Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
8. oldal 1971. máim 1, swwnbal Május 12-én összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a választások utáni feladatokkal és egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott Az Elnöki Tanács az alkotmány 18. paragrafusa (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését 1971. május 12-én (szerdán) délelőtt 11 órára ösz- Bzehívta. Az alkotmányos államrendünk gyakorlatának megfelelően Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását a korábbi országgyűléstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmentését Az Elnöki Tanács a kérést elfogadta, a felmentést megadta és egyben megbízta a kormányt, hogy az újjáválasztásáig — a jelenlegi összetételben Intézze a kormányzati ügyeket Az Elnöki Tanács módosította a népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény, valamint a bíróságok népi ülnökeinek választásáról 6ZÓ1Ó 1960. évi 6. számú törvényerejű rendeletet Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a művelődésügyi miniszternek a kitüntetéses doktorrá avatások tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentését, valamint határozatot hozott az 1971. évi kiüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulásról. E szerint kitüntetéses doktorrá avatásra kerül sor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a József Attila Tudományegyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, valamint a Szegedi és a Debreceni Orvostudományi Egyetemen jeles eredménnyel végzett hallgatóknál. * A népi ellenőrzésről szóló törvény és végrehajtási rendelet módosítását, valamint a bírósági népi ülnökök választásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását az tette szükségessé, hogy az új tanács- törvény szerint a járási tanácsok megszűntek, a megyei jogú városok pedig — megváltozott jogállással — megyei városokká alakultak. Ezért a népi ellenőrzési törvényt módosító törvény- erejű rendelet a járási és az összevont járási-városi népi ellenőrzési bizottságok választását a megszűnő járási tanácsok helyett a megyei tanácsokra bízza. Ezek a bizottságok ugyanis a helyi tanácsok végreKedden kezdődik a szakszemietek XIII. leiiiriisiisa Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusi termében május 4-én, kedden reggel 9 órakor kezdődik a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusa. A magyar szervezett dolgozók képviseletében mintegy 700 küldött vitatja meg a szak- szervezeti mozgalom helyzetét és időszerű feladatait. A kongresszuson részt vesznek társadalmi, politikai életünk vezető személyiségei is. A kongresszusra várják több mint 40 ország szakszervezeti mozgalmának küldötteit. A kongresszus első napján hangzik el Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának előadói beszéde, a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szak- szervezetek soron következő feladatairól. (MTI) hajtó bizottságait is ellenőrzik. A megválasztandó személyekre továbbra is a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tesz javaslatot. A bírósági népi ülnökök választásáról szóló törvényerejű rendelet a járásbíróságok (városi, kerületi bíróságok) népi ülnökeinek választását a járási tanácsok helyett a helyi (községi, városi, kerületi) tanácsok feladatává teszi. A jelölést továbbra is a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek végzik. A megyei bíróság ülnökeit kizárólag a megyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság ülnökeit az Elnöki Tanács választja. A kitüntetéses doktorrá avatás lehetőségét és feltételeit az Elnöki Tanács 1958-ban foglalta jogszabályba. A határozat érvénybe lépésétől 1970 végéig összesen 80 doktorjelöltet avattak (negyvenet a budapesti, negyvenet a vidéki egyetemeken). Az avatottak közül 54 orvos, a többi mérnök, jogász, bölcsész, matematikus, vegyész, biológus, fizikus, közgazdász és állatorvos. Az avatottak 30 százaléka nő. Az avatottak 70 százaléka felsőoktatási intézményben dolgozik, a többiek tudományos intézetben, főhatóságnál, vállalatnál, iskolában. (MTI) Áíadtáfc az 1971. évi SZOT-díjakat Pénteken délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen átadták a SZOT elnökségének 1971. évi irodalmi és művészeti díjait. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Földvári Aladár a SZOT elnöke, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke is. A megnyitó beszédet Virizlay Gyula, a SZOT titkára mondotta. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára adta át. A SZOT elnöksége 1971. évi irodalmi és művészeti díjával tüntette ki: Simon István költőt, Vadász Ferenc írót, Vasvári István költőt, Marosi Gyula írót Máriássy Félix filmrendezőt, Kállai Ferenc színművészt, Solti Bertalan színművészt, Szemes Mari színművészt, Koncz Gábor színművészt, Szabó István szobrászművészt, Fehér Zsuzsa művészettörténészt, Lóránt János festőművészt, Vásárhelyi Zoltán zeneszerzőt és karnagyot, Mura Péter karmestert. Tímár Sándor koreográfust, Blaskovits János történészt. A kiváló munka Kecskeméten WlldliiCí óc ifíclrunhal: Pénteken ünnepség zajlott le a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Takács László, a Baromfiipari Tröszt osztályvezetője méltatta a vállalat termelési eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a kecskeméti gyár az elmúlt évben 60 százalékos termelési felfutást ért el, s termékei jól megállták helyüket a bel- és külföldi piacokon egyaránt. Ezután átadta a Kiváló vállalat Üzemeket avattak május elsejére Kunszentmiklós: TEMÄFORG — Baja: autószerviz Tegnap délelőtt ünnepélyesen adták át rendeltetésének a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat gyáregységét Kunszentmik- lóson. Az új üzemet Lukács Béla, a TEMAFORG igazgatója avatta feL Az új üzemet a vidéki ipartelepítési program keretében létesítette a vállalat 60 millió forintos hozzájárulással és a saját fejlesztési alap felhasználásával. A beruházás teljes befejeződése után, 1972-ben 300 kunszentmiklósi talál itt munkát, elsősorban nők. Hétfőtől 130 dolgozó kezdi meg a termelést a kor- coló üzemrészben. Itt darabolják szabványos méretűre a géptisztító rongyot, amelyből az év végéig 1500 tonnát szállítanak a megrendelőknek. Fontos terméke még a gyárnak a visszanyert fonal és a papíripar alapanyagául szolgáló háztartási rongy, amelyet szintén itt dolgoznak feL * A hét elején még az építők és a belső szerelők uralták a terepet Baján, a Szegedi út mentén, ahol tegnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között felavatták a Vas- és Fémipari Ktsz autószervizét. Az eseményre érkező vendégek között ott volt Erdősi József, a megyei tanács elnöke. A létesítményt saját kivitelezésben, 9 millió forintos költséggel építette fel és rendezte be a kisipari termelőszövetkezet. A ktsz szerződést kötött a szocialista országokban készülő valamennyi személygépkocsi típus és a kisebb teherautók garanciális javítására. A jelenlegi kapacitást — évi 100 ezer óra — a tervezett bővítésekkel több mint kétszeresére fokozzák a következő esztendőtől. A próbaüzemelés befejeződése után naponta 16—20 autót javítanak meg a bajaiak. A menetközben megvalósuló fejlesztés gépi mosó és festőműhely létesítését is magában foglalja, P. M. — H. F. és Kiskunhalason címről szóló oklevelet a kecskeméti vállalat kollektívájának. Ünnepség színhelye volt a kiskunhalasi vasútállomás is. Itt Kiss Károly, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetője és dr. Rimó- czi László, a Vasutas Szak- szervezet alelnöke adta át a Kiváló főnökség címet dokumentáló oklevelet a pályafenntartási főnökség dolgozóinak. Arany pecsétgyűrűt ajándékozott a Solti ÁFÉSZ igazgatósága a 20 éve, illetve annál régebben a szövetkezetben dolgozó Lőrinc Istvánná főkönyvelőnek, valamint Nádor An- talné, Horváth Istvánné, Örsi Lajos, Jakubik József, Lengyel László, Turnai Kálmán solti, Obornyik Jánosné, Obornyik János, Nagy Mihály, Orbán László és Mészáros Dezső har- tai dolgozóknak a napokban megtartott ünnepi közgyűlésen. A Kecskeméti Konzervgyár értesíti azokat a VIII. osztályos tanulókat, akik még nem választottak szakmát, hogy emeltszintű konzerviparitanuló-kepzésre mé« jelentkezhetnek A KONZERVGYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN, Kecskemét, Szolnoki út 35. sz. 2287 Házak és érdekek Több mint hét évvel ezelőtt: 1964. január 18-án kapták meg a használatbavételi engedélyt Kecskeméten, a Füzes utca 2. számú ház lakói, akik ezt követően be is költöztek a háromemeletes, hatlakásos épületbe. Akkor még a ház Kada Elek utca felé eső részén földszintes épület volt, a szemben levő oldalon pedig parkra nyílt kilátás. Miután azonban felépült az említett három- emeletes társasház, változott a városrendezési terv, s annak megfelelően a földszintes ház és a park helyén a kilencemeletes, 177 lakásos szalagházat építették meg. Megromlott a kilátás Még a szalagház átadása előtt — de amikor az épület teljes magasságában állt — a Füzes utca 2. számú ház lakói, illetve tulajdonosai 1968. május 15-én pert indítottak a Kecskeméti Járásbíróságon, s kérték, hogy a bíróság kötelezze kártérítés fizetésére a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. építési, közlekedési, valamint tervosztályát: lakásonként 50 ezer, összesen 300 ezer forint értékben. Keresetüket azzal indokolták, hogy a szalagház elzárta lakóházukat, s így a gépkocsival történő közlekedés kerülőt jelent, ugyanakkor a lakószobák nem kapnak napfényt, a fűtés nehezebb és költségesebb (a szalagház fölfogja a szelet, s az ő házuk kéményeiben csökkenti a huzatot), nem tudják „fogni” a szentesi tv-adó műsorát megromlott a kilátás, szellőztetés! lehetőség stb. Előadták még a tulajdonosok, hogy házuk építési költsége annak idején 832 ezer forint volt, s ez az érték a szalagház felépítése következtében mintegy 300 ezer forinttal csökkent. Ennek a károsodásnak a megfizetésére kérték kötelezni a felperesek a már említett alpereseket. A Kecskeméti Járásbíróság 1969. május 7-én hozott ítéletével részben helyt adott a felperesek (a Füzes utca 2. számú ház lakói) keresetének és kötelezte a már említett alpereseket, hogy lakásonként 15 ezer forint kártérítést fizessenek meg. Nem találta elfogadhatónak a járásbíróság a városi tanács tervosztályának azt az érvelését, hogy az egész várost érintő rendezési tervet nem lehet egyetlen ház lakóinak érdeke miatt megváltoztatni. Jogerős ítélet Az ítélet ellen úgyszólván mindenki felleooezett. A lakók kevesellték az ősz- szeget, az alperesek — a beruházási vállalat, valamint a városi tanács tervosztálya — a kereset elutasítását kérte. A kecskeméti Inegyei bíróság a múlt év április 16-án kelt ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és lakásonként — a korábbi 15 ezer helyett — 20 ezer forintra emelte a kártérítés összegét. Indoklásként többek között a Polgári Törvény- könyv 100. paragrafusára is hivatkozott a megyei bíróság, amely szerint: „. i. a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másodat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.. Döntését alátámasztja még a megyei bíróság az 1964. évi III. törvénnyel (építési törvény), amely szerint ha az építkező figyelmen kívül hagyja jogszabályban rögzített kötelezettségeit, s ezáltal a szomszédos ingatlan értéke csökken — kártérítéssel tartozik. Tllrvfnvasségi óvás — döntés A megyei bíróság jogerős ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, ezt az óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta, s helyt adott neki. A felperesek keresetét elutasító, illetve a jogerős ítéletet megváltoztató döntésben rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Füzes utca 2. számú ház lakóinak egyik legnagyobb kára az, hogy az erkélyekről megszűnt a kilátás a zöldövezetet jelentő parkra.. Csakhogy — hangzik az indoklás — a perben nem merült fel adat arra, hogy bárki is kötelezettséget vállalt volna, hogy a park a későbbiek során sem lesz beépítve. Ilyen építkezést sem az építési törvény, sem más jogszabály nem tilt. Erre alapozottan tehát kártérítést nem követelhetnek. „Nem érvényesíhetnek kártérítési igényt a felperesek abból sem. hogy a Füzes utca a szalagház felépítése során zsákutca lett és gépkocsival megszűnt a közvetlen kijárási lehetőség ... Megállapítható, hogy a Kada Elek utcára a gyalogos forgalom továbbra is I biztosított, a közúti forgalom hatósági elterelése pe-; dig olyan közlekedésrendészeti intézkedés, amelyből kártérítési igény általában nem érvényesíthető... ** hangzik a Legfelsőbb Bíróság ítélete. Nem idézhetjük tételesen a legfelsőbb döntést, csupán még egy mondat erejéig térünk ki arra. Elismeri a Legfelsőbb Bíróság, hogy helytálló a lakóknak az a kifogása, amely szerint a lakóépület utcai helyiségei nem kapnak kellő mennyiségű napfényt a szalagház miatt. Ez a kör rülmény viszont annak „köszönhető”, hogy eredetileg is kedvezőtlen az épület (a Füzes utca 2.) tájolása, mert az északkeleti fekvésű. A szalagház felépítése tovább fokozta ezt az árnyékhatást, s így az ebből eredő értékcsökkenés mintegy 8 százalékos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a kialakult városközoont- tal járó előnyök feltétlenül kiegyenlítik azt a hátrányt, amelyet az épület árnyékolása okoz. A kártérítési igény tehát megalapozatlan — olvassuk végül az ügyet lezáró határozatban.. G. S.
