Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
A kormány programja az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) elégítésére számos intézkedést teszünk. Ezek között kiemelkedő fontosságú a nemrég megkötött magyar —szovjet \ olefinegyezmény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti átalakulását Műanyagfeldolgozó iparunk •számára új, korszerű alapanyagbázist hozunk létre A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. A könnyűiparban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a tfe- 'gyiszálak, különösen a szintetikus szálak. Ennek megfelelőén a termelést a tervidőszak folyamán több mint háromszorosára növeljük. Fock Jenő a továbbiakban ismertette a jármű-, az alumínium-, az építő-, a textilipar fejlesztési terveit, majd áttért a mező- gazdaság feladataira. Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása 1—, mondotta. — A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetés. felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Magasfokú munkaszervezettséggel, . szakosítással, a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosítjuk a magasabb termelékenységet Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére olyan gépsorok beszerzéséről kell gondoskodnunk, amelyek fokozzák a termelést ' Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marha- húsellátást -A---nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, rrteg- szüntetjük a- ciklikusságot Lerakjuk ' a modem nagyüzemi szarvasmarha-te- nyéSztés alapjait A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jö- ■ vedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ■ezért, fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. Népgazdaságunk strukturális átalakítása — folyatta a miniszterelnök — ■feltétlenül megköveteli a nemzetközi gazdasági — együttműködés továbbfejlesztését. Arra törekszünk, hogy az együttműködés új formáit _ és módszereit felhasználva, bővüljenek gazdasági kapcsolataink. Jól példázza ezt a törekvésünket kétoldalú megállapodásaink egész sora. Elsősorban a Szovjetunióval alakult ki gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös — együttműködés az évek során. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy gondot kíván fordítani a sokoldalú. kapcsolatok bővítésére. különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a feladatok, amelyeknek legésszerűbb megoldása összéurópai keretekben, az összes érdekelt európai ország együttműködése útján keresendő. Ilyen például az energiarendszerek ösz- szekaocsolása, az európai összefüggő víziúthálózat Kialakítása. Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Rámutatott: A negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő. A tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a népgazdaság valamennyi tartalékát. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növekedésének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában 100 százalékát a termelékenység növekedése fedezte. Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi másfél év eredménye még csak kisebb részben az átgondolt kormányzati intézkedések, vagy az okosabb vállalati műszaki-szervezési tevékenység következménye. Sokkal nagyobb szerepet játszott a kényszer, egyszerűen az a körülmény, hogy munkaerő-tartalékaink kimerültek. Látjuk, hogy míg népgazdasági szinten munkaerőhiány tapasztalható, addig az üzemekben — főként a szervezés nem kielégítő színvonala miatt — kihasználatlan munkaerő-tartalékok vannak. Ennek megszüntetésére megfelelő intézikedé- seket kell tennünk. Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25 —27 százalékos növekedését irányozza elő. _ A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pedig csökkentjük. Növelni fogjuk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok életszínvonalát javítjuk. Az állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és a munka- képtelen öregek eltartásából. Az egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek során kialakult indokolatlan különbségeket az életkörülményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mérten igyekszünk sorra- rendre megszüntetni; Ez vezetett bennünket most is, amikor június 1-ével több mint másfél milliárd forint éves kihatással központi béremelést hajtottunk végre. A jövedelmeket nagy mértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását; Árrendszerünk célszerű kialakítását gátolja, hogy az ipar termékeinek egy része a nemzetközi piacon még nem elég versenyképes. Jó néhány termék ára jelentősen eltér a termelési költségektől. Mind ez ideig csak keveset tettünk annak érdekében, hogy a gazdaságtalanul termelő vagy rosszul működő vállalatok ártámogatását — ami az államháztartásra jelentős terheket hárít —, fokozatosan megszüntethessük. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözetet az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az öléves tervben szereplő előirányzatát. Az élet megköveteli a szolgáltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatások ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javító-szolgáltató kapacitás fejlesztésében. Az ötéves terv idejére mintegy három és fél milliárd forintot irányoztunk elő a szolgáltatásfejlesztési alapra. A kormány úgy véli: a tanácsok fontos feladata, hogy saját eszközeikkel is segítsék elő a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztését, az egyszerűbb, rugalmasabb szolgáltató szervezetek létrehozását. Megfelelő kedvezmények nyújtásával támogatjuk a szolgáltató tevékenységének fejlesztésében a magánkisipart ötéves tervünk tartalmazza az egészségügy fejlesztésének- feladatait A társadalombiztosítás csaknem a lakosság egészére kiterjed. Javultak a járóbeteg-ellátás feltételei, gyorsan fejlődött a gyér mekorvosi hálózat, szélesedett az orvosi ellátás; A következő időszakban az egészségügyi ellá tás fejlesztésében a fő feladat a kórházak korszerűsítése és bővítése. Az egészségügyi ellátás és az életkörülmények javulá' sa — az életkor meghosz- szabbodása — együtt jár az idős és a munkaképtelen emberek arányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársa- salmi ügy. Érezzük a felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életükben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíjak differenciált mértékű emelését. A nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munka- képességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien azonnal nyugdíjba. A családi jövedelmek kiegyenlítődését azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy á családi pótlék összeget emeljük. Az emelést valószínűleg két lépcsőben tudjuk végrehajtani, s ez a munkás, az alkalmazotti és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokat egyaránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakáshelyzet alakulása. Tizenöt éves lakásépítési — programunk keretében, 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. A dolgozó ember munkakedvét, teljesítményét nagyban befolyásolja, hogy milyenek a körülmények, amelyek között él és dolgozik. Mindinkább olyan légkört kell teremtenünk minden munkahelyen, amelyben a* emberekben rejlő képességek ‘szabadon kibontakozhatnak. A dolgozó ember ugyanis nemcsak termelőerő, hanem — a proletárdiktatúrában a néphatalom birtokosaként — az üzem, az ország gazdája is. Minden üzemben, vállalatnál érezniük, tud- niok kell a dolgozóknak, hogy képességeik kifejlesztése valójában egyéni, vállalati és népgazdasági érdek. Nem utolsósorban életszínvonalunk emelésének jelentős tényezője. A kormány a lakosságot érintő minden fontos kérdésben idejében tájékoztatja a közvéleményt. Időről időre hiteles tájékoztatást nyújtunk arról: mit végeztünk mit tervezünk és határoztunk el. Sajnos, ezt a példát jó néhány üzemben, vállalatnál nem követik. Gyakori, hogy az emberek tájékozottabbak az Országos, a kormányzati, a miniszteri döntésekről, mint munkahelyük vezetőinek intézkedéseiről, terveiről, gondjairól. Változatlanul célunk, hogy továbbhaladjunk a munkaidő csökkentésének, a szabad- idő növelésének, valamint a - szabad idő eltöltésének kulturáltabbá tétele útján; - A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között tehetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érdekeivel összhangban valósítható meg. A továbbiakban a kormány elnöke a kultúra és az oktatási rendszer fejlesztéséről beszélt. Kitért a népköztársaság közrendjével kapcsolatos feladatokra, majd az államélet sokoldalú! fejlesztésének tennivalóira. — A kormány megítélése szerint — mondotta — az állami irányító szervek tevékenységében és szervezetében jelenleg alapvető változtatásokra nincs szükség. Javítanunk kell az országos hatáskörű szervek együttműködését a népgazdasági tervezésben, a köz- gazdasági szabályozók alakításában és érvényesítésük feltételeinek biztosításában. Fejlesztjük a hatósági jogkör ellátását, az ágazati irányító tevékenységet és a tulajdonosi funkció gyakorlását. Szigorítanunk kell a központi akarat végrehajtásának ellenőrzését. Az államapparátus tagjainak figyelmesen és türelmesen kell foglalkoztok az ügyfelekkel. Véget kell vetni az emberek mindennapos gondjaival való foglalkozás során ma még tapasztalható bürokratikus, lélektelen ügyintézésnek. Aki a nép államának kü- különböző posztjain tisztséget tölt be, annak tudomásul kell vennie, hogy ő van a közösségért és nem fordítva! A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddiginél határozattabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke. A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejlesztése érdekében a következő négyéves ciklusban számos üj és sokrétű feladatot kell megoldanunk. A közvetlenül előttünk ál- lóak közül kiemelném a következőket Fontosságánál és jelentőségénél fogva elsősorban említem az alkotmánymódosítás előkészítésének munkálatait A tanácstörvény hosz- szabb időre szóló programot határozott meg. önállóságuk,1 felelősségük fokozatos növelése, hatáskörük, gazdasági lehetőségeik bővítése révén erősítjük a tanácsok szerepét a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében, a lakosság ellátásában. A nők helyzetéről szőlő párthatározat állami végrehajtása a kormányzati szervek fontos feladata. A következő években módosítjuk a nők helyzetét sok vonatkozásban érintő családjogi törvényt, széles körűen felülvizsgáljuk a dolgozó nők helyzetét a könnyűiparban, s ennek alapján megfelelő intézkedéseket hozunk. Kormányzatunk nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, problémáinak megoldására, helyzetének fokozatos javítására. Ez a gondoskodás fejeződik ki abban a . majdnem egy éve megkezdett munkában is, amelynek során előkészítjük éz ifjúsági törvény tervezetét, hogy azt még ez évben az országgyűlés élé terjesszük^ Ä kormány a közeljövőben napirendié tűz több olyan _ kérdést, amely a fiatalok [széles rétegeit érinti. A szocialista jogrend fejlesztésére tervbe vett intézkedéseink között szerepel a szövetkezeti törvény, a Belügyminisztérium munkáját szabályozó törvényerejű I rendelet előkészítése; a bíróságokról szóló törvény- javaslat, ennek keretében a gazdasági és munkaügyi döntőbizottságok szervezetének új szabályozása; az ügyészségekről, valamint az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megalkotása, illetve a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Perrendtartás módosítása. Ezeket a törvényjavaslatokat még az idén kidolgozzák, s a kormány az országgyűlés elé terjeszti. Jövőre sor kerül a jogszabályok tartalmáról, közzétételéről és hatályba lépéséről szóló törvényerejű rendelet megalkotására, 1973-ban a társadalmi bíróságokról szóló törvény - erejű rendelet módosítására, valamint a közérdekű bejelentések és a panaszok intézésére vonatkozó törvénylétrehozására, 1974-ben pedig az államháztartásról szóló törvény előkészítésére. , , Fock Jenő ezután a kormány külpolitikai célkitűzéseit ismertette. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: A magam és az egész kormány nevében arra kérem e helyről hazánk valamennyi állampolgárát: a reá bízott munkát mindenki végezze el tisztességgel, a magyar dolgozók jó hírnevéhez méltó szorgalommal. Nagy terveink megvalósítása az egyéni érdekéket is szolgálja. Céljainkat csakis közős összefogással tudjuk elérni. Számítunk —"s tudjuk, bizton számíthatunk — társadalmunk minden osztályának, rétegének támogatására. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hopr a kormány most előterjesztett munkaprogramját fogadja el, s valóra váltásához adjon segítséget. A kormány elnökének na®' tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Szünet után Gácsi Miklós Borsod megyei, dr. Szo- kola Károlyné Somogy megyei és Méhes Lajos győri képviselő kapott szót az ebédszünetig. Ebédszünet után elsőnek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula beszéde Kállai Gyula felszólalása bevezetőjeként a választási eredményekről szólt, majd így folytatta: Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés színe előtt is legteljesebb elismerésünket és köszönetünket nyilvánítsuk a pártszervezetek, a népfrontmozgalom. a tanácsi szervek sok ezer aktív társadalmi munkásának a választási munkában végzett eredményes tevékenységéért. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az az élénkség, vitakészség, felelős vizsgálódás. amely a kongresszust előkészítő időszakot, magát a kongresszust, majd pedig a választásokat is jellemezte. közéletünk állandóan jelenlevő hatóerejévé vált. A továbbiakban hangsúlyozta : A gazdasági építőmunkában. a kormányzás, a vezetés munkájának megjavításában és a közmorál további javításában egyaránt nagy szerepe van a szocialista demokrácia fejlesztésének. Ezért nagy megelégedéssel és egyetértéssel fogadtuk a kormánybeszámoló erre vonatkozó megállapításait. A szocialista demokrácia nemcsak jogokat és lehetőségeket, hanem felelősséget, fokozott igényességet, a kötelességek szigorú számonkérését is jelenti. A kritikus magatartás, a követelmények hangsúlyozása ma még nem mindenütt és nem mindig a legszerencsésebb formában nyilvánul meg. A jogok és kötelességek egységének, a megnövekedett hatáskörök és az önállóság, valamint a nagyobb felelősség egységének köz- és állami életünk minden láncszemében érvényesülnie kell! Egyetlen vezető testület vagy vezetésre jogosult személy sem tűrheti a fegyelmezetlenséget, a dolgozók vagyonának elherdálását, a munka nélküli vagyon- és jövedelemszerzést. Ha a negatív jelenségek hosszabb időre állandósulnak, ha nem tudjuk őket idejében felszámolni, ez előbb-utóbb, kisebb vagy nagyobb mértékben demoralizálja a becsületes dolgozókat Is. E tekintetben van még tennivaló! Tudjuk, hogy a kormány máris hozott egy (Folytatás a 3. oldalon)
