Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
WtL Jfefcts SS, péntek i «am Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka ilfotytetoa tu t. oldalról) vizek — a mezőgazdaságot ért elemi károk helyreállítása miatt — egyfelől többlet-erőfeszítéseket követeltek a költségvetéstől, a termelőszövetkezetektől, a vállalatoktól és a lakosságtól, másfelől pedig mérsékelték a jövedelmek képződését A vállalatok és a szövetkezetek jó együttműködése, irányítási rendszerünk rugalmassága pedig lehetővé tette a példamutatóan gyors helyreállítást A népgazdaságot érintő 8 milliárd forintos többletteher pénzügyi következményeit nem lehet egyetlen év gazdálkodásában .teljesen kiegyenlíteni; s az államháztartástól, az érintett üzemektől még egy-két évig megújuló takarékosságot kíván. A népgazdaságnak az állami költségvetésből, a tanácsi és a vállalati alapokból, továbbá a bankhitelből beruházásokra fordított pénzeszközei meghaladták a 87 milliárd forintot, ami 17 százalékkal több az előző évinél, de nagyobb a tervezettnél is. A beruházási tevékenység általános gyors növekedése mellett a saját eszközökből és hitelekből megvalósuló vállalati beruházásoknál növekedett a befejezetlen beruházások állománya és összességében megközelíti az egy év alatt üzembe helyezett állóeszközök értékét. Emellett a kivitelezési költségek — az árváltozásoktól függetlenül is — meghaladják az eredetileg tervezettet, ami rontja a gazdaságosságot és a megtérülést. A felhalmozási folyamat Il;70-ben bekövetkezett g orsulasa tehát nem vezetett a hatékonyság ugyanolyan javulásához. T./ magában hordja annak veszéljét, hogy a gazdasá- g szerkezet átalakítására, a nem termelő ágazatok' g,. orsabb fejlesztésére irányuló középtávú elgondolásaink nem valósulnak meg a kívánt ütemben. Ezért időszerű és nagyon fontos feladatunknak kell tekintenünk a fejlesztési célok és a pénzügyi források közötti összhang biztosítását. Ilyen meggondolásból került sor ez évtől a vállalati források valamivel nagyobb mérvű központosítására. A hiteleszközök elosztását szorosabban alárendeltük a tervcéloknak. A közeljövőben megvizsgáljuk, hogy a már elhatározott és 1972-ben vagy azt követően kezdésre szánt nagyberuházások esetében milyen intézkedésekkel javíthatunk a helyzeten. A társadalmi intézmények és szolgáltatások kiadásai 1970-ben elérték a 74 milliárd forintot Az emelkedés az előző évihez képest 14 százalékos, meghaladta a tervezett ütemet és kétszerte nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. A költségvetési szervek kiadásai közül leggyorsabban. 13.7 százalékkal a társadalombiztosításra fordított kiadások növekedtek. Ezen belül különösen figyelemre méltó, hogy a táppénzes arányszám a né- hánv évvel ezelőtti 4 százalékkal szemben 5.5 százalék körül alakult. Mindez olyan időszakban történt, amikor egyébként a közegészségügyi helyzet javult. Szándékunk, hogy a társadalmi közös fogyasztás emelkedését a jövőben is fenntartjuk, törekedve arra, hogy e kiadásaink a nemzeti jövedelem növekedési ütemével legalább azonosan, ha lehet azt kissé meghaladó mértékben bővüljenek. Az állami költségvetés mérlegét egyébként az jellemzi, hogy a kiadások növekedési üteme meghaladta a bevételekét. Ä kiadási többlet ■ a tervezettnél nagyobb, 3,8 milliárd forint volt, a költségvetés pénzforgalmának mintegy 2 százaléka. Ebben tartó- sabbnak tekinthető és átmeneti tényezők egyaránt közrejátszottak. A fő okot abban kell keresnünk, hogy gyorsabb ütemben nő a beruházás és a társadalmi közös fogyasztás, mint amilyen ütemben a gazdálkodás hatékonysága javul. Társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása a fejlődés jelenlegi szakaszában a bevételeknél nagyobb terhet hárít a költségvetésre. Ezért szükséges, hogy a szabályozott bevételi forrásokat a hitelrendszerben felhalmozódó tartós megtakarítások jelentős részének igénybevételével egészítsük ki. Arra kell törekednünk, hogy a tudatosan vállalt költségvetési hiány a gazdasági folyamatok aktív befolyásolásával az egyensúlyi kilengések csillapítását eredményezze. A termelékenység javulásából származó többleteket ne új célok és szükségletek kielégítésére fordítsuk, hanem az egyensúly javításának szolgálatába állítsuk! Az egyensúly javítása azonban a vállalatokra űj feladatokat hárít. Vállalataink nagy része az utóbbi években szép előrehaladást ért el a szükségletekhez való alkalmazkodásában. A vállalatok az eddiginél korszerűbb, magasabb minőségi követelményeknek is megfelelő, versenyképesebb új termékek egész sorát állítják elő. Gyakran tapasztalható azonban, hogy a vállalatok — terveiket illetően — tovább nyújtózkodnak, — mint ameddig a takarójuk ér. Ennek hátrányos következményeként folyamatos gazdálkodásukban és fejlesztési ' tevékenységükben gyakrabban kerülnek bizonytalan pénzügyi helyzetbe: eladősodnak, hitel- képtelenné válnak. A felvett hiteleket akkor is vissza kell fizetniük, ha a gazdasági környezet, a piaci viszonyok a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak. Ezért kell' a vállalatoknak messzemenő körültekintéssel és megfelelő tartalékokkal gazdálkodniuk. A hitelpolitika és a pénzügyi ellenőrzés eszközeit fokozottabban kívánjuk felhasználni arra, hogy a vállalatok csak pénzügyi lehetőségeikkel Összhangban álló elképzeléseket valósítsanak meg. Csak olyan fejlesztési elgondolásokat szabad megvalósítani, amelyek — gondosan előkészített döntések alapján — a gazdaságosságot valóban és érdemlegesen javítják. Tudomásul kell venni azt, - m, boss', az előrehaladás egyes vállalatoknál, termékcsoportokban visszafejlődést vagy csak korlátozott növekedést indokol, ennek tervszerűen és a társadalompolitikai követelmények figyelembevételével kell történnie. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a kormány programja hangsúlyozza: a negyedik ötéves tervben számításba vett gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése feltételezi, hogy a munkatermelékenységének gyors ütemű növekedése . tartós marad — ez nagy mértékben attól is függ, hogy a vállalatok hogyan élnek az érdekeltségi rendszer lehetőségeivel. Az 1970. évi tapasztalatok nem egyértelműen kedvezőek: néhány vállalat képződő részesedési alapjához mérten túlzott bérfejlesztést valósított meg és ezért csak korlátozott lehetősége maradt az év végi részesedésre. Ez egyes területeken feszültségeket okozott. A nyereség növelésének útja a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a munkaerő ésszerűbb felhasználása és — a jobb készletgazdálkodás mellett — a költségek csökkentése. * A bizottsági vitábaii. Is elhangzott, hogy „az önköltségcsökkentés kategóriáját újra fel kellene fedezni”; Valóban gyakori még a laza költséggazdálkodás, sok helyütt indokolatlanul magasak « rezsiköltségek. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a túlzott reprezentációt; n felesleges utazgatások költségeit a közvélemény joggal kifogásolja. — A pénzügyi ellenőrzésnek az új feladatokhoz igazodó átszervezésével, a revíziók megszigorításával támogatni fogjuk, az észszerűbb költséggazdálkodást — mondotta. Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Ai állami zárszámadás tükrében meggyőződhetünk arról, hogy népgazdaságunk as elmúlt évben Is terveinknek megfelelően fejlődött; hogy következetesen haladtunk az irányítási rendszer reformjának végrehajtásában. Úrrá lettünk a nehézségeken, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyen- gébbb pontjait sem. Forint-valutánk szilárd, széles értelemben vett hitel- képességünk jó. Ezt elismerik országhatárainkon túl nemcsak barátaink, hanem tárgyilagos üzleti partnereink is. Sikereink kovácsolói és részesei az üzemek dolgozói, csakúgy mint a szövetkezetek tagjai; azok is, akik korszerű ismereteket adnak az ifjúságnak, a tudományt művelik, vagy egészségünk ápolását tekintik hivatásuknak, s azok is, akik az irányító szerveknél, a tanácsoknál, bankoknál, a vállalatoknál és az intézményekben a közpénzek ésszerű, takarékos felhasználásán őrködnek; Egyszóval, mindenki, aki becsülettel fáradozik, hogy szocialista társadalmunk erős és egészséges anyagi alapokra támaszkodhasson. A közős munka eredményei nemcsak az elmúlt év nehéz napjaiban mutatkoztak meg. Fejlődésről tanúskodnak az idei év első öt hónapjának köz- gazdasági jelzőszámai és kedvezőek a terméskilátások Is. Ezért kérem a kormány nevében — jó meggyőződéssel és bizakodással — a tisztelt ország- gyűlést, hogy az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja eL Párt- és tanácsi vezetőle tanácskozása Kiskőrösön Szerdán Kiskőrösön a járási hivatal nagytermében a tanácsok előtt álló módosult feladatokról tárgyaltak a megyei, valamint a járások és városok párt- és tanácsi vezetői. Az értekezleten részt vett dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára, Nemes István, a pártfőiskola tanára és Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei Bizottságának titkára. A kétnapos tanácskozás első napján Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának helyettes vezetője tartott vitaindító előadást a megyei tanács végrehajtó bizottsága járási hivatalának feladatairól, illetve az allamigazgatás szervezetében betöltendő szerepéről. Dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács elnökhelyettesének a tanácsi munka jelentőségéről tartott tájékoztatója után a megyei tanács, a járási hivatalok, valamint a városi tanácsok vezetői tegnap folytatták; a tanácskozást. Illést tartott a Hazafias Népfront negyei nőbizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten tanácskozott a Hazafias Népfront megyei nő- bizottsága. Pankovits József né, a nőbizottság titkára, tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy milyen arányban vesznek részt a nők a választott testületekben. Ezt követően a szociálpolitikai munka időszerű tennivalóiról szólott, különös tekintettel az ifjúság- és a családvédelem problémáira. A tájékoztatás után a nőbizottfcság tíz tagja vett részt a vitában. A felszólalók többsége különböző megközelítéssel bár, de lényegében annak adott hangsúlyt, hogyan segítheti a megye nőtársadalma — az állami, tanácsi és egyéb szervek anyagi eszközein túl — emberi módon a szociálpolitikai munkát, az ifjúság, a család, s az idős emberek védelmét. A tanácskozás Pankovits Jó- zsefné vi taoeszefogtalójavai ért véget / Egy telepről 80 ezer májliba Molnár István felszólalása A pénzügyminiszter expozéja után négy képviselő szólt hozzá a zárszámadási vitához. Közöttük Molnár István, a Bács-Kiskun megyei 18. választókerület képviselője, a Kalocsai Sütőipari Vállalat Igazgatója. Egyebek között elmondotta, hogy a megyében a második ötéves terv időszakában több mint 32 és fél ezer kataszteri hold szőlőt és kis hiján 21 ezer katasz- téri hold gyümölcsöst telepítettek. Ezek most fordultak termőre, legjobb terméshozamuk a negyedik ötéves terv idejére várható. Az önmagába« örvendetes tény azonban Súlyos gondokat is jelenít, mert hiányoznak a megfelelő tárolási, feldolgozási lehetőségek Bács-Kiskun megyében, ahol a szőlő- és gyü- mölcsterület nagysága meghaladja a 150 ezer kataszteri holdat, csupán egyetlen jelentősebb kapacitású M- toház működik. Kérte a kormányt, hogy a Kekkemét» tervezett hűtőházat ne a negyedük ötéves terv utolsó esztendeiben építsék meg, hanem a lehetőségekhez mért« előbb. Arréi Is szőtt a képviselő, hogy Báes megye élelmiszer-gazdaságának negyedik ötéves terve a szarvasmarha-állomány 16 százalékos, a sertésállo- mágy 30 ggáaahjtoj save-1 kedésével számot Ezt a mennyiséget egyetlen vágóhíd képtelen feldolgozni, ezért nem tűr halasztást a tervezett „bácskai agráripari húskombinát” felépítése. A húsgyár többszáz- mállió forintba kerülne, ebből az építésben részt vevő közös gazdaságok 260 millió forintot vállaltak. Molnár István kérte a kormányt és a szaktárcák vezetőit, hogy a nagyon fontos beruházódhoz még hiányzó összeget minél előbb biztosítsák, T?bb felszólaló nem Jelentkezett Apró Antal megadta a szót Fáluvég! Lajos pénzügyminiszternek, aki válaszait az elhangzottakra. Ass SMBáagyfflás ezután áttért tárgysorozatának utolsó pontjára: bizottságot választott az alkotmány- módosítás előkészítésére. Apró Antii tett Javaslatot a bizottság elnökének és tagjainak személyére. Az Indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta Az alkotmány módosítását előkészítő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. Megyénk képviselői közül a bizottság tagja lett dr. Molnár Frigyes és dr. Ortutay Gyula. Az országgyűlés nyári uléssaakg csa&í véget ért. Jól sdkeriilt a libatenyésztés nagyüzemesítése az ország leghíresebb máj- libatermeló körzetében: Kiskunfélegyházán. Tavaly már értékesítési rekordot érték el azzal, hogy 164 ezer kövérlibát adtak át a feldolgozó üzemnek, A félegybázi libatenyésztők csütörtökön bemutatóval egybekötött tanácskozáson összegezték az eddig elért eredményeket, s tettek javaslatot a további munkára. Ebhez jelentős segítséget adtak az értekezleten elhangzott tudományos tájékoztatóik, a vízi- számyas-tenyésztés állategészségügyi kérdéseiről és a nagyüzemi tartást módszerekről. Az ipar és a tenyésztő gazdaságok jó kapcsolata is lendítője az üzemág fejlődésének. A májlábát fogadó Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat célravezetőén alkalmazza a máj- prémiumot, s nyújt egyéb anyagi segítséget a libatenyésztés korszerűsítéséhez, az új módszerek alkalmazásához. A libamáj az egyik legkeresettebb rifcfc a külföldi piacon, s jó ideig nem kell konfcurrenciával számolni a magyar libatenyésztőknek. Az egyeduralom lehetőségeit kihasználva a megye más körzeteiben is, így például Kiskunhalas vidékén megkezdték a nagyüzemi libatörzsek kialakítását. Kiskunfélegyháza pedig már elismerten a hazai libatenyésztés központja lett. A helyben Egyesült Lenin és Rákóczi Termelőszövetkezet Európa legnagyobb libaíarmját üzemelteti. Csak erről a telepről 80 ezer májlibát kap az idén az ipar. A szomszédos közös gazdaságokban szintén külön üzemágként foglalkoznak lúdtenyésztés- sel, hizlalással, A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben működik az ország egyetlen liba'keltetője, ahol évente 128 ezer libát keltetnek. A tanácskozás résztvevői a gyakorlatban is megszemlélték a libatenyésztés sajátos félegyházi módszereit, a gépesített tömést. Francia konstrukció — magyar gyártmány 100 cukorrépakombájn Az őszi eukorrépa-beta- karítasban nagy teljesítményű cukorrépakombájao- kat gyárt a Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat, francia licenc alapján. A vállalat bölcskei telepén száz eu- korrépa-ldszedő gépet és száz cukorrépa-felszedő, tisztító- és rakodóberendezést készítenek. A kiszedőgép egy munkamenetben j hat sor cukorrépát emel • tó a talajból és rendre rakja. E eukorrépakombájnok mintapéldányai az ország különböző vidékein kiválóan vizsgáztak, s elnyerték az idei BNV nagydíját. A Tolna megyei vállalat július végéig száz cükorré- pakombájnt — ötven kiszedőt és ötven tisztító- és rakodógépet — ad át a kcreskcdelsninek (MTI)
