Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
A meleg fürdők örömei és ártalmai r Az elmúlt évtizedek alatt gombamódra meg- szaparodtak hazánkban a gyógyfürdők. Néhány esztendővel ezelőtt még csak bővizű kút, vagy apró tavacska csillogott, esetleg sekély patak csörgedezett valahol, ami nem fagyott 1 be soha. Aztán jött a forrásfoglalás és kisebb nagyobb lehetőséggel megkezdődött az építkezés. A medencék kinyújtózkodtak, megszülettek a fürdők és megindult feléjük a pihenő emberek karavánja. Divattá, vagy szükségletté vált a fürdőzés? Divattá akkor, amikor a fürdőző csak ment és még azt sem tudta, hogy t háromféle gyógyfürdő i van: a mozgásszervi betegségeket enyhítő termál, a női betegségeket gyógyító szénsavas, rádiumos, vagy egyéb tartalmú és az emésztőszervi panaszokat rendbehozó, ahol a gyógyvíz főleg ivókúra formájában használatos. És szükségletté, amikor a szakorvosi rendelőintézet javaslatára megy a gyógyulásra szoruló beteg a környezetével, a klímájával is gyógyító gyógyfürdőhelyre. A beutalt kúráző rendszerint megkapja a szükséges orvosi tájékoztatást. Kúra előtt még a fürdőorvos is megvizsgálja és pontos előírás szerint használja a gyógyvizet. A napszúrásról Ebben a korai forró nyárban előfordul, hogy sokan saját meggondolatlanságuk áldozatává válnak. Minden bevezető előkészület, fokozatos hozzászokás nélkül kiteszik magukat a napsugarak közvetlen hatásának. Nem is csoda ez a kukoricakapálás, aratás és strandszezon Idejében. Meg kell jegyezni, hogy a napszúrást nem a meleghatás váltja ki, mert azt hőgutának nevezik, ellenben a napszúrásnál a megbetegedést előidéző ok a fedetlen fejet érő közvetlen napsugárzás. Ha valaki kalap nélkül huzamosabb Ideig a tűző napon tartózkodik, bizonyos Idő után fejfájásra, szédülésre, fülzúgásra fog panaszkodni. Súlyosabb esetekben nyugtalan mozgás, esetleg félig önkívületi állapot következik be. A beteg vérkeringésének egyensúlya felborul, érverése meggyorsul és alig tapintható. Megkülönböztetésül a közönséges ájulástól, a beteg nem lesz jobban a fektetéstől. A baj megelőzésének érdekében idejében készüljünk: kényelmes, szellős öltözékünk mellett szalmakalapot is vigyünk magunkkal, jobb híján megteszi bármilyen fejfedő, de lehetőleg világos színű, hogy részben visszaverje a nap sugarait. Kisgyermekekre és beteg vérkermgtsű, idősebb emberekre sokkal károsabb a napszúrás és esetleg súlyos következménye is lehet — ritkábban halálos kimenetelű. A legsürgősebb teendő a beteget szellős, hűvös helyre vinni, s egyáltalán nem szabad idegenkedni ettől egy esetleges megfázás veszé'ye miatt. Tanácsos az áldozatot levetkőztetni, nedves kendőbe csavarni, s fektetni. Ha önkívületi állapotba kerül, okvetlenül hívjunk orvost, aki megfelelő gyógyszerrel megóvja a beteg szervezetit a kiszáradástól, ha ped'g 10a- zésbénulás veszélye áll fen-, oxigént fog adni. M s ’ miatt hadd mondtuk az e - szer hangoztatott szó'ázt : könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani. Nem is a beutaltakkal van baj, hanem az egyéni fürdőzőkkel, akik orvosi tanács nélkül veszik igénybe a gyógyfürdők meleg vizét, ott, ahol éppen érik és addig, amíg kedvűk tartja. Aztán vagy áldják, vagy átkozzák a meleg vizet A meleg fürdőnek komoly haszna lehet, de — sajnos — ártalmai is vannak. Lássuk csak, ml Is gyógyít a gyógyfürdő meleg vizében? A legtöbb mozgásszervi ártalom miatt fürdőző beteg az egyenletes meleget értékeli legjobban. A vízben oldott anyagok egy része izgatja a bőrt, fokozza a gyógyhatású bejut a bőr felszínes rétegeibe, kimossa, átöblíti a pórusokat, eltávolítja a baktériumokat javítja a szervezet általános állapotát és fokozza ellenállóképességét. A vízben elnyelt gázok felszívódnak a bőrön át, belélegezve pedig a légutakon keresztül is gyógyítanak. Végül — mint minden más fürdővíz is — a gyógyvíz súlya és felhajtó ereje valósággal masszírozza a testet, üdíti, frissíti az egész szervezetet. A magyar gyógyvizek, áldásos hatását gyógyult és javult mozgásszervi betegek százezrei dicsérik. És joggal! Mert még a panaszmentes embernek is jól esik a fürdőzés a kellemes meleg gyógyvízben. Főleg, ha nem marad benne olyan hosszú ideig, ami már bágyaszt- ja, már ártalmas lehet. Mert a gyógyvizek ártani is tudnak. Ezt kell jól megérteniök azokr.ak, akik orvosi vizsgálat vagy javaslat nélkül keresik fel termálfürdőinket Az első tudnivaló az, hogy nem szabad a fürdést túlzásba vinni. Gyakori eset, hogy valaki reggel beül a meleg medencébe és annyira elbágyad, hogy néhány óra múlva a fürdőtársak támogatják ki belőle. Sőt, olyan is akad, aki eszméletét veszti és a fürdőmesterek mentik Iá, hogy bele ne fulladjon. Nem minden ember hasznáibatja a meleg gyógyvizet. Még minden reumás sem. Nem füröahet a beteg, ha testrésze, ízülete, gyulladt, dagadt, vörös, forró, vagy ha hőemelkedése van. Nem füiödhet a szívbeteg sem, mert a meleg viz megterht L a szívet és állapota rosszabbodhat. Annak sem ajánlatos a fürdés, akinek a vérnyomása magas, aki nagyon gyenge, vagy nehezen mozgó öreg. A tüdőgümő- kóros, a vesegyulladásos, a súlyosan vérszegény és a bőrbetegségben szenvedő betegnek a termálfürdő használata tilos. A terhes asszony se füröd- jék meleg gyógyvízben és az sem, aki valami heveny, lázas betegségben szenved. Lám, amilyen sok a javaslat, olyan sok a tilalom, amilyen sok a jó, olyan sok a rossz. Ha ugyan nem több! A nyári gyógyfürdő- zések megkezdése előtt arra figyelmeztetünk mindenkit, hogy fürdőző szándékát beszélje meg kezelőorvosával és csak akkor és csak azt a gyógyfürdőt vegye igénybe, amit az orvosa is javasol. Ha pedig ezt elmulasztaná, a fürdés előtt legalább egy esetben keresse fel a fürdő orvosát, aki termálvizes hatását ismeri, aki megmondja, hogy melyik medencét hogyan, mennyi ideig használhatja, hogy csak örömet és ne ártalmat találjon benne. Dr. B. L. Gyermeknevelés Amíg a játékból munka lesz AZ ELSŐ osztályba kerülő gyermekek rendérzékének fejlettségi foka igen különböző. Általában azok a rendesebbek, akik óvodások voltak. Több probléma akad a szülői házból iskolába kerülő hatévesekkel. Az iskolában pedig nagyon nagy szükség lenne mind az önállóságra, mind a rendességre, sőt a gyorsaságra is, mert egy-egy önállótlan, lassú gyermek nagyon megzavarhatja a lendületesen haladó közös munkát. A rendetlenek késleltetik a többit, mert hol ez, hol az nem kerül elő időre a kuszán táskába dobált holmik közül. Sok-sok tanítványomnál állapítottam meg, hogy az önállótlanság — ami rendszerint együtt jár rendetlenséggel és lassúsággal — legtöbbször a túlikényeztetett, kiszolgált gyermekek „betegsége”. Egyszerűbb a gyermek után gyorsan elralcni a szétdobált holmiját, játékait, mint türelemmel megtanítgatni arra, hogyan tartson maga körül rendet. BÁRMILYEN különösen hangzik is, a szülőknek a gyermeket már kétéves kortól fokozatosan kell munkára, önállóságra, rendre, kötelességteljesítésre nevelni. Az első apró kis feladatot világosan, érthetően határozzuk meg a kétéves gyermeknek. Egyszerre egy feladattal bízzuk meg, de annak a rendes, pontos végrehajtását következetesen ellenőrizzük. Jó eredmény esetén ne fukarkodjunk a dicsérettel! Fontos, hogy sikerélményei legyenek már az első „munka”- próbálkozásoknél. Mi lehet a kezdőfeladat ilyen gyermeknél? JÁTÉK UTÁN egy bizonyos babát (autót, lovat) neki kell egy meghatározott helyre letenni. Ez az apró feladat bővülhet 2—3 naponként újabbakkal pl. több játék elhelyezése. Később felelősség egy teljes játékpolc rendjéért, majd a napi törülgetés és a heti nagytakarítás elvégzése a játéksarokban. A címszavakban vázolt folyamat 4 év alatt zajlik le, s ha jól vezettük, sok türelemmel, dicsértük a gyermeket, akkor iskolás korra kinő a játékból a munka. Rendhez szokott, a játékpolcához hasonló rend lesz a tanuló- sarokban, á tanszerek között, a táskájában. A játékpolc rendjén kívül a másik fontos területe a munkára, önállóságra, rendre nevelésnek, az öltözködéssel, a levetett holmik rendberakásával kapcsolatos. Az első feladatot itt Is kb. kétéves korban kaphatja a gyermek párhuzamosan a játékkal kapott apró kötelességével; Ebben se legyünk mo- hóak. 2—3 naponként bővítsük újabb követelményekkel, miközben az előzőek végrehajtását naponta ellenőrizzük, sőt apró megjegyzéseket is fűzzünk hozzá, ami inkább elismerés legyem, mint elmarasztalás. A BNV-n láttuk Nem volt könnyű kiválasztani, mit is villantsunk fel a vásári séta után e néhány képen olvasóinknak, hiszen a vásáron megismerkedhettünk a teljesen gépesített konyhával, ahol minden gombnyomásra működik, a jugoszláv pavilonban láttuk a tizenkét különböző műveletre beállítható, centrifugával kombinált automata mosógépet, megcsodáltuk a legkorszerűbb gáz- és villanytűzhelyeket. A könnyűipari pavilonban ezúttal textiliparunk újjászületésének lehettünk tanúi, miközben a „mindentudó” Triprint, Interprint, Bu- davore nevű új kelmékkel és „társaikkal” ismerkedtünk. Képeinken: A szivárvány minden színében pompázó csíkos kötött holmik — pantallóhoz és rövid nadrághoz, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat új vonalú fotelje és a Szombat- helyi Cipőgyár néhány szép terméke, közöttük a legközelebbi tél slágere; a bőrből készült gyermekcsizma. Ilyen első feladat lehet, hogy a papucsát ő készítse elő, a cipőjét szépen egymás mellé, ő tegye az ágyához. A két feladat bevezetése után többet ne tegye ezt meg senki helyette. Ez már az ő kötelessége legyen és bővüljön például a pizsama előkészítésével, a levetett ruhák rendes elhelyezésével. Az öltözködésben is követeljük meg a gyermektől tehát az önállóságot, fokozatonként emelve a feladatokat úgy, hogy 6 éves korra már tudjon teljesen önállóan öltözködni. A RENDÉRZÉK megalapozásánál nagy jelentősége van a környezet példaadásának. Fontos, hogy a gyermek — akiktől mi rendet követelünk — maga körül is azt lásson. A rossz példa romboló hatását bizonyítja az alábbi kis történet. Egyik tanítványom táskáját, tás- karendvizsgálás alkalmával rendetlennek találtam. „Zsuzsi! — mondtam — milyen rendetlenség van a te táskádban! Ha ezt édesanyád látná!” Mire Zsuzsi a világ legtermészetesebb hangján azt felelte: „Csak tetszene látni édesanyám szekrényét, hogy abban milyen rendetlenség van! Majdnem kidől belőle minden, ha kinyitjuk az ajtaját!” — Egy pillanatra megdöbbentem. Most mit mondjak erre én, a pedagógus, az édesanyák, édesapák tekintélyének feltétlen védelmezője? Szerencsére feltaláltam magam: „Zsuzsikám, a te édesanyád sokat dolgozik érted. Te már nagy lány vagy (hat—hétéves) segíthetnél neki rendbetar- tenni a szekrényt, biztosan nagyon megdicsérne érte!” ZSUZSI őszinte szavait azóta sokaknak elmondtam, mert tanulságosnak találtam. Nagyon elevenjére tapintott a rendsze- retetre nevelés legalapvetőbb kérdésében: a példa- adás jelentőségére. Dr. Gergely Károlyné
