Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

SZEREN CSET oz Nehéz lenne meghatároz­ni: ki és mikor találta ki, hogy a kéményseprők sze­rencsét hoznak. A babonás emberek ma is gombjukhoz kapnak, varázsigéket mor­molnak és — várják a sze­rencsét. A babonás hagyo­mányokkal kár foglalkozni, hiszen a kéményseprők is ugyanolyan emberek, mint a többiek. Munkájuk vi­szont meglehetősen fárasz­tó és nehéz. Műhelyük többnyire a szabad ég alatt van, dacolniok kell az idő­járás viszontagságaival és különösen a vidékiek na­ponta sok-sok kilométert tesznek meg, ki gyalog, ki seprő évenkénti füstnyomásprő- bát. Külön terv szerint vég­zik ezt a munkát a ké­ményseprők és tapasztala­taikról tájékoztatják az illetékeseket, javaslatot Készül a cserépkályha kerékpáron. Ami az előbb emlegetett szerencsét illeti, bizony, van valami alapja, de nem úgy, ahogyan a ba­bonás emberek gondolják. Mert szerencsének mond­ható — ami igen gyakran előfordul —, hogy a ké­ményseprő vesz észre va­lamilyen hibát a kémény­ben, vagy a tüzelőberende­zésekben, ők akadályozzák meg a sokszor emberéletet és anyagi értékeket pusz­tító tűz keletkezését. Me­gyénkben egy vállalat dol­gozói a kéményseprők, is­merkedjünk meg közelebb­ről életükkel, tevékenysé­gükkel. A kecskeméti központtal rendelkező, 22 éve fennálló vállalat tíz kirendeltségén százhuszonhatan végzik fe­lelősségteljes munkájukat. Lényegében — mint a vál­lalat neve is mutatja — két fő feladatuk van, kémé­nyekkel foglalkoznak és cse­répkályhákat építenek. A kéményseprőkhöz még nyolc építőipari dolgozó is i,társult”. A kéményseprők tevékenységi köre ugyanis az utóbbi években jelentő­sen kibővült. Munkájuk idényjellege már a rég­múlté, télen-nyáron járják a körzetüket. Egyetlen adat­tal bizonyítani lehet, hogy ez a nem is túl nagynak mondható vállalat — száz­huszonhat dolgozó — mi­lyen teljesítményre képes. Megyénkben ugyanis kereken 320 ezer kémény van, ebből mintegy 290 ezer a lakosság használatában. Ezek seprése, karbantartá­sa és jórészt javítása is a vállalat feladata. Meg is állják a helyüket becsület­tel. Néhány éve — nem utolsósorban a gyakori ké- ménytüzek megelőzésére — bevezették a kötelező, öt; tesznek a hibák kijavítá­sára. Mert bizony, nagyon sok hibát felfednek. Gya­korta találkoznak nem az előírásnak megfelelően épí­tett kéményekkel. Olyanok­ra akadnak, amelyek fala erősen megrongálódott és bármely pillanatban várha­tó a kilyukadásuk. Egy-egy ilyen váratlan eset tüzet, füstmérgezést, a gáztüze­lésnél pedig még robbanást is okozhat. Nos, ilyen eset­ben „szerencséjük” van a lakóknak, hogy a kémény­seprővel találkoztak. Türelmes, megértő embe­rek a kéményseprők; min­dent elkövetnek a balese­tek, tűzesetek elkerüléséért. De csak akkor lesz ered­ményes a munkájuk, ha a lakosság is támogatja őket A többi között úgy, hogy szabadon hagyja a kémény­tisztító helyeket, a korom­gyűjtő aknák nyílásait. Sok lakásban ezt a nyílást kü­lönböző bútorokkal takar­ják el, s arra nem gondol­nak, hogy a lehulló tüzes koromszemcsék igen kis ré­sen is kikerülhetnek a szo­bába. És ilyenkor — külö­nösen ha nincs otthon sen­ki — a bútor száraz fája,« vagy a textilhuzat könnyen tüzet foghat egy parányi fzzó koromszemcsétől is ... Fáradságos, nehéz mun­kát jelent az ipari üzemek hatalmas kéményeinek tisz­títása, karbantartása. Sok­szor 40—50 fokos hőségben kell dolgozniok, és nem le­het megvárni, amíg kihűl a kémény. A Kecskeméti Konzervgyár kéményén pél­dául egy „egyszerű” tisz­títás alkalmával egy hétig húsz ember dolgozik. Ez­alatt általában 3—4 vagon kormot, pernyét, koromisza­pot távolítanak el. Ezenkívül vállalják többek között vaskályhák samottozását, alig 400—500 forintért, a kályha nagyságától függően. Ugyancsak hasznos és egy­re elterjedtebb tevékeny­ségük a hordozható cserép­kályhák átrakása és javítá­sa. Rövid határidőn belül ezt a munkát is 500—600 forintért elvégzik a vállalat kéményseprői. Megrende­lésük van bőven, most is, hiszen egyre többen jönnek rá, hogy érdemesebb most, nyáron rendbehozatni a té­len szükséges fűtőberende­zéseket. A legújabb szolgáltatást még kevesen ismerik, de hasznosságában senki sem kételkedhet. Az év eleje óta vállalják, illetve végzik a propán-bután gázkészülékek felülvizsgálatát Köztudomású, hogy a hely­telen használat vagy elő­vigyázatlanság miatt vi­szonylag sűrűn fordul elő gázpalack okozta baleset. A vizsgálatok azt bizonyít­ják, hogy ezeket a szomorú eseteket könnyen meg le­hetett volna előzni. Nos, ezt a célt szolgálja a ké­ményseprők új tevékenysé­ge. Az év elején megkezd­ték a megyében levő gáz­készülékek összeírását s megállapították, hogy ösz- szesen 90 ezer felülvizsgá­latot kell elvégezniük. Az eddigi tapasztalatok szerint a készülékek, rezsók, tűz­helyek, vízmelegítők nagy része kisebb-nagyobb mér­tékben hibás. A tanfolya­mot végzett és vizsgát tett felülvizsgáló kéményseprők eddig a megyében mintegy 13 ezer készülékről állítot­tak ki bizonyítványt. Mind­össze 30 százalékuk a töké­letesen üzembiztos, hetven százalékuk javításra szorul, 15—20 százalékuknál pedig nagyobb és sürgős javításra van szükség. Ismét sokak­nak van szerencséjük, hogy kéményseprő járt a laká­sukban — megelőzött egy esetleges tragédiát. ■ Mit csinálnak az építő­ipari szakemberek? Kéményvakolásokat végeznek az egyéb építő­ipari jellegű tevékenység mellett. A múlt évben Kecskeméten a gázprogram megvalósítását komoly „ve­szély” fenyegette, a kémé­nyek rossz állapota miatt nem akarták engedélyezni a gáz bekapcsolását. Nos, a vállalat építőmunkásai se­gítettek. Viszonylag rövid idő alatt 1371 kémény bel­ső vakolását végezték el, lehetővé téve a gázbekö­tést. A munka nagyságát a kémények száma is bizo­nyítja, de jól szemlélteti az, hogy ha egymás végébe he­lyeznénk őket, pontosan 14 ezer 711 méter lenne az így alkotott kémény hossza. Eb­ben az évben hasonló szá­mú és hosszúságú kémény­vakolás előzi meg a gáz­bekötéseket. Kecskeméten a Hunyadivárosban teszik ez­zel lehetővé a gáz haszná­latát. A gáz- és olajtüzelés el­terjedésével jelentősen csök­kent a cserépkályhát épít­tetők száma, de azért a mesterek nem unatkoznak. A város külső részein és válogathatnak a megrende- a községekben a múlt év- lök. A lakosság és az isko- ben a vállalat szakemberei Iák, közületek, intézmények Ha jó az idő. vidáman mosolyog a kéményseprő, de ha erős szél fúj, vagy esik az eső, nem „gyerekjáték” a háztetők felett dolgozni feladatokat niok, s kell megolda­aki most nyáron rendeli meg, alig két hét múlva már A csempeellátás a korábbi évekhez viszonyítva igen jó, a vajszínű és a barna különböző árnyalataiból mintegy 10—12 mintában tűzhelyeket, tüzelőberende­zéseket is építenek, ök épí­tették a jakabszállási Erdő­csárda hatalmas tűzhelyét, Kecskeméten, Lajosmizsén és más községekben cuk­rászkemencékre szóló meg- rendeléseket teljesítettek. A örülhet az új kályhának Gabonafeldolgozó és Fel­vásárló Vállalat összes ga­bonaszárító kemencéjének samottozását is a vállalat munkásai végezték. Szó esett már a munká­ról, ismertettük a kémény­seprők, cserépkályhaépítők tevékenységét, de még nem _________________„_ adtunk tájékoztatót arról, 2 90 új kályhát építettek és részére végzett kályhaépítés hogy: Hogyan élnek ennek raktak át. Az idén hasonló mellett különböző speciális a szorgalmas kollektívának ........................................................... a tagjai? .......... Szétszórtan, ahánvan any­n yi felé. És mégis szoros kollektívában, egymással vetélkedve a munkában. A korábbi években csak a ki- rendeltségek között volt munkaverseny, de ennek is nehézkes volt az értékelése. Mindenesetre a jánoshal- miak jártak az élen, s mi­után tavaly már harmad­szor tettek eleget a köve­telményeknek, örökre ná­luk maradt a vándorzászló. A múlt év még más válto­zást is hozott. Megalakítot­ták Kecskeméten az első szocialista címért küzdő brigádot. Az Április 4. ne­vet vették fel s az idén, hazánk felszabadulásának évfordulóján létrejött a vál­lalat első szocialista bri­gádja. A példa követőkre talált, Baján, Kalocsán és Kiskunfélegyházán már „szervezkednek” a kémény- seorők, s a szocialista bri­gádmozgalom már ezekben a városokban is kezd gyö­keret ereszteni. A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vézetői- nek irányításával, jelentős társadalmi segítséget is igénvbe véve, Cserkeszőlőn üdülőt hoztak létre. Ma már két házban minden szezonban harminc család töltheti ott a szabadságát. Kecskeméten és Baján két- két színházbérletet vehetnek igénybe a színházszeretők. Íme, így élnek, így dol­goznak a kéményseprők, akik a tél hidegének ve­szélytelen elűzésében se­gítenek (X) Kémény vakolás a gáz bevezetése előtí

Next

/
Thumbnails
Contents