Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
1971. május 28. péntek 5. oldal TT ni I •• •• i oboszoros szakemberkeresíet Számos álláslehetőség között válogathatnak a bajai felsőfokú tanintézetek hallgatói A két bajai felsőoktatási tanintézet, a tanítóképző és a vízgazdálkodási főiskola végzős hallgatói még csak az államvizsgákra készülőéinek. A tanulmányokat lezárd utolsó próbatétel még hátra van, de az in- témények hirdetőtáblái már zsúfolásig megteltek az ország különböző vidékeiről érkezett pályázati ki- írásoíklkal. A tanítóképzőben 63 főiskolai diák szerez pedagógusképesítést még ezen a nyáron. Túlnyomó többségük lány. Az évfolyam J.7 hallgatója felhasználva a kínálkozó lehetőségeket, az utolsó két félév gyakorlatát teljes egészében a választott iskolákban töltötte el tanítással, ök utolsó vizsgáikról már mint levelező hallgatók adnak számot. Ez egyben azt is jelenti, hogy állásgotndjuk nincs, hiszen természetes, hogy képesítésük megszerzése után továbbra is ott maradnak. De a nappali tagozaton végzősök sem panaszkodhatnak a lehetőségek hiányáról — több száz hirdetés között válogathat mindegyikük. Egyedül a fővárosban 107 betöltetlen állás vár az ott lakással rendelkezők számára. Általános jelenség a pedagógusok kereslete. Az utóbbi időben több járás oktatásügyi szakemberei is megfordultak a főiskolán és személyes ráhatás révén próbáltak tanerőket toborozni intézményeik számára. Más lehetőségük nem volt, mert a tanintézet képtelen kielégíteni a beérkező igényeket. Csupán a bajai járás az egyetlen közigazgatási egység a megyében, ahol — az iskola közelsége miatt érthető módon — többen szeretnének elhelyezkedni, mint ahány megüresedett állás kínálkozik. A többi járás oktatásügyi szakembereinek — különösen a külterületi, tanyasi körzetekben — továbbra is gondot okoz majd a szakképzett nevelők állandósult hiányának pótlása. A nagy pedagóguskereslet a pályázatot meghirdető szervek „ígéreteiben” is egyre több helyütt megfogalmazódik. Igen sok hirdetés említi a rendkívüli feljebbsorolás lehetőségét, különösen a külüterületi iskoláknál lakást is biztosítanak, de nem ritka a házaspárokra vonatkozó különféle előnyele felkínálása sem. A tanítóképző jórendű harmadik évfolyamának hallgatói többnyire visszamennék azokba a községekbe, városokba, ahol tanulmányaikat kezdték. A Budapesti Műszaki Egyetem Bajai Vízgazdálkodási Főiskoláján 61 hallgató készül az államvizsga letételére. Őket összesen 270 pályázati lehetőség várja. Érdeklődési területeiknek megfelelően válogathatnak tervezői, kutatói, építői, kivitelezői és igazgatási munkakörök között — vállalatok, intézetek, tanácsok, gazdaságok igénylik egyre nagyobb számban munkájukat, szakértelmüket. A pályakezdő fiatal vízügyi szakemberekre nagy szükség mutatkozik szerte az országban — iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Ez lemérhető a kecsegtető jövedelmezésá ajánlatokon is. Nem egy pályázat 3500 forint felső kereseti határt jelöl meg a jól dolgozó technikusok, üzemmérnökök számára. A főiskola hallgatói egyéni módon pályázzák meg elkövetkezendő munkahelyüket, de közülük sokan továbbra is a megyében kívánnak dolgozni. P. M. KÖNYVHÉT Erdei Ferenc: Város és vidéke A sors kegyetlen; a frissen megjelent művet utolsónak tette. Erdei Ferenc, a politikus, a tudós, a szociológus, , az író — halott Ám a politikus, a tudós, a szociológus, az író — s ezzel már könyve szemléletmódját, s értékét is jelezni kívánjuk — még átnyújtotta ezt a művet az olvasónak, a Magyarország fölfedezése sorozat legújabb köteteként. Város és vidéke: „szülőföldemet választottam tesztanyagul” — írja, azaz annak újbóli fölfedezésére vállalkozott, amit már egyszer, a harmincas években, körbejárt. Szeged, Hódmezővásárhely, Mákó, Szentes és Csong- rád az állomások, ám a témák mélyebbre nyúlnak. Mint maga írja könyvében: „Az itt következő fejezetek a társadalom mélyének a lassúbb és hosz- szabb lejáratú változásait követik konkrét történeti megjelenésükben és lefolyásukban. Ily módon értelmezhetők konkrét helyi feleleteknek a kor általános társadalmi kérdéseire.” Erdei Ferenc könyve a szó igaz és telies értelmében szociográfia. Nem annak regisztráló, tényeket felhalmozó fajtából, hanem az elemzőiből, a folyamatokat vizsgálóból, azaz a legnemesebből. Akár a szegedi paprikáról írjon, akár Makó iskolaváros jellegéről. Vásárhely művészetéről vagy Szentes értelmiségéről, újra meg újra átüt a konkréton az általános, az egyedin a közös. Ez a szemlélet- és feldolgozásmód emeli a lokálist általánosítíhatóvá, a helyben tapasztaltakat másutt is érvényessé. Ügy fedezi fel a „várost és vidékét”, hogy közben országosan igaz örömöket és gondokat mutat be, iparosításban, földművelésben, em- beralakitásíban. Tiszteletre méltó alapossággal ismerte a témát, de nem elégedett meg ennyivel. Átélte és átgondolta mondandóját, s azért, hogy hitelesség és szenvedélyesség formálta gondolatsorokban nemcsak a jelen, hanem a teendő is föllalhető. Az, amiben, ahogy eddig, a jövőben is részes akart lenni, de aminek elvégzése most már másokra vár. A fényképekké! illusztrált kötet a Szénirodnlmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg, (M) Évadzáró bemutató' a kecskeméti színházban Abból a szempontból is stílusosnak tűnik Molnár Ferenc, majdnem 70 éves, könnyed vígjátékának évadzárás alkalmából való felújítása, hogy az ilyen nyarat előző, kánikulai tréfálkozása a mostani időjárásnak, nagyon is illik ehhez a virtuóz ügyességű, pehelykönnyű, friss cselek- ményű, kedves darabhoz. Ha fogalmat akarunk alkotni az 1902-ben lezajlott vígszínházi bemutatóról, el kell mondanunk, hogy Puzsér, a jó humorú és fejlett erkölcsi érzékkel rendelkező betörő alakját a kor kitűnő drámai színésze, a későbbi nagy Molnár- sikerek részese, Hegedűs Gyula alakította. Molnár minden valószínűség szerendőrség általa durvának és jogtalannak minősített üzelmeibe. Tapasztalatait, természetesen, hírlapi úton óhajtotta volna „közkánccsé tenni” és ezzel a támadhatat- lanul emelkedett erkölcsisé- gű gesztussal a karrier újabb lépcsőfokára lépni. Igenám, de Puzsér kiemeli a zsebéből az összes iratait, amivel felfedhetné igazi kilétét... De miért is árulnánk el a fordulatos, és bájos mese további részleteit annak bizonyítására, milyen jól választott a színház a Doktor úr felújításával és milyen fontos [szereposztást erénynek kell tekintenünk azt, hogy Forgács Tibort bízta meg a rendező PuPuzscr szakavatott instrukciókat ad ügyvédjének, hogyan viselkedjen majd az „alvilágban”. (Sárosi Gábor és Forgács Tibor) foglalja el az együttesben. A rendőrfogalmazó szerepében Molnár Ferenc megteremtette — más társadalmi oldalról ráncigálván elő — Puzsér igazán szélsőséges, burleszfcszerű ellenpárját. Itt viszont másik meglepetésként, a bonvi- ván, erényeiről ismerje.fíó- s;áv.dnr nyújtott igazi kabinetaíákítást, néha még Chaplin kelléktórához ts visszanyúlt egy-egy fintorért, jellemző gesztusért. Kettőjük pompás komédiá- zása határozta meg tulaj - ri.inképpen' az előadás hangulati szélsőségeit, stílust teremtő határait, A Doktor úr .kecskeméti felújítása sikernek ígérkezik. A siker egyik kelléke a biztos és ötletes rendezői koncepció, Sándor János, aki vendégként, a békéscsabai színház főrendezőjeként vállalkozott a darab színpadra állítására, a lehető legjobb szereposztást verekedte ki és min- Sárkánynénak hevesen udvarol a mindenre kész Csa- den túlzást, az előadás tó fogalmazó (Balogh Rózsa és Rózsa Sándor) I hangulatához, stílusához I nem illő komédiázást kiik- rint azt kérhette, hogy ne zsér alakításával. Forgács! tatoft az együttes játéká- tipikusan vígjátéki színész visszafogott játékával, kis- ból. Nem hallgattatta el formálja meg ezt a köny- sé fanyar humorizálásával azonban a színészék saját, jó nyedsége ellenére is sok éppen a megfelelő helyet ötleteinek érvényesülését, érdekes, kritikai ízű gon- pfontabb ' és tenyészetnie- C nesebb módon óhajt a derék ügyvéd úr továbbhaladni karrierje útján. Pu- zsértól kér tanácsot, hogyan keveredhetne el ő az alvilágban, hogy maid env razzia hálómban felakadvr bepillantást nyerhessen a 'he elbukik a pótvizsgákon, de azért kárpótolja magát (Abraham István és Jablonkai Mária) így aztán minden szereplő hozzáadhatta a maga kelléktárából az . általa legjobbnak ítélt többletet. Ez a többlet ízléses, stílusos játékban realizálódik, úgy, hogy — a rendező jóvoltából mindenki világosan látta célját és funkcióját az előadás mechanizmusában. Sárosi Gábor, a sikeres ügyvéd, dr. Sárkány alakítója, a tőle megszokott mértéktartással, Ízléses játékkal tette hangulatossá szerepét. Balogh Rózsa Sárkányné szerepében, igazi Molnár Ferenc-i figurát teremtett. Jelenetei az őt szenvedélyesen ostromló Csató fogalmazóval a legjobb értelemben vett boltozati humor erejével hatnak. Molnár Ferenc utolérhetetlen ügyességgel adta meg minden szerepnek azt a bizonyos egyéníthető karaktert, ami megkönnyítette a színésznek, hogy belebújjon a figura bőrébe, így aztán Ábra hám István, Bertalan ügyvédbojtár alakítója, azzal toldotta meg a szerepét, hogy Bertalan úr szerelmi jeleneteit valamiféle érzelgős szertartásosság merevségével alakította, de amikor a szerep realisztikusabb tájaira evezett át, azonnal megjátszotta a szolgalelkű és szemfüles ifjút. Kölgyesi György Cseresnyés szerepében igazi telitalálat, legendás felkiáltásait nem lehet elfelejteni. Az a bizonyos többlet még a két rendőr figurájába is új vonásokat csempészett. A második felvonás félhomályában belopakodó Horváth Ferenc és Trokán Péter, a némafilmek két nagy komikusának, Zorónak és Hurunak mozdulataival lép be az ajtón. Jablonkai Mária kedvesen énekel, de játéka mintha egy fokkal fakóbb len- ne_ a szükségesnél. Mojzes Mária, mint a detektív- regényekért rajongó, agg nevelőnő alakítója járult hozzá a sikerhez. A zenekar hangulatosan tolmácsolta Zerkovitz Béla melódiáit. Szabó Ferenc színpadképe igen jó játék- lehetőséget biztosított. Széki József koreográfiái megoldásai jól simulnak bele az előadásba, Poós ßva invenciózus, hangulatteremtő jelmezei egy kicsit a mának is tanulságot szolgáltatva. a század eleiének összes divatlúlzásait felvonultatják. Csáfcy Lajos
