Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

4. oldal 1971. május 20. csütörtök Valóra váltott szerződés Egy szocialista brigád vállalása Egy évvel ezelőtt a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat Kossá István -nevét viselő szocialista brigádjá­nak 18 tagja elhatározta, hogy megpróbál tenni vala­mit a gyermekbalesetek el­kerülése érdekében. A bri­gád tagjai valamennyien Kecskeméten, a helyi jára­tú autóbuszokon dolgoz­nak, s nem egy esetben voltak tanúi annak, hogy a gyermekek játék közben kiszaladtak az úttestre, egyenesen a sebesen közle­kedő járművek elé. Ezért a múlt év áprilisában úgy döntöttek, szocialista szer­ződést kötnek a Kecskemét Méheslaposi Általános Is­kola tanári karával, s a 7., 8. osztályos tanulók számá­ra KRESZ-előadásokat tar­tanak. A brigád segítségé­re sietett Nagy István, a 9-es számú Volán személy­forgalmi és kereskedelmi főelőadója, akivel közösen dolgozták ki a KRESZ-ok- tatás tematikáját, különös tekintettel a gyalogosokat, kerékpárosokat érintő sza­bályokra. A brigád tagjai már a múlt évben megkezdték az oktatást. Négyszer két órá­ban — felhasználva az osz­tályfőnöki foglalkozásokat — megismertették a gyer­mekekkel a közlekedésren­dészeti táblákat, a gyalogo­sok magatartását a közuta­kon, az elsőbbségi fokoza­tokat, a kerékpárosok köz­József is nagyon elégedet­tek vagyunk a gyermekek tudásával. Ezek a . fiúk és lányok tudatosan közleked­nek, jól ismerik és alkal­mazzák a szabályokat, s Józseftől megtudtuk, a he­lyi autóbuszjáratok gépko­csivezetői ebben az évben balesetmentesen közleked­tek, az utasok részéről jo­gos panasz nem hangzott Kéri József brigádvczetö a forgalmi jelzőtáblákat mutatja be a tanulóknak. nem egy esetben szüleiket is figyelmeztetik a helyes közlekedésre. A legnagyobb érdeklődést természetesen a filmvetítés váltja ki, amelyben Sz. Lő­rinc Miklós igazgató is se­gít az autóbusz-vezetőknek. Az ő véleménye a követke­ző: — A felső tagozat utolsó két osztályának KRESZ- oktatását nagyon helyes kezdeményezésnek tartom, A filmvetítésben segít Sz. Lőrino Miklós a Mé-( heslaposi Általános Iskola igazgatója. lekedési rendjét, e jármű­vek felszerelését és a ke­rékpárosok magatartását a forgalomban. Kéri József, a Kossá István brigád ve­zetője a gyermekek érdek­lődéséről, magáról az ok­tatásról a következőket mondotta el: — A gyerekek ezeken az órákon nagyon fegyelme­zetten viselkednek, való­sággal csüngenek az elő­adón. A brigád tagjai közül jómagam is, Fülöp Dezső, A. Tóth József és Miskár szerintem minden iskolái­ban meg kellene ezt a fog- mát valósítani. Ezzel kel­tős célt érünk el: Megta­nítjuk a gyermekeket a helyes közlekedésre, s csök­kentjük a gyermekbalesete­ket. Ezenkívül a tanulókat közlekedési fegyelemre és etikára is oktatjuk, A Kossá István szocialis­ta brigád nemcsak e kez­deményezés továbbvitelé­ben jeleskedik, de munká­jukban is megvalósítják a célkitűzéseket. Mint Kéri el, rendszeresen részt vesz­nek a számukra oly sokat nyújtó oktatásokon, s közö­sen járnak moziba — a Városi mozival kötött szer­ződés értelmében — a MO- KÉP által javasolt filmek megtekintésére. A 9. számú Volán autó­busz-vezetőinek vállalása példamutató, s úgy véljük kiterjeszthető főleg olyan helyeken, ahol a vállalat­nál több gépkocsi van, s a gépkocsivezetők brigádban dolgoznak. A Kossá István szocialista brigád tehát va­lóra váltotta a szerződés­ben foglaltakat. Gémes Gábor Áz ingázás jövője Megftfckkentőnek tűnhet: száz foglalkoztatottból negy­ven nem a lakóhelyén dol­gozik, azaz kenyérkeresete fejében utaznia kell. A meghökkentőnek tűnhető tény azonban természetes. A világ minden ipari or­szágában így van ez. Az ingázás világjelenség. Az már más, s alapos vizsgá­lódást igénylő kérdés, hogy egy-egy ország területré­szei, vonzáskörzetei eseté­ben meddig nevezhető egészséges mértékűnek az ingaforgalom, s mikor ha­ladja azt meg. Kiegyenlítődési folyamat Leegyszerűsítve, de iga­zat kérdezve: természetes, hogy Budapest, Miskolc, Szeged, Győr körül — mint a találó szóhasználat je­löli — „keréken élő fal­vak” gyűrűje alakult ki, de természetes, hogy százez­rek dolgoznak lakóhelyük­től száz kilométernél na­gyobb távolságra? Továb­bá: a földrajzi, gazdasági, népességi adottságok erő­sen eltérőek a különböző területek esetében, s tör­vényszerűen a népesség át- áramlásához, ingaforgalom kialakulásához vezetnek. Ez társadalmi méretekben hasznos, de csak addig a határig, ameddig az ész­szerűség, a gazdaságosság terjed. Hazánkban a tervszerű területfejlesztés több év­tizedes késéssel csupán a felszabadulás után kezdő­dött meg, s két évtizedbe telt, míg a további, s most már intenzív haladás alap­jai létrejöttek. Két évti­zed alatt az iparban fog­lalkoztatottak számát te­kintve a főváros részese­dése 51 százalékról 35-re csökkent, a mezőgazdaság erőteljes fejlődése mérsé­kelte az ipari és a mező- gazdasági területek közötti különbségeket, a munka­erő és a népesség elhelyez­kedése kiegyensúlyozottab­bá vált. Az ország külön­böző területei között lassú, fokozatos kiegyenlítődési folyamat kezdődött meg. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet Az ingaforgalom nem más, mint a munkalehető­ség és a munkavállaló egymásra találása. Ha te­hát azt mondjuk, hogy napjainkban és hazánkban az ingaforgalom — külö­nösen az ún. távoli ingá­zás — mértéke túlzott, ez­zel azt is megmondtuk, hogy a munkalehetőségek a szükségesnél koncentrál­tabbak. Igaz, a hatvanas években meggyorsult né­hány, korábban kizárólag ingázási körzetnek számí­tó terület iparosodása, így például Szabolcsban, Tol­nában. Somogybán lehet­tünk tanúi ennek. E folya­mat ellenére még mindig sürgető feladat — de csak hosszabb távon, több öt­éves tervidőszak alatt meg­oldható feladat — az ész­szerű foglalkoztatási szer­Gyarapodó községben Tizenkét évvel ezelőtt került Körösi József a kunfehértói tanácstagok közé. A község kialakulá­sát, gyarapodását nemcsak figyelmes, szemmel nézte, hanem sokat tett mind­azért, amivel ma büszkél­kedhetnek. Választói az el­múlt hónapban egyhangú­lag úgy döntöttek, hogy a következő négy évben is képviselje őket. A Kunfe­hértói Állami Gazdaság központi irodájában be­szélgettünk. Szavai nyo­mán kibontakozik a kép, hogyan alakult ki a tanya­világból a község. Az első 24 — ingyen kiosztott — telek háromszor-négyszer gazdát cserélt mire elké­szült az épület. Most ott tartanak, hogy 450 kertes, kétszobás családi házuk van és alig győzik kielégíteni a letelepedési, lakásépítési igényeket. A 110 régi ta­nyából mindössze 35 ma­radt meg máig. Azokban többnyire a más községek­ből bevándoroltak élnek. Körösi József 17 éve párttitkár, emellett ő fog­lalkozik az építési ügyek­kel is. Töviről hegyire is­meri az állami gazdaság dolgozóit, a község lakóit gondjaikkal együtt. — Ilyen kis helységben mindig nagy szükség volt az összefogásra — mondja. Enélkül semmire sem men­tünk volna. A tanács, a termelőszövetkezet, az álla­mi gazdaság és a lakosság állandó szoros kapcsolatát, egyetértését bizonyítja, hogy a házak legtöbbjében van villany. Hidroglóbusz szol­gáltatja a vizet és a laká­sok egyharmad részéből Folyóiratszemle A májusi folyóiratok közül a KORTÁRS nyújtja az olvasónak a leg­több szellemi izgalmat. Elég lenne csupán Illyés Gyula „Bölcsek a fán” cí­mű színjátékát említeni, mely a Tragédia tréfában elbeszélve alcímet viseli. Ebben az író sok értékes gondolatát rejtette el a történelemről és a jelen valóságáról egyaránt. Király István „Ady és Babits" címmel írt esszéje is elgondolkoztató; a szá­zad első évtizedeinek két legnagyobb hatású költő­jét állítja elénk szemléle­tesen és hitelesen, reális képet rajzolva arról, ami a nagy alkotópárt össze­kötötte, és arról is, ami törvényszerűen elválasztot­ta őket. Bodnár György, Juhász Ferencről szóló tanulmá­nyának befejező részét is közli a folyóirat. Ebben a szerző Juhász Ferencet az utóbbi évtizedek egyik leg­nagyobb hatású, költészetet megújító lírikusának tekin­ti — teljes joggal. Simon István Jankovich Ferenc halála alkalmával írt — ihletett sorokkal — nekrológot. Az emberi szó jelene és jövője címmel az ÜJ ÍRÁS fiatal írók vallomásait köz­li, a márciusi és áprilisi számban megkezdett ankét folytatásaként. Érdekes és elgondolkoztató mondato­kat olvashatunk e rovat­ban a nyelv sajátos szere­péről, s naponkénti alaku- lásásról, és arról: nyelv és társadalom, nyelv és gaz­dasági-technikai fejlődés milyen bonyolult kölcsön­hatásban vannak egymás­sal. Lugossy Gyula, Kiss Benedek, Szakonyi Károly és mások sokoldalúan kö­zelítették meg ezt a napja­inkban egyre többeket fog­lalkoztató kérdést. Ratkó József bizakodó a nyelv fejlődését és szere­pét illetően: „elképzelhetet­len és lehetetlen — írja —, hogy az ember megnémul egyszer." Ismét van kecskeméti Vonatkozása az ALFÖLD új számának. Bata Imre — aki tavaly színvonalas esz­szét jelentetett meg a For­rásban Veres Péterről — most Buda Ferencről ír új kötetének (Ébresszen arany­síp) megjelenésének kap­csán. Értően és szeretettel szól a költőről, hangsúlyozza, mennyire eggyé forrott Bu­da verseiben a valóság és a költöiség, s a megszen­vedet élmény mennyire az esztétikai értékek növeke­déséhez vezet nála. Amit kifogásolhatunk, ta­lán az, hogy Bata a költő fejlődésében Debrecennek túlontúl nagy jelentőséget tulajdonit. Itt jegyezzük meg, hogy Buda Ferencről a Tiszatáj májusi számában is olvas­ható recenzió, Vörös Lász­ló tollából. Varga Mihály már nem kell kilépni, ha egy vödör vízre van szük­ség. Teljes a kommunális ellátottság. Azon kevés község közé tartozik Kunfehértó, amely gyarapodik. Évente négy ven-ötven fővel. Mivel ma­gyarázható ez? — kérde zem. — A természetes szapo­rulaton kívül Kéleshalom ról, Kisszállásról, Tompá ról áramlanak ide az em­berek. A gazdaság jól dől gozik, nyereséggel, és ki­tűnő a munkszellem. Azu tán nagyon sokat jelent a lakásépítési támogatás is Huszonnyolcezer forintot kapnak az építeni szándé kozók, ezenkívül a tanács kedvező áron — 22 forint ért — adja a telek négyszö­gölét. Ahogy ismeri a köz ség múltját bizonyára a jövőjéről is tud mondani valamit... — Bőven akad még ten nivaló. Orvosi rendelőnk, kitűnő orvosunk már régen van. Gyógyszertárunk vi­szont még nincs. A lakos ság 30 ezer forint kész­pénzt fizetett be erre a cél­ra és felajánlott 300 ezer forint értékű társadalmi munkát. Folytatjuk a víz­villanyhálózat kiépítését. Művelődési otthon kellene, mert a fiataloknak nem tudunk állandó otthont ad­ni. További 150 lakóházat akarunk felépíteni, parko­kat, tereket létesíteni. Ahogy ismerem az itt élő embereket és vezetőket, si­kerülni fog amit eltervez­tünk. Megértésben nincs hiány, mi segítünk min­denkinek, aki rászorul és megérdemli, de viszonzás­képpen támogatják is min­den elképzelésünket. D. É. . kezet kialakítása, különös tekintettel arra, amit a te- rületfeljesztésről szóló kor­mányhatározatban így fo­galmaztak meg: „A távoli ingázás körzeteinek köz­pontjaiban a munkahelyek megfelelő telepítése segít­se elő az ésszerű foglal­koztatási lehetőségek meg­teremtését.” Az előbbi bekezdésben többször is használtuk az ésszerű kifejezést. Nem vé­letlenül. Komoly hiba len­ne ugyanis — s tapasztal­ható erre hajlam, nemcsak a munkavállalók, de a hi­vatalos szervek egy része körében is — úgy gondol­kodni, hogy no most za- után ipart, munkaalkalmat minden településre, dolgoz­zanak helyben az emberek. Túl azon, hogy ennek meg­valósítása lehetetlen, a gazdaságosság, tehát a tár­sadalmi hasznosság elvé­nek is élesen ellentmond. Nem arról van szó, hogy a területfejlesztés, a telepü­léshálózat korszerűsítése mindenkinek és minden­hová helyébe viszi a mun­kát. Sokkal inkább arról hogy a területi-települési adottságok figyelembevéte­lével hatékonyabban gaz­dálkodjunk meglevő eszkö­zeinkkel, . fejlesztési forrá­sainkkal. Ésszerű foglal­koztatási szerkezet alakul­jon ki, ami egyénnek és társadalómnak a leginkább megfelel. Ne egyik, vagy másik érdek rovására, ha­nem a két érdek lehetséges legjobb egyeztetésével. Növekszik és csökken Számítások szerint a ne­gyedik ötéves terv eszten­deiben a foglalkoztatottak száma kétszázezerrel nö­vekszik. E létszám elhe­lyezkedése, illetve a már dolgozók fokozatos átcso­portosítása — például a mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma öt esz­tendő alatt további 150 ezer 'fővel csökken — azon­ban úgy menjen végbe, hogy mérséklődjék a távoli ingázók — ötven kilométer felett — száma. Maga az ingázás azonban — éppen a mezőgazdaságból felsza­baduló munkaerő miatt — nem lesz kisebb, sőt, egyes területeken — így például az alföldi olaj mezőn, a Dél-Dunántúlon, Székesfe­hérvár, Szolnok stb. körze­tében — növekszik. Ez azonban már egyre inkább közeli ingázás, amit a köz­lekedés korszerűsítésével jelentősen könnyíteni le­het. Tehát: ott és anyi új munkahelyet lehet csak létrehozni, ahol és ameny- nyi társadalmilag szükség- szerű és kifizetődő. Nem lehet ugyanis száz embert megszabadítani az ingázás­tól úgy, hogy arra ezer ráfizet, nem szabad létre­hozni látszatmunkahelye­ket, ahol a költségek két­szeresen, négyszeresen meg­haladják a megengedhető szintet, csupán azért, hogy kijelenthessék: helyben dol­goznak az emberek.,, A kormányhatározatok nyomán sokrétű, bonyolult összefüggéseket bogozó munka kezdődött el. A ha­mis várakozásoknak nincs helye a munka eredmé­nyeit illetően, a realitáson nyugvó bizakodásnak azon­ban megvan minden fő feltétele. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents