Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
«. oldal torn, május 1*. szerda Biztató távlatok Nagy Lajos falujában Nem véletlen, hogy amikor Dér László tanácselnököt Apostag mai gondjairól, s jövendő terveiről kérdeztem, ezekkel a szavakkal kezdte i beszélgetést: — Ha a kiváló író élne, elégedetten állapítaná meg a sok változást. Talán rá sem ismerne hajdani szülőfalujára. Vegyük szemügyre, mi húzódik meg a tanácselnök kijelentése mögött. Az általános iskola egyelőre megfelel a követelményeknek, a mozi és/a kul- túrház hasonlóan, bár az utóbbinál egy-két praktikus átalakítás lenne indokolt. Van 9 bolti egység, egy napközi otthonos óvoda, egy idénybölcsőde és a termelőszövetkezet. Az utóbbi években javult a kommunális ellátottság, s némileg jobbak lettek a falu útjai is. Mindössze néhány utcában hiányzik a betonjárda, s a villany is csupán egy tucatnyi házból. A fejlődés vitathatatlan. A község vezetői azonban tudják: sok még a tennivaló. S hogy milyen területeken indokolt a mielőbbi előrelépés — erre a kérdésre kerestünk választ Dér Lászlóval, barangolva a csaknem háromezer lakosú falu utcáit. Kétmillió a kereskedelemre Betérünk a boltokba és tapasztaljuk: az alapvető élelmiszer, műszaki és háztartási cikkekből nincs liány, a tartós fogyasztási iruféleségeknél annál nagyobb. Általában baj van a választékkal. A lakosság tekintélyes hányada a közeli Dunavecsén, Dunaföldvá- ron, illetve Dunaújvárosban vásárol. Egy fiatal házaspárral beszélgetünk. Eddig 24 ezer forintot költöttek tartós fogyasztási cikkek beszerzésére. Bevallásuk szerint ebből az összegből csak kétezer forintot költöttek a helybeli üzletekben. A bolti hálózatot a Duna- vecse és Vidéke ÁFÉSZ irányítja. Ezt a gondot jól ismerik, de belátható időn belül nem tudnak gyökeres változást ígérni. Szerintük túlzottan nagy kockázattal jár, ha egy kis községben sok árut felhalmoznak. A tanács fejlesztési programjában ez áll: a negyedik ötéves terv során, a ipari Vállalat, Felvonógyár és a Fémcsiszolóüzem törzsgárdáját. Dér László egyik megjegyzése ide kívánkozik: a községben 300 nőnek nincs állandó munkája, pedig szívesen dolgoznának üzemben, vagy más munkahelyeken. A többség, családi körülményei miatt nem vállalhat vidéki munkát. Kézenfekvő a kérdés, miért nem dolgoznak a termelő- szövetkezetben? A válasz egyértelmű: a tsz-nek nincs munkaerőgondja. Megoldásként a pártvezetőség és a tanács helyi ipari üzem létesítése mellett döntött. Már tárgyaltak a Budapesti Fémmunkásgyárral egy öntöde kialakításáról. A hárommilliós beruházással létesítendő üzem számára a tsz biztosít alkalmas épületet. Az elképzelések megvalósulásával 1972-ben 100— 150 asszony és lány jut helybeli munkaalkalomhoz Tiszakécske virágos utcái A közösség akarata szerint A tanácselnöktől tudom, hogy a választásokat megelőző jelölő gyűléseken háromszáznál több felszólalás hangzott el. Mi jellemezte leginkább ezeket az észreBizonyos. hogy néhány év múlva ismét figyelemre méltó eredmények születnek Nagy Lajos falujában. Az itt élő emberek most írják történetének újabb levételeket? Dér László sze- I jezeteit, a ma és főként, a rint a lehetőségek és az igények világos és felelősségMátyás király és Hunyadi ■ teljes megfogalmazása, utcákban korszerűbb ve- | Nem voltak szégyenlősek gyes élelmiszerüzleteket ■ az emberek, nem kerülget- nyitnak. A háztartási bolt- ! ték a mondanivalót, mégis hoz új raktár kerül és még mértéktartóak maradtak, az idén a központi italbolt- Következetesen kihasználni ból kisvendéglő lesz — köz- j a kínálkozó alkalmat a kö- étkeztetéssel. zösség akarata szerint, a faCukrászda. Csak a cég- lu érdekében — ezt hangtábla utalása nyomán lehet I súlyozták, rendeltetésére következtet- | A község vezetői eszerint ni. Rossz padló, ütött-ko- pott székek és asztalok — egyszóval barátságtalan. Az ÁFÉSZ és a tanács már megegyezett, hogy még 1971 végéig itt is kulturált körülményeket teremtenek. A felsoroláshoz még egy adat: a fogyasztási szövetkezet saját fejlesztési alapjából a tervidőszak folyamán, kereken kétmillió forintot fordít a vázolt célkitűzések megvalósítására. Ehhez még hozzá kell számítani a tanács és a tsz támogatását is. Naponta félezren utaznak Hol dolgoznak az aposta- giak? Kétszáznál többen a termelőszövetkezetben. A szomszédos közös gazdaságok közül itt a legfiatalabb a tagság. Az átlagéletkor 36 év. Kiegyensúlyozott gazdaság, egyre megbízhatóbb jövőt nyújt tagságának. Nyolcvannégy asszony és gyárban dolgozik. Naponta autó viszi és hozza őket. A Csepel Autógyárban 75-en. Dunaújváros üzemeiben fél- százan kaptak állandó munkalehetőséget. A többség, mintegy 300 ember tulajdonképpen szerencsés, mert csak a szomszédos Dunave- csére kell átjárniuk. Ök ah lány a Budapesti Konzerv- kotják az ottani Vegyesirányítják a helyi politikát. A bizonyosság kedvéért említsünk néhány dolgot. Hatszáz gázpalack van Apostagon, eddig nem volt cseretelep. Március 8-a óta van. A vasútállomással szemben a műút mellett benzinkutat szeretnének működtetni. A tsz lovas kocsival házhoz szállítja, majd a fűtőolajat. A távlati fejlesztési terv előírja a község fásítását és iskolabővítést 300 ezer forintos költség felhasználó' holnap könnyűnek nem mondható történéseit. Szabó Attila Kiskunmajsán új ABC-áruház épül A virágos falu község- szépítési mozgalom olyan társadalmi jelenség, amely jó társadalmi közérzetünknek egyik igen szép bizonyítéka. A faluszépítési mozgalom csak akkor lehet eredményes, ha úgyszólván a község egész lakossága kiveszi belőle a részét. — Elkészült a kiskun- majsai ÁBC-áruház kiviteli terve, amelyet az illetékesek jóvá is hagytak. A nagyközség központjában levő üres telken épülő kétemeletes ház földszintjén kap helyet a korszerű ÁBC- áruház, az emeleteken pedig 21 lakás. Az építkezést a jövő év elején kezdik. Angyal János, a tisza- kécskei Hazafias Népfront-bizottságának elnöke a virágos falu — virágos Magyarország mozgalomra való felhívás kibocsátásakor így foglalta össze szándékait: — „Ez a mozgalom tanúskodik községünk lakóinak gazdag érzelemvilágá- ról, mert szépre, jóra, szép színekre jó illatokra vágyakozunk. Ezért csinosítjuk községünket, ezt akarjuk ezzel kifejezni. De ezt a mozgalmat mi politikai munkának is tekintjük. Mi is és mindazok, akik részt vesznek e mozgalomban, azért ültetünk virágot, mert bízunk önmagunkban, bízunk szocialista hazánk jövőjében. Ki akarjuk fejezni társadalmunk derűs, optimista közérzetét, azt hangoztatva ezzel, hogy ne az atom gombafelhője ámyékozza a világot, hanem a béke virágai nyíljanak falvaink utcáin.”, Egyet kell értenünk ezzel a megállapítással, mert való igaz, hogy csak az az ember vállalkozik községének ilyen módon való szépítésére, aki maga'is bizakodó, derűs légkörben él. Az, hogy a község főutcája, vagy fontosabb útvonala végig virágos lehessen, sok gonddal és munkával jár. Bár a lakosság nagy része- könnyen részt vállalhat belőle, mégis minden faluban akadnak betegek, vagy öregek, akik ebben nem tudnak közreműködni. Szép példát adtak e gond eloszlatására a tiszakécskei diákok. Az iskolai tanulók több, mint 1500 munkaórát ajánlottak fel a nyári szünetre, hogy azok előtt a portók előtt is ápolják és gondozzák a virágokat, ahol a tulajdonos nem tudja elvégezni. Üttörőőrsök, KISZ-bri- gádok tettek felajánlást a munkára. A fiatalok a virágos sáv ápolása mellett arra is vállalkoztak, hogy bekopognak a házba megnézik mit lehet segíteni az ottlakóknak. Nem véletlen, hogy a virágoí falu községszépítési mozgalom ötlete további nemes elgondolásokat szült és ilyen erkölcsnemesítőer hatott a fiatalokra. Kulturális seregszemle j őszibarackbefőtt sóval. Még az idén elkezdik A Kecskeméti Katona József Gimnáa védgát erősítését, e munkára az állam hozzávetőleg 10 milliót biztosít. Jövő évben befejezik a félbehazium Mező Imre KISZ-szervezete május gyott betonútépítést is. Vé15-ig KISZ-napokat rendez. Ennek legkiemelkedőbb eseményére — az I—III. évfolyamok diákjainak kulturális seregszemléjére — holnap kerül sor az iskogül még egy tény, amire talán legbüszkébbek az apos- tagiak: jelenleg 75—80 családi ház építése folyik! Lehet, hogy egyszer a két községnek: Apostagnak és Du- navecsének közös határa lesz? Elképzelhető. Iában. A tanulók versmondás, prózamondás, jelenetek előadása, szavalókórus, néptánc, kórus, szólóének és szólóhangszer kategóriában mérik össze tudásukat, tehetségüket. Az iskolában a legnépszerűbb a versmondás. Ebben a kategóriában 21-en versenyeznek. A Minisztertanács és a SZOT vándor zászlajával kitüntetett Szegedi ‘konzervgyárban az ősszel rendkívül ésszerűéi szervezték meg a munkát, a gyümöl csők, közöttük elsősorban a táj hírneve; termékének, az őszibaracknak a tartósí tását. A nagy nyári—őszi gyümölcsdöm ping idején több mint 100 vagon őszi barackot tettek el nyugalmasabb na pókra. A gyümölcsöt nagy edényekbe he lyeztétk, s most rakják át egykilós vág; még kisebb üvegekbe. Legalább másfél millió üveget töltenek meg őszibarack kai, és szállítanak az ország minden ré szébe és exportra. 'unósökr R férjgyilkas áss Régen lefeküdt a faluban mindenki — már aki aludni akart. Néhányan azonban, ha akartak is, még nem feküdtek le, hanem hazafelé siettek a munkából. Késő éjszaka volt. Egyszer azt látja az egyik késői hazatérő, hogy T. T.- né baltával a kezében rohan valahová. Megállt és figyelte a láthatóan feldúlt állapotban levő asszonyt: hová mehet? — Az asszony az anyó- sáék háza felé rohant, sőt, be is tért a kapun. Én nem mertem utána menni, meg aztán úgy gondoltam, helyesebb lesz, ha a rendőrségen jelentem a látottakat. így is cselekedtem. — Köszönöm. Fia nincs kérdése senkinek a tanúhoz, akkor eltávozhat — fejezte be a bíró a szemtanú kihallgatását, majd a további tanút akarta bekérni a tárgyalóterembe. A vádlottak padján ülő asz- szony ügyvédje azonban szót kért és előadta, hogy néhány perc szünetre van szüksége a vádlottnak, amíg egy pohár vizet kap. Rosszul érzi magát. A negyvenen jóval túl levő asszony valóban sápadt arccal ült a pádon, a fegyőrök között. Időnként vállait megrázta a zokogás. De amióta megtudta, hogy két lánya is kint várakozik a folyosón, teljesen összeroskadt. Szavát, ha kérdezte a bíró, vagy az ügyvéd, alig lehetett hallani. Állandóan a szemét törölte zsebkendőjével. A tanácsvezető bírónak tehát nem volt szüksége különösebb magyarázatra: megadta a kért néhány percet. Szünet után jöttek és vallottak a tanúk egymás után. A vádlott csak any- nyit válaszolt elmondásaikra: igen, így volt. Hogy is volt tulajdonképpen ? Huszonhét éves korában ment férjhez, az akkor húsz éves sértetthez. Hosz- szú ideig kiegyensúlyozottan éltek, dolgoztak. Házat, autót vettek, nevelték két lányukat. Egyszer azon- oan a férj kezdett elmaradozni, s különböző indokokat hozott fel mentségére, amikor napok múlva hazatért. Végül addig fajult a helyzet, hogy elköltözött otthonról. Tartásdíjat nem fizetett, s ezért felesége feljelentette. Tudomására jutott a férfinak a feljelentés és hazaköltözött. Első dolga az volt, hogy megverte az asszonyt. — Én a verést is eltűrtem tőle, csak közöttünk, csak mellettem legyen. Eltűrtem azt is, hogy napokra eltűnt az autóval, s amikor visszajött, fáradt, kimerült volt. Aztán egy éjszaka, gondolám, megnézem az autót, hátha találok valami áruló nyomot — vallotta most már kissé megnyugodva az asszony. Ki is ment az autóhoz, pontosabban elment anyósához, ahol a garázsban tartották a kocsit. Meglepő dologra jött rá: leveleket fedezett fel az autóban, olyan leveleket, amelyeket a férjnek írtak különböző asszonyok, lányok. Valamennyi levél Budapestről jött. Még ott a félhomályban elolvasta őket. Néhány nap múlva pedig beadta a válóperi keresetet. Minden nap vártam, hogy kijön a tárgyalási idézés, de nem jött. Nem bírtam tovább és elmondtam a férjemnek, hogy nézd, megértem, ha te már nem ragaszkodsz hozzánk. Beadtam a válókeresetet, váljunk el. Neked is jobb lesz, mi is megnyugszunk majd a kislányokkal. Azt «gondoltam, hogy erre a hírre a férjem úgy válaszol, hogy igen, valóban ez a helyzet, ne kínozzuk egymást. Ö azonban nagy lármát, veszekedést csapott, én is ingerült lettem és az lett a vége. hogy alaposan megvert engem. Este történ mindez. Aztán következett a vacsora, majd a lefekvés, az alvás. A család látszólag megnyugodott, elfelejtették az iménti összecsapást. Ez azonban csak a látszat volt. — Megvártam, amíg a férjem jó mélyen elalszik a másik kis szobában. Akkor felkeltem, a konyhába mentem a baltáért, aztán óvatosan a kisszobába nyitottam, s a férjemet többször és nagy erővel fejbe vágtam. Ügy terveztem, hogy magammal is végzek, s ezért leültem a szobában, hogy végrendeletet készítsek a házról, a vagyonról, az autóról. Miközben írtam, a lányaimra gondoltam, s eszembe jutott, hogy ha én is végzek magammal, ők teljesen egyedül maradnak. Ekkor döntöttem úgy, hogy velük is végzek, ne maradjanak idegenek kezére — folytatta az ásszony a vallomását, de tovább nem bírta mondani, hangja elcsuklott. — Az esti veszekedéskor nagyon féltünk. Mindig az járt az eszünkbe, hogy egyszer anyuka valami meggondolatlan dolgot csinál — beszélte az idősebb lány a tárgyaláson. Ö mondta el azt is, hogy félig ébren voltak, amikor rájuk támadt az anya. Mindkettőjüket baltával vágta fejbe, kegyetlenül megrémültek, de eszméletüket szerencsére nem vesztették el, s ahogy voltak, egy szál hálóingben menekültek ki az ablakon, s szaladtak végig a falun. — Akkor még nem tudtam, hogy a férjem meghalt, de miután a lányok elmenekültek, én utánuk eredtem, eltévesztettem szem elől mind a kettőt. Futás közben jutott eszembe, hogy az autó az oka mindennek, mert ha azt nem vesszük meg, a férjem nem utazgat Pestre a szeretőihez, hanem velünk marad, velünk törődik. Rohantam a kocsihoz, mert ; garázs nem nálunk, hanen anyósoméknál volt. Balta val nekiestem a kocsinak törtem, zúztam és nagyoi sírtam, sírtam. A baltát a helyszínen, a összetört autó mellett meg találták. Időközben a egyik szemtanú — amin fentebb szó volt róla — értesítette a rendőrséget, s a ismét hazafelé tartó asz szonyt őrizetbe vették, i férj meghalt, a lányok kór házba kerültek, s a tár gyaluson már gyógyulta: jelentek meg. A vádlott igen nagy fo kú megbánást tanúsítót ez látszott az arcán, visel kedésén, hiszen még min dig, hónapokkal a csalác tragédia után is, teljese hatása alatt volt az átélt é általa elkövetett borzai máknak. Ezenkívül tudtí hogy élete zsákutcába fu tott: férjét megölte, lányai nak is életére tört, őt be zárják, vagy felakasztjál Eddig jutott el a gon dolatban. amikor msgje lent a büntetőtanács és ki hirdették az ítéletet. 1 férj gyilkos asszonyt 12 éy szabadságveszésre ítélték é nyolc évi időtartamra el tiltották a közügyekben va ló részvételtől. Gál Sándor I
