Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA M U N KeÄSP.Ä'R T B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZ OT TSÁ G Á N A K N A PIL A PJ A XXVI. évf. 142. szám Ara: 90 fillér 1971. június 18, péntek BARÁTI NAGYGYŰLÉS Kádár ¥ Lépesében Kádár János, az MSZMP első titkára, a Német Szo­cialista Egységpárt Vili. kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezető­je, csütörtökön a 600 000 lakosú Lipcsébe, az NDK második legnagyobb váro­sába látogatott el. Kísére­tében volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykö­vete, a magyar pártküldött­ség tagja. Kádár Jánost út­jára elkísérte Wolfgang Rauchfuss, a Német De­mokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A magyar vendégeket a város határában Horst Schumann-nak, a Német Szocialista Egységpárt Lip­cse megyei pártbizottsága első titkárának, az NDK államtanácsa tagjának ve­zetésével a város és a me­gye vezetősége üdvözölte. Délelőtt városnézés volt a programon, majd ebéd után a magyar küldöttség az NDK nehéziparának egyik fellegvárába, a 3400 dolgozót foglalkoztató Ki­rov Művekbe látogatott el. .Az üzemben többek között különböző nagyságú daru­kat, vontatóhajókat, lifte­ket és televíziós toronyal­A korszerűbb közötökért Tegnap Kecskeméten, a MÁV-kultúrotthonban kez­dődtek meg a Közlekedés- tudományi Egyesület me­gyei szervezeté és a KPM kecskeméti Közúti Igazga­tósága által rendezett Bács- Kiskun megyei útügyi na­pok. A tanácskozást Cs. hagy Pál, a Közlekedés- tudományi Egyesület helyi szervezetének elnöke nyi- . tóttá meg. Miután üdvö­zölte az ország különböző részeiből összegyűlt szak­embereket. elmondta, hogy a találkozóval olyan fóru­mot kívántak teremteni, amely segítséget nyújthat a közlekedéspolitikai cél­kitűzések valóra váltásá­hoz. Az első előadó Csermen- dy László, a KPM közúti főosztályának vezetőhelyet­tese a megyének az or­szágos úthálózatban elfog­lalt helyét vázolta. Első­sorban az utak szélességét, a burkolat minőségét és az átkelési szakaszok hosszát hasonlította az országos mutatókhoz. Az összevetés tanúsága szerint . Bács-Kiskunban már nin*ís vizes makadám­út. és a bekötőutak építé­sében is előbb járunk, mint más megyék. A szá­ntó'-. tükrében az útszer­kezetben az átlagnál ma­gi-• bb a betonutak rész- ív '-a. Sajnos, azonban V egük már most, vagy a közeljövőben felújításra s nini. Ez a tény, vala­mi nt az, hogy a két nyom- vonalú út is kevesebb a szükségesnél, lényegében meghatározzák a negyedik ötéves terv tennivalóit, amelyekről Páczelt Ferenc, a Közelkedéstudományi Kutató Intézet osztályveze­tője szólt. Az előirányzatok 320 kilométernyi út széle­sítését tartalmazzák. A ku­tatóintézet 1970-ben vég­zett forgalomszámlálásának adatai azt mutatják, hogy a növekedés üteme gyorsabb a vártnál. Ez. és a nehéz szállítójárművek terjedése a burkolatok megerősítését sürgeti. Ezután Elek György, a MÁV Szegedi I^azeatócá- gának igazgatóheLvettese beszélt a közlekedéspoliti­kai koncepció megyei vo­natkozásairól. Délután először Fenyves Béla, a Kecskeméti Közút­építő Vállalat osztályveze­tője ismertette a romaski- nói bitumen felhasználásá­nál szerzett tapasztalato­kat, majd Tóth László szá­molt be a megyében folyó útfenntartási munkákról és a felmerült nehézségekről. Az előadásokat vita kö­vette. A tanácskozás résztvevői ma Bajára utaznak, ahol meglátogatják a Közútépí­tő Vállalat aszfaltkeverő telepét és az ottani útfenn­tartó egységet. A program­ban szerepei a Baja— Bácsszentgyörgy közötti vasútpótló út megtekinté­katrészeket gyártanak. 1967 óta Magyarországra 33 for­gódarut és 18 vasúti darut szállítottak. Az üzem megtekintése után a magyar küldöttség nagygyűlésen vett részt. Ezen először Hans Binger, az üzemi pártbizottság tit­kára, Georg Hetschik mér­nök és Harald Naumann ifjúmunkás köszöntötte a magyar vendégeket, majd Kádár János mondott be­szédet. Beszéde végén Kádár Já­nos átnyújtotta az üzem kollektívájának ajándékul Pátzay Pál KOssuth-díjas szobrász egyik művének ki­csinyített mását. A meleg hangulatú nagy­gyűlés után a küldöttség megtekintette azt a múze­ummá átalakított lipcsei házat, ahol 1900-ban az Iszkra című orosz nyelvű forradalmi lap első számát nyomták. Vacsora után a magyar vendégek visszautaztak Berlinbe, Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a ta­vaszi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra történő felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásá­ról. Mintegy 3.1 millió hold területről kell a kalászos gabonát- — ezen belül 2.1 millió holdról a kenyérga­bonát — betakarítani. A közeljövőben kerül sor az időszerű talajmunkákra, a másodvetésekre, a nyári érésű gyümölcsök és zöld­ségek folyamatos szedésére, valamint az időszerű nö­vényápolási és növényvé­delmi munkákra. A kor­mány felkéri a mezőgazda­sági üzemeket, hogy a szük­séges munkaerőt a család­tagok, a szabadságon levő ipari és erdészeti dolgozók, a tanulóifjúság egy részé­nek bevonásával időben biztosítsák. Használják ki a jobb munkaszervezésben és a szocialista munkaver­senyben rejlő lehetőségeket, alkalmazzák széles körben az anyagi ösztönzőket. Az alkatrészellátásban a tavaszi időszakhoz képest némi javulás várható. Az igények jobb kielégítésére az alkatrészt forgalmazó országos és megyei válla­latok rendszeres ügyeleti szolgálatot tartanak. A kor­mány felkéri a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy a gépek jobb karbantartá­sával és kihasználásával, a műhelyekben gyártható al­katrészek készítésével eny­hítsék az alkatrészellátás gpndjait. A lakosság ellátásával kapcsolatosan a jelentés megállaoítja, hogy a korai burgonyából jók a termés- kilátások, a tavalyinál ked­vezőbb az ellátás orimő- rökből és zöldborsóból. (Folytatás a 3. oldalon) Megjelent az őszibarack. A primőrszezon mérlege sere is. P. M. A Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Termékér­tékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat tájékoztatása sze­rint az idén kedvezőbbek voltak a friss zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási lehetőségei, mint tavaly. Általában minden termék 10—12 nappal korábban és nagyrészt alacsonyabb áron jelent meg a boltokban. Az első félévben összesen 839 vagon árut vásároltak fel a megye mezőgazdasági üzemeitől, valamint más megyék gazdaságaitól és társvállalataitól. A zöldségfélék közül sa­látából 32 vagon — mint­egy 4,5 millió fej — került értékesítésre. A lakossági igények kielégítése mellett kisebb mennyiséget expor­A RATAS Megyénkben elsőként a tiszaújfalui Tiszafái Terniriőszövetkezetbcn álltak munkába a re’^ cv'gó ar-t'gépek. A 650 hold őszi árpa betakarítását a ma munkához kezdő hat kombájn segítségével a jövő hét Mzc-Sve fejelik be. (Tóth Sándor felvétele) táltak is. Retekből 7,5 mil­lió csomót, karalábból 2,5 millió darabot, sóskából parajból az elmúlt évinek több mint kétszeresét 24 vagonnyit — vettek át a kirendeltségek. Paradicsomot már feb­ruárban lehetett kap_pi, en­nek nagy része azonban más megyékből, illetve im­port útján került a válla­lat boltjaiba. Zöldborsóból az ellátás zavartalan volt. annak el lenére, hogy a hirtelen jött nagy meleg a termés jó ré­szét tönkretette. Eddig tervezett mennyiségnek fe­lét — 25 vagonnyit — vá­sárolták fel. A zöldbab árusítását június első he­tében kezdték meg, és két hét alatt 150 mázsa került a boltokba. Zöldpaprikából naponta 50—60 ezer kelt el. március óta mintegy 2,5 millió darab. Gyümölcsök közül első ként a szamóca érkezett meg. A kedvezőtlen időjá­rás miatt azonban a ter­vezett 75 vagon helvett csak 40 vagonnal tudtak beszerezni. Jó termés mutatkozik cseresznyéből. A tervekben szereplő 53 vaaonos felvá­sárlást már teliesítptték. a szezon végéig további 10— 15 vagon cseresznye felvá­sárlójára számítanak. Június 13-a óta több mint másfél vagon mocmvef át a termelőktől. A rvAlvnanéloa környékén ! , A„ f t őczlkorpck a v ■" f q vál­beTVieikq^ ‘Röyidecrq— évik a knvríi* cZ vrfokovwk q nivac pqviö p-""ár, alma és a korai körte. D. É. II szövetkezeti ipar fejliése B ács-Kiskun megye 59 kisipari szövetkezeté­nek küldöttei ülnek ma össze 14 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében. Meghallgatják a KISZÖV vezetőségének és ellenőr­ző bizottságának jelenté­sét a IX. pártkongresszus határozataiból, a harma­dik ötéves tervből rájuk háruló feladatok végre­hajtásáról, meghatározzák a megyei gazdaságfejlesz­tési politika alapján a szövetkezeti ipar tenniva­lóit, s végül megválaszt-, ják az érdekképviseleti szövetség új vezetőtestü- leteit. Megyénk kisipari szö­vetkezeteinek zöme 1951- ben alakult, fejlődésük azonban az elmúlt öt esztendőben bontakozott ki a legnagyobb mérték­ben. Teljes termelési ér­tékük kétszeresére, va­gyonuk több mint három­szorosára emelkedett. Veszteségesen működő szövetkezet a harmadik ötéves tervben már nem volt. A legutóbbi küldött- közgyűlés óta a kisipari szövetkezetek mintegy 125 millió forintot ruháztak be állóeszköz-állományuk növelésére, számos új üze­met, szolgáltatóegységet, télephelyet, szociális lé­tesítményt építettek, kor­szerű gépeket állítottak be a termelésbe. Egyhar- mad részük ma már fej­lett kis- és középüzemmé vált. Az 1966. évi megyei pártértekezlet határoza­tának megfelelően, a szö­vetkezeti ipar kivette ré­szét a nagyközségek ipa­rosításából. Ennek ered­ménye, hogy megyénkben az iparban foglalkoztatot­tak 23 százaléka a kis­ipari szövetkezetekben dolgozik, s az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az új munkaerők többsége a nők köréből kerül ki. J elentős esemény« volt a beszámolási időszaknak az a párt kez­deményezésére indult el­méleti vita, amely az új, korszerű szövetkezetek ki­alakulásához vezetett és tisztázta a szövetkezetek helyét, szerepét a nép­gazdaságban, valamint a szövetkezeti demokrácia kérdéseit. Ez a tagság je­lentős mértékű tudati fej­lődését is magával hozta. A szövetkezeti dolgozóik büszkén vallják magukat a munkásosztályhoz tar­tozónak. Gyökeret vert körükben és egyre tere­bélyesedik a. szocialista brigádmozgalom. Jó mun­kájuk alapján, az elmúlt öt évben 450-en kaptak kormány-, miniszteri- és Kiváló dolgozó kitüntetést. Szövetkezeteink tagsá­gának politikai, társadal­mi és közéleti tevé­kenysége is egyre elis­mertebb. Többen küldött­ként vettek részt a X. pártkongresszuson, a me­gyei pártértekezleten, s választottak közülük be jónéhányat a pártbizott­ságokba és tanácsokba. A z elkövetkező öt­éves tervben a me­gye kisipari szövetkezetei is az intenzív fejlesztésre fektetik a fő súlyt. Ter­melésüket 60—65 száza­lékkal növelik, s ennek 80 százalékát a termelé­kenység növelésével kí­vánják elérni. Fő célkitűzésünk minden területen a X. pártkong­resszus szövetkezeti ipar­ra vonatkozó határozatai­nak végrehajtása. FEKETE LÁSZLÓ, a KISZÖV elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents