Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

r Ä. oldal WTl. fSntns tí, péntek Tizennyolccal többen a vezetésben Nemrégiben más na­pirendi kérdések mellett, a népfront nőbizottságok egy­éves munkájával is foglal­kozott a Hazafias Népfront Bajai Járási Bizottsága. Horváth Ferenc járási tit­kár tájékoztató előadásá­nak néhány megállapítá­sát, melyek különösen jel­zik a fejlődés biztató ten­denciáit, érdemes szem­ügyre venni. Bizonyítják ezek azt is, hogy a nőmoz­galmon belül egy eszten­deje lezajlott szervezeti változások egyrészt frissí­tették a munka vérkerin­gését, másrészt növelték a tevékenység hatókörét. 19 községben, igen jó hangulatban, élénk aktivi­tás közepette alakultak meg a területi nőbizottsá­gok. Elgondolkoztató, egy­ben hosszabb távra is prog­ramot adó felszólalások hangzottak el. Milyen kér­dések ismétlődtek leg­gyakrabban az alakuló összejövetelek 67 hozzászó­lásában? A nők vezetésbe való bevonása; >— munkakörülményeik ja­vítása ; ■— több megértést, figyel­met várnak az elsőszámú vezetőktől; — hatékonyabb nevelő pártmunkát kérnek — a férjek szemléletváltozásá­nak meggyorsításáért. Szőnyegre kerültek, ter­mészetesen, a községfej­lesztéssel, kommunális el­látottsággal s üzemi kony­hák felállításával kapcso­latos igényék” íS, dé most inkább az imént felsorolt ■főbb kérdéseket, vájárjuk körül. Ami közös voná­suk: a nők társadalmi helyzetével, annak politi­kus megítélésével kapcso­latosak. Mit bizonyít ez? Hogy az MSZMP Közpon­ti Bizottságának múlt év februári határozata a leg-, pontosabban fejezte ki an­nak időszerűségét, hogy a ínépfront a lakóterülete­ken mindenekelőtt a nők társadalmi és politikai gondjainak megoldásában vállaljon részt. I,épjen fel a nőket elmarasztaló szem­lélettel és gyakorlattal szemben. Kezdeményezze a nők közéleti tisztségvi­selését. A feladat aktualitását, még a sorrendiség fontos­ságát is, úgymond, „vissza­igazolták” a nők véle­ménynyilvánításai a bajai járás nőbizottságainak ala­kuló ülésein is. S ez részben már meg­határozta a bizottságok el­ső évi tevékenységének fő vonalát is. Nem véletlen hogy munkaterveik — a KB határozatára épülve — elsősorban a nők általános műveltségének emelésére, politikai látókörük szélesí­tésére, a tudatformálás se­gítésére tartalmaztak szá­mos feladatot. Hogy ennek az igény­nek a kielégítése, illetve a nők ilyen irányú elvárása már „a levegőben volt”, mutatja az ismeretterjesz­tő előadások sikere, nagy látogatottsága. Egy-két ki­vétellel 40—80 volt az elő­adások résztvevőinek szá­ma, de Hercegszántón pél­dául hatszázkilencven hall­gató jelent meg 4 előadá­son; 170-es átlag, nagyvá­rosban is kiemelkedő len­ne. Magától értetődő, hogy a siker nem csupán a jó szer­vezésen múlott. Megala­pozta ezt az előadások te­matikai gazdagsága. Egész­ségügyi problémáktól a la­káskultúráig számos élet­közeli tárgykörben hall­hattak színvonalas fejtege­téseket a lányok, asszo­nyok a rangos előadói gár­dától. Bizonyára az sem lebecsü­lendő módszertani tapasz­talat, más járások népfront nőbizottságai számára, hogy az ismeretterjesztő és politikai előadásokat a szakkörök . foglalkozásain tartották. Mindez a nőbizottságok egy évi működésének ered­ményességét csak egy nyomvonalon mutatja meg, igaz, a legfontosabbikon, a tudatformálás síkján. De hogy ennek pozitív követ­kezményei az említetteken kívül is éreztették hatásu­kat, bizonyítják a válasz­tások tapasztalatai is. A bajai járás.válasz­tott testületéiben emelke­dett a nők száma; az eddi­gi 154-ről 172-re. Tizen­nyolccal több nő a közélet­ben, a vezetésben, a ta­nácsban. Nem kis dolog ez egy járásban, ha csupán arra gondolunk is, hogy ez ugyanannyi választókerü­letét is jelent, ahol életre­való nők vették át a gyep­lőt a közügyek intézésé­ben. Velük már közelebb az az arány, hogy a tanács­tagok összetételében mi­előbb egyharmad legyen a nőké. Tóth István A személyi tulajdonú bérlakások lakbér-megállapításáról A h°'á,id0,'*: Lapunk régi kedves elő­fizetője illette a szemre­hányással a napokban szer­kesztőségünket, mondván: „A magántulajdonú bérla­kások száma többszöröse Kecskemét állami lakásai­nak, s a Petőfi Népe az új lakásügyi rendelkezéseket ismertetve mégis általában csak az utóbbiakról tájé­koztat. Pedig sok a félreér­tés a bérbeadók és a bér­lők között az új lakbér­megállapítással kapcsolat­ban. Magam is hasonló ci­pőben járok.. A nagyon jogos észrevé­tel nyomán hadd szóljunk ezúttal a napjainkban bo­nyolódó lakbérközlésről, aminek határidejét június 15-ig meghosszabbították. Minthogy e közléseket a napokban vették, illetve veszik kézihez a magántu­lajdonú lakások bérlői, egyre több fellebbezés érke­zik be a városi tanács vb építési, közlekedési osztá­lyához. Mielőtt ezekről szólunk, hasznos felemlíte­ni: Az új jogszabály a ma­gántulajdonú házak bérbe­adás útján hasznosított la­kásait két csoportra oszt­ja, mégpedig kötött bérű és szabad bérű lakásokra. Kötött bérűnek azt a lakást kell tekinteni, amelyet la­kásügyi szerv utalt ki a bérlőnek. Szabad bérű vi­szont az a lakás, amelyet a tulajdonos tanácsi kiuta­ló határozat nélkül, a bér­lővel történt megállapodás alapján adott bérbe. E két csoportba sorolásnak a lakbérek rendezése szem­pontjából van jelentősége. A magántulajdonú lakások feletti tanácsi rendelkezés július 1-től megszűnik. A kötött bérű, magán­házi bérlakások lakbére az Megy az áru vándorútra Szarka a tsz raktárában Ez év februárjában tör­tént. Bakó Tibor, a her­cegszántói Üj Élet Tsz rak­tárosa csak úgy „barátság­ból” két zsák búzát adott a közösből Varga Ferenc­nek a tsz gépkocsivezetőjé­nek, akivel meglehetősen jó viszonyban voltak. Var­ga a búza értékesítésének legegyszerűbb módját vá­lasztotta, ugyanis a tsz rak­tárából elsikkasztott búzát eladta Viszmeg Mihálynak, a termelőszövetkezet zöld­ség- és tojásboltja vezető­jének. Nem ez volt az első eset, hogy Varga ilyenfajta „juttatást” kapott Bakó Ti­bortól, ám ezt nemcsak Varga, de mások is észre­vették. Így lepleződött le a hercegszántói Űj Élet Tsz raktárosa, aki különböző visszaélésekkel károsította meg a társadalmi tulaj­dont. " Korrupció tagadással Bakó Tibor februárban 60 zsák búzát szállíttatott be a termelőszövetkezettől a bajai villanymalomba. A • búzáért lisztet akartak cse­rélni, amely nagyjából si­került is. Azért csak nagy­búzát nem vitte vissza Hercegszántóra, hanem be­tért Viszmeg Mihály üzle­tébe, s ott letette a zsáko­kat. A nyomozás során Bakó azt állította, hogy Viszmeg 1500 forintot adott Miért akadozik az ellátás? Szikvízről kicsiben és nagyban Az időnap előtt érkezett, s heteken át tartó kániku­lában sokan panaszolták, hogy nem jutnak üveges szódavízhez. Sőt a vendég­látó-kereskedelemben is voltak zökkenők a szikvíz­ellátásban. A legilletéke­sebbet, dr. Götz Imrét, a Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat igazgatóját kerestük fel, tolmácsolva az észrevéte­leket, s válaszát kérve. — Ismerjük a panaszo­kat, és sajnos, igazat kell adnunk a jogosan méltat­lankodó megjegyzéseknek. A nagyközönségnek viszont tisztában kell lennie az el­látási gondok okaival is. Hazánkban három éve szünetel a szikvizes üve­gek gyártása. Az évtizede­ken át kiváló minőséggel termelő Salgótarjáni Üveg­gyártól ugyanis „átprofilí­rozták” az új Orosházi Üveggyár hatáskörébe. Ez utóbbi viszont nem meg­felelő, vékony falú üvege két tud csak gyári'’-' I amelyek nem bírják a ' " \ téshez szükséges nv”* elpattannak. így termesze- j tesen forgalomba sem ke­rülnek, illetve a gyár meg­rendelést sem fogad el. Vállalatunk a nehézségek áthidalására minden tőle telhetőt megtesz. Két év alatt mintegy 32 ezer hasz­nált üveget vásároltunk, az érvényben levő 30 forintos forgalmi áron. Ezek túl­nyomó része azonban javí­tásra szorul, ami ráfizeté­ses tevékenység. Ráadásul jó néhány alkatrész nem is kapható, vagy ha igen, meglehetősen borsos áron. A megyében jelenleg hozzávetőleg 70 ezer szik­vizes üveg áll rendelkezés­re. A forgalom zavartalan lebonyolításához legalább 100 ezer kellene. S ez a közellátási gond országos méretű. Ami a vendéglőket, bü­féket, presszókat stb. ille­ti. ezek köztudomásúan -lumíniumballonokban kap­ják a szikvizet. Ilyeneket 17 országban egyedül a ■"■"■■'-’.ki Árut Értékesítő V'11 "’lattól rendelhetünk. r,"! lónké szí etünkkel az t ' hőmérsékletű idő- j szakokban az igényeket iólj kielégíthetjük. Kánikula; jából, mert 12 zsák búzát a búzáért, Viszmeg tagad- minősége miatt a malom ta ezt a „vádat” sőt, egy nem vett át. Bakó, aki a Lipták Péter nevezetű ma­cserét intézte, a 12 zsák darasi férfival akarta iga­zolni magát, aki tanúki­hallgatása során kijelentet­te, őt erre Viszmeg Mihály kérte meg. (Ez a büntető törvénykönyv szerint ha­mis tanúzásra való rábí­rás.) Egyébként Viszmeg nem tartozik az elesett em­berek közé, ugyanis háza van Baján és Felsőszent- ivánon, mellette egy hold föld, ezenkívül rendelkezik egy Opel személy- és egy Barkas típusú tehergépko­csival .. 1 Majdnem fele—fele alapon Térjünk vissza Bakó Ti­bor dolgaira. A raktáros márciusban a közösből 50 kilő hagymamagot sikkasz­tott el, amelyet eladott Kiss Istvánná Hercegszán­tó, Rákóczi Ferenc utca 34. szám alatti lakosnak. Bakó 2 ezer forint előleget vett fel, s Kissné megkezdte az árusítást. Szomszédjainak 23 kilót mért el 70 forin­tért, amelyen a következő­képpen osztozkodtak: 40 forint járt a sikkasztónak. 30 forint a „passzernak”. Bakó lelkiismeretét ezen­kívül más egyebek is ter­helik. Nemcsak hagvmama- got, búzát, különböző tá- ookat. hanem más értéke­ket is elsikkasztott a közös tulajdonból. A leltónnál derült ki hogy Bakó sz-'-'-itermésze- te nem kímélte mea a raktárban tárolt villany; ban azonban a fogyasztás jóformán megkétszerező­dik. Súlyosbítják a helyze­tet a nyaranta nyitvatartó idényboltok (kerthelyisé­gek, strandvendéglők) is. így a kívánalmaknak csak hellyel-közzel tehetünk ele­get. Még ez év elején 250 szikvizes ballonra küld­tünk megrendelést a MÜÁRT-nak. Ezzel szem­ben kaptunk — áprilisban — negyvenet... A szinte hetenkénti sürgetésekre nagyjából hasonló a válasz is: — Talán a jövő héten. — Ez a biztatás viszont a gyártó cég ígéretének a visszhangja, hiszen a for­galmazás az alumínium- ipar függvénye. A számonkérést — vagy fogalmazzunk finomabban: érdeklődést — ezek után nem is a MÜÁRT-hoz, ha­nem a nekik gyártó alumí­niumipari vállalathoz cí­mezzük : miért nem kap elegendő ballont a szikvíz- ioar, a vendéglátó-kereske­delem, végső soron és leg­főképp pedig a fogyasztó?! —a —r motort, kukoricát, takar­mánykeveréket, s lehetne sorolni tovább. Amikor a nyomozók megkérdezték, miért követte el ezeket a bűncselekményeket, Bakó magyarázattal szolgált. Ja­nuárban vált el feleségétől, s egy fillér nélkül maradt, kellett neki a pénz. Magyarázat kis hibával A nyomozók hitték is, nem is Bakó magyarázatát, s azután alaposabban utá­nanéztek, mennyire fedik a valóságot állításai. Eny­hén szólva Bakó Tibor nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy egy fillér nélkül maradt. Családjától való elköltözéskor szabá­lyos leltárt csinált, s ma­gával vitt 50 mázsa kuko­ricát, 4 mázsa árpát, egy komplett szobabútort, hűtő­szekrényt, olajkályhát, bir­kákat, süldőket. Ezenkívül havi 2 ezer forint volt a fizetése, amelyhez még a háztáji föld jövedelme is hozzájárúit. Egyébként Ba­kó megpróbálta ezeket az állításait tanúkkal igazol­ni. A két tanú azonban nem volt hajlandó vallo­mást tenni, ugyanis kije­lentették, hogy ők Bakó mellett nem kötelezik el magukat. (Ez a cselekmény is kimeríti a hamis tanú- zásra való rábírás bűntet­tének kritériumait.) A hercegszántói Űj Élet Tsz raktárának szarkáját leleplezték, s Bakó Tibor, valamint társad rövidesen a bíróság előtt felelnek társadalmi tulajdont káro­sító sikkasztás és más bűn- cselekmények elkövetése miatt. Gémes Gábor Szakfelügyelők értekezlete Kétnapos évzáró értekez­letre gyűltek össze tegnap Kiskőrösön a megye összes általános iskolai és gimná­ziumi szakfelügyelői. Az évközi továbbképzések zá­rófoglalkozásának témája a tudásszint, a jártasságok és készségek mérésének, el­lenőrzésének problémái. Előadó: dr. Orosz Sándor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem docense. június 15. állami lakásokéhoz hason­ló módon és mértékben állapítható meg. A kom­fort nélküli lakások bére tehát e körben sem emel­hető, mint ahogyan az új lakbérek nem lehetnek ma­gasabbak az azonos kényel­met nyújtó állami lakások bérénél. A városi tanács vb ille­tékes szakosztályához máris mintegy 200 felleb­bezés érkezett a lakbér­közlések ellen. Döntő több­ségüknél éppen azt kifogá­solják a bérlők, hogy a komfort nélküli lakást fél- komfortosnak minősítik, s eszerint közlik a lakbért is a bérbeadók. (Hangsúlyoz­zuk: az előbbi kategóriánál nem emelhető a lakbér, míg az utóbbinál a lakás alapterületét figyelembe véve négyzetméterenként 3,60 forint a havi lakbér összege.) Elevenítsük fel azonban, milyen is a komfort nél­küli ^ és a félkomfortosnak minősülő lakás! lnne: KOMFORT NÉLKÜLI az a lakás, amely 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendel­kezik, valamint a vízvétel le­hetősége biztosított. 'félkomfortos az a lakás, amely 12 négyzetmétert meg­haladó alapterületű lakószo­bával, fözóhelyiséggel, to- vábá fürdőszobával, vagy WC- vel, közművesitettséggel (leg­alább villany és vízellátással) és egyedi fütésmóddal rendel­kezik. Az eddigi fellebbezések elég tekintélyes hányada szerint a bérbeadók a komfortossal tévesztették össze a félkomfortosnak minősülő lakást, s a jog­szabállyal ellentétesen 5,40 forintos négyzetméteren­kénti összeggel számolva közölték a bérlővel az új Lakbért. Nem árt tehát a komfortos lakás ismérveit is újból leszögezni: KOMFORTOS az a lakás, amely legalább 12 négyzetmé­tert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, közlekedő helyiséggel (előszo­ba), fürdőszobával és WC-vel, közművesitettséggel, melegvíz ellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd-, vagy olajtüzelésű kályhafűtés­sel) rendelkezik. Azoknak a bérbeadóknak tehát, akik még ezután közlik a bérlővel az új lak­bért, érdemes újból átte­kinteniük az egyes komfort­kategóriánként rögzített is­mérveket, s annak megfe­lelően megállapított lak­bért közölni a bérlővel. Ezzel ugyanis megelőzhető a kellemetlen, kényelmet­len fellebbezési eljárás. Végezetül itt tolmácsol­juk az illetékes tanácsi szakosztály kérését is: Kecskeméten mintegy 18 ezer magánházi lakásbérle­mény van, s jelentős há­nyaduknál a bérbeadók még ezután közlik a bérlő­vel az új lakbért. Ezért a közlés ellen esetleg kifo­gással élők lehetőleg ne várják meg a nyolcadik napot, hanem mihama­rabb tegyék meg észrevéte­lüket, hogy az elbírálás fo­lyamatosan, a törvényes 15 napos határidőn belül el­végezhető legyen. P. L

Next

/
Thumbnails
Contents