Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

ÍOTl. Június IS, szombat S. oTSaJ Gondoskodás az öregekről és a sokgyermekesekről Néhány nappal ezelőtti ülésén foglalkozott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a szociális gondos­kodás helyzetével, és ezen- belül az öregek és a nagy- családosok gondjaival. Bács-Kiskun megyében a lakosság csaknem 29 száza­léka él külterületen, távol a zárt településektől. Ugyanakkor például a me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak 43 százaléka 60 éven felüli. Napjainkban egyre több azoknak a száma, akik nem annyira anyagi támogatást, mint inkább gondozást igényelnek. A megyei tanács vb törekvé­se, hogy ezt a szociális problémát társadalmi ügy- gyé tegye, s az állami, ta­nácsi, társadalmi, vállalati, szövetkezeti és egyéb erő­forrásokat a lehetőségek­hez képest e cél szolgála­tába állítsa. Új szociális otthonok Ami a szociális otthonok megyei hálózatának fej­lesztését illeti, még ez év­ben hozzáfognak Lajosmi- zsén a 100 személyes ott­hon felépítéséhez, s ugyan­csak hamarosan sor kerül a kiskunhalasi szociális ott­hon emeletráépítéssel tör­ténő, 40—50 személyes bő­vítésére. A járás olyannyi­ra gondoskodott anyagi fe­dezetről, hogy az összegből futja még a kiskunmajsai szociális otthon rekonstruk­ciójára is. A solti tbc-kór- ház megszüntetésével az itt kialakítandó szociális ott­honban is legalább 60 sze­mély helyezhető el. Félszáz házi beteg-gondozó Üj formája a szociális gondozásnak a házibeteg­gondozás azok számára, akik idős korúak, lakásuk van, de hozzátartozójuk nincs, elesettek, és rend­szeres ápolásra szorulnak. Eddig is — néhány tanács anyagi hozzájárulásával, vagy társadalmi munkások igénybevételével — folyt már ilyen jellegű tevé­kenység több helyütt a me­gyében. Most azonban a megyei tanács e munka szervezett formáját valósít­ja meg: a tervidőszak vé­géig a rászoruló idős em­berekkel 51 gondozónő tö­rődik majd. Szóba került az ülésen az a szándék, hogy az öre­gek napköziotthon-hálózatát újabb 15 otthon létesítésé­vel bővítik, így a gondozot­tak száma összesen 1200-ra emelkedik. Mindehhez fej­lesztik a személyzet létszá­mát is. Elsőként Kecskeméten, majd a tervek szerint a megye több városában is, házat létesítenek a nyugdí­jasoknak. A megyeszékhe- helyen ez a régvárt szociá­lis intézmény előrelátható­lag 1973-ban kezdi meg működését. Ezzel párhuza­mosan a nagyközségekben az időskorúaknak panzió­kat alakítanak ki. A lajosmizsei jó példa Megyénkben a hat-, vagy ennél több gyermekes anyák száma megközelíti az ezret. E családok több mint háromnegyed része él egyszobás lakásban. A nagy családokban élő gyer­mekek tanulmányi lehető­ségei, tanulási körülmé­nyei is rosszabbak; mind­össze 1,4 százalékuk tanul felsőbb iskoláiban. Magyar és jugoszláv eszperantisták találkozója Mohácson Az Eszperantó Világszö­vetség felhívással fordult a tagszervezetekhez, hogy a közös országhatárok men­tén élő eszperantisták — a népek közötti barátság el­mélyítése végett — szer­vezzenek rendszeresen ta­lálkozókat. E felhívás nyo­mán határozták el a ma­gyar és jugoszláv eszpe­rantisták, hogy az idén elő­ször, és ezt követően éven­te találkoznak egymással, mégpedig felváltva Ma­gyarországon, illetve Jugo­szláviában. Felhasználva a nemzetközi nyelv adta le­hetőségeket, megismerked­nek a szomszéd nép életé­vel, történelmével és kul­túrájával. Az első „Hungara—jugo- slava najbareca renkonto” — magyar—jugoszláv szomszédsági találkozó — pénteken kezdődött Mohá­cson. A következő napokban a magyar és jugoszláv eszpe­Sikere veit A dunavecsei vadászati kiállítás nagy sikerrel zárt. öt nap alatt több ezer lá­togatót fogadott, még Du­nántúlról is érkeztek ér­deklődők a bemutatóra: A környék vadgazdálkodását szemléltető, apróvad állo­mányát bemutató kiállítá­sín különösen az élő va­dak vonzották a látogató­kat rantisták megismerkednek a történelmi múltú Duna- parti város nevezetességei­vel és hajókirándulást tesz­nek a Dunán. A helyi Bar­tók Béla művelődési ház­ban nagyszabású nemzeti­ségi műsort rendeznek a vendégek tiszteletére. A vb felhívta a tanácsok figyelmét, hogy a sokgyer­mekes családokat a lakás­fejlesztési program kere­tében részesítsék előnyben. Az eddigi legjelentősebb in­tézkedések egyike a lajos­mizsei kezdeményezés, ahol hetven, ezenkívül pe­dig Kiskunmajsa és János­halma példája, ahol 66 sok- gyermekes család számára gondoskodnak megfelelő lakásról. J. T. Az Országos líjüsógpolilei és Oktatási Tanács Pénteken délelőtt Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter elnökletével ülést tar­tott az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács. Egyebek közt napirenden szerepelt a munkás- és pa­rasztifjúság érdekvédelmé­ben hozott kormányhatáro­zat végrehajtásáról készült tájékoztató, valamint a szakközépiskolát végzett dolgozók technikusi minő­sítéséről szóló állásfoglalás A Bolgár Kulturális Központ munkájáról a népek közötti barátság szolgálatában Vegyipari gépek Féle^yliázáróS­■■MÉH ■ W'-Wű “fSIPJII jpsH I §r Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy Kiskunfél­egyháza a vegyipari gépek készítőinek városa. Leg­alábbis legújabbkori ipartörténetének egy ilyen témá­jú fejezetét alkothatja a Vegyipari Gépgyár tevékeny­sége, valamint a helyi Vas-, Fcm- és Gépjavító Ktsz munkája. A kisipari termelőszövetkezet árutermelésé­nek jelentős részét teszik ki a vegyipari berendezések, Képünk a légtartályok szerelését ábrázolja. (Pásztor Zoltán felvétele.) A bolgár kultúra, iroda­lom és művészetek alkotá­sait ma már az egész világ ismeri, barátainak és tisz­telőinek száma egyre nö­vekszik. Nagy szerepe van ebben a Bolgár Kulturális Kapcsolatok Bizottsága te­vékenységének. A bizottságot húsz esz­tendővel ezelőtt hozták lét­re, mint a minisztertanács mellett működő sajátos ál­lami-társadalmi szervet. Bulgária 110 országgal tart fenn kulturális kapcsolato­kat. A bizottság készíti elő, írja alá és hajtja végre a kétoldalú kulturális egyez­ményeket. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága igen sokoldalú tevékenységet folytat. Éven­te mintegy 2500 vendéget fogad, illetve küld kül­földre. Nagy hangsúlyt he­lyez a bizottság a bolgár irodalom külföldi népszerű­sítésére. „Obzor” címmel angol és francia nyelven megjelenő kulturális-művé­szeti folyóiratot ad ki. A Szófiapressz ügynökséggel közösen több folyóiratot je­lentet meg, így a magyar nyelvű „Mai Bulgáriát” is. A műfordítókat, a bulgá- risztikával foglalkozókat rendszeresen ellátja a leg­újabb bolgár kiadványok­kal. A bizottság szervezi a külföldi bolgár művészeti kiállításokat is. Évente kö­zel 30 kiállítást mutat be. Igen nagy sikerrel mutatta be több országban a „Bol­gár földek művészetének 2500 éve” és a „Régi bol­gár ikonok” című kiállítá­sokat. Ez utóbbi tavaly Ma­gyarországon is nagy si­kert aratott. A bizottság előadóművészeket és együt­teseket küld külföldre a bolgár zeneművészet pro­pagálása céljából, Magyar- országon is nagy sikerrel vendégszerepeit a Szófiai Operaház és a Szatirikus Színház együttese. A bolgár filmek a világ minden részébe eljutnak a bizottságon keresztül. A filmeket az év legjobb filmjei közül válogatják ki és többségükben szinkro­nizálva küldik külföldre. A foto-, sajtó-, rádió- és tele­víziópropaganda is jelen­tős helyet foglal el a bi­zottság munkájában. A magyar és a bolgár nép közötti hagyományos barátság és az országaink közötti szocialista együtt­működés egyre erősödig Országaink először 1947- ben kötöttek kulturális egyezményt. Kulturális kap­csolataink is hozzájárultak népeink testvéri kapcsola­tainak és együttműködésé­nek erősítéséhez. Budapesten 1952 óta mű­ködik Bolgár Kulturális Központ. Közel húszéves munkája során eljutott az ország minden megyéjébe, kapcsolatba került a ma­gyar társadalom minden rétegével. 1970 elejétől köz­pontunk új, reprezentatív helyiségbe költözött, ahol igen színes tevékenységet folytat. Tavaly 14 kiállítá­son mutattuk be a magyar közönségnek a bolgár mű­vészek alkotásait, de ösz- szesen 66 kiállítást rendez­tünk az országban. Rendszeresen rendezünk irodalmi esteket, hangver­senyeket is. Újabban min­den magyarul megjelenő bolgár könyvről megemlé­kezünk. Filmtárunkban közel 300 film van, amelyet a fő­városi és a vidéki műve­lődési központok egyaránt használnak. Filmjeink nagy részét magyarra szinkroni­zálták. A magyar—bolgár barát­sági napok és estek szerve­zésével központunk igen sokat tesz a szocialista Bul­gária eredményeinek nép­szerűsítéséért, a két nép barátságának ápolásáért. Tavaly például minden ne­gyedik napon volt ilyen rendezvény. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága Szófiában és Bolgár Kulturális Központ Budapesten a jövőben is azon munkálkodik majd, hogy erősödjön a népek kö­zötti barátság. Nino Nikolov Fordította: Lengyel Károly Galamb és éti esi «ga as ÁFiÉSZ-telepeken A Bács-Kiskun megyé­ben működő 38 körzeti fo­gyasztási szövetkezet a háztáji gazdaságok mező- gazdasági termékeinek leg­nagyobb felvásárlója. A hagyományos termékeken kívül néhány, főképpen külföldön keresett cikk fel­vásárlásával is foglalkoz­nak. A házinyúltenyésztés csak pár éve terjedt el nagyobb mértékben a háztáji gaz­daságokban. Országosan megyénkben alakultak elő­ször — Mélykúton és Já­noshalmán — olyan tele­pek, amelyek törzsállo­mánnyal látják el a gazda­ságokat. A kisállattenyész­tés ezen ágával foglalkozó gazdák 11 egyszerű mező- gazdasági társulásba tö­mörültek és ebben az év­ben már 120 ezer nyulat szállítanak a gyűjtőhe­lyekre. A megnövekedett ga­lambtenyésztési kedv ered­ményeként az idén 30 ezer galambfióka átvételére szá­mítanak a szövetkezetek. Az éticsigát főként a nyugati országok igénylik. A megyében összeszedhető mennyiség azonban évről évre csökken. A száraz idő­járás miatt az idén a ta­valyi négy vagonnal szem­ben csak két vagont tölt meg a „csigatermés”. A francia és svájci kony­hák kedvelt csemegéje a békapomb. A Duna árterü­letén tenyésző kecskebékák legnagyobb begyűjtői afaj- szi, kerekegyházi' és izsáki ÁFÉSZ-ek, ahonnan mint­egy 30 mázsa kerül a MA- VAD-hoz. A gyógyásziatban még ma is használt piócákból évente 80 mázsát szednek össze Magyarországon. En­nek 30—40 százalékát az izsáki körzetben levő al- gás állóvizek adják. D. É. Tudatosan, tervszerűen, következetesen Az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága még má­jusban összegezte, elemez­te az elmúlt oktatási évad tapasztalatait. Megállapí­tották, hogy az alapszer­vezetek többsége a koráb­binál is nagyobb igényes­séggel, felelősséggel fog­lalkozott a marxista—leni­nista ismeretek terjesztésé­vel. A KISZ, a szákszerve­zet, a Hazafias Népfront ez irányú tevékenysége is eredményesnek bizonyult. Érdekes, hogy szinte pon­tosan megegyezett a me­gyeszékhelyen a szakszer­vezeti és a KlSZ-oktatás- ban részt vevők száma: összesen 10 470-en bővítet­ték ez úton politikai isme­reteiket. A pártoktatás kü­lönféle fórumain közel öt­ezren fejezték be sikerrel tanulmányaikat. A részt­vevők 72 százaléka ipari vagy mezőgazdasági mun­kás. A propagandisták kö­zül minden harmadik egye­temi vagy főiskolai vég­zettségű. Mind többen ren­delkeznek a pártfőiskolán, a szakosítón, Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen szerzett diplomával. A városi pártbizottság kedvező körülmények kö­zött kezdte meg az új ok­tatási év előkészítését. A végrehajtó bizottság teg­nap tárgyalta a művelődé­si és propagandaosztály Feladataink a tömegpro­pagandamunka továbbfej­lesztésére című, a tenni­valókat összegező előter­jesztését. Megállapították, hogy a szocializmus építé­sének magasabb szinten való folytatása megkövete­li, hogy a tömegpropa­ganda nagyobb szerepet vállaljon a párt általános politikájának megvalósítá­sában. Hangsúlyozták, hogy elsősorban azoknak az elméleti kérdéseknek a tárgyalásával kell foglal­koztok, melyek leginkább segítik az előttünk álló fel­adatok megértését és meg­oldását. A hatékonyság növelése érdekében igyekeznek el­kerülni a még itt-ott fel­lelhető formalizmust, élén­kítik a vitaszellemet, Ar­ra törekszenek, hogy a munkásság soraiba mosta­nában került dolgozókban tudatosodjon osztályhely- zetük és többet kívánnak foglalkozni a szocialista művelődéspolitika elvi kérdéseivel. Nagyobb sze­repet szánnak a tömegszer­vezeteknek és a fiatal pro­pagandistáknak. Vala­mennyi fórumon megtár­gyalják az SZKP XXIV. kongresszusának határoza­tait. Borsos György, az MSZMP városi bizottságának tit­kára összefoglalójában a propagandisták kiválasztá­sának és felkészítésének fontosságáról, új fórumok kialakításának szükségessé­géről, a differenciált okta­tás továbbfejlesztéséről szólt. A végrehajtó bizottság pénteken megvitatta a Kecskeméti Autó- és Gép­javító Ktsz gazdasági és politikai tevékenységéről, valamint a pártalapszerve- zeték életéről, a pártépítő munkáról készített jelenté­seket i£fc H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents