Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
XXVI. évf. 129. szám Arat 90 fillér 1971. június 3, csütörtök Világ proletárjai, egyesöljetek! verőn MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKU.N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Tizenkét év kísérleteinek eredményei Előkészületek az országos homokhasznosítási Megkezdődött a borsófeldolgozás a Kecskeméti Konzervgyárban tanácskozásra A megye szántóföldi művelés alatt álló területének mintegy fele homok. Ez utóbbinak egyharmada pedig annyira gyenge termőképességű, hogy kataszteri tiszta jövedelme nem éri el a 4 aranykoronát. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos feladat a talajjavítás, a rossz termőképességű területek mezőgazdasági hasznosítása. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztálya már tizenkét éve folytat homoki vetésforgó és talajjavítási kísérleteket. Dr. Bauer Ferenc osztályvezető az eddigi eredményekről adott tájékoztatót azzal összefüggésben, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága június 10—11-én Kecskeméten tartja ez évi vándor- gyűlését. A tanácskozáson ezúttal a homoktalajok hasznosításának korszerű módszereit vitatják meg. — Az idén zárulnak a 12 év óta tartó kísérleteink — hangoztatta az intézet osztályvezetője. — A homoki vetésforgó kialakításához szükséges tapasztalatok összegezéséhez ugyanis legalább ennyi idő szükséges. Most már biztonsággal mondhatjuk, hogy egy- egy talajtípusnak milyen növény felel meg legjobban, mennyi talajerő-után- póllas szükséges bizonyos hozam eléréséhez. Az elmúlt évek alatt két új homoki növény is született. Az egyik a kecskeméti H- rozs. amely már országszerte elterjedt. Tavaly m ár véglegesen elismerték, mint új fajtát. Másik növényünk az lSG9-ben elismert kecskeméti kétéves fehérvirágú somkóró. Ez a gyenge homoktalajok pillangós növénye. Ott, ahol a lucerna nem termeszthető. a mi somkórónk megfelelő hozamot ad. Tavaly 5. az idén 15, jövőre pedig m ir 30 mázra elit vetőmagot tu- •lur’. adni továbbszapor. .-rá. A kétnapos homokhasz- nositási tanácskozás előkészítésében magam is részt veszek és előadásomban ismertetem majd kísérleteink eredményeit. Ismeretes, hogy a növénytermesztésen kívül egyéb kísérletek is folynak a homok hasznosítására Nagy területen történtek szőlő- és gvümölcstelepíté- sek, számottevő a zöldség- termesztés. A negyedik ötéves te-- időszaka alatt a megy' ben valósítják meg a le- nagyobb erdősítési pro ramot. Több mint 14 ezer hekt' lombos erdő és cellulózPulíai Árpád előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának előadássorozatában szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára előadást tartott „Az MSZMP ifjúságpolitikájának néhány kérdése” címmel. A müncheni olimpia sajtófőnöke Kecskeméten nyár-telepítést hoznak létre a mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatással. A tanácskozáson természetesen nemcsak a Duna— Tisza közi homokok hasznosításáról lesz szó, hanem az ország összes hasonló, kedvezőtlen közgazdasági adottságú területeinek mezőgazdasági termelésbe történő gazdaságosabb bevonásáról is. K. S. Bár az esős idő késleltette a munkát, mégis idejében megkezdődött a borsószezon a Kecskeméti Konzervgyárban. Az utóbbi napokban lehullott csapadék! sokat használt a borsónak: a szemek üdék, zsengék maradtak, sőt a terméskilátások is javultak a későbben érő fajtáknál. Ezért a konzervgyáriak bíznak abban, hogy 540 vagonos termelési előirányzatukat teljesíteni tudják. Az első szállítmány a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetből érkezett. Sze- leczki Endre műszakvéze- tő ezúttal nemcsak azt figyeli, hogy a gyár hataltást korszerűsítő újítása hogyan válik be. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezetben gépesítették a borsófejtés folyamatát olyannyira, hogy emberi kéz alig avatkozik a munA borsóíeldolgozó berendezés, ahol a konzerves üvegek zárását végzik. A' Magyar Újságírók Szövetségé vendégeként Magyarországon tartózkodó Hans Klein, a müncheni olimpia sajtófőnöke szerdán látogatást tett Kecskeméten. A délelőtti órákban fogadta öt Reile Géza, Kecskemét Város Tanácsának elnöke, s tájékoztatta a megyeszékhely életéről, fejlődéséről, a város sportéletének alakulásáról. Hans Klein úr ezután, a kíséretében levő Szepesi György a Magyar Rádió főmunkatársa, Borbély Pál és Szombathy István, a Népsport rovatvezetői, valamint Borszéki Lajos, a megyei TS elnöke kíséretében rövid látogatást tett a fedett uszodában, majd Bugacra utaztak. A délutáni órákban Hans Klein a Petőfi Népe Szerkesztőségében tartott sajtótájékoztatót a müncheni olimpia előkészületeiről. Képünk a fedett uszodában tett látogatásról készült. A kép jobb oldalán Hans Klein úr. (Tóth Sándor felvétele) más, automatizált borsófeldolgozó berendezése hibátlanul működik-e,_ hanem azt is, hogy a termelőszövetkezet és a gyár nyers- áru-előkészítést és szállíkába. Itt a gyárban már csak az újítás végső mozzanata látszik, ám ez is igén érdekes. A megye élelmiszer-gazdaságán belüli jó együttműködést dicséri, hogy a konzervgyár a Közép-magyarországJ Pincegazdaság Alföldi Űzet- métől — a szüretben szőj- lőszemszállításra használt — úgynevezett tarcali k®- csikat bérbe vette. A borsószemet szálliló gépjárművek a gyárba érkezve csak odaállnak az automatizált konzerváló berendezés garatjához, s a tarcali kocsi billenthető tartályaiból a borsót egy könnyed mozdulattal a mosógépbe döntik. Innen a borsószemek az osztályozó berendezésbe kerülnek, majd csővezetéken át szivattyúzzák az előfőző üstökbe. A továbbiakban a visszahűtés, a szelektálás következik, majd a töltőgépek üvegbe adagolják, végül zárják a kész kon- zervet. Hantos József, a konzervgyár igazgatója igen nagy jelentőségűnek tartja •a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nél bevezetett elő- feldolgozás és szállítás-kor- ■^’'rűsítést. ami a szövetrét és a gyár munkaerő- "mdjain is egyaránt enyhít. N. O. Bicikli és permetező IU ég nem volt alkal- '* mám közelebbről szemügyre venni azt a különös kis permetező masinát, amely mostanában fel-feltünedezik az országút szélén kerékpározó Kiskörös-környéki szakszövetkezeti szőlősgazdák vállára erősítve. Önmagában a látvány egyetlen szót sem érdemelne, ha a battéria aljára szerelt aprócska motor nem tűnne jel szembeszökő módon. De még mindig joggal kérdi az olvasó, hogy mi ebben a figyelemre méltó. Hiszen természetes, hogy a kisüzemben használatos gépeknek, eszközöknek is lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével — ennek szükségességéről nem egyszer irtunk már lapunk hasábjain. Nos, elgondolkodást épp az a kontraszt érdemel, hogy a szőlősgazda munkaeszközét korszerű energiaforrás működteti, ám járműve pedálját meglehetősen hagyományos módon kell taposni. A bicikli a múlt, a motoros háti permetező a jelen jelképeként fogható fel. He a látvány igazán ** akkor válik érdekessé, ha visszaemlékezünk az öt-hat év előtti időszakra, amikor az országos vezetők is fejcsóválva figyeltek fel arra a kontrasztra, amely a mostaninak pontosan az ellentétje volt. A jobb módú, tehetősebb szőlősgazdák akkoriban kezdtek el személykocsival járni parcelláikra. s vitték magukkal az ülések között hosz- szában elfektetett — kapát. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy számomra a mostani látvány a rokonszenvesebb. Persze jól tudom, és örömmel is nyugtázom, hogy a szőlővidék falvainak lakói öt-hat év óta tovább „autósodtak”, Es nehéz js volna eldönteni, hogy hol visznek több motoros battériát: vállra akasztva-e, vagy a kocsi csomagterében. Még azt is joggal feltételezem, hogy az ügyes kis permetezőt legelsőként épp az autós, a jobb módú gazdák szerezték be. De itt a lényeg az, hogy a motoros permetezőt azok is meg tudják vásárolni, akiknek eddig csak biciklivel, vagy mopeddel volt allcalmuk lépteiket meggyorsítani. C ezzel máris kivédeném azt az esetleges vádat, miszerint a kerékpárt előnyben részesíteném, az autóval szemben. A két látvány egymás mellé állításával a helyes sorrendiségre szeretnék figyelmeztetni. Arra az alapigazságra, hogy az életforma, a fogyasztás szerkezetének korszerűsödését feltétlenül meg kell előznie a termelőeszközök modernizálásának. Ha nem így történik, súlyos ellentmondások keletkeznek. Arról van szó, hogy a szakszövetkezeti szőlővidéken korszerű kisgépekkel felszerelt gazdaportát legalább annyit szeretnénk látni, mint személy- gépkocsit. Mert csak Így lehet reális reményünk arra, hogy minden portán ott látjuk majd az autót — a kerékpár mellett vagy helyén. H. D.
