Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA M U N KeÄSP.Ä'R T B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZ OT TSÁ G Á N A K N A PIL A PJ A XXVI. évf. 142. szám Ara: 90 fillér 1971. június 18, péntek BARÁTI NAGYGYŰLÉS Kádár ¥ Lépesében Kádár János, az MSZMP első titkára, a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője, csütörtökön a 600 000 lakosú Lipcsébe, az NDK második legnagyobb városába látogatott el. Kíséretében volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete, a magyar pártküldöttség tagja. Kádár Jánost útjára elkísérte Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A magyar vendégeket a város határában Horst Schumann-nak, a Német Szocialista Egységpárt Lipcse megyei pártbizottsága első titkárának, az NDK államtanácsa tagjának vezetésével a város és a megye vezetősége üdvözölte. Délelőtt városnézés volt a programon, majd ebéd után a magyar küldöttség az NDK nehéziparának egyik fellegvárába, a 3400 dolgozót foglalkoztató Kirov Művekbe látogatott el. .Az üzemben többek között különböző nagyságú darukat, vontatóhajókat, lifteket és televíziós toronyalA korszerűbb közötökért Tegnap Kecskeméten, a MÁV-kultúrotthonban kezdődtek meg a Közlekedés- tudományi Egyesület megyei szervezeté és a KPM kecskeméti Közúti Igazgatósága által rendezett Bács- Kiskun megyei útügyi napok. A tanácskozást Cs. hagy Pál, a Közlekedés- tudományi Egyesület helyi szervezetének elnöke nyi- . tóttá meg. Miután üdvözölte az ország különböző részeiből összegyűlt szakembereket. elmondta, hogy a találkozóval olyan fórumot kívántak teremteni, amely segítséget nyújthat a közlekedéspolitikai célkitűzések valóra váltásához. Az első előadó Csermen- dy László, a KPM közúti főosztályának vezetőhelyettese a megyének az országos úthálózatban elfoglalt helyét vázolta. Elsősorban az utak szélességét, a burkolat minőségét és az átkelési szakaszok hosszát hasonlította az országos mutatókhoz. Az összevetés tanúsága szerint . Bács-Kiskunban már nin*ís vizes makadámút. és a bekötőutak építésében is előbb járunk, mint más megyék. A szántó'-. tükrében az útszerkezetben az átlagnál magi-• bb a betonutak rész- ív '-a. Sajnos, azonban V egük már most, vagy a közeljövőben felújításra s nini. Ez a tény, valami nt az, hogy a két nyom- vonalú út is kevesebb a szükségesnél, lényegében meghatározzák a negyedik ötéves terv tennivalóit, amelyekről Páczelt Ferenc, a Közelkedéstudományi Kutató Intézet osztályvezetője szólt. Az előirányzatok 320 kilométernyi út szélesítését tartalmazzák. A kutatóintézet 1970-ben végzett forgalomszámlálásának adatai azt mutatják, hogy a növekedés üteme gyorsabb a vártnál. Ez. és a nehéz szállítójárművek terjedése a burkolatok megerősítését sürgeti. Ezután Elek György, a MÁV Szegedi I^azeatócá- gának igazgatóheLvettese beszélt a közlekedéspolitikai koncepció megyei vonatkozásairól. Délután először Fenyves Béla, a Kecskeméti Közútépítő Vállalat osztályvezetője ismertette a romaski- nói bitumen felhasználásánál szerzett tapasztalatokat, majd Tóth László számolt be a megyében folyó útfenntartási munkákról és a felmerült nehézségekről. Az előadásokat vita követte. A tanácskozás résztvevői ma Bajára utaznak, ahol meglátogatják a Közútépítő Vállalat aszfaltkeverő telepét és az ottani útfenntartó egységet. A programban szerepei a Baja— Bácsszentgyörgy közötti vasútpótló út megtekintékatrészeket gyártanak. 1967 óta Magyarországra 33 forgódarut és 18 vasúti darut szállítottak. Az üzem megtekintése után a magyar küldöttség nagygyűlésen vett részt. Ezen először Hans Binger, az üzemi pártbizottság titkára, Georg Hetschik mérnök és Harald Naumann ifjúmunkás köszöntötte a magyar vendégeket, majd Kádár János mondott beszédet. Beszéde végén Kádár János átnyújtotta az üzem kollektívájának ajándékul Pátzay Pál KOssuth-díjas szobrász egyik művének kicsinyített mását. A meleg hangulatú nagygyűlés után a küldöttség megtekintette azt a múzeummá átalakított lipcsei házat, ahol 1900-ban az Iszkra című orosz nyelvű forradalmi lap első számát nyomták. Vacsora után a magyar vendégek visszautaztak Berlinbe, Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra történő felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásáról. Mintegy 3.1 millió hold területről kell a kalászos gabonát- — ezen belül 2.1 millió holdról a kenyérgabonát — betakarítani. A közeljövőben kerül sor az időszerű talajmunkákra, a másodvetésekre, a nyári érésű gyümölcsök és zöldségek folyamatos szedésére, valamint az időszerű növényápolási és növényvédelmi munkákra. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a szükséges munkaerőt a családtagok, a szabadságon levő ipari és erdészeti dolgozók, a tanulóifjúság egy részének bevonásával időben biztosítsák. Használják ki a jobb munkaszervezésben és a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket, alkalmazzák széles körben az anyagi ösztönzőket. Az alkatrészellátásban a tavaszi időszakhoz képest némi javulás várható. Az igények jobb kielégítésére az alkatrészt forgalmazó országos és megyei vállalatok rendszeres ügyeleti szolgálatot tartanak. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a gépek jobb karbantartásával és kihasználásával, a műhelyekben gyártható alkatrészek készítésével enyhítsék az alkatrészellátás gpndjait. A lakosság ellátásával kapcsolatosan a jelentés megállaoítja, hogy a korai burgonyából jók a termés- kilátások, a tavalyinál kedvezőbb az ellátás orimő- rökből és zöldborsóból. (Folytatás a 3. oldalon) Megjelent az őszibarack. A primőrszezon mérlege sere is. P. M. A Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat tájékoztatása szerint az idén kedvezőbbek voltak a friss zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási lehetőségei, mint tavaly. Általában minden termék 10—12 nappal korábban és nagyrészt alacsonyabb áron jelent meg a boltokban. Az első félévben összesen 839 vagon árut vásároltak fel a megye mezőgazdasági üzemeitől, valamint más megyék gazdaságaitól és társvállalataitól. A zöldségfélék közül salátából 32 vagon — mintegy 4,5 millió fej — került értékesítésre. A lakossági igények kielégítése mellett kisebb mennyiséget exporA RATAS Megyénkben elsőként a tiszaújfalui Tiszafái Terniriőszövetkezetbcn álltak munkába a re’^ cv'gó ar-t'gépek. A 650 hold őszi árpa betakarítását a ma munkához kezdő hat kombájn segítségével a jövő hét Mzc-Sve fejelik be. (Tóth Sándor felvétele) táltak is. Retekből 7,5 millió csomót, karalábból 2,5 millió darabot, sóskából parajból az elmúlt évinek több mint kétszeresét 24 vagonnyit — vettek át a kirendeltségek. Paradicsomot már februárban lehetett kap_pi, ennek nagy része azonban más megyékből, illetve import útján került a vállalat boltjaiba. Zöldborsóból az ellátás zavartalan volt. annak el lenére, hogy a hirtelen jött nagy meleg a termés jó részét tönkretette. Eddig tervezett mennyiségnek felét — 25 vagonnyit — vásárolták fel. A zöldbab árusítását június első hetében kezdték meg, és két hét alatt 150 mázsa került a boltokba. Zöldpaprikából naponta 50—60 ezer kelt el. március óta mintegy 2,5 millió darab. Gyümölcsök közül első ként a szamóca érkezett meg. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a tervezett 75 vagon helvett csak 40 vagonnal tudtak beszerezni. Jó termés mutatkozik cseresznyéből. A tervekben szereplő 53 vaaonos felvásárlást már teliesítptték. a szezon végéig további 10— 15 vagon cseresznye felvásárlójára számítanak. Június 13-a óta több mint másfél vagon mocmvef át a termelőktől. A rvAlvnanéloa környékén ! , A„ f t őczlkorpck a v ■" f q válbeTVieikq^ ‘Röyidecrq— évik a knvríi* cZ vrfokovwk q nivac pqviö p-""ár, alma és a korai körte. D. É. II szövetkezeti ipar fejliése B ács-Kiskun megye 59 kisipari szövetkezetének küldöttei ülnek ma össze 14 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében. Meghallgatják a KISZÖV vezetőségének és ellenőrző bizottságának jelentését a IX. pártkongresszus határozataiból, a harmadik ötéves tervből rájuk háruló feladatok végrehajtásáról, meghatározzák a megyei gazdaságfejlesztési politika alapján a szövetkezeti ipar tennivalóit, s végül megválaszt-, ják az érdekképviseleti szövetség új vezetőtestü- leteit. Megyénk kisipari szövetkezeteinek zöme 1951- ben alakult, fejlődésük azonban az elmúlt öt esztendőben bontakozott ki a legnagyobb mértékben. Teljes termelési értékük kétszeresére, vagyonuk több mint háromszorosára emelkedett. Veszteségesen működő szövetkezet a harmadik ötéves tervben már nem volt. A legutóbbi küldött- közgyűlés óta a kisipari szövetkezetek mintegy 125 millió forintot ruháztak be állóeszköz-állományuk növelésére, számos új üzemet, szolgáltatóegységet, télephelyet, szociális létesítményt építettek, korszerű gépeket állítottak be a termelésbe. Egyhar- mad részük ma már fejlett kis- és középüzemmé vált. Az 1966. évi megyei pártértekezlet határozatának megfelelően, a szövetkezeti ipar kivette részét a nagyközségek iparosításából. Ennek eredménye, hogy megyénkben az iparban foglalkoztatottak 23 százaléka a kisipari szövetkezetekben dolgozik, s az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az új munkaerők többsége a nők köréből kerül ki. J elentős esemény« volt a beszámolási időszaknak az a párt kezdeményezésére indult elméleti vita, amely az új, korszerű szövetkezetek kialakulásához vezetett és tisztázta a szövetkezetek helyét, szerepét a népgazdaságban, valamint a szövetkezeti demokrácia kérdéseit. Ez a tagság jelentős mértékű tudati fejlődését is magával hozta. A szövetkezeti dolgozóik büszkén vallják magukat a munkásosztályhoz tartozónak. Gyökeret vert körükben és egyre terebélyesedik a. szocialista brigádmozgalom. Jó munkájuk alapján, az elmúlt öt évben 450-en kaptak kormány-, miniszteri- és Kiváló dolgozó kitüntetést. Szövetkezeteink tagságának politikai, társadalmi és közéleti tevékenysége is egyre elismertebb. Többen küldöttként vettek részt a X. pártkongresszuson, a megyei pártértekezleten, s választottak közülük be jónéhányat a pártbizottságokba és tanácsokba. A z elkövetkező ötéves tervben a megye kisipari szövetkezetei is az intenzív fejlesztésre fektetik a fő súlyt. Termelésüket 60—65 százalékkal növelik, s ennek 80 százalékát a termelékenység növelésével kívánják elérni. Fő célkitűzésünk minden területen a X. pártkongresszus szövetkezeti iparra vonatkozó határozatainak végrehajtása. FEKETE LÁSZLÓ, a KISZÖV elnöke
