Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI . BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 117. szám 1971. május. 20. CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Hegalakult a megyei tanács Ezervagoitos Á primőrtermesztés fellendítéséért Tegnap félretéve a kenyérkereső munkát, a választók bizalma megannyi megnyilvánulásának tudatában, tettrekész eltökéltséggel vették birtokba a tanács tagjai a testületté alakulás előtti percekben jövőbeli felelős tanácskozásaik színhelyét, a megyei tanács üléstermét. Az eszmecseréknek, s az ismerkedésnek — hiszen az alakuló testület tagjai között rendkívül sok az új arc, s a korábbinál több a nő és fiatal — az ülés kezdetét jelző csengetés vetett véget. Az elnökségből Benei Sándor tanácstag emelkedett szólásra. Mint az alakuló tanács egyik legidősebb tagja, tisztelettel köszöntötte a megye települései által delegált 115 tanácstagot. Külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, Erdélyi Ignácot és Gyóni Lajost a megyei pártbizottság titkárait, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseletében megjelent dr. Csáki Lászlót, a megye csaknem teljes számban megjelent országgyűlési képviselőit, az alakuló ülés valamennyi vendégét. Ezután Benei Sándor felkérte a megyei választási elnökség elnökét, Borsodi György elvtársat, hogy számoljon be a választási időszak és a választás napján, majd azt követően végzett munkáról, annak eredményéről. Borsodi György a többi között elmondta: A választás napján a megye választópolgárai (401 ezer 382 személyt vettek fel a névjegyzékekbe) szinte kivétel nélkül az urnákhoz járultak, s az összesítés alapján a választójogosultaknak 98,3 százaléka szavazott. A megyei tanács alakuló ülése ezután megválasztotta a hat tagú ügyrendi bizottságot, amelynek elnöke dr. Posváncz László, elnök- helyettese pedig dr. Milla- sin Teréz lett, majd szünet következett. A szünet lejárta után dr. Posváncz László jelentést tett a hel^i tanácsok által felterjesztett választási jegyzőkönyvek vizsgálatának eredményéről, a megyei tanácstagok megválasztásának törvényességéről. Elmondta az ügyrendi bizottság elnöke, hogy valamennyi tanácstag megkapta a megválasztásához szükséges szavazati többséget. — A választások eredményét vizsgálva — mondotta — megállapítható, hogy a helyi érdekek képviselete a megyei tanácsban biztosított. Majd néhány adattal ismertette a megyei tanács összetételét. Ezek szerint az előző ciklushoz viszonyítva kedvező a változás a tanácstagok kor és nem szerinti megoszlásában, az iskolai végzettség tekintetében. A tanácstagok 77,4 százaléka férfi, 22,6 százaléka nő. A harminc éven aluliak aránya 12,2 százalék, 30—40 év közötti életkorúaké pedig 17,4 százalék. A tanácstagok 58 százaléka egyetemet illetve főiskolát végzett, az érettségizettek pedig 34 százalékot tesznek ki. A megyei tanács tagjainak több mint fele (60 személy) először tanácstag. Az ülés további részében dr. Bodóczky Lászlónak, a Hazafias Népfront megyei elnökének javaslatára megválasztották a 15 tagú végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai: Bene András, dr. Borbély Lajos, Csenki Ferenc, Erdősi József, Farkas József, dr. Glied Károly, dr. Greiner József, dr. Kőrös Gáspár, Komáromi Attila, Madarász László, Némedi Sándor, Pankovits Józsefné, Reile Géza, Szendrei Sándor és Tohai László. A megyei tanács elnökévé Erdősi Józsefet, általános elnökhelyettesévé dr. Kőrös Gáspárt, elnökhelyettesekké pedig dr. Glied Károlyt és Madarász Lászlót választották meg. A végrehajtó bizottság titkárává Csenki Ferencet nevezte ki a tanácsülés. A végrehajtó bizottság tagjai ezután letették a hivatali esküt, majd szünet következett. A szünetet követően Erdősi József, a megyei tanács elnöke emelkedett szólásra. Bács-Kiskun megye lakosságának primőrrel való ellátásában nagyobb zökkenők, hiányosságok nincsenek. A talaj- és éghajlati adottságok azonban sokkal jobbak, mint ameny- nyire eddig kihasználták a mezőgazdasági üzemek. Az ágazat fejlesztését akadályozza, hogy kevés a megfelelő vetőmag, a palánták ára magas, drágák, nehezen beszerezhetők a gépek, megoldatlan a hűtőtárolás. A korai zöldségtermesztés azonban nemcsak megyei, hanem népgazdasági érdek is a jelentős export miatt. Ezért a primőrtermesztés fellendítésére számos terv született, amelyeknek néhány részlete rövidesen valóra válik. A MEZÖTERMÉK igazgatójának tájékoztatása szerint ez év őszén Tisza- kécskén állítanak fel egy holland rendszerű hajtatóházat, amely 15—20 ka- tasztrális holdnyi fólia- alagutat lát el palántával. Emellett lehetőség van az elő- és utóhasznosításra is. A hely kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a három tiszakécskei termelőszövetkezet foglalkozik legintenzívebben a primőrtermesztéssel. A termálvizes fűtéssel olcsó lesz a hajtatás, a palántát rövid úton kell szállítani, így elkerülhető a minőségi károsodás. Kedvező az is, hogy a szaporítóanyag árát csak az áru értékesítésekor kell törleszteniök. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szintén segítséget nyújt az ágazat fejlesztéséhez. A szövetkezetek igényei szerint összesen mintegy 35— 50 hektárral bővíthető a fóliaalagutas termesztés. A beruházási költségek visz- szafizetése akkor válik esedékessé, amikor a mezőgazdasági üzemeknek a fóliaalagútban termelt zöldségfélékből bevétele származik. A MÉM és a Belkereskedelmi Minisztérium együttes támogatásával ezervagonos hűtőtároló építése is megkezdődik 1972-ben Kecskeméten. Elsősorban az alma megfelelő téli raktározását biztosítja majd, de lehetőség nyílik zöldségfélék tartósítására is. D. É. ERDŐSI JÓZSEF BESZÉDE Erdősi József beszéde elején a megyei tanács felelősségéről a következőket mondotta: — Közismert, hogy az új tanácstörvény a betöltendő szerepkörök figyelembevételével különbséget tett a helyi tanácsok és a megyei tanács feladatainak meghatározásánál. A községi, nagyközségi és városi tanácsok alapvető feladata, hogy a lehetőségekhez képest, mind szélesebb körben elégítsék ki a területükön levő lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi és egyéb igényeit, amihez rendelkezniük kell megfelelő anyagi eszközökkel, s olyan jogkörrel, hogy helyben tudjanak dönteni a felmerülő hatósági ügyekben. A választás új rendje, a megyei tanács tagjainak visszahívhatósága a helyi tanácsok által fokozottan arra kötelezi a megyei tanácsot, hogy a megvitatásra és eldöntésre váró ügyeknél, a fejlesztési tervek, koncepciók kialakításánál nagyon tárgyilagosan, körültekintően, az igények, s a lehetőségek alapos ismeretében tevékenykedjünk. Természetesen, ez azt is jelenti, hogy a tanácstagot delegáló község, nagyközség és város érdekeinek képviseletét a megye települései között betöltött funkcióit, ellátandó feladataik figyelembevételével kell értelmezni. A megye öt városa közül például az országos szervek által is megerősítetten kiemelkedő szerepköre Kecskemétnek van, ezért több vonatkozásban az egész megye lakosságának érdekében szükséges erőteljesebb fejlesztése. Hasonlóképpen fontos szerepkört tölt be Baja is. A községek szerepe sem azonos. A 21 nagyközség közül elsősorban a várossá nyilvánítani tervezett Kiskőrös, Bácsalmás és Kun- szentmiklós fejlesztését kell a lehetőségekhez mérten támogatni Ügy vélem, mindezt — mint eddig — a jövőben is megérti megyénk lakossága és a helyi tanácsok, hiszen az egy-egy területen jelentkező beruházások — kórházak. rendelőintézetek, középiskolák, vagy ipari üzemek — nemcsak az adott város, vagy község lakosságát, hanem a megye egészét szolgálják. Tanácselnöki székfoglaló beszéde további részében Erdősi elvtárs a megye fejlesztési célkitűzéseinek legfontosabb részleteit ismertette. * — Az ipari termelés fejlődésének üteme a negyedik ötéves terv időszakában is meghaladja az országos előirányzatot — mondotta. — A fejlesztés intenzív módszerei kerülnek előté'-^e A beruh 4 eszközöket elsősorban a korszerűsítésre. műszakitechnológiai színvonal emelésére szükséges fordítani. Célunk, hogy a megyében folyamatosan korszerű árutermelő középüzemek alakuljanak ki, s ezzel párhuzamosan jöjjön létre a magas színvonalú szolgáltatóhálózat is. A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében, főleg a női munkaerőt kívánó iparágak — közöttük a műszeripar, műanyagfeldolgozó , ruházati, szövő-, pa- pírfeldolgozc és élelmiszeripar — fejlesztését tervezzük. Az öt város mellett tovább folytatjuk a kijelölt nagyközségek iparosítását. Ennek révén olyan ipari centrumok alakulnak ki a megyében, amelyek képesek fogadni a jelentkező munkaerőt — összhangban más ágazatok munkaerő- igényével. Ipari beruházásokra 3,3 milliárd forint felhasználásával számolunk. A termelés értéke 50 százalékkal növekszik és 1975-re eléri az évi 16 milliárd forintot. A foglalkoztatottak száma 11 ezerrel gyarapszik és a szocialista iparban meghaladja majd a 70 ezret. A végrehajtó bizottság 70 millió forint iparfejlesztési alappal rendelkezik, melyet az Országos Tervhivatal előírása szerint Kiskunfélegyházán használunk fel. Fontos feladatunk a szolgáltatás fejlesztése, amire a központi és vállalati forrásokból 138,5 milliót fordítunk. Így alapvető változás következik be a textil- tisztítás, gépkocsi-karbantartás, elektromos berendezések javítása és a lakáskarbantartás területén. Rendkívül fontos az építőipar teljesítő képességének fokozása. A jelenlegi kapacitás 65 százalékkal növelhető, mert a Gazdasági Bizottság döntése alapján megépül Kecskeméten az évi 2300 lakást előállító házgyár. A megyei tanács 20 millió forint támogatást nyújtott a tanácsi építőipari vállalatoknak. Változatlanul jelentős a szerepük a kisipari termelőszövetkezeteknek, továbbá a tsz-ek házilagos építőipari szervezeteinek és a tanácsi költség- vetési üzemeknek. Kedvező hatással lesz megyénk építőanyag-ellátására az Ágasegyházán megépülő köny- nyűbetonelem-gyár és a Duna melléki kavicskitermelés fokozása. (Folytatás a 3. oldalon.) A végrehajtó bizottság eskütétele.
