Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-22 / 119. szám
1971. málna 22, szombat l oldal Építők a Tfsza-paríon Napról napra épül-szépül a tiszakécskei vízpart környéke. A tanács a közelmúltban újabb 150 közművesített telket adott át hétvégi pihenők, nyaralók céljaira, s ezzel a kiosztott telkek száma 270-re emelkedett, s ennek több mint egyharmada már be is épült. A ví- kendházak lakóit, s a kirándulókat már eddig is egy vendéglő és étterem látta el, most azonban a helyi ÁFÉSZ bővíti a szolgáltatást, boltot építenek, mely rövidesen átadásra is kerül. Képünkön: Csányi István építőbrigádja szorgosan dolgozik, hogy mielőbb elkészüljön a boithelyiség. Nincs annál jobb, mint a bográcsban főtt lebbencs vagy keménytarhonya, Még egy-két kavarás és készen az ebéd ... (Tóth Sándor felvételei) Alumínium a mezőgazdaságban Á tájékoztatás közérdek A Magyar Úttörők Országos Szövetsége megalaiku- lásának negyedszázados évfordulója alkalmából tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság tanácstermében úttörőtörténeti és -mozgalmi pedagógiai emlékülésre került sor. Pap István megyei úttörőelnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Gyóni Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, és Záhonyi Edét, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének tagját, az Pénteken délelőtt V. I. Makejev gárdavezérőmagy vezetésével magas rangú •zovjet tiszták tettek látogatást a munkásőrség kiskunhalasi egységénél. A vendégeket Ispánovits Márton, a járása pártbizottság első titkára, Sipos János, a A tanácsi művelődésügyi osztályok iskolai csoport- vezetőinek részvételével az 1971—72. tanév előkészítését szolgáló kétnapos országos értekezlet kezdődött pénteken reggel a Művelődésügyi Minisztériumban. Dr. Kálmán György, a minisztérium közoktatási főosztályának vezetője adott áttekintést a most záruló tanév jellemzőiről, majd ismertette az új oktatási év legfontosabb feladatait. Egyebek között hangsúlyozta : már mutatkoznak az első jelei annak, hogy az iskolákban egyre inkább előtérbe kerül az önállóságra nevelés, a tanulók aktivitásának fokozása. Örvendetes a kísérletezés iránti érdeklődés növekedése, ami együttjár az új, korszerű oktatási-nevelési módszerek alkalmazására való mind erőteljesebb törekvéssel. Szólott az előadó pontból ítéljük meg, nemcsak ezért tartjuk előnyösnek. Minden kapcsolat végső soron társadalmi-emberi- politikai megismerést is jelent Vezető politikusaink külföldi látogatásai, kőrútjai, különös súllyal bizonyítják ezt. De ha megjelenik egy-egy magyar munkáskéz-gyártottá gép külföldön, az is a mi követünk, az is híradás a szocializmust építő Magyarországról. Nem titkoljuk: nyílt és becsületes módon — „a belügyekbe való beavatkozás” minden kísérlete nélkül — hatni akarunk a nyugati világra. Nem vasfüggönyt húzunk, ellenkezőleg: megmutatjuk magunkat, a magyar valóságot, amely sokkal emberibb és igazabb, mintamilyen képet a nyugati propaganda a szocialista világról általában fest. S végül e kapcsolatteremtés is része annak a küzdelemnek, amelyet egy új világháború elkerülésééri folytatunk. Békés egymás mellett élést és nem hidegháborút! — ez a jelszavunk. Ezért áll a lemondás az erőszakról és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése abban a napirendjavasŰttörővezeitő főszerkesztőjét Terhe Dezsőnek, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának üdvözlő szavai után Gyóni Lajos és Pajor Gyulai Ká- rolyné budapesti pedagógus emlékezett meg a mozgalom megalakulásáról, fejlődéséről. Az úttörőmozgalom megyei vezetőinek visszapillantása után a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága által kiírt pályázat legsikeresebb dolgozatait olvas, ták fel. városi pártbizottság titkára és dr. Cserháti ijlaseló, a munkásőrség megyei parancsnoka fogadta. Miután meghallgatták vendéglátóik tájékoztatóját, megtekintették a mun'kásőrök lövészetét és a harcászati, alaki kiképzést arról is, hogy a pedagógusok körében nagy érdeklődést váltott ki a X. párt- kongresszusnak az oktatási rendszer felülvizsgálatára vonatkozó határozata. (MTI) Üzemi mosoda Héiykúfon Tanácskozást tartott a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet nőbizottsága a szövetkezet 300 nődolgozója részvételével. Szűcs Mi- hályné a tanácskozáson bejelentette, hogy a második műszak megkönnyítésére a szövetkezet vezetősége üzemi mosoda létrehozását tervezi. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közelgő gyermeknapon ajándékokkal kedveskednek a hajósi gyermekotthon kis lakóinak. latban, amelyet a szocialista országok az eljövendő európai biztonsági konferencia asztalára helyeznek. Tudjuk, hogy a túlsó oldalon vannak, akik — a kereskedelmi előnyökön túl — arra számítanak, hogy e bővülő kapcsolatok, a kölcsönös megismerés lehetőségei lazíthatják a szocializmus eresztékeit. Mi azonban hiszünk a szocializmusban. annak erkölcsi és emberi, majd mindinkább gazdasági fölényében is. Ezért állunk nyugodtan (a nyugati lapok kedvenc kifejezésével élve) e kihívás elébe. A kapcsolatteremtés politikáját folytatja a többi testvéri szocialista ország is. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvén alapszik ez a szocialista gyakorlat. Az elv régtől adott, a gyakorlatot pedig rendszeresen összehangoljuk. Ezt az összehangolást szolgálják a Varsói Szerződés párt- és állami vezetőinek, külügyminisztereinek rendszeres találkozói, a sűrű tanácskozások, amelyeket két-két szocialista ország politikusai folytatnak egymással Magyarország A magyar élelmiszergazdaság (a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtteegyenes, egyértelmű ötön jár, s a nyugati politikusoknak — ahogy Kádár János említette kőbányai beszédében: „El kell fogadniuk a Magyar Népköztársaságot úgy, ahogy van, tudomásul kell venniük, hogy hazánk az épülő szocializmus országa, s hogy népünk saját rendje szerint él és fog élni a jövőben is... Úgy véljük, nekik is előnyösebb, ha világosan tudják, hová sorolják a Magyar Népköz- társaságot.” „Nyugati politikánk” alapja tehát a „keleti politika”. Nem egyszer tapasztalhattuk valameny- nyien, akik kint jártunk a Nyugaton, hogy Magyarországnak éppen az adja tekintélyét, hogy a tőkés partnerek is mindinkább felismerik ezt. Látják, hogy a Magyar Népköztársaság nem ide-oda táncoló, ingatag valami, hanem a szocialista szövetségi rendszer szilárd tagja. Ez erőt és szolid támaszpontot ad nekünk, ez bizalmat kelt barátaink körében, és elismerést, megbecsülést a Nyugaton is. T. I. sen) alumíniumtermelésünk 10 százalékát használja fel, — mutattak rá pénteken Székesfehérvárott az alumínium élelmiszergazdasági hasznosításával kapcsolatos kérdések megvitatására összehívott tanácskozáson. Az előadók hangsúlyozták, hogy az alumínium tartóssága és rozsdamentessége miatt különösen előnyösen alkalmazható a mezőgazdasági üzemekben. Öntözőcsövek, silók, gyümölcsszedő létrák, állványok, szőlőtámok, me- legágyi kertek, stb. készülhetnek belőle. A tanácskozáson részt vevő termelő üzemek képviselőit elsőrendűen érdekelte, van-e lehetőség az alumínium- szerkezetek és más alumínium termékek árának csökkentésére. A Székesfehérvári Könnyűfémmű ugyancsak jelenlevő vezetői ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy ezt a problémát a még szélesebb körű felhasználás, illetve a még nagyobb sorozatú gyártás oldja majd meg. A tanácskozás részvevői a délutáni órákban Polgár- diban megtekintettek egy alumíniumszerkezetű növényházat, Seregélyesen pedig alumíniumszerkezetű sertésólat tanulmányoztak. (MTI) MEGSZOKTA MÁR a közvélemény, hogy a televízióban, rádióban, az újságok hasábjain időnként fontos, országos dolgokról nyilatkoznak a miniszterek, a kormány, a párt vezetői. A „Fórum” műsorokban és más alkalmakkor, az úgynevezett kényes kérdésekről is szó esik. Nemzetközi tanácskozásokról hazatérve, beszámolnak a jelentős tárgyalásokról a kiküldött diplomaták. Szinte azonnal értesül a lakosság a parlament, a Minisztertanács ülésén elhangzottakról — és igy tovább. | Mindez kifejezője annak, hogy az illetékes párt- és állami szervek a tájékoztatást politikai kérdésnek, a közéleti demokrácia szükséges részének, a tö- megkapcsoiatokat erősítő, fontos eszköznek tekintik. A POLITIKAI Bizottság 1965. június 8-i, a tájékoztatás megjavításáról szóló határozata óta az alsóbb szervek is mindinkább kötelességüknek érzik a minél teljesebb tényanyaggal történő informálást, nem hallgatva el a számukra kedvezőtlen eseményeket, jelenségeket sem. Egyre kevésbé jellemző az akkori helyzetre illő megállapítása a határozatnak, miszerint gyakori még az informálni hivatott szervek „elzárkózása, bátortalansága, ami mögött a közvélemény lebecsülése, a nyilvánosságtól való félelem, vagy az az illúzió rejlik, hogy amiről mi nem beszélünk, az nem is létezik”. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy fel kell számolni a tájékoztatást gátló előítéleteket, szemléleti korlátokat. AZ EMLÍTETT határozat nyomán jelentősen javult a hivatalos szervek és a sajtó kapcsolata is. A minisztériumok és más intézmények, hivatalok a maguk vonalán a tájékoztatást elősegítő rendeletet adtak ki. Korábban kényesnek tartott kérdésekről mind bátrabban lehetett és lehet tájékoztatni. Kevesebb lett az indokolatlan hivatkozás a népgazdasági vagy hivatali érdekre. Míg korábban sokan a sajtónak és egy-egy cikknek hivatalos jelleget tulajdonítottak, sikerült — bár még nem teljesen — ezt a téves szemléletet, s az ezzel kapcsolatos indokolatlan tartózkodást és félelmet is megszüntetni. Mindezek kedvezően hatottak a tömegtájékoztatásra, gyorsabb lett a hírközlés, javult a híranyagok időszerűsége, s nőtt a sajtó hitele. Ezt elmondhatjuk a megyei lap munkájára és helyzetére is. Akadnak azonban még kedvezőtlen," a tájékoztatásról szóló határozattal ellentétes jelenségek is, melyek arra utalnak, hogy egy-egy elvi állásfoglalást újra és újra az érdekeltek elé kell tárni, különben az könnyen feledésbe merül. Erre nem nehéz példákat' felhozni. Egyes vállalatoknál, az utóbbi időben ismét feléledőben vannak a különböző tiltó, a sajtóinformációkat engedélyekhez, felsőbb utasításokhoz kötő rendelkezések. Természetesen egyet lehet érteni azzal, hogy boldog-boldogtalan ne adhasson ki egy-egy jelentős üzem termelésére, eredményeire vonatkozó átfogó értékelő adatokat, hiszen ilyenekkel csak az illetékes vezetők rendelkeznek. Nehéz azonban megérteni, ha az üzemek egyes részlegeinek még a közelébe sem eresztik az újságírói, vagy fotóriportert, ha nincs ehhez külön igazgatói engedélye. MIHEZ KEZDJEN az újságíró a szigorú etikai feltételekhez kötött és törvényekkel is védett igazolványával, ha sorozatosan merev falakba ütközik az információk szerzésében? Ha az állami gazdaság traktorosa nem mondja meg, hogy mit vetett a földbe, mert nincs ott a brigádvezető, ha a jakabszállási út menti faültetők „nem nyilatkozhatnak” afelől, hogy aznap hány husángot ültettek el. Milyen véleményt formáljunk a mérnökről, aki nem meri megmondani, milyen gépeket visznek a BNV-re, holott azokat a gépeket ország-világ előtt mutogatják ... Olyan tünetekre utalnak ezek az apró jelenségek, melyek elharapózva súlyos következményekhez vezetnének. Az ilyen elzárkózás a lakosságot rekesztené ki a gyors és megfelelő tájékoztatásból. Leszűkítené a sajtó információs bázisát, munka- és feladatkörét, s lehetőségeit a helyszíni, a dolgok valódiságát tükröző tények nyílt és őszinte, élethü tolmácsolása helyett valamiféle irodai, száraz tényközlésre. A NÉPGAZDASAGl vagy bármilyen érdekekre hivatkozó vezetők félelme, úgy véljük, nem is abból fakad, hogy talán egy-két termelési adatot esetleg pontatlanul közöl a sajtó. Hanem, hogy felszínre kerülnek a hibák és fogyatékosságok is, amelyeket jobb elkendőzni a felettesek, s a közvélemény előtt. A bírálat mellőzésének, kikerülésének diszkrét és rafinált formája ez, bárminek is nevezzük, ami egyúttal még a pozitív kicsengésű információ útját is elreteszelheti. Nem lehet vitás, idejében fel kell lépnünk, a Politikai Bizottság határozatának szellemében, s a közvélemény teljes súlyával a szocialista demokrácia fejlődését, további szélesítését akadályozó jelenségek ellen F. Tóth Pál Szovjet tisztek látogatása a munkásőrség gyakorlatán Országos értekezlet az új tanév előkészítéséről
