Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

2. oldal 1971. május 19. szerda Szomszédság — kétfelé L-VU^fp Aligha állt még Ka­nada történelmében olyan színes egyéniség a kor­mány élén, mint Pierre Elliot Trudeau. Gyakran adott hálás témát a bul­várlapoknak. Ennél azon­ban érdekesebb és fonto­sabb, hogy a komoly saj­tónak is szolgált érdekes anyaggal. Ez az érdekesség ab­ban áll, hogy Trudeau igyekszik új arculatot ad­ni a kanadai politikának, új, a mai nemzetközi po­litika realitásának meg­felelő profilt. Korábban Kanadára is nagyrészt az volt a jellemző, ami az egykori anyaországra, Angliára: a két nagy párt időről időre, a sza­vazok hangulatának meg­felelően váltogatta egy­mást a kormányrúdnál, de konkrét politikájuk­ban lényegesebb különb­séget alig lehetett felfe­dezni. Trudeau mind bel-, mind külpolitikai téren igyekszik csakugyan vál­toztatni. Belpolitikailag liberálisabb, felvilágosul­tabb, korszerűbb politi­kát próbái megvalósítani — és ebbe olyan egész­séges kanadai nacionaliz­mus is beletartozik (ami tulajdonképpen már kül­politika is), hogy az utób­bi évtizedben Kanadában olyannyira elharapózott USA-beli gazdasági ter­jeszkedést megpróbálja visszaszorítani. Tisztában van vele, hogy egy olyan szuperhatalom szomszéd­ságában él, mint az Egye­sült Államok, de törek­szik arra, hogy Washing­ton gazdasági és politikai befolyása ne koriátozhas- sa Kanada szuverenitását. Ä dolog másik oldala — s ez már tisztán külpoli­tika —, hogy Trudeau, miként ezt a Pravda is le­szögezte, felismerte: nem­csak az Egyesült Államok a szomszédja, hanem a másik szuperhatalom, a Szovjetunió is. És e má­sik szomszédhoz való kö­zeledésnek — ami egyet jelent a realizmus politi­kájával — egész sor jelét felsorolhatnék, Gromiko kanadai látogatásától az Európában állomásozó ka­nadai csapatok létszámá­nak csökkentésén át az indokínai háború kérdé­sében elfoglalt, a londo­ninál például sokkal ha­ladóbb és józanabb ot­tawai állásfoglalásokig. Trudeau eddigi irány­vonalának logikus követ­kezménye moszkvai uta­zása. Kanadai kormány­fő most első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Szakér­tők és újságírók nagy csoportját vitte magával Trudeau, újabb jeléül an­nak, hogy utazása nem­csak baráti gesztus, de komolyan kíván tárgyal­ni a két felet érintő kér­désekről. Szó lesz a szov­jet—kanadai gazdasági és egyéb kapcsolatok tovább­fejlesztése mellett az in­dokínai háborúról, az európai biztonsági kér­désről, a NATO és a Var­sói Szerződés haderőinek kölcsönös csökkentéséről, amely utóbbi kérdésnek most külön hangsúlyt ad, hogy Leonyid Brezsnyev éppen néhány nappal ez­előtt beszélt róla. Nem vitás, hogy olyan hatalom vezető politiku­sát fogadják most a Szov­jetunió vezetői, amely hatalom ideológiailag ugyan teljesen különbö­zik a vendéglátó ország­tól, de azzal együttmű­ködve sokat tehet a vi­lág békéjének és bizton­ságának előmozdításáért Szódat holnap beszél a nemzetgyűlésben KAIRO Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőd este új, ki­lenctagú ideiglenes titkár­ságot nevezett ki az Arab Szocialista Unió élére. A titkárság elnöke Aziz Szád­ki miniszterelnök-helyettes, főtitkára Mohamed El-Dak- ruri. : Mit'fraphat WASHINGTON Az AP hírügynökség ér­tesülése szerint az ameri­kai kormány kialakította a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos kereskedelem­politikáját és ez követi a Szovjetunió viszonylatában eddig követett irányvona­lat.. A döntést két héttel ezelőtt hozták meg. Washingtoni körök sze­rint az eladandó cikkek listája, amelyen a mező- gazdasági termékektől a gyógyszervegyészeti cikke­ken át a gépipari termé­kekig egy sor áru szerepel, ugyanaz, mint amelynek alapján a Szovjetunióval kereskednek. Csupán — írja az AP — bizonyos műszaki adatokat tartanak titokban, így például nem publikált tudományos in­formációkat. Ezeken túlmenően a ke­reskedelmi árulistán csak azok az anyagok nem sze­repelnek, amelyeknek az Egyesült Államok maga is szűkében van, így például a diófa, ezt csak különle­ges engedély alapján lehet exportálni (AP)* Az ideiglenes titkárság mindaddig hivatalában ma­rad, amíg össze nem hív­ják a párt országos kong­resszusát, amely megvá­lasztja majd az ASZÚ leg­felső végrehajtó bizottsá­gát Hírügynökségi jelentések emlékeztetnek arra, hogy az elnök pénteki beszédé­ben jelezte: Egyiptom poli­tikai pártját az alapszer­vektől a legfelső szintig át­szervezik. Szadat csütörtökre rend­kívüli ülésre hívta össze a nemzetgyűlést Az ülésen az elnök fontos politikai beszédet mond — jelentet­ték be az egyiptomi* fővá- városban. ,, Megfigyelők véleménye szerint Szadat a 360 tagú parlament előtt elhangzó beszédében körvonalazza az ország belpolitikai életének átszervezésével kapcsolatos jövőbeni terveit Ugyancsak kairói beje­lentést szerint Anvar Sza­dat a közeljövőben vidéki körutat tesz, s beszédeket mond a tartományi székhe­lyeken rendezendő nagy­gyűléseken. Az A1 Ahram keddi szá­ma beszámol arról, hogy a Szadat elleni összeesküvés vádjával letartóztatott mintegy száztíz személy kö­zül az ügyükben lefolyta- tot vizsgálat után többeket szabadon bocsátottak. (MENA, Reuter) Hazudnak — még magukról is A New York-i Wall Street Journal keddi száma vezércikkben foglalkozik a Szabad Európa Rádió és az úgynevezett Szabadság­adó pénzügyeivel. A vezércikk egyebek kö­zött kinyilvánítja: „már régen esedékes annak a ti­tokzatos légkörnek az el­oszlatása, amely a Szabad Európa Rádiót és a „Sza­badság-adót” körülveszi, örömmel üdvözöljük azo­kat a híreket, hogy az em, lített feladat hamarosan felkelti a Nixon-kormány és a törvényhozás érdeíklő- dését.” „A kormány — folytató­dik a cikk — alighanem maradéktalanul a nyilvá­nosság elé tárja, milyen Az NSZK elnöke Bukarestben BUKAREST Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője, aki a hétfő óta Bukarestben tar­tózkodó Heinemann elnö­köt kiséri, újságíróknak el­mondotta, hogy az NSZK elnöke röviddel megérkezé­se utAi csaknem egyórás megbeszélést folytatott Ceausescu elnökkel. A négyszemközti találkozáson a bonni kormány keleti po­litikáját és a berlini kér­dést vitatták meg. A két államfő között a hivatalos tárgyalások ked­den kezdődték. Nyugatné­met politikai körök szerint e tárgyalások napirendjén szerepel Berlin, a kereske­delmi kapcsolatok és az európai biztonsági konfe­rencia kérdése. kapcsolata van ezzel a két állomással, vagyis azt te­szi, amit már régen meg kellett volna tennie. Az eddigi bújócskával együgyű módon próbálta becsapni az amerikai népet.” A Wall Street Journal ezután megemlékezik arról, hogy mindkét rádióadó irodákat tart fenn New Yorkban és Münchenben abból a célból, hogy infor­mációt gyűjtsön minden hozzáférhető forrásból a szocialista országokban le­zajló eseményekről. Ezután így ír; „A két szervezet hagyo­mány szerint magánválla­latnak nevezte önmagát, olyannak, amelyet közada­kozásból tartanak fenn. Nemrég azonban fény de­rült arra, hogy az amerikai központi hírszerző hivatal igen nagy helyet foglalt el az adakozók között. Case New Jersey állami szená­tor azt állítja, hogy á CIA titokban „több millió dol­lárt” költött a szerveze­tek finanszírozására... Ha a Szabad Európa Rádió és a „Szabadság-adó” el akar­ják hitetni, hogy az igaz­ságot közvetítik» hallgató­ságuknak, akkor jó lenne, ha közzé tennék az igazsá­got saját magukról is”... CAPi Veszélyben Elrom Hétfőn Isztambulban el rabolták Ephraim Elrom izraeli főkonzuli. Az em­berrablók egy helyi hír- ügynökség útján a hatósá­gok tudomására hozták, hogy foglyukat kivégzik, amennyiben csütörtökön délután négy óráig szaba­don nem engedik a „török börtönökben sínylődő vala­mennyi forradalmárt”. Kooas miniszterelnök-he­lyettes rádióbeszédében el­utasította a követeléseket, hangoztatva, hogy Elrom éleíe és a „török terroris­ták sorsa nem lehet alku­dozás tárgya”, Éles hangú ultimátum-jellegű beszédé­ben kilátásba helyezte, hogy a „török felszabadí­tás i hadsereg” elnevezésű szervezet valamennyi tag­jára „automatikus halál- büntetés”y vár, amennyiben a főkonzulnak bántódása esik. A lakosság támoga­tását kérte az egész or­szágra kiterjesztett nyomo­záshoz, amely eddig sem­miféle eredménnyel nem járt. Kocas közölte továb­bá, hogy a „felszabadítás! hadsereg” tagjainak közeli ismerőseit és rokonait is katonai bíróság elé fogják állítani. , Hazánkba érkezett Milenko Bojanics dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhe- helyettesének meghívására kedden reggel hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett Milenko Bojanics, a Szerb Szocialista Köztársa­ság Végrehajtó Tanácsának (kormányának) elnöke. Tár­saságában van Riszta Jo- vanovics, dr. Zora Protics- Szurcsics, a Szerb Szocia­lista Köztársaság kormá­nyának tagjai és több más szamélyiség. A szerb kor­mányfőt elkísérte Buda­pestre felesége is. A Ferihegyi repülőtéren dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese és felesége, Marjai József külügyminiszter-he­lyettes és Tóth Elek, a belgrádi magyar nagykövet fogadta a jugoszláv vendé­geket. Ott volt Géza Tik- vicki, Jugoszlávia buda­pesti nagykövete és fele­sége is. A Parlament épületében kedden megkezdődtek dr. Tímár Mátyásnál?, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének és Milenko Boja- nicsnak, a Szerb Szocialista Köztársaság végrehajtó ta­nácsa (kormánya) elnöké­nek tárgyalásai. A magyar és a jugoszláv államférfiak eszmecserét folytattak a két ország együttműködésének fejlesztéséről, különös tekin­tettel a Szerb Szocialista Köztársaságot érintő közös érdekű kérdésekről. Kozmosz—420 A Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—420 jelzésű mes­terséges holdat A szput- nyik fedélzetén tudomá­nyos berendezéseket he­lyeztek el, amelyek foly­tatják a világűr kutatását a korábban bejelentett programnak megfelelően. NDK-küldöttség a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bi­zottságának és a szovjet kormánynak a meghívásá­ra kedden baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány- küldöttsége. A delegáció tagja Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bizottság titkára és Horst Sindermiann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Miniszter- tanácsának első elnökhe­lyettese. Tisztjeik ellen fordulnak Stanley Resor amerikai hadseregügyi miniszter hét­főn elismerte, hogy a Dél­' Vietnamban levő amerikai katonák közül mind töb­ben fordítják fegyvereiket saját tisztjeik ellen. Ta­valy Dél-Vietnamban 209 ilyen eset fordult elő, s ezek 34 halálos áldozattal jártak. A sztrájk és az elefántok Tizennyolc elefánt bak­tat békésen, de nem vala­melyik afrikai vagy indiai őserdőben, hanem a -nagy forgalmú New York-i Lin­coln alagútban. A mozgó forgalmi akadály több ki­lométeres hosszan okozott gépkocsitorlódást. A fur­csa jelenség az amerikai vasutassztrájkkal magya­rázható. A Ringling Brot­hers cirkusz elefántjai va­gonok híján kénytelenek * voltak gyalog útrakelni. A papok és a chilei forradalom A chilei egyház tagjai között végrehajtott közvé­leménykutatás adatai sze­rint a chilei papok 52,8 szá­zaléka kész arra, hogy „testvéri párbeszédet foly­tasson a marxistákkal 1 és baráti módon együttmű­ködjék velük.” A chilei pa­pok 38,4 százaléka elisme­ri, hogy a zöld kontinen­sen forradalmi változások­ra van szükség és szerin­tük a forradalom Latin- Amerikában békés eszkö­zökkel is megvalósítható. Kairótól Asszuánig (6.) Búcsú a piramisoktól Utunk utolsó szakasza következett, négy nap az egyiptomi fővárosban. Cso­portunk tagjai a hosszú uta­zások. az itt-ott előforduló kisebb-nagyobb gyomorron­tások ellenére változatlan élményszomjjal tekintettek az utolsó napok elé. Most már elmondhatjuk, hogy amit eddig Egyiptomból láttunk, minden várakozá­sunkat felülmúlta. Másnap valóban olyasmit láttunk, amire a legöre­gebb egyiptomik is alig em­lékeztek. Hatalmas szaha- rai homokvihar tört a vá­rosra. Hajnalban zúgó szél­re ébredtem. Este, a lég­kondicionálás ellenére is kinyitottam szállodai szo­bám ablakát. A vihar így közvetlenül az ágyban ért. Ébredés után első gondola­tom az volt, hogy be kell csuknom az ablakot. Máris ott álltam. Tekintetem sű­rű ködbe ütközött. A 11. emeletről, ahonnan pedig egyébként jó Kilátásom volt a környékre, ezúttal nem láttam semmit. Az alattam levő utcai lámpát is alig. Viszont fogam között ro­pogott a homok. Sűrű ho­mokpára telepedett a haj­nali Kairóra, és délig üvöl­tött a szél. A forgalom le­lassult, megbénult az élet. Az emberek — már aki — orruk elé tartott zsebken­dővel közlekedtek. Szobám bútorait, takarómat, ho­mokréteg fedte. Az éjszaka csak megvilágosodott, de nem volt igazi reggel. Kai­ró eltűnt. Kora délután csendese­dett a szél, áttetszőbbé vált a homokfüggöny. A várost kénsárga szaharaí homok fedte, majd a lassan meg­élénkülő forgalomban az úttesten olyan nyomok ma­radtak, mint nálunk hóesés után. Az alkonytájt feltá­madó tiszta légáramlás az­tán lefújta a port a pál­mák leveleiről és a ház­tetőkről. Kairó arca kite­kintett a. homok alóL Másnap reggel ott áll­tunk a piramisok tövében. Láttuk Memphist, a világ első fővárosát, s láttuk az első piramist, a lépcsőst, a szakkarait. Aztán láttuk a legnagyobb piramisokat, a számontartott mintegy 82- ből-. A gisai piramisok egyi­két 30 évig építették, több millió kőtömbből. Tulaj­donképpen nem tudtunk mit kezdeni az ókor eme kolosszusaival. Közülünk senki nem vállalkozott ar­ra, hogy akár a legkisebbet is megmássza. Ezért úgy döntötttünk, hogy bemá­szunk a piramisok gyomrá­ba. Azon a szűk folyosón jutottunk le, ahol az egy­kori zsiványok kirabolták a fáraó sírját. Amit pedig meghagytak, azt most a múzeumokban őrzik. Nem­csak Egyiptomban, hanem a világ minden táján. Alaposan elfáradtunk, mire újra kijutottunk. Hol is lehet árnyékban legjob­ban megpihenni. Leültünk a szfinx lábához, és bá­multuk az ókorai képző­művészet e fantasztikusan szép alkotását. A szfinx mosolyát, amely tökéletes mosoly ma is, pedig — a

Next

/
Thumbnails
Contents