már befedték, az ablakok is készek, bár az üárendeltebb épületszaka- szok még romosak A kas- 'ély homlokzatával szemben a 2800 méter hosszú, kétszáz éves híres hársfasor. Ottjártamkor még csak rügyeztek a fák. Bizonyára szemet-lelket gyönyörködtető látvány és nagyszerű élmény hársfavirágzás idején ellátogatni ide, és sétát tenni a hársfasor között Ezért a sétáért egyszer még visszatérek. Ameddig csak a szem ellát, húzódik a híres hársfasor össze erejét. Ennek eredménye az 1000 mm körül mozgó átlagos évi csapadék. A várost, és a város környékének levegőjét alpesi szelek tisztítják, frissítik, üdítik. Ezért a helyi szólás-mondás: Kőszegen vagy esik, vagy fúj. vagy, harangoznak. két szélső, hengeres, fazsindelyes tornya. Sajnos, 1947-ben a templom belseje kiégett, s az egykori díszes barokk főoltár helyén ma csupán a jaki temető- kápolna egyszerű oltára áll. A remetelakot övező falat érdekes, XVIII. századi roKép és szöveg; Boros Béla
