Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

Eredmények a szakszolgálatok szervezésében és kiképzésében A POLGÁRI VÉDELMI szakszolgálatok létrehozá­sát a korunkban végbe­menő, eddig soha nem lá­tott ütemű technikai fej­lődés, elsősorban a hadi­technika fejlődése tette szükségessé. A második világháború befejezését meggyorsító atomfegyver hatásfokát ma már több­szörösen felülmúló nuk­leáris támadóeszközök! tömegével kell számol­nunk, amelyet kiegészít még a mérgező harc- anyagkészletek fel sem becsülhető mennyisége, a tömeges járványt okozó kórokozók előállítása, fél­használásának lehetősége.' A támadófegyverek fej­lesztésével együtt jár az aktív védelem eszkö­zeinek, a légelhárításnak a korszerűsítése, a rádió­lokációs felderítő rend­szerek, az automatikus számítógépekkel együtt­működő légelhárító raké­taberendezések haté­konysága. E technikai eszközök fejlődése, fel- használásának korlátlan lehetősége egyben azt is jelenti, hogy háború ese­tén az emberiség által megtermelt, létrehozott javak tömeges pusztításá­val is kell számolnunk. A fegyveres cselekményeik azonban nem korlátozód­nak a szemben álló felek állásaira, hanem kiter­jednek a hátországra is. Ez“k a tények arra en­Mi a kitelepülési k^elezettség? A kitelepülési kötele­zettség azt jelenti, hogy kitelepítés elrendelése esetén a kijelölt városok lakosai kötelesek a váro­sokat a meghatározott irányokban elhagyni és a részükre kijelölt befoga­dási területeken letelepül­ni. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket munka-, vagy szolgálati viszonyuk alapján külön rendelkezések, a kitelepí­tés végrehajtásának idő­szakában a városban ma­radásra köteleznek A be­fogadási kötelezettség ez­zel szemben azt jelenti, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága ál­tal a befogadásra kijelölt települések lakosai köte­lesek a kitelepülőket be­fogadni. gednek következtetni, hogy a hátország szilárd­ságának, a lakosság helyt­állásának, a létrehozott javak megőrzésén, a la­kosság életfeltételeinek megteremtésén múlik a háború kimenetelének le­hetősége. Kormányunk felismerte a hátországi védelem fokozásának szükségességét, létrehozta védelmének legkor­szerűbb szervezetét, a polgári védelmet. A KISKUNHALASI já­rás települési és területi elhelyezkedése folytán tá­vol esik a nagyobb ipari centrumoktól, városoktól, így nem valószínű a köz­vetlen csapás veszélye sem. Fő feladatnak az ipari centrumok, városok lakosságának befogadását, elhelyezését, élelmezésé­nek, egészségügyi ellátá­sának biztosítását, vala­mint a kiszóródás elleni védelmet tekintjük. A já­rás szakszolgálatainak lét­rehozásánál a fentiekből indultunk ki. A szakszolgálatok elő­készítésénél messzeme­nően figyelembe vettük a járás sajátos helyzetéből adódó feladatokat, vala­mint a központi intézke­déseket. Elsősorban az egészségügyi és a befoga­dási szolgálat képes bár­mikor a várható felada­tok elvégzésére. Ezt a múlt évi zárófoglalkozá­sok, valamint az ez évi kiképzések igazolták. Ugyanakkor elmondhat­juk a műszaki mentő- szolgálatról is, hogy bár beosztottaik nem része­sültek még szakkiképzés­ben, de a jelenlegi mun­kakörük biztosítók arra, hogy feladatukat be tud­ják tölteni. A többi szol­gálatról hasonlóan tudunk nyilatkozni, mivel szak­emberek kerültek beosz­tásba. Az óvóhelyszolgá­latnál ez évben még csak a parancsnoki állomány vett részt tájékoztató ki­képzésen, így azok to­vábbképzése feltétlenül szükséges. A KORÁBBI ÉVEKBEN a lakosság részére tartott, tájékoztató oktatás kere­tein túl fontos, hogy a kiképzés ütemesen tör­ténjék. Egy esetleges tá­madás esetén minden ál­lampolgár pánikmente­sen, fegyelmezetten, szak­szerűen tudjon eleget ten­ni az élet- és vagyonvé­delem követelményeinek. Az önvédelmi egység kiképzéséért Hogyan szervezték meg az üzemi önvédelmi egy­ségeket, s milyen erőfe­szítéseket tettek eddig a szakszolgálatba be nem vont dolgozók felkészíté­sére? A kérdésre dr. Ju- dák Imre, az ÉM Fém­munkás Vállalat kiskun- halasi gyáregységének igazgatója, a polgári vé­delem parancsnoka adott választ. — Az irányító szer­veinktől kapott intézke­déseknek megfelelően lét­rehoztuk a termelési, gaz­dasági profilunknak meg­felelő polgári védelmi, önvédelmi szervezeteiket. Ezeknek az a feladata, hogy támadófegyverek alkalmazása esetén kézbe vegyék a kollektív véde­kezés megszervezését, a gyár munkásainak védel­mét és az esetleges ön­mentést. Megjegyzem, hogy önvédelmi szerveze­teink felkészülésébe bele­tartozik a természeti csa­pások, árvíz, földrengés, vagy tömegszerencsétlen­ség esetén szükséges ön­mentés, vagy társadalmi igény esetén ilyen jellegű munka elvégzése. A gyári szervezetek megalákítása után most az a legfonto­sabb : Megtanítsuk az egységeket korszerűen te­vékenykedni, hogy a rendelkezésre álló eszkö­zöket hatékonyan tudják alkalmazni. Célunk, hogy minden egység értse fel­adatát és képes legyen magas szinten megvalósí­tani dolgozóink életének védelmét, az anyagi ja­vak és eszközök mentését. A múlt év novemberé­ben a gyárban megkezd­ték a vezetők felkészíté­sét, hogy továbbadják is­mereteiket a beosztottak­nak. Az üzemi önvédelmi szervezetek kialakítása és majdani helyes működése érdekében ez szükséges intézkedés volt. A szak- szolgálatba be nem osz­tott dolgozók polgári vé­delmi oktatásának meg­szervezését a gyár veze­tői egyik fontos feladat­nak tartják, és így is fog­tak az előkészítéséhez. A miniszteri utasításnak megfelelően a negyedik ötéves terv gazdasági fel­adataihoz tervezték meg. a dolgozók differenciált polgári védelmi oktatá­sát, részben a szakokta­tással, részben a munka- védelmi oktatással együtt. Alapvető célkitűzéseik, hogy a polgári védelmi ismereteket minden dol­gozó a termelésben be­töltött szerepe, szakmai munkája szintjén értse és legyen képes az ezzel kapcsolatos feladatokat megvalósítani. — Jelentős tömegpoli­tikai munka is kapcsoló­dik mindehhez. Megvaló­sításában számítunk az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a KISZ segítségére is. Bízunk ab­ban, hogy sikeresen fe­jezzük majd be a polgári védelmi oktatást, az ön­védelmi egységek felké­szítését — mondta befeje­zésül dr. Judák Imre. Kiválóink HARSÄNYI JÖZSEFNE a Kalocsai Állami c>„z- daság sokoldalú társadal­mi aktivistája, az egész­ségügyi alegység parancs­noka. Ebben az évben a polgári védelemben vég­zett munkája elismerése­képpen kapta meg a Szol­gálati Érdemérem kitün­tetést. DOROGI BÉLA A kecskeméti járási törzs kiképzési felelőse már tíz éve. Nagyon so­kat segíti a parancsnokok munkáját, több esetben kapott elismerést, kitün­tetést. Ebben az évben a Honvédelmi Érdemérem­mel tüntették ki polgári védelmi munkája elisme­réseképpen. Kettős hasznosítású állomás Szennyezettségmérés a személymentesítő berendezés előtt A Petőfi Népe polgári védelmi melléklete tájé­koztatta az olvasókat ar­ról, hogy a kecskeméti járás vegyvédelmi szak- szolgálatának lajosmizsei alegysége elkészített egy új rendszerű szükség sze­mélymentesítő állomást. Ennek kipróbálása alkal­mával a szakértők elége­dettek voltak működésé­vel. A mentesítő állomás Soltvadkerten a Petőfi- tó melletti nyilvános be­mutatón is nagy közön­ségsikert aratott. A láto­gatók közül igen sokan tettek fel különböző kér­déseket. A látvány maga, még a kevésbé tájékozódott látogatók előtt is azonnal tisztázta, hogy a berende­zés egy zuhanyozókkal ellátott fürdő, amely mer legvíz-szolgáltatásra is alkalmas. A kérdések te­hát nem azzal kezdődtek, hogy milyen célt szolgál, hanem ázzál, milyen ren­deltetéssel készítették. A polgári védelmi tá­jékoztató oktatások ered­ményességére utalt az, gy a magyarázatok so­rán elégséges volt a lá­togatók emlékezetében röviden felidézni a kor­szerű tömegpusztító fegy­verek alkalmazásának következményeit. Köztu­domású, hogy a külön­böző területekre, így az emberi test felületére és “"házatára lerakódó ra- oaktív por, és más vágok mindaddig káro- 1 iák a szervezetet, amíg azt onnan el nem távo- lítják, tehát az emberi testről le nem mossák. Ez a berendezés tulaj­donképpen erre szolgál. Mindezek tisztázása után további kérdések merül­tek fel. Ezek legnagyobb része elsősorban a be­mutatott egység technikai problémáira vonatkozott. Például a kazánt miért rőzsével fűtik, ez ma már korszerűtlen; miért kell szivattyút alkalmazni, hi­szen már legtöbb helyen közművel vízszolgáltatást lehet találni; miért nincs elektromos szerelvénye a berendezésnek ? A felmerült kétségekre összességében a választ a tömegpusztító fegyverek­kel végrehajtott támadás utáni — elképzelt — helyzet adja meg. Abban a helyzetben a mai kor­szerű technikai és építé­szeti vívmányok megsé­rültek, nem használhatók, ugyanakkor a szennye­zett személyek száma igen nagy. A mentesítés érdekében személymen­tesítő állomásokat kell telepíteni. Erre pedig csak az olyan berendezé­sek alkalmasak, amelyek az adott helyzetben bár­hol, főleg városokon kí­vül, folyó, vagy tópar­ton, víztároló mellett, ta­nyaközpontban, ásott vagy fúrt kutaknál, tör­pevízműveknél, öntöző­kürtöknél egyszerűen és gyorsan telepíthetők és a helyileg található szük­séganyagokkal is üze­meltethetők. A látogatók közül Igen sokan — különösen a mezőgazdaságban dol­gozók — felismerték az állomás békeidőben tör­ténő hasznosításának le­hetőségeit is. Különösen a nyári mezőgazdasági munkák időszakában a dolgozók muhka utáni tisztálkodására igen ered­ményesen lehetne hasz­nálni a berendezést. A látogatók véleménye, és tegyük hozzá, jogos igé­nye találkozott az alko­tók elképzelésével: a mentesítés céljait szolgá­ló berendezések alkalma­sak legyenek mind béke­beli, mind pedig háborús körülmények közötti fel­adatok ellátására. Az állomás személyzete teljes felszerelésben Kiváló lapterjesztők Immár három éve an­nak, hogy versenyben vannak a posta lapter­jesztői a Polgári Véde­lem című folyóirat ter­jesztésében. A számszaki adatok is azt bizonyít­ják, hogy a lapterjesz­tésben jelentős eredmé­nyek születtek, elősegít­ve ezzel a megye lakos­ságának széles körű tá­jékoztatását. Az első negyedévi ér­tékelés alapján a leg­jobb eredményt Vékony Józsefné borotai, Nagy Ferencné ballószögi és Pápai Józsefné lászlófal- vai lapterjesztő érte eL A PV megyei parancs­noksága e postai i dolgo­zókat jutalomban részesí­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents