Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

t, «ldal 1971. Június 18. péntek Döntött a Legfelsőbb Bíróság A kommunista nevelés A megyei páríérteheslet határozata szellemében Jön a fehér tigrispár A Gyáli Dózsa Mező- I gazdasági Tsz két évvel ezelőtt megállapodott az Elektromodul Magyar Elektrotechnikai Alkatrész­kereskedelmi Vállalattal, hogy meghatározott időn belül 5000 darab kombinált higanygőzlámpát gyárt ré­szére. A szerződésben ki­kötötték: ha a gyár a lám­pákat. nem tudná értékesí­teni, a szövetkezet az év végén visszaveszi és a már megkapott ellenértéket is visszafizeti. A vállalat mindössze 591 darab lám­pát adott el, de a szövet­kezet, bár a megmaradt lámpákat megkapta, téríté­si kötelezettségének csak részben tett eleget: négy- millió-négyszázhuszonhat- ezer forinttal adós maradt Ezért a vállalat a tsz el­len pert indított. A szövet­kezet nem tette vitássá a követelés összegét, de még­is a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a visszavásárlási kötelezett­ség kikötése „olyan felté­tel megállapításával tör­tént, amely ellentmondó és ezért semmis”. Ezenkívül arra hivatkozott, hogy a gyár nem tett meg min­dent a lámpák értékesíté­se érdekében. Végső fokon a Legfel­sőbb Bíróság megállapítot­ta, hogy a tsz előbb a visszafizetésre haladékot Kendőzetlenül A panasz jogos Szerkesztőségünket azzal a sérelmével kereste fel Fekete János — aki Kecs­keméten a Széchenyi kör­út 15. szám alatt lakik —, hogy március 31-i telefon­kérelme óta a Bács-Kis- kun megyei Tőzegkiterme­lő és Talajerőgazdálkodási Vállalat mit sem tett a la­kása udvarán levő nyitott WC kitisztítására. Az említett telefonbeje­lentést követően többszöri sürgetésre mindössze any- nyi történt, hogy az idő­rendben legelső bejelentést „elismerték”. Az illemhely jelenleg használhatatlan. A házban egyébként tízen laknak, köztük három kisgyermek. A színűltig telt WC szeny- nye szétfolvik az udvaron. A bejelentés már a Kö- JÄL-t is megjárta, de ér­demi intézkedés — ahogy Fekete János elmondotta — mindmáig nem történt. A fentiekhez, úgy hisz- szük. nem szükséges kom­mentár. Csupán annvit jesvzünk meg: enyhén szólva tűrhetetlen állnnot. hogy több mint tíz hétig ne kerüljön elvégzésre egv olyan munka, amely, ha csunán a közeaészs“*üyvi szemnontokat tekintjük is. semmiképp sem túr halasz­tást! Eav hónapja sincs, hogv meaír+uk: a szerves*™ «va gviíi+^sének jogát. illetne lehetőségét az említett vál­lalat régi, idejétmúlt ren­deletekre hivatkozva bár. de elvitatja a tsz-től. Ma­gának a vállalatnak a ve­zetősége egvéhként hangsú­lyozza. hogv ..köteles a SZÍiksécrps tisztítási munkát ejtréaezrii”. továhhá • ..Vál­lalatnak a lakosság help- lentés„it 8 napon belül tel­jesíti”. yvkete János esete, sai nos mindennek eleven cá­folata, —a —r kórt, egyben kötelezte ma­gát, hogy tartozását rende­zi, majd később hozzájá­rult, hogy a vállalat az összeg erejéig azonnali in­kasszót nyújtson be. Ezek után — az ítélet szerint — a szövetkezet nem hivat­kozhat a védekezésben fog­laltakra, mert a vállalat követelését saját nyilatko­zatával elismerte, és így a kereset megalapozott. Ezért kötelezte a peresített ösz- szeg: 4 426 000 forint meg­fizetésére. Az egyik járás ter­melőszövetkezeteinek építő­ipari önálló közös vállal­kozása a részesedési alap­ból 467 ezer forintot jut­tatott dolgozóinak. Az ösz- szeg után azonban nem fizette be a 17 százalékos társad -’ombiztosítási járu­lékot. Ezért amikor a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság üzemellenőrzése so­rán ezt megállapították, utólag kirótták a járulékot, sőt, késedelmi pótlékot és bírságot is szabtak ki, ösz- szesen 79 ezer 500 forintot. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért a járási terme­lőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozása pert indított. Végső fokon ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalta el: — A társadalombiztosí­tási jogszabályok szerint a mezőgazdasági tsz-ek tár­sulásai ugyanolyan járulé­kot kötelesek fizetni, mint a mezőgazdasági szövetke­zetek. Ebből következik, hogy a közös vállalkozást az általa foglalkoztatott al­kalmazottak részére kifi­zetett juttatások — a ré­szesedés és jutalom címén adott összegek után is — a 17 sjázalékos társadalom- biztosítási járulék megfi­zetésének kötelezettsége terheli. Ezért a Társada­lombiztosítási Igazgatóság fizetési meghagyásának ha­tályon kívül helyezéséért indított keresetet el kellett utasítani. Hajdú Endre „A párt szervezeti erejének alakításában a pártbi- ] zottságok feladata annak elérése, hogy az irányításuk j alá tartozó pártszervezetek számukban, összetételük­ben, akcióképességükben is erős szervezetek legyenek, amelyek képesek önállóan és felelősségteljesen a párt célkitűzéseinek megvalósítására” — mondotta ki ha­tározatában az 1970. év megyei pártértekezlet. A párt­építő munkával összefüggésben a Bajai Ganz-Villa- mossági Művek Készülékgyárának csúcsvezetöségét ; újjáválasztó taggyűlés tavaly szeptemberben pedig feladatul szabta: a pártalapszervezetek rendszeresen elemezzék a fizikai dolgozók, a műszaki értelmiségiek, a nők és az ifjúság körében végzett politikai munlcát és annak hatását a párthoz való közeledésre. A törxsgárdából és a szocialista brigádokból Azt vizsgálva, hogy mi történt a határozatok nyo­mán, jólesőn állapíthatjuk meg: gyárunk valameny- nyi pártalapszervezete pél­damutatóan szervezte meg a tagfelvételi munkát. Eredményeiként napjainkig negyvenkettővel gyarapo­dott pártszervezeteink tag­létszáma. Külön örvendetes, hogy j jelentősen nőtt a fizikai i dolgozók aránya; a felvé­telt nyertek között huszon­négyen kétkezi munkások. A többiek műszaki és egyéb kisegítő munkakörökben dolgoznak. Tekintélyes a 30 éven aluli fiatalok szá­ma is, összesen 30. Közü­lük 19-en a KISZ tagjai. Komoly fejlődés — vas- iparról lévén szó, ez még külön növeli a tagfelvéte­lek értékét —, hogy a 42 új párttagunk között 13 a nődolgozó. Alapszervezeteink új tage jai sorában a legjelentő­sebb azoknak a száma, akik j öt, vagy ennél több év óta I vállalatunk törzsgárdájá­nak tagjai, zömmel szocia­lista brigádokban dolgoz­nak, vagy az üzem társa­dalmi szervezeteinek akti­vistáiként tevékenykednek. Felkészítés a kommunista feladatokra A pártépítés ilyen ala­kulása új feladatok elé ál­lította a csűcsvezetőséget. Ezért határozatot hoztunk az újonnan felvett pártta­gok oktatására, nevelésére, nagyobb feladatokhoz való hozzáedződésük céljából. Az oktatás tematikájá­nak összeállításánál az új Szervezeti Szabályzatot, s főleg a párttagok jogait és kötelességeit a párt gya­korlati munkájában, tar­tottuk szem előtt. Arra tö­rekedtünk, hogy az új párttagok alapvető ismere­teket kapjanak a pártról, a párt belső életének és tevékenységének rendsze­réről. fegyelméről, követel­ményeiről. Ennek megfe­lelően öt előadást tervez­tünk: X. MKP, MSZMP harca és szerepe, 2. A párt világnézete és gyakorlata, 3. A párttagok kötelességei és jogai, 4. A párt szer­vezeti felépítése (demokra­tikus centralizmus), 5. Az új párttagok helye, szere­pe üzemünkben. Üzemi csúcsvezetőségünk tagjai a témákat önállóan dolgozták fel, s a tanfo­lyamot is üzemi méretek­ben szerveztük. Májusban hétfői napokon, munkaidő utánra tűztük ki, illetve tartottuk a foglalkozásokat, igy munkakiesés nem je­lentkezett. Mivel az elő­adók az üzem dolgozói vol­tak, előadásaik felölelték a helyi sajátosságokat, az új párttagok megismerhették belső életünket. A konzul­tációkkal egybekötött 2—2 és fél órás előadásokat a FALU A TENGEREN... A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt telepítették le az el­ső fúrótornyot a Káspi-tenger medrébe, száz kilométerre a partszegélytől. Nap­jainkban már több mint 240 kilométer hosszú a fúrótornyok avcélerdőjenek sora. Helyenként kisebb települések létesültek a fúrótornyok körül. Emeletes lakóházakat, kultúrházat, Iskolát, kórházat és postát építettek az acélcölöpökön nyugvó mesterséges szigetekre, melyek a kitermelt kőolaj egy részének tárolá­sára és hajókikötőül is szolgálnak. A part és az „olajfalu” között motoros hajók és helikopterek tartják fenn a forgalmat. A települések alatt 30—40 méter mélyen van a tengerfenék, nem volt tehát könnyű stabil, a hullámverésnek jól ellen­álló alapokat készíteni az építmények számára* hallgatók érdeklődéssel kí­sérték, s aktívak voltak a konzultációk. Részint az el­hangzottakhoz kapcsolód­tak, másrészt számos egyéb kérdést tettek fel az új párttagok. A további tervekről Kezdő elvtársaink képzé­sét nemcsak ebben a for­mában képzeljük el. Elő­képzettségüknek megfele­lően a soron következő ok­tatási évben a pártóktatás különböző formáira irat­kozhatnak majd be. Terveink között szere­pel egy kérdőív kidolgozá­sa, amelynek lényege: rö­vid kérdéssorozat révén tájékozódunk arról, hogyan ítélik meg új párttagjaink alapszervezetük munkáját és saját helyüket, szerepü­ket, miként látják biztosít­va politikai képzésüket, fejlődésüket. Elképzeléseink szerint az érdeklődő pártonkívüliek- nek is tartunk tájékoztató­kat. Ezek az alkalmak 1 ugyanis nagyszerűen segít­hetik a kölcsönös ismerke­désünket és a kommunista nevelés hatáájs eszközévé válhatnak. Nebojsza Gyula csúcstitkár A Budapesti Vadászati Világkiállítás Albertirsai úti területén máris nagy az idegenforgalom. Szinte nap mint nap érkeznek a külföldi látogatók, akik a nemzeti bemutatók előké­szítéséről tárgyalnak a rendezőkkel. A kiállítási iroda jelenlegi vendége C. L. Bhatia, az Űj Delhi-i ál­la tkert igazgatója a világ- kiállítás indiai nemzeti megbízottja, aid bejelen­tette, hogy elhozzák Bu­dapestre az osakai világki­állításon már „fellépett” különlegesen szép fehér tigrispárt, amelyet a sza­badtéri bemutatón láthat­nak majd a vendégek. Ol­tó Riera, a kubai Inder- szövetség igazgatóhelyette­se, Kuba nemzeti megbí­zottja, aki egyúttal a pavi­lonigazgatói teendőket is ellátja majd, szintén Buda­pesten tárgyaL Elmondot­ta, hogy a szigetországból nemrégen 33 ládában gon­dosan csomagolva hajóval indították útnak a kubai bemutató anyagát, egyebek között madárpreparátumo­kat és — miután Kubában igen népszerű a vízi vadá­szat és a halászat, horgá­szat — halpreparátumo­kat. Az üzletek, műhelyek új bérmegállapításáról Nagy Imre kunszentmik- lósi olvasónk és számos érdekelt társa kérésének eleget téve, az alábbiakban vázlatosan a nem lakás céljára szolgáló helyiségek új bérmegállapítására vo­natkozó kormányrendelet megyei alkalmazását is­mertetjük. A Bács-Kiskun megyei tanács elnöke a kormány- rendelet és a végrehajtá­sára vonatkozó utasítás al­kalmazásáról elrendelte: a megyében az egyes javító­szolgáltató és kereskedel­mi rendeltetésű műhelye­ket, illetve üzleteket ille­tően — szektorra való te­kintet nélkül — a mérsé­kelt tételű bérmegállapí­tást kell alkalmazni. E szerint a megyeszék­helyeken, a városokban és községekben az „E” bérle­ménycsoportba — amely­ben az évi bér mértéke négyzetméterenként 130 forint — sorolandók a kö­vetkező szakmákban hasz­nosított műhelyek: a) mo­sás, kelmefestés, vegytisz- títás; b) ruházati termé­kek és lábbelik készítése mérték után ;c) textilruhá­zati javítás; d) lábbeli ja­vítás; e) fodrászat, kozme­tika. manikűr, pedikűr; f) fényképészet; g) barkácso­ló tevékenységhez nvúitott szolgáltatás; h) kölcsönző tevékenység; i) lakosság részére végzett gumi, mű­anyag, bőrdíszmű, szíj­áru-. ernyő-, szőnyeg-, ágy­nemű-, bútorvédő-, játék-,! sportszer-, töltötolliavításJ könyvkötés, képkeretezés, szemfelszedés és órajavítás műhelyhelyiségei, s az azokhoz tartozó szociális létesítmények, telkek. A kedvezmény természe­tesen csak azokat illeti meg, akik a felsorolt te­vékenységek valamelyiké­re hatósági engedéllyé rendelkeznek. Hasonlóan az előbbiek hez, a megyeszékhelyen, i városokban és községekbe: ugyancsak az „E” bérle ménycsoport szerinti bér megállapítás vonatkozik a: üzemi éttermekre, kony hákra és raktáraikra; < magánkifőzdékre, azol konyháira és raktáraira; i gyümölcs- és zöldségkeres kedelmi boltokra és azol raktáraira; a dohányáru dákra és hírlapboltokra; ; kenyér- és péksütemén; üzletekre és azok raktárai ra, valamint a tüzelőanyag boltokra és raktáraikra. A községekben szintéi az „E” bérleménycsonort ba kell sorolni mindéi olyan árutermelő tévé kenységet nem végző kis iparos műhelyét, aki élet kora. rokkantsó ga, vág; ottani lete’epedése miat 100 százalékos jövedelem adó-kedvezményt élve; még akkor is, ha nem fentebb fe'sorolt javító szolgáltató tevékenység va lamelyikét végzi. Végezetül megjegyezzük a Kecskeméti Városi Ta nács Végrehajtó Bizottság a Honokban saját botóske rében határoz arról, hog a kormányrendeletben ele írt és a megyei tanács el nöke által korrigált bérle ménycsoportoknak m“gfe lelő bér mértékétől milye: eltéréseket alkalmaz a vá ros belső és üzletileg leg hasznosabb területén azok ra a helviségtínusokra, il tetve bérleményekre, ame lyeknél nem felté-Uenf] szükséges, hogv a belvá T-oska.n kantan-aV helyet. / döntés ismertetésére visz- sza térünk*

Next

/
Thumbnails
Contents