Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 124. szám 1971. május 28. PÉNTEK Ara: 90 fillér Községek áruellátása Szövetkezeti feladatokról tanácskoztak A fogyasztási, takarék­os lakásszövetkezetek hely­zetéről és a következő években megvalósítandó elképzelésekről tanácskoz­tak csütörtökön Kecskemé­ten, a MESZÖV-székházá- ban. A megbeszélésen részt vettek a mozgalom vezetői, az ágazati választmányok elnökei. Jelen volt dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A tanácskozáson Brachna János, a MÉSZÖV elnöke adott áttekintést az eddig elért eredményekről, majd foglalkozott a negyedik öt­éves terv időszakában megvalósítandó feladatok­kal. Rámutatott, hogy a fogyasztási szövetkezetek jelentőségét többek között bizonyítja a 172 ezres tag­létszám és az is, hogy a megye 108 községében élő csaknem 400 ezer lakos el­látásáról, szinte teljes egé­szében az ÁFÉSZ-ek gon­doskodnak és egyre jelen­tősebb szerepet töltenek be az öt város áruforgalmá­ban. Segítik a háztáji gaz­daságok termelését, közre­működnek termékeik fel­vásárlásában, értékesítésé­ben és részben a feldolgo­zásában is. Mindebből látszik, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenysége a megye tár­sadalmi, gazdasági életének számos területéhez kapcso­lódik. A részletes áruforgalmi, még a háztáji és kisegítő termelési, gazdálkodási és fejlesztési tervek kidolgo­zása ezekben a napokban történik, a soron következő küldöttgyűlések rövidesen megvitatják a következő évekre szóló elképzelése­ket. Hasznos dolog, hogy több községben a tanáccsal együttműködve alakítják ki a fejlesztési terveket. Egyes létesítmények beru­házásához szükséges pénz­ügyi forrásokat is közösen teremtik elő. A következő öt eszten­dőben az ÁFÉSZ-ek bolti kiskereskedelmi forgalma várhatóan több mint 60 százalékkal növekszik, s így a teljes megyei forga­lomból való részesedésük 1975 végére megközelíthe­ti az 50 százalékot. Tovább fejlődnek a ta­karék- és a lakásszövetke­zetek is. Ez utóbbiak több mint 1300 lakás felépítését segítik elő. Ennek nagyobb része az úgynevezett fél- készházakció keretében valósul meg. 1975-ben vár­hatóan több mint 30 la­kásfenntartó, lakásépítő és garázsszövetkezet fog mű­ködni. A lakásszövetkezeti tagok száma a jelenleginek több mint kétszerese lesz. A tájékoztatót követő vir tában a többi között szó Volt arról, hogy a fogyasz­tási szövetkezetek bővítsék a mezőgazdasági termelés­sel összefüggő ipari feldol­gozó tevékenységüket. Ez­zel jelentősen elősegíthetik a lakosság jobb áruellátá­sát. Nagy lehetőség van A megyei NEB ülése Tegnapi ülésén egy olyan vizsgálati anyagot tárgyalt meg a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság, amelynek té­mája — a sertés- és ba­romfihús termelése, feldol­gozása és forgalmazása — megyénk minden lakosát érdekli, közvetlenül is érin­ti. Az ülésen, amelyet dr. Millasin Teréz, a megyei NEB elnöke nyitott meg, megjelentek egyrészt azok, akik a három munkacso­portban dolgoztak a vizs­gálat idején, de ott voltak a tsz-szövetségek, a megyei tanács és egyéb érdekelt, a problémához különböző mó­don kapcsolódó szervek, in­tézmények képviselői is. gazdaságok árutermelésé­nek jobb megszervezésére. A tanácskozás összegezé­seként megállapították, hogy a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövet­kezetei az elmúlt ötéves terv időszakában megfele­lő ütemben, erőteljesen fejlődtek. Eddigi eredmé­nyeik jó alapot adnak a negyedik ötéves tervidő­szakra vonatkozó elképze­lések megvalósításához. K. S. Kevesebb foglalkozási megbetegedés Tegnap Kecskeméten, a? SZMT székházában ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Egészségügyi Akció­bizottság. Egyéb napirendi pontok mellett a megbeszé­lés fő témája az üzemegész­ségügy volt. A KÖJÁL az elmúlt két évben a leghatékonyabban azokat a munkahelyeket vizsgálta, amelyekben az egészségre ártalmas anya­gokkal bánnak, és ezek gő­ze, gáza, pora szennyezi a levegőt. Az első lucernatermés Az első kaszálású lu­cernát takarítják be a csávolyi Egyesülés Tsz harmincholdas pillangós táblájáról a szövetkezet gazdái. Az összegyűjtött lucernát a gazdaság hi­deglevegős szárítóval fel­szerelt kazalozóhelyén tá­rolják a felhasználásig. (Pásztor Zoltán felvétele) A foglalkozási betegségek számának alakulásában szembetűnő javulás ta­pasztalható. Az ólomártalomból eredő megbetegedések száma pél­dául az 1969 évihez képest 1970-ben a felére csökkent. Ami viszont a légszeny nyeződést illeti, már jóval kedvezőtlenebb a kép. El­szívó berendezést például korábban kevés üzemben alkalmaztak. A legsúlyo­sabb állapotokat a Kecske­méti Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat üzemeiben észlelték, amelyek festő- részlegében a levegő to- luol-szennyezettsége a megengedett értéknek nem ritkán a 20—30-szorosát is eléri. Harmadéve Solton a dolgozók csaknem 44 szá­zalékánál mutattak ki fog­lalkozási eredetű egészség- károsodást. A festőműhe­lyeknek az előírás szerinti kialakításával azonban egy esztendő alatt sikerült el­kerülni a megbetegedése­ket. Csaknem ilyen mérté­kű a javulás a többi üzem­ben is. A gyökeres válto­zás egyik oka a szociális ellátottságban történt elő­relépés,- A festők munka­ruha helyett védőruhát kaptak, s a munkakörre megszabott minőségű és mennyiségű védőétéllel is ellátják őket. Ólomártalommal a me­gye 16 munkahelyén kell számolni. A legnagyobb gon­dot a mínjumfestők egész­ségvédelme okozza, akiknél a védelem alapja az egyé­ni védekezés, tehát az élő­írások be- vagy be nem tartása zömmel magától a dolgozótól függ. A foglal­kozási megbetegedések túl­nyomó része is erre a mun­kakörre jut, bár egy év alatt jelentős javulás ész­lelhető. A kiskunhalasi Fémmunkásnál 24, a bajai Folyamszabályozó Vállalat­nál 17 százalékos gyakori­ságról csökkent nullára a károsodások száma. A tavaly bejelentett 224 foglalkozási betegség­ből a legtöbb — 182 — bőrártalom. Ornitózis 17, növényvédő- szermérgezés 12, brucelló­zis pedig 2 esetben fordult elő. Hőártalomnak legin­kább a ZIM és a BOV dol­gozói vannak kitéve. Az élőbbiek a vörösizzásban le­vő kádakat mindmáig kézi erővel zománcozzák, míg az utóbbiak fűtött helyiségből gyakran mélyhűtött helyi­ségbe járnak át, ami több mint 40 fok hőmérséklet- különbözetet jelent. Elsősorban a textilipar dolgozói szenvednek a zajártalomtól, de a prob­léma megoldása a többi iparágban sem hanyagol­ható el. Sajnos, Bács-Kiskun me­gyében a legfőbb tárgyi fel­tételek is hiányoznak: nincs zajmérő csoport, nem ké­szülnek zajtérképek, nem történnek audiológiai szű­rések sem. A füldugók hasz­nálatától a dolgozók több­sége idegenkedik arra hi­vatkozva, hogy egyensúly- zavarokat okoz, bizonyta­lanná teszi a munka végzé­sét. örvendetesen kevesebb a korábbinál a növényvédő- szermérgezések száma, mely egy év alatt 31-ről 12-re csökkent. Ez utóbbiból 5 egyéni termelőkre esik, ami viszont a szakértelem hiá­nyában rejlő veszélyekre figyelmeztet. Sajnos, a szak- szövetkezetek gyakran olyan szerekkel is ellátják a tagságot, amelyek csak nagyüzemben lennének fel- használhatók. A munkavé­delmi türelmi időt sem tart­ják be mindenütt követke­zetesen. Előfordul például, hogy frissen permetezett te­rületen növényápolást vé­geznek. Az akcióbizottság ülésén végső soron az a követel­mény kapott hangot, hogy nem csupán a KÖJÁL, ha­nem a szakszervezetek, üze­mek, gazdaságok, valameny- nyi érdekelt szerv együt­tes feladata az üzemi egész­ségvédelem hatékonyabbá tétele. J. T. Újabb diákotthon Kecskeméten A szakmunkásképzés reformjának tapasztalatai BNV — 1971 A jövő hónapban feje­zik k be az első tanév, !y a szakmunkásképzés r. . injának jegyében in­dult az ősszel. A tapaszta­latokat és a következő esztendő beiskolázási elő­készületeit vitatta meg teg­nap tíz megyei iskola igaz­gatója Kecskeméten, a MüM 607-es számú intéze­tében. A megbeszélésen részt vett Molnár Mihály, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának területi felelőse és Hegedűs, József, a megye: tanác' mun­kaügyi osztályának helyettes vezetője is. A tanácsko­zást Weither Vilmos, a szakmunkásképző intézetek Bács-Kiskun megyei igaz­gatója nyitotta meg, aki bevezetőjében utalt arra, hogy a demográfiai hullám kedvezőtlen hatásából adó­dó tanulói létszámhiány miatt mind több, hosszabb gyakorlattal rendelkező fel­nőtt segéd- és betanított munkás számára teremtik meg a szakma megszerzé­sének feltételeit. Az igazgatók elmondták tapasztalataikat az első év­ről. Mint ismeretes, a re­form összevonásokkal az ésszerű hatásoknak megfe­lelően leszűkítette az el­sajátítható szakmák szá­mát, ami a különböző szak­mai arculatú iskolák mun­kamegosztásával is együtt­jár. A tegnapi eszmecsere a többi között olyan el­osztási rendszer megszüle­tését eredményezte, h^űy az egyes szakma tanulói­nak minél kevesebbet kell­jen utazniuk az illető szak- munkásképző iskolákba. A továbbtanulás megkönnyí­tését szolgálja az is, hogy a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára 80 fiatalt befogadó diákotthont ala­kít ki szeptemberre a ré­gi irodahelyiségek átépíté­sével. Az igazgatói értekezlet örömmel állapította meg, hogy a reform első évében mintegy 5 tizeddel javult a B-tagozatos, emeltszintű képzésben részesülő, leen­dő szakmunkások tanul­mányi átlaga. Ez a fejlő­dés különösen azárt lénye­ges, mert a tagozat d’ákjai egyben á szakközépiskola első két évét is elvégzik H. F. B A BNV-n csütörtökön szinte valamennyi tárgya­lóhelyiségben a vállalatok kereskedelmi igazgatói is bekapcsolódtak az üzleti tárgyalásokba, ami annak a jele, hogy a megbeszélé­sek befejező szakaszukhoz érkeztek, s hogy sok he­lyütt már jelentős üzleti szerződéseket készítenek elő. A BUDA VOX, a ME­DICOR, a TECHNOIMPEX, a NIKEX, a TRANS- ELEKTRO és több más vállalat tárgyalóhelyiségé­ben már a szerződéster­vezeteket fogalmazzák, a legtöbb helyen pénteken kerül sor az aláírásra. A kiállítási csarnokok szintén megteltek a kora délelőtti órákban. A leg­több látogatójuk a gépipa­ri bemutatóknak volt, mert csütörtökön tartotta szak­mai napját a mezőgép­ipar, az élelmiszeripari, a vegyipari, a csomagoló-, a textil- és más könnyűipari gépeket gyártó ipar. Ezúttal rendezték meg a vásár hagyományos KGM- napját, amelyen a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői is részt vettek, köz­tük dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter. A minisztérium delegáció­ja reggel 8 órától a délutá­ni órákig tartó körsétáján megtekintette a Petőfi- csamokot, a mezőgépipar, a vaskohászat kiállítását, a Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet pavi­lonját, az autó-, és trak­toripar bemutatóját, a ha- I GÉPIPARI MP jóipar és a vízgépeket gyártó üzemek kiállítását, mindenütt tájékozódtak a vásár eddigi eredményei­ről, a külföldi partnerek véleményéről, a sokirányú eszmecseréből levonható tapasztalatokról. A sajtótájékoztatók szá­ma most már lényegesen csökkent, csupán a Volán Tröszt és a Számítástech­nikai Koordinációs Intézet fogadta csütörtök délelőtt az újságírókat. A nap fo­lyamán néhány külföldi pavilonban fogadást ren­deztek. A déli órákban adott fogadást a BNV al­kalmából Jorge de Almei­da, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti kö­vete, ezenkívül fogadást adott a pakisztáni pavi­lon igazgatója is. (MTÍj

Next

/
Thumbnails
Contents