Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

8. oldal 1971. május 7. péntek U Thant megismételte Brezsnyev javaslatát CHICAGO (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár szerda este állást foglalt amellett, hogy üljön össze egy öthatalmi csúcskonfe­rencia — Kínát is beleért­ve —, amely „új lapot ír­hatna az emberiség törté­netébe”. Egy külföldi kap­csolatokkal foglalkozó ame­rikai szervezet előtt mon­dott beszédében a világ- szervezet főtitkára kifejez­te azt a véleményét, hogy egy ilyen konferenciának nagy hatása lenne az indo­kínai háború befejezésére és a nukleáris leszerelés előbbrevi telére. Mint ismeretes, ilyen ja­vaslatot Brezsnyev vetett fel először az SZKP XXIV. kongresszusán. Felhívással fordult a Kí­nai Népköztársasághoz, az Egyesült Államokhoz, a Szovjetunióhoz, Nagy-Bri- tanniához és Franciaország­hoz, hogy használják ki a nemzetközi kapcsolatokban jelenleg mutatkozó enyhü­lést és legmagasabb — ál­lamfői, kormányfői vagy külügyminiszteri — szinten találkozzanak Genfben. Hangoztatta, hogy a dolgok természeténél fogva ilyen találkozón a tárgyalások túlmennek a szigorúan meghatározott napirenden, s ebben az esetben nagy hatással lennének az olyan fájdalmasan megoldatlan kérdésekre, mint az indo­kínai konfliktus. Sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a párizsi tár­gyalásokon nem haladnak előre, s az indokínai hábo­rút a történelem legember­telenebb háborújának ne­vezte. Elítélte azoknak a borzalmas eljárásoknak az alkalmazását, amelyek kö­vetkeztében ártatlan és védtelen emberek milliói válnak rokkantakká és hontalanokká. Reméli — mondotta —, hogy ha Kina, valamint más országok, amelyek ed­dig nem tehették, most beke­rülnek az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe, Indokína országai is élhetnek majd azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az ENSZ terem­tett a válságok megoldásá­nak vagy megelőzésének elősegítésére. (AP) Rogers őszinte békeakaratot tapasztalt KAIRÓ (MTI) Rogers amerikai külügy­miniszter háromnapos lá­togatásának befejeztével csütörtökön délben repülő­géppel Kairóból közel-kele­ti kőrútjának utolsó állo­mására. Izraelbe utazott. gers rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben „hasznosnak mi­nősítette” Anvar Szadat elnökkel folytatott délelőtti megbeszélését és az egész látogatást. Rogers szerint nem vol­A kairói repülőtéren Ro- j tak hiábavalók az utóbbi Terjed a valutaválság Nixon elnök kedden es­te magához kérette John Connally pénzügyminisz­tert, hogy megtárgyaljon vele különböző gazdasági kérdéseket — elsősorban és mindenekelőtt a napok­ban kibontakozott pénz­ügyi válsághelyzetet. Meg­vitatták milyen intézkedé­seket hozzon az Egyesült Államok annak nyomán, hogy a nyugat-európai bankok felfüggesztették a dollár beváltását. A pénzügyminiszter a megbeszélést követően azonnal kijelentette: „Az Egyesült Államok nem tartja szükségesnek és nem tervezi a valutaárfolya­mok jelenlegi rendszeré­nek megváltoztatását.” Vagyis Washingtonnak — legalábbis egyelőre — fel­tett szándéka, hogy fenn­tartja a dollár jelenlegi árfolyamát az aranyhoz és a nyugati valutákhoz vi­szonyítva. „Együtt fogunk működni más országokkal, hogy fenntartsuk a nem­zetközi pénzügyi rendszer stabilitását” — mondta Connally. Tehát, mint az előző pénzügyi válságok alkalmával, az amerikai pénzügyi körök ezúttal is Londoni látogatás „Nagyüzem ' van a ma­gyar diplomáciában: szá­mos más jelentős látoga­tás mellett a minap érke­zett haza Franciaország­ból dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes, dr. Ajtai Miklós,' a kormány elnökhelyettese, az Orszá­gos Műszáki Fejlesztési Bizottság elnöke pedig a brit kormány meghívásá­ra egy héten át hivatalos tárgyalásokat folytat Lon­donban. Látogatása, mind a két ország közötti politikai kapcsolatokban, mind gazdasági vonatkozásban, jelentős esemény. Politikai kapcsolataink az utóbbi esztendőkben egyenletesen fejlődtek. 1967 januárjában dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tett hivatalos látogatást Angliában, amelyet még ugyanabban az esztendő­ben viszonzott Barbara Castle asszony, Nagy- Britannia és Észak-lror- szág Egyesült Királysá­gának akkori közlekedési minisztere. 1967 júliusában dr. Csi­kós Nagy Béla, az Orszá­gos Árhivatal elnöke nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott Londonban, a gazdasági kapcsolatok intézetében a magyar új mechanizmusról. 1969. január 8. és feb­ruár 6. között Budapesten került sor a magyar—an­gol konzuli egyezménnyel kapcsolatos megbeszélések első szakaszára. 1970 feb­ruárjában folytatódtak ezek a fontos tanácskozá­sok, ezúttal már a brit fővárosban, és március 6-án az előkészítő tárgya­lások második szakasza is befejeződött. Javuló kapcsolatokat tükröz az a tény is, hogy 1970 áprilisában Kádár János fogadta dr. Házi Vencelt, hazánk akkor ki­nevezett londoni nagykö­vetét, mielőtt állomáshe­lyére utazott. 1970 máju­sában dr. Vályi Péter pénzügyminiszter tett rö­vid látogatást Londonban, ahol tárgyalt Roy Mason kereskedelmi miniszterrel. 1970 szeptemberében Földvári László KPM-mi- niszterhelyettes utazott — ugyancsak brit meghívás­ra — a szigetországba és még 1970 szeptemberében ünnepélyesen parafálták a magyar—angol konzuli egyezményt. 1971 tavaszán Budapes­ten járt és megbeszélése­ket folytatott A. Royle külügyi államtitkár. 1971 márciusában Londonban tárgyalt dr. Szita János a Minisztertanács nem­zetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkárságának vezetője. Ami gazdasági kapcso­latainkat illeti, Anglia hazánk tőkés partnereinek sorában a negyedik-ötö­dik helyet foglalja el. Ex­portunk értéke 1966-ban 7,3 1970-ben már 10,6 mil­lió angol font volt, de ez az összeg is elmarad a lehetőségektől. A magunk részéről továbbra is min­dent megteszünk a gaz­dasági kapcsolatok fej­lesztésére: eddig 23 ma­gyar kooperációs javasla­tot nyújtottak át brit partnereknek. „Kapcsolataink — mon­dotta dr. Ajtai Miklós Londonban — jók, kor­rektek és gyümölcsözők, de még nagyon sok a ki nem használt lehetőség. Rajta leszünk, hogy ezek­nek a lehetőségeknek a kihasználását megkönnyít­sük.” a nyugati országok szoli­daritására és a kölcsönös egymásra utaltságra szá­mítanak. Ezúttal azonban ez min­den eddiginél nehezebbnek ígérkezik: az utóbbi évek­ben még soha sem nehe­zedett olyan méretű speku­lációs hullám a dollárra, mint most. Az NSZK vál­tozatlanul zárva tartja a valutapiacokat. Hasonló intézkedéshez folyamodott Svájc, Hol­landia, Ausztria és Belgium is. Csütörtökön reggel a japán pénzpiacokon is fel­függesztették a dollár és a nyugat-európai valuták beváltását. Jevtusenko Peruban Jevgenyij Jevtusenko szer­dán Peruba érkezett, hogy egy hónapot töltsön az or­szág földrengés sújtotta északnyugati területén. A tavaly májusi katasztrófa során 70 000-en vesztették életüket. néhány hónap amerikai diplomáciai erőfeszítései, s Kairóban azt tapasztalta, hogy az EAK „szilárdan el­tökélte magát” a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának maradékta­lan megvalósításán alapuló igazságos és tartós békés rendezés érdekében végzett munkájának folytatására. Kairói tárgyalásain nyil­vánvalóvá vált — folytatta a külügyminiszter —, hogy a közel-keleti helyzet egész sor problémát, további vizs­gálatokat és eszmecseréket igényel. Irreális dolog vol­na azt remélni, hogy a bé­kéhez vezető úton tornyo­suló számos nehézséget egy rövid látogatás ideje alatt fel lehet számolni —, men­tegetőzött Rogers. Az amerikai külügymi­niszter bejelentette: számít arra, hogy jövő tavasszal az Egyesült Államokban találkozhat Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök­helyettes külügyminiszter­rel a Kairóban megkezdett tárgyalások folytatása cél­jából. A tárgyalások legfonto­sabb témája Rogers szerint a békés rendezés útjainak felkutatása, és a Jarring- misszió helyzetének meg­vitatása volt. Rogers végül kifejtette, hogy kairói eszmecseréik során megtárgyalták az EAK és az Egyesült Álla­mok kétoldalú kapcsolatai­nak fejlesztésére vonatkozó kérdéseket is. Megállapodás született arról, hogy a fe­lek kölcsönösen kibővítik diplomáciai személyzetüket Kairóban, illetve Washing­tonban, hogy ezzel is elő­segítsék a kapcsolatok fej­lesztését. ) Közönséges bűnözőnek tekintik a tüntetőket WASHINGTON (MTI) Szerdán ismét 1500 tün­tető vonult fel Washing­tonban a képviselőház épü­letéhez, követelve az ame­rikai csapatok haladéktalan kivonását Indokínából. A tüntetőket az indokínai há­borút ellenző kongresszusi képviselők vezették. Tovább tart és példátlan méreteket ölt a háborúelle­nes mozgalom elleni rend­őrterror. A három hete tartó tüntetések során őri­zetbe vett amerikaiak szá­ma szerdán csaknem 13 ezerre emelkedett. Űjabb tüntetések voltak New Yorkban, Bostonban, Chi­cagóban és a kenti állami egyetemen, ahol egy évvel ezelőtt négy diákot ölt meg a rendőrség. Washington (District of Columbia) fellebbviteli bí­rósága szerdán úgy döntött, hogy a rendőrségnek óva­dék követelése nélkül sza­badon kell bocsátani a „ta­vaszi offenzíva” során le­tartóztatott összes személyt, ha ellenük nincs egyéb vád, mint hogy részt vet­lek a tüntetésekben. Az in; tézkedés azonban nem je­lenti azt, hogy a többi tün­tető ellen nem emelnek vá­dat. Ellenkezőleg: vala­mennyiket közönséges bű­nözőként kezelik, ujjlenyo­matokat vesznek tőlük, le­fényképezik őket és fel­veszik adataikat. Az FBI szerda este New York-i lakásán letartóztat­ta Abbie Hoffmant, az amerikai háborúellenes mozgalom egyik vezéralak­ját. Lázongások szításával vádolja és azzal, hogy a legutóbbi washingtoni tün­tetések során „megfenye­getett egy rendőrt”. Mint ismeretes, a hatósá­gok már korábban őrizetbe vették Rennie Davist és John Froinest, a háborúel­lenes mozgalom két másik vezéregyéniségét. Őket szin­tén lázadások szításával vádolják. Abbie Hoffman, a neve­zetes chicagói per egyik vádlottja volt. Akkor azért állították bíróság elé, mert a hatóságok szerint lázon­gások kirobbantásával pró­bálta szabotálni a demok­rata párt 1968-as jelölő- kongresszusát. (AFP) Bűntárs is az áldozat Hajtóvadászat alakult ki a palermói főügyésznek és sofőrjének gyilkosai, a maf­fia után. A főügyészt, a 63 éves Pietro Scaglionet szerdán lőtték agyon, né­hány perccel azután, hogy kilépett a palermói temető kapuján. A gyilkosok tud­ták, hogy mindennap meg­látogatja felesége sírját. A sofőrt, aki egyébként rend­őr volt, szintén lemészá­rolták. A gyilkosság körülmé­nyeinek egyik igen szokat­lan eleme az, hogy tanú jelentkezett. A maffia rémuralma máskor általá­ban „omertát” csöndet pa­rancsol mindenki számára. A tanú, egy asztalos, aki­nek kilétét titkolják, el­mondotta, hogy a főügyész gépkocsijának útját egy kis Fiat torlaszolta el, amelyben két ember fog­lalt helyet. Ekkor egy har­madik ember bukkant fel. Odalépett a Scaglianehoz és több golyót eresztett a nyakába. Azután a Fiat utasai nyitottak tüzet, megölték a főügyész so­főrjét, majd a harmadik ember is beült az autóba és elhajtottak. A maffia legutóbbi rém­tette a gyilkosságsorozat- ban csak a legutolsó lánc­szem. Az utóbbi két évben összesen 137 gyilkosságot követett el a terrorszerve­zet — a legtöbb bűncse­lekményt Palermóban, amely a titkos társaság te­vékenységének központja. A mostani gyilkosság magyarázata távolról sem egyértelmű. Rómában Li­bero Della Briotta, a maf­fia-ellenes képviselőházi különbizottság alelnöke, megismételte azt az elő­ször tavaly elhangzott vá­dat, hogy a tragikus sorsú főügyész — valamikor együttműködött a maffiá­val és így túl sokat tu­dott. (UPI, AFP) Bocsánatot kértek Űj-Delhi szerdán azzal vádolta Islamabadot, hogy pakisztáni csapatok hatol­tak be szombaton Nyugat- Bengáliába és harc közben sok embert megöltek. A pakisztáni rádió azt állítja, hogy a központi ha­talom erői lezárták Kelet- Pakisztán délkeleti határ- szakaszát, amely szomszé­dos Indiával, és most már a terület belsejében végez­nek „felgöngyölítő akció­kat”. Pakisztán most először kért bocsánatot attól a 35 külföldi tudósítótól — kö­zöttük volt a Népszabadság kiküldött tudósítója is —, akiket március 25-én eltá­volítottak Daccából. Mo­hammad Akbar Khan ve­zérőrnagy, a pakisztáni hadsereg felderítő szolgá­latának igazgatója meg­ígérte, hogy a Daccából ki­utasított újságírók vissza­kapják elkobzott kéziratai­kat. Mohammed Akban Khan egyébként azzal vádolta Indiát, hogy a háborút ki­véve, minden eszközt fel­használ a kelet-pakisztáni „szakadár erők” támogatá­sára. A tábornok újságírók előtt beszélt. Feltétel: a határidő kijelölése PÁRIZS Csütörtökön Párizsban folytatta munkáját a viet­nami kérdéssel foglalkozó négyes értekezlet. A ta­nácskozás megkezdése előtt Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője újságíróknak kijelentette: az értekezlet zsákutcájának okát abban kell keresni, hogy Nixon nem hajlandó kijelölni a Vietnamban tar­tózkodó amerikai csapatok kivonásának határidejét. (UPI). Események sorokban NATO-hadgyakorlat a Földközi-tengeren „Dawn patrol” (hajnali őrjárat) fedőnévvel nagy­szabású NATO-hadgyakor- lat folyik a Földközi-tenger térségében, 60 hadihajó és 300 harci repülőgép rész­vételével. Idén ez az észak­atlanti tömb legnagyobb katonai akciója. Cionista provokációk Irak állandó ENSZ-kép- viselője jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok missziójához és a világszer­vezet főtitkárához, amely­ben tiltakozik a zsidó vé­delmi liga nevű cionista szervezet akciói ellen. Áp­rilisban a liga tagjai há­rom alkalommal rend.eztek provokatív felvonulásokat az arab ország ENSZ-kép- viselete előtt. Ceausescu nyilatkozata Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnö­ke. a Román Kommunista Párt főtitkára a norvég te­levíziónak adott szerdai nyilatkozatában megálla­pította, hogy történtek ugyan pozitív lépések az európai biztonsági konfe­rencia előkészítésében, az értekezlet megtartását cél­zó' előkészületek azonban még nem haladnak a kí­vánt ütemben. Ezzel kap­csolatban annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az értekezlet összehívását nem szabad a nyugat-ber­lini kérdés rendezésének feltételéhez kötni«.

Next

/
Thumbnails
Contents