Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
*. oldal 1971. májas SÍ, péntek Podprnij fogadta Trudeaul MOSZKVA Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnököt. A baráti beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint a két ország együttműködésének szélesítése a nemzetközi béke és biztonság megerősítésében, valamint a szovjet—kanadai gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése. A megbeszélésen részt- vett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Borisz Mirosnyicsénkó, a Szovjetunió kanadai nagykövete és Robert A. D. Ford, Kanada moszkvai nagykövete. (MTI) Elutazott a chilei külügyminiszter Tovább haladunk a nasszeri úton Szódat beszéde a nemzetgyűlésben Clodomiro Almeyda Medina chilei külügyminiszter csütörtökön délelőtt sajtó- fogadást tartott a Külügyminisztérium Dísztéri vendégházában. Látogatásának tapasztalatairól, a magyar államférfiakkal való tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy jelentős előrehaladás történt a chilei— magyar kapcsolatok fejlesztéseben. erősítésében. Szólt arról az egyetértésről is, amellyel a két ország kormánya a nemzetközi élet alapvető kérdéseit megítéli. Kérdésekre válaszolva a két ország kapcsolatainak Kibúvó? Egon Bahr, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkára televíziós interjúban szerda este kijelentette, hogy „a Berlinnel kapcsolatos megállapodás struktúrájára . vonatkozólag” azonos nézeteket vall mind a négy nagyhatalom és ebben a vonatkozásban egyetértés mutatkozik a bonni kormány és nyugati szövetségesei között is. Pontosabban kifejtve hozzátette, ahhoz hogy rendeződjék Nyugat-Berlin problémája nemcsak arra van szükség, hogy a négy nagyhatalom egyetértsen, hanem arra is, hogy megegyezés álljon fenn az NSZK, az NDK és nyugat-berlini szenátus között. további fejlesztési lehetőségeiről és országa főbb bélés külpolitikai céljairól adott tájékoztatást. * Clodomiro Almeyda Medina kíséretével együtt csütörtökön délután elutazott Budapestről. KAIRO Csütörtökön délelőtt Hafez Ali Badavi. a nemzetgyűlés új elnöke megnyitotta az egyiptomi parlament rendkívüli ülését. Anvari Szadat elnök a képviselőkhöz intézett, a kairói rádió és televízió által közvetített beszédében leszögezte: az ország a közelmúltban „közel állt ahhoz, hogy letérítsék a Nasszer elnök által megjelölt útról, de az egész nép szembeszállt ezzel”. Az elnök nem tért ki a múlt heti belpolitikai események Részleteire. „A jövőbe kell néznünk ... nem szólok azokról az incidensekről, amelyek ügyében vizsgálat van folyamatban — mondotta. — „A harcra kell összpontosítani figyelmünket. ha a nasszeri úton Mit tudtunk meg eddig a Marsról? Jurij Pszkovszkij, a TASZSZ tudományos hírmagyarázója írja: A Mars bolygó kozmikus készülékekkel végzett kutatása lényegében újonnan felfedezi számunkra ezt az égitestet. Idén augusztusban a bolygó rekordközel- ségbe kerül a Földhöz, a Föld és a Mars közötti távolság mindössze 56,2 millió kilométer lesz, A bolygó kutatása ebben az időszakban kivételesen hatásos lehet. A Mara kozmikus szerkezetekkel való kutatását a Mars—1 nevű szovjet bolygóközi űrállomás kezdte meg. Azóta három Mariner típusú amerikai űrállomás haladt el a bolygó mellett és továbbított a Földre tudományos adatokat, amelyek elemzése alaposan megváltoztatta a korábban kialakult elképzeléseket. A ' Mariner—4 rádiójelzéseinek eltűnésével kapcsolatban végzett megfi gyelések nyomán 1965-ben kiderült, hogy a bolygó egyenlítői átmérője 40 kilométerrel hosszabb, mint korábban gondolták. Az űrkutatás fejlődésének köszönhetők a Epld- Mars-távolság és a Mars tömegének pontosabb ada tai. A legnehezebb problémák közé tartozik a bolygó légkör-összetételének megállapítása. Az eddigi űrállomásokkal végzett mérések szerint a Mars-atmoszféra legfontosabb ösz- szetevője a széndioxidgáz. A titokzatos „Mars-csatornák” helyett, amelyeket mintegy száz évvel ezelőtt fedeztek fel földi teleszkópok segítségével, az űrállomások csupán foltokat, s más felszín-alkotóelemeket találtak. Elutasítás — tanulságokkal í • WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai szenátus magyar idő szerint csütörtökön hajnalban 3 órakof — egyhuzamban 12 órán át tartó vita után — 61:36 arányban elvetette Mike Mansfield szenátor törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében a kongresszus 1971. december 31-i hatállyal megtagadta volna a kormánytól a pénzalapokat 150 000 főnél nagyobb létszámú amerikai haderő Európában tartására. Az egy héten át folyó szenátusi vita végső kimenetele előrelátható volt, miután „a NATO létét és az USA európai elkötelezettségének hitelét veszélyeztető” Mansfield-javas- lattal szemben Nixon elnök mindkét pártban mozgósította a NATO valamennyi nyugalmazott és jelenleg is aktív „építőmesterét”. A szavazás számszerű eredménye azonban megközelítően sem tükrözi an- nSc a meglepőén széles úí áramlatnak az erejét, amelv az USA európai politikáiénak módosítását sürgeti. A vita legjellemzőbb újszerű vonása az volt, hogy | arányú lélektani hadjáratai ezúttal még a hidegháború után a szenátus többsége ismert hangadói sem emel- nem volt hajlandó a költ- tek szót a Közép-Európá- ségvetési pénzalapok megbán szembenálló fegyveres erők szintjének kölcsönös csökkentéséről folytatandó kelet-nyugati tárgyalások gondolata ellen. Sőt, éppenséggel a „héják” hivatkoztak a legtöbbet Brezs- nyev és Koszigin tárgyalási felhívására, hangoztatván, hogy „most nem szabad gyengíteni Nixon elnök tárgyalási pozícióját”. A kétpárti „atlanti koalíció” mellett Nixon elnöknek sikerült felsorakoztatnia az Izrael—Lobby tagjait is azzal az érveléssel, hogy „a NATO délkeleti szárnyának és az amerikai 6. flotta bázisának meggyengítése Izrael hátrányára módosítaná az erőviszonyokat a közel-keleti térségben is”. A Mansfield-javaslat ellenfelei közül többen hangot adtak annak a félelmüknek, hogy az „európai erőegyensúly megbomlása” olyan bizonytalanságot idézne elő, ami a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi hatalmával való „különmegbékélésre” ösztönözné az USA nyugateurópai partnereit. A kormány példátlan vonásával kényszeríteni az elnököt európai politikájának módosítására, de washingtoni megfigyelők meglepőnek tartják, hogy a szenátus több mint egy- harmada kész volt ilyen drasztikus lépésre az amerikai külpolitika „atlanti sarokkövének” kimozdítása érdekében. Frank Church demokrata párti szenátor a vita során a Mansfield-javaslat első eredményének minősítette, hogy a Nixon-kor- mány, amely korábban semmiféle érdeklődést sem mutatott a szovjet tárgyalási javaslatok iránt, most „hirtelen támadt, de mindenesetre dicséretes lelkesedéssel” hivatkozik Brezs- nyev és Koszigin tárgyalási felhívására. Mike Mansfield a szavazás előtt az „utolsó szó jogán” rámutatott: bármi legyen a szavazás kimenetele, az USA idejétmúlt európai politikájának prpb- lémája mindaddig napirenden fog maradni, amíg hozzá nem idomítják a gyorsan változó világ új követelményeihez. akarunk továbbhaladni a fejlődés, a szocializmus felé. Az eljövendő időszakban az állam legfőbb gondja változatlanul az Izrael elleni harc marad”. Az elnök az egyiptomi hadsereg újjáépítésének, megerősítésének sikereiről szólva leszögezte: „Meg kell önöknek, a nép képviselőinek mondanom, hogy sohase lettünk volna képesek megjárni ezt az utat őszinte barátunk, a Szovjetunió segítsége nélkül”. Egyiptom két kérdésről nem hajlandó alkuba bocsátkozni és engedményeket tenni: a megszállt területek kiürítésének kérdésében és a palesztin nép jogait illetően — jelentette ki Szadat elnök a nemzet- gyűlés előtt. Az elnök elmondotta, hogy William Rogers amerikai külügyminiszter maga is elismerte kairói látogatása idején: Egyiptom eddig minden tőle telhetőt elkövetett a közel-keleti válság békés rendezése érdekében. „Semmi nincs, amit kérhetnék Egyiptomtól” — mondotta Rogers Szadatnak. „Bár Amerika erősen elfogult módon támogatja Izraelt, nyílt szívvel és nyílt gondolatokkal fogadtam Rogers-t — jelentette ki Szadat. „Követeltem tőle, hogy az Egyesült Államokba való visszatérése után tisztázza kormánya álláspontját, különösen tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok a kenyértől a szuperszonikus vadászgépekig mindennel ellátja Izraelt”. Az egyiptomi elnök az Egyesült Államok máig kétértelmű álláspontjáról végül ezt mondta: „Elég a jegyzékváltásokból és a memorandumokból, Rogers járt nálunk, járt Izraelben is. Amerikának tudnia kell, s ezt meg is mondtam Rogersnek: nem fogadhatom el azt az állítást, hogy nem képesek nyomást gyakorolni Izraelre... Az Egyesült Államoknak pontosan meg kell határoznia álláspontját, mivel ez most döntő lehet a háború- vagy béke kérdésében.” Szadat emlékeztette a nemzetgyűlést árrá, hogy az egyiptomi frontállásoknál tett közelmúltbeli látogatása idején ő tartotta vissza a katonákat -attól, hogy felújítsák a felszabadító harcot Izrael ellen: „Erőfeszítéseket tettem arra, hogy visszatartsam őket a támadástól” — mondotta. A másik három nagyhatalomnak a közel-keleti helyzettel kapcsolatos álláspontját elemezve az egyiptomi elnök kijelentette: a Szovjetunió álláspontja „nem igényel magyarázatot”, hiszen az 1967. júniusi „sötét napok” óta a Szovjetunió „rengeteget tett”, Egyiptom érdekében. Szadat elismeréssel szólt ezenkívül Franciaország állásfoglalásáról és a brit konzervatív kormány. „bátor kiállásáról”. Felszabadult a Boloven-fennsík VIENTIANE A laoszi népi felszabadító hadsereg elfoglalta a Boloven-fennsíkon fekvő Housei Komg-ot, a kormánycsapatok utolsó megerősített állását — jelenti az AFP tájékozott vientia- nei körökre hivatkozva. Ezzel a fegyverténnyel az egész Boloven-fennsík a népi erők ellenőrzése alá került. Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában lényegében elutasította azokat a javaslatokat, amelyeket Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke a közelmúltban terjesztett elő. Kijelentette, hogy dsak akkor kéri (az amerikaiaktól) a bombázások beszüntetését és csak akkor fogadja el a tűzszünetet, ha ezeket az intézkedéseket nyomban követi „a Laoszban tartózkodó külföldi csapatok kivonása”. Souvanna Phouma állítása szerint azonban a kormánycsapatokra vereséget mérő fegyveres erők nem a laoszi népi erők, hanem „észak-vietnami csapatok” — és kizárólag őket tekinti külföldieknek. Ismeretes, hogy Laoszban külföldi intervenciót az Egyesült Államok, Thaiföld és a saigoni rendszer csapatai követnek el, de ezt Souvanna Phouma nem akarja tudomásul venni, jóllehet a Hazafias Front minden alkalmat megragad arra, hogy a valóban beavatkozást elkövető idegen fegyveres erők jelenlétének megszüntetését követelje. Éppen e célból javasolta — mintegy első lépésként —, hogy a vientianei kormány eszközölje ki az amerikaiaknál a légitámadások beszüntetését. Traktorok, hidak, hölőházak Magyar áruk Jugoszláviában A Komplex Külkereskedelmi Vállalat az újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásáron rendezett sajtó- konferenciáján megállapították, hogy a magyar vállalat mind eredményesebben működik együtt a jugoszláv cégekkel. A Komplex Újvidéken 30 mezőgazdasági gépet mutat be, közöttük a magyar—osztrák kooperációban készülő 110 lóerős traktort, valamint kertészeti és háztáji gépeket, állattenyésztési berendezéseket és élelmiszeripari felszereléseket. Bejelentették: befejezéshez közelednek Jugoszláviában a Komplex tárgyalásai vágóhídi berendezések, baromfifarm, sertésnevelő berendezés, újabb hűtőházak, traktorok és mezőgazdasági kisgépek szállítására. A Komplex szállítja a palánkai Duna- híd acélszerkezetét és tárgyalások folynak egy belgrádi Száva-híd szerkezetének eladásáról is. Események sorokban Heath—Pompidou találkozó Csütörtökön délelőtt 10 órakor a párizsi Elysée-pa- lotában megkezdődött Edward Heath brit miniszter- elnök és Georges Pompidou francia köztársasági elnök tanácskozása. A megbeSEé- léseken a két államférfin kívül csak a tolmácsok vettek részt. Gomulka lemondása A lengyel nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Dyzma Galaj elnök bejelentette, hogy Wladyslaw Gomulka képviselő, a LEMP KB volt első titkára a szejm elnökségéhez intézett levelében lemondott államtanácsi tagságáról. A képviselők egyhangúlag tudomásul vették a lemondást. Mischnick a lengyel államelnöknél Józef Cyrankiewicz lengyel államelnök fogadta a varsói látogatáson tartózkodó Wolfgang Mischnicket, a Bundestag FDP-frakció- jának elnökét. Az eszmecsere elsősorban a tavaly decemberben aláírt államközi szerződés ratifikálásával összefüggő kérdésekre és az európai biztonság témakörére vonatkozott. Hcinemann hazautazott Erdélyi utazással csütörtökön befejeződött Heine- mann nyugatnémet elnök négynapos romániai látogatása. Heinemann és Ceau- sescu Brassóban tartotta megbeszéléseinek zárószakaszát. Eredetileg csak a keddi napot szánták a tanácskozásokra. de a két elnök megegyezett abban, hogy eszmecseréjét folytatja. Csapatösszevonások a határon A Kelet-Pakisztánnal határos Assam indiai .állam kormányának szóvivője szerdán közölte, hogy a pakisztáni kormánycsapatok a határ közelében fekvő* Ja- kiganj városka közelében nagymérvű csapatösszevonásokat hajtanak végre. Ez — mutatott rá a szóvivő — ellentétes azzal a területi egyezménnyel, amelyet India és Pakisztán kötött. A határ védelmét ellátó indiai csapatok „megelőző intézkedéseket” kezdeményeztek. Késik az USA Mars-rakéta Ismét elhalasztották a Mariner—9 amerikai Mars- űrhajó vasárnapra tervezett felbocsátását. A Mariner—8 tizenegy nappal ezelőtt közvetlenül felbocsátása után felrobbant. Kongresszusra készül a LEMP Edward Gierek elnökletével Varsóban megtartotta alakuló ülését a LEMP VI. kongresszusának előkészítő bizottsága. SST — mégse? Az amerikai képviselőház a múlt héten elfogadta, a szenátus azonban szerdán este 58 szavazattal 37 ellenében újra elutasította az SST néven ismert szuper- szónikus utasszállító repülőgép prototípusainak további fejlesztésére kért ösz- szegek megszavazását. A szenátus hat hónapon belül 1 harmadszor döntött így.
