Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

1971. Június 1, kedd 5. oldal Politikai Kisszótár Az Idegen Szavak Szó­tára, az Űjságolvasók Zseb­könyve, az Etikai, majd az Esztétikai Kislexikon — s előtte a vaskosabb és álta­lános Kislexikon — után most ismét megjelent egy kézikönyv, a Kossuth Ki­adó jóvoltából. Politikai Kisszótár — ez a címe. A szép kiállítású, 260 ol dalas kötet csaknem ezer­ötszáz politikai, gazdaság- politikai, diplomáciai és egyéb fogalmat, kfejezést, eseményt magyaráz, csupa olyat, amellyel az újságol­vasó és a rádióhallgató, té­vénéző szinte naponta ta­lálkozik. Találkozik és — éppen ezeknek szaporodó száma miatt — sokszor hirtelen egy-egy szót, kifejezést nem tud hova tenni, nem ért vagy nehezen ért meg. Ezért készült ez a könyv. Mert ezeket a szavakat: deklaráció, delegáció, ál­lam, invázió, megtanulhat­ta mindenki régen. De a legújabb keletűeket, melye­ket a mostani életalakulás hozott létre (atomklub, atomrendőrség, beat, diplo­matarablás, konzum, társa­dalom), azokat már sokkal kevesebben értik, ismerik A nagy nemzetközi szer­vezetek (ENSZ, NATO, UNESCO) mellett a kevés­bé ismertek is szerepelnek a könyvben. (Északi Ta­nács, Iszlám Paktum, Arab Liga). Számtalan érdekes, Izgal­mas dolgot megismerhet e kötetből az érdeklődő. A diákmozgalmakról, geril­lákról, a huszadik kong­resszusról és a gazdasági mechanizmusról, maffiák­Egy új ifjúsági folyóirat Régi probléma, sokak ré­gi törekvése: a J.0—14 éve­sek, a már félig ifjak, a serdülők részére igényes fo­lyóirat szerkesztése, kiadá­sa. Olyan, amelynek rend­szeres olvasásán keresztül korszerű irodalmi és művé­szeti ízlésre, látásra, meg­felelő műveltségre tehetnek szert a fiatalok. Nos, megszületett végre ^ez a folyóirat Méghozzá Szegeden, az ottani Tanár­képző Főiskola gondozásá­ban. Főszerkesztője Hege­dűs András főigazgató, aki éveken keresztül a Bajai Tanítóképző Intézet igazga­tója volt. Megjelent a folyóirat (a címe: Kincskereső) első és második száma. E két szám máris jelzi a szerkesztő bi­zottság kettős törekvését: egyrészt, a mai magyar iro­dalom színe-javát adva, ké­pet adni a kortárs iroda­lomról, másrészt a klasszi­kus hazai és külföldi iroda­lom reprezentánsait köze­lebb hozni a tizenévesek­hez. Az előbbire Simon Ist­ván, Weöres Sándor, Illyés Gyula és Zelk Zoltán a jó példa, az utóbbira Tolsztoj, Gorkij, Gárdonyi Géza és Arany János. Versek, rövid elbeszélé­sek, idézetek, verselemzé­sek, érdekes cikkek teszik a két első számot „olvas­mányossá”. Az első számhoz Darvas József, a Magyar írók Szö­vetségének elnöke írt elő­szót. Azt írta többek között: „Kívánom a Kincskereső­nek, hogy azon az úton in­duljon el, amely az ifjú ol­vasó szívébe vezet.” Az első két szám elolva­sása után az a meggyőző­désünk hogy a szerkesz­tőknek ez hamarosan — széles körben — sikerülni fog. y. M, ról, a nemzetközi bűnügyi rendőrségről (INTERPOL), az írók nemzetközi szerve­zetéről (Pen Club), régeb­bi és újabb nemzetközi konferenciákról (genfi, var­sói, moszkvai, accrai ban- dungi jtb. stb.) és sok más egyébről megszerezhetők azok a legfontosabb tudni­valók — a lényeg — me­lyek nélkül értelmetlen és eredménytelen a politiká­val való foglalkozás akár csak alapfokon is. Igazat adtam annak az ismerősömnek aki azzal állt elém: ő odaadta az elsős gimnazista fiának a köny­vet, mindjárt mikor meg­vásárolta; azzal, hogy „nézd csak át, könnyebb lesz a Tv-híradót nézni!” Igaza van. ö adta ezzel az ötletet, hogy szorgalmazzuk: osz­tályfőnökök, KISZ-vezetők, népművelők egyaránt azon legyenek, hogy ez a rend­kívül hasznos, és viszonylag olcsó (24 Ft) könyv minél több fiatal kezébe eljus­son. Természetesen hibákat is lehetne felsorolni. Hogy ez vagy az a címszó (főleg ré­gebbiek) miért hiányzik, hogy az egyes szavak, fo­galmak magyarázata eltérő terjedelmű, s ez nem éppen szerencsés néhol — de ezek eltörpülnek a könyv első látásra szembetűnő erényei mellett. Varga Mihály Vasárnap Kaskantyún rendezték meg a kiskőrösi járás önkéntes tűzoltóinak versenyét, amelyen negy­vennyolc raj küzdött az első helyezésekért A ve­télkedőn részt vett Boza József, a járási pártbizott­ság első titkára, Csizmadia Tibor, a megyei tanács já­rási hivatalának elnöke és Dudás István tűzoltó al­ezredes, a megyei tűzren­dészet! parancsnok helyet­tese. Az egyes kategóriák­ban az első helyezést a kö­vetkező csapatok érték el: Gépjárműfecskendő szere­lésben Kiskőrös, kismotor­fecskendő szerelésben Tab- di férfi- és női csapata, il­letve Kiskőrös férfi és a Tabdi Általános Iskola fiú és leány csapata. A léte­sítményi önkéntes tűzoltók versenyében az Izsáki Ál­lami Gazdaság fülöpszállási üzemegységének férficsa­pata, a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ktsz férfi- és női csapata, illetve a Keceli Tőzegkitermelő Vállalat fiú raja. Osztottsugár szerelés­ben a Soltvádkerti Vegyes­és Építőipari Szövetkezet, valamint a Fővárosi Fa­ipari és Kiállítást Kivite­lező Vállalat keceli 3-as számú telepének fiúcsa­pata. Vasárnap Gátéron ren­dezték meg a Kiskunfél­egyháza körzetében tevé­kenykedő önkéntes tűzoltók versenyét. Fogalmazási hibák Sajnos, sok és sokfajta van. Feljegyzéseimet ren­dezgetve választottam ki néhány tárgyalásra érde­meset. Üjabban nagyon gyakori, hogy az olvasásra készült szöveg nagyon eltér a be­szélt nyelvtől. Különösen gyakori a hogy kötőszó el­hagyása. (Megállapította: az üzemben már nincs annyi selejt.) Olvasva még csak eligazodunk rajta, mert az újabban kedvelt kettőspont, a Móra Ferenc által is kigúnyolt popont mutatja a főmondat hatá­rát. Sajnos, ezt a kötőszó- elhagyást átvették a rádió és a televízió riporterei is. Példát sem kell rá idézni, minden híradóban, riport­ban sokat hallhatunk. De ez a mondat mindet felülmúlja: „Különben ol­vasónk minden bizonnyal: elfogyott már a kedvezmé­nyes csempe — választ kapta volna.” (A kedvez­ményes csempe elé én tet­tem ki a névelőt, hogy legalább annak a hiánya ne zavarjon.) Ennek a mondatnak a beszélt nyelv szabályai szerint így kel­lett volna hangzania: „Kü­lönben olvasónk minden bizonnyal azt a választ kapta volna, hogy elfogyott már a kedvezményes csem­pe.” Egyik költőnk kötetének ismertetésében azt a meg­lepő közlést olvastam, hogy a költő könyvét az Európa Kiadó gondozza. Ez a közlemény azért fur­csa, mert gondozni csak olyan kiadványokat szok­tak, amelyekből csak né­hány, vagy éppenséggel egy nyomtatott példány maradt (altkor is csak a kiadás után gondozzák), de gondozást igényelnek a kézzel írott könyvek, a kódexek is. Mindezt végig­gondolva rájöttem, hogy itt a gondolatsorban egy lánc-. szem kimaradt. Nem a köl­tő kötetét, hanem csak a költő kötetének kiadását gondozta az Európa Kiadó. Különben sem értem, mi sok gondozást igényel egy gondosan átnézett szövegű könyv kiadása. Az impresz- szumban az szokott lenni, hogy A kézirat a nyomdá­ba érkezett ekkor meg ek­kor, és Megjelent ekkor meg ekkor. Kiadást akikor kell gondozni, ha a kiadó megbízásból vállalja vala­milyen jellegű művek ki­adását, vagy pl. egy meg­halt író hagyatékának fel­kutatását, összegyűjtését, életrajzának megírását is. Sokszor hiba van a von- zatoldkal is, különösen ha egy mondatban két külön­böző vonzatú ige van. „A mezőgazdaság tűzvédelmé­vel gondolkodni és törődni kell.” Valamiről gondosko­dunk és valamire! törő­dünk. Tehát ez a mondat helyesen így hangzik: „A mezőgazdaság tűzvédelmé­ről gondoskodni és vele törődni kell.” Vagy esetleg így: „ ■ •. tűzvédelmével tö­rődni és róla gondoskodni kell.” A szavak összekapcsolá­sa is hibás lehet. Az egyik megyei tsz-ről azt olvas­tam, hogy néhány éve pa­lántanevelő részleget hí­vott létre. Hívott létre? Ez mindenképpen hibás. Hív­ni életre szoktak, hozni pedig létre. Tehát azt a palántanevelőt létrehozták. (Életre hívni ünnepélye­sebb kifejezés, a palánta- nevelőre aligha alkalmaz­ható.) Hasonló természetű hi­ba: egy sportriporter mondta tavaly a rádióban, hogy a pécsiek rendre- másra vezették támadásai­kat a Fradi ellen. Nyilván egyre-másra, vaey esetleg rendre vezették támadásai­kat. Kiss István Szubalpin tájakon Ilyenkor megmozdul az Egy kiadós séta, és máris kokó stációk díszítik. Olyan emberben valami. A téli fent vagyok a várost uraló kedves és nyugalmas itt bezártság után jólesik egy Szabó-hegyen, amely a vá- minden, hogy bizonyára az kicsit csavarogni az ország- ros fölé magasodik, hangú- egykor itt lakó remeték sem ban, bebarangolni egy-egy latos fenyőivel, az impo- kívánkozhattak el innen, vidéket. Hazánk északnyu- záns Panoráma Körszálló- * gáti tája sok szépséget, ér- val és a turistaházzaL A Régen dédelgetett terve- dekességet rejt — érdemes szálló erkélyéről, a vendég- met váltottam valóra, hogy faggatni múltját és jelenét, lő étterméből gyönyörű a ellátogassak Nagycenkre, a kilátás a völgyben elterülő Széchenyi-család egykori Este érkeztem Kőszegre, városra. Még arra sem volt időm, Szerencsés környék otthonába. Mindenekelőtt ez. a Széchenyi-sírkápolnára, illetve -kriptára voltam ki­ll váncsi. Ahogy belépek a temetőkert kapuján, sze­rény fasor tengelyében tű­nik fel a temetőkápolna. Kísérőm, Pista bácsi — szakértő idegenvezetőként — mutatja a látnivalókat. H A kápolna orgonáján Liszt Ferenc is játszott. A krip­tában, ahol a Széchenyi- család tagjainak hamvai nyugszanak, elől egy beszö- gellésben pihen Széchenyi István, a nagy realista ha­zafi, a magyar reformkor géniusza. A sírkamrát csu­pán egyszerű márványlap fedi. Áprilisban múlt 111 éve, hogy Tolnay Antal, nagycenki plébános, az ál­A háromtornyú Kálvária-templomot Pálffy Miklós g el£ére nador adományából emelték. A remeték a kápolna ,, 1 ® " p p , „ *-*»4 A«*-*» - sa is 1 p hangjai mellett temette el hogy jobban megnézzem a Nemcsak a város kedves és Széchenyi Istvánt. Kossuth városka egyetlen szállódé- otthonos, majdnem csalá- állapította meg róla: ..Uj­ját, ahol megszálltam. A dias, de a vidék is csodá- „a por ütőerére tévé és nagyszerű szubalpin levegő latosan szép, méltó foglala- megértette lüktetését; és levett a lábamról. Reggel a ta a patinás helységnek, ezért, egyenesen ezért tar­nagytemplom harangjának Amint innen a magasból tóm őt a legnagyobb ma­hangjaira ébredtem. Az rácsodálkozik az ember a gyárnak.., ” A sírboltnak Arany Strucc Szálló folyo- környékre, az egyik dóm- ezen a részén ezernyi kő­sóján az ingaóra, az ara- bon érdekes templomocs- szőrű és csokorszalag ta­nyozott keretbe helyezett kát fedez fel. A tájra oly núskodik arról, hogy meny­csiszolt velencei tükör régi idők tanúja. A félkörívú lépcső, s az ajtószárnyak a múlt század ízlését sugá­rozzák. Csak reggel derült ki, hogy az ország egyik legrégibb, 250 esztendős szállodájában töltöttem az éjszakát. A városról már sokan és sokat írtak, környékéről valamivel kevesebbet. A Királyvölgyben szőlősker­tek mellett visz az út a 700 éves szelídgesztenyefához. Képzeletemben a hétévszá­zados fa — mielőtt még láttam volna — mesebeli formát öltött. A valóságban azonban olyan, mint egy háromemeletnyi torzó A hét évszázad viharait meg­ért óriás sorsa is betelje­sedett; az életet adó ned­veket szállító erek elhaltak, csupán kisebb-nagyobb od­vaiban találnak otthonra a fák között kapaszkodom fel nyi István emléke előtt A Széchenyi-krlpta feletti kápolnát Széchenyi Antal építette 1778-ban, a görögös előteret pedig Széchenyi Ferenc toldatta hozzá jellemző szelídgesztenye- nyien tisztelegnek Széche­vadméhek és a dongók. Kálvária-templomhoz. Előző nap esett. A föld- Messziről úgy tűnik, mint chenyi°e^ szag szinte mámorító. egy miniatűr monostor, Egyébként Kőszeg éghajla- templomával, lakrészével, sé- a megragadó A főható ta a hegyvidék közelsége, kis kertjével. A háromtor- ■ 0£b oTdaUmeilékoltárán a 274 méter tengerszint fe- nyú templomot az 1700-as kiZ&^ «o" letti magasság miatt hűvös, évek első harmadában dáíatos '^zénséaű Madonna de nem szélsőséges. Az al- emelték. Tornyai és hóm- kéne A vétó eLntétes ol pesi, a mediterrán és a lokzatdíszítései provinciális Sn ® szárazföldi hatás itt méri barokk. Különösen megejtő e„y rendkívül kifejező! ér­dekes kompozíciójú, sötét­barnás tónusú Krisztus-kép — Lyka Károly Remb­randtnak tulajdonította. Egyébként az is érdekes, hogy a templom orgonája a lebontott bécsi operából való. A XVIII. század második felében épített barokk Szé- chenyi-kastély romos kö­zéprészét már befedték, az ablakok is készek, bár az üárendeltebb épületszaka- szok még romosak A kas- 'ély homlokzatával szem­ben a 2800 méter hosszú, kétszáz éves híres hársfa­sor. Ottjártamkor még csak rügyeztek a fák. Bi­zonyára szemet-lelket gyö­nyörködtető látvány és nagyszerű élmény hársfavi­rágzás idején ellátogatni ide, és sétát tenni a hárs­fasor között Ezért a sétá­ért egyszer még visszaté­rek. Ameddig csak a szem ellát, húzódik a híres hársfasor össze erejét. Ennek ered­ménye az 1000 mm körül mozgó átlagos évi csapadék. A várost, és a város környé­kének levegőjét alpesi szelek tisztítják, frissítik, üdítik. Ezért a helyi szólás-mondás: Kőszegen vagy esik, vagy fúj. vagy, harangoznak. két szélső, hengeres, fa­zsindelyes tornya. Sajnos, 1947-ben a templom belse­je kiégett, s az egykori dí­szes barokk főoltár helyén ma csupán a jaki temető- kápolna egyszerű oltára áll. A remetelakot övező falat érdekes, XVIII. századi ro­Kép és szöveg; Boros Béla

Next

/
Thumbnails
Contents