Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

VH«* proletárjai, egyesületek! fmnwn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPÄRT BA'CS-K'tSKUN MEGYEI 8IZöTTíA'OA'nAi/ 1.APJA XXVI. évi. 108. szám Ara 1 forint 1971. május 9. vasárnap Befejeződött a szakszervezetek XXII. kong resszusa Reggel Somoskői Gá­bornak, a SZOT titkárá­nak elnökletével folytatta munkáját a szakszerveze­tek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Btsz- ku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és a KB titkárai, és Pullai Árpád, a Központi Bizottság tit­kára. Gáspár Sándor válaszolt a három napirendi pont ' vitájában elhangzott fel­szólalásokra. A válaszadás után az el­nök bejelentette, hogy mi­vel Gáspár Sándor vála­szában kitért az alapsza­bály-módosítással és a ha­tározati javaslattal kapcso­latos felszólalásokra is, az alpszabály-módosító és a határozatszövegező bizott­(Folytatás á 2. oldalon) A győzelem napján KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN Huszonhat évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a hajna­li órákban a hitleri Német­ország feltétel nélküli és teljes kapitulációjával, a Szovjetunió Vörös Hadse­rege és a szövetséges ha­talmak katonáinak győzel­mével véget ért 4 H- vi­lágháború. A győzelem évfordulóján tegnap délelőtt Kecskemé­ten, a Szabadság téren le­vő szovjet hősi emlékmű­nél koszorúzási ünnepséget rendeztek. Ott csoportosul­tak a téren a díszegyen­ruhába öltözött katonák, rendőrök, munkásőrök, út­törők, férfiak, nők, idősek és fiatalok egyaránt. A szovjet katonai zenekar ünnepi indulót játszott. Megjelent az emlékünnep- séggen Gyóni Lajos, a me­gyei pártbizottság titkára is. A fegyveres alakulatok képviseletében koszorút helyezett el az emlékmű talpazatára V. I. Makajev vezérőrnagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat pa­rancsnoka, ár. Cserháti László, a munkásőrség me­gyei parancsnoka és Végh György rendőr ezredes. őket követték az úttö­rők, akik virágokat, kis zászlókat helyeztek el az emlékműnél. Díszőrséget álltak egyébként szovjet és magyar katonák, rend­őrök és munkásőrök a vá­rosban levő többi hősi emlékművénél is. A koszo­rúzási ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. G. S. A szakszervezetek XXII. kongresszusának színhelye: az Építők Rózsa Ferenc székházának díszterme Kiváló dolgozó kiváló termék A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban a Szovjetunió részére készí­tik ezt a nagyméretű hő­hasznosító kazánt. Az idén négyet gyártanak belőle. Ez a 16 tonna súlyú berende­zés a háromszoros szocia­lista Apollo brigád munká­ját dicséri. Képünkön Nagy János, aki most május el­sején nyerte el a kiváló dolgozó címet. Együtt csatát nyerünk 1# ilyen régi, régi vágya az embernek a béke..~ "■* Mióta háborúk pusztítanak, mindig mondja: Lenne már egyszer vége. Örökre. Zseniális államfér­fiak, haladó szellemű gondolkodók hányszor tűzték életcéljukul az egyetemes béke megteremtését a vilá­gon. Mégsem sikerült. A halált, iszonyatot, szenve­dést hozó háborúk csak ismétlődtek. S volt mindig egy különös konklúzió: „Hát még nem tanult eleget az emberiség? — A kérdésben az a furcsa, hogy vala­mi ravasz visszájára fordítás lappang benne. Mintha az „emberiség” maga is akarta volna az öldöklést. Ho­lott az emberek elsöprő többsége mindig szerette az életet, kereste a boldogságot... A második világhábo­rú után következett el először a történelemben, hogy az egyes emberek és a népek együtt vallották: a pokol nem ismétlődhet meg többéi Huszonkét éve, a párizsi Pleyel-teremben száz­milliók képviselői történelmi nyilatkozatot tettek: „Mi, a Föld népeinek küldöttei, minden kultúrát, minden világnézetet valló, minden emberi fajtát képviselő nők és férfiak, tudatában vagyunk a világot újra fenye­gető irtózatos veszélynek, egy új háború veszélyének. A béke híveinek világkongresszusa hirdeti, hogy a né­pek immár kilépnek tétlenségükből és a maguk kezé­vel akarják alakítani sorsukat.” Korunk egyik nagy egyénisége, F. Joliot Curie ** ekkor fejtette ki a kulcs-választ az évezredeken át visszhangzó kérdésre: hogyan lehet egyetemes béke a Földön? Ez a cél csakis összefogással, közös, össze­hangolt cselekvéssel érhető el. Egyetlen nép vagy egyetlen ember sem vértezheti fel magát elszigetelten a háborúval szemben... Ennek az eszmének a jegyé­ben alakult meg a Béke-világtanács, amely azóta poli­tikai tömegmozalommá fejlődött... A népek kilép­tek tétlenségükből. Az első nagy erőpróba: Stockholm. Békefelhívás az atomfegyver feltétlen betiltására, a tiltó rendszabály végrehajtásának szigorú nemzetközi ellenőrzésére. „Felszólítunk minden jószándékú embert az egész vi­lágon, hogy írja alá ezt a felhívást.” — szól a stock­holmi üzenet. 500 millió ember írta alá. Felragyog a világ-békemozgalom biztató perspektí­vája. Hányszor próbálkozott, s törekszik ma is „totá- " lis” háborút indítani a világimperializmus! Hányszor kísérletezett a világválság végső kiélezésé­vel, hogy már csak egyetlen gombnyomás hiányzott! Korea, Berlin, Port Said, kubai válság, Vietnam, Kö­zel-Kelet ... S ez ideig nem azért nem következeit be világkatasztrófa, mert az agresszorok ezt nem akarták. Szándékuk a népek globális méretű ellenállásával ta­lálkozott. A történelemben eddig nem ismert arányú békemozgalomnak döntő erőbázist adott a szocialista tábor osztályharcos történelmi tapasztalata. Egyénen­ként elkülönülve, népek egymástól elszigetelve „sem­mik”; — de összefogva, közös akciókra szövetkezve, barátságosan élve egymás mellett — „minden leszünk”. 1953. Közvetlenül a koreai fegyverszüneti egyez­mény megkötése után Budapesten ülésezik a Béke­világtanács. „Nagy reménység született. Ma már min­den ember látja, hogy lehetséges a megegyezés... Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népe­ket, követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg.” — 1962. Moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus: „Ha valamennyien együttesen barátságban és együttműködésben cselekszünk, utat nyithatunk közös célunk, a béke fenntartása felé.” — 1963. Varsó: „Mindenféle nukleáris fegyvert örökre el kell tiltani... A nemzetközi problémákat, a feszült­ség enyhítésére szolgáló megoldásokat meg kell vitat­ni és a biztonságot megnemtámadási egyezményekkel kell szilárdítani... Szembe kell szállni a faji meg­különböztetés minden formájával.” — 1964. Buda­pesten tanácskozik a Béke-világtanács elnöksége. Min­den világrész képviselője jelen van. A dokumentum arra ösztönzi a békeerőket, hogy gyorsan, kitartóan és egységesen lépjenek fel, gyakoroljanak nyomást a kor­mányokra, minden országra — a jólét, a boldogság megteremtéséért. — 1965. A helsinki ülésszak célja új erők bevonása, a résztvevők tömörítése a béke-világ­(Folytatás a 2. oldalon) A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága jelenti: társadalmi és gazdasági fejlődése 1971. I. negyedévében A megyei székhelyű ipar és kereskedelem 1970-ben 20 százalékkal nagyobb nyereséget ért el, mint egy évvel korábban, az építő­ipar viszont ugyanennyivel kevesebbet. A mezőgazda- sági nagyüzemek még en­nél is kisebb nyereségre tettek szert, az előző évi­nek mindössze kétharma­dát sikerült realizálniuk. Az ipar és a kereskedelem nyereségalakulásában dön­tően közrejátszott a 8 szá­zalékos termelés-, illetve a 16 százalékos forea'om-nö­vekedés. Az építőipar vi­viszont — változatlan ára­kat véve figyelembe — nem tudta termelését növelni. A mezőgazdaságban a kedve­zőtlen időjárás az előző évinél 15 százalékkal ki­sebb bruttó jövedelem el­érését tette csak lehetővé. Míg 1969-ben 22 termelő- szövetkezet volt vesztesé­ges, 1970-ben 34 zárt mér­leghiánnyal. Ezekre az eredményekre alapozták a megye gazda­sági ágazatai az idei év el­ső negyedévének előirány­zatait. Megállapíthatjuk, hogy valamennyi jelentős termelési-forgalmi többle­tet tud felmutatni a múlt év első negyedéhez mérten. Beruházások Az elmúlt évi élénk fej­lesztési tevékenység ered­ményeként a (Beruházási Bank megyei fiókjának bo­nyolításéban) teljesített be­ruházások értéke az első negyedévben 37 Százalékkal haladta meg az egy évve1 korábbit. A gépbeszerzés'-' növekedésével kedvező (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents