Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
8. oldal 1971. mája« 16. vasárnap «4 lengyel tengerparton II. BÚCSÚ EGY ÓCEÁNJÁRÓTÓL A munkásokkal folytatott közvetlen vitákkal párhuzamosan természetesen különféle, a legkirívóbb nehézségeket megszüntető intézkedések is születtek. Az egyszerű emberek millióit ségügyi és gyermekvédelmi I nyugalma, azt más élmé- intézkedéseket tesznek. Az i nyem ' is bizonyítja. Gdy- új pártvezetés a fiatalok l niában tanúja voltam a nagy sokaságát nem valami lengyelek nagy büszkesége, .különleges és főként meg- a Batory óceánjáró hajó oldhatatlan gondként keze- utolsó útra indításának. A li. Gierek azt mondta: „A i hajó 33 évet szolgált az Határtalan hiszékenység az érdekelte elsősorban, mi j történik az élelmiszerárakkal, hogyan alakulnak a j bérek, növekszik-e a lakás- építési program. A párt és a kormány döntései következtében ebben az évben 13 milliárd zlotyval nagyobb összeget fordítanak a lakosság jövedelmének növelésére és bővítik a fogyasztási cikkek termelésének arányát. Ez köztudottan összefügg a Szovjetunió jelentős segítségével. Március elsejétől az élelmiszerek ismét a régi áron vásárolhatók. Ez jó hatással volt a lengyel közvéleményre, de az talán még- inkább, hogy egyáltalán lehet élelmiszert kapni, ha nem is a miénkhez hasonló választékban. És hogy összehasonlítást is tehessünk a mi és a lengyel élelmiszerárak között, hadd soroljak fel a gdanski üzletekből összegyűjtöttek közül néhányat. (Egy zloty 85 fillér.) A sertéskaraj kilója 56 zloty, a sertéscombé 42, a zsírszalonna 36 zlotyba, a zsír 26 zlotyba kerül, a marhaszegy kilója 30 zloty (ez olcsóbb a miénknél), a mélyhűtött csirkének kilója pedig 54 zloty. Egy kilogramm kenyér 3,50 zloty, egy kiló vaj 70 zloty, a májashurka 39 zloty és a disznósajt 26 zloty. Az iparcikkek árai közül a hűtőszekrények ára nagyjából a miénkkel azonos, de a televízió árak sokkal magasabbak: 8 és 13 ezer zloty között váltakoznak. Hasonlóan drágák a ruházati cikkek is. Az olcsóbbodás jelei azonban már itt is mutatkoznak. Számos helyen szezon végi kiárusítást szerveztek, szembetűnő árcsökkentésekkel. Az előbb már említett változások az idei tervmódosítás eredményei. A kormány úgy döntött, hogy az eddigihez képest csaknem 10 százalékkal növeli a la- kásém’tést,. növeli a közfogyasztási cikkek termelését. munkahelyet biztosít a nők és fiatalok számára (egymilliónál több fiatal részére kell munkaalkalmat teremteni), növelik a szociális beruházások arányát, hatékonyabb egészA Batory utolsó útjára indul. fiatalság a mi nagy lehetőségünk!"’ Hasonlóképpen fogták fel a lakásigényeket is: „Ez teljesen természetes!’" És valóságos offenzí- va indult az emberek kényelmét biztosító több otthonért. Ami a továbbiakat illeti, lényegesnek tartom, hogy párt- és kormánybizottság létesül a lengyel gazdaság irányítási és működési rendszere tökéletesítésének irányelvei kidolgozására. Ezt indokolja, hogy bár Lengyelország a közepesen fejlett országok közé tartozik, az utóbbi időben a termelés, illetve a gazdasági élet stagnál, a mezőgazdasági termelés, különösen az utóbbi években visszaesett. Tudnivaló, hogy a termelőszövetkezetek aránya mindössze másfél, az állami gazdaságoké 14 százalék.) Hogy Gdanskban és Gdy- niában — együtt az országgal — már bekövetkezett a politikai konszolidáció és hogy visszatért az emberek óceánokon, de két éve horgonyt vetett a gdyniai kikötőben és szállodai célokat szolgál. Háromszor lobbant fel Lengyelországban a vita arról, hogy mi történjék a Batoryval. S mivel zajossága miatt szállodának alkalmatlan volt, az illetékesek úgy döntöttek, hogy utolsó útja Hongkongba vezet, ahol szétszerelik és beolvasztják. Temérdek ember gyűlt össze a gdyniai kikötőben. Órákig tartott a búcsúztatás. A zenekar pattogó indulókat játszott, az emberek szemüket 'törölgették, s meg nem moccantak addig a kikötőből, míg a kis vontatóhajók kötelükre nem vették a 22 ezer tonnás Batoryt. Az utolsó út kapitánya az a Krysztov Meisz- ner volt, akinek apja, Ta- deus Meiszner, hosszú-hosz- szú éveken át parancsnokolta a Batoryt. Weither Dániel (Következik: Hatezer-ötszáz ember egy épületben' Emüíllés, kiállítás, kullúrmisor a bajai járás úttörőinek találkozóján Egymillió 748 ezer forint nem csekély pénz, felér a lottó ötös találatával. De Kretter Rezsőné. ez a negyvennégy éves asszony, aki a múlt év végéig Dusnok határában, a ' világtól el- zártnak tűnő lenesi erdészetben lakott, az ottani erdész feleségeként, nem az öt szám átikszelésével tett szert az említett összegre. Kretterné, nem létező befolyásos kapcsolataira hivatkozva, pár napon belül megvásárolható autót ígért fűnek-fának, köznapibb és pontosabb fogalmazásban: az egyetemi docenstől a tsz-elnökön át a gépkocsi- vezetőig mindenféle foglalkozású és képzettségű embernek. S az asszonyhoz dőlt a pénz, beváltásra kerültek a takarékbetétkönyvek, s két év leforgása alatt huszonkilenc ember vart a Fiatra, a Wartburgra, a Moszkvicsra, a Fordra, s ki tudja még, milyen autómárkára — mindhiába.-.. Két-három hónap elteltével az „ügyfelek” hol aggályoskodva, hol feljelentéssel fenyegetőzve kérték, követelték vissza a pénzüket. A huszonkilenc közül húszán vissza is kapták. Nem egy esetben két-háromezer forint kamattal. Mindig a legújabb „aútóvárömányo- soktól” felvett összegekből törlesztett. A dolog természetéhez tartozik, hogy a tempó mindinkább felgyorsult. s Kretterné, 'a múlt év október közepén történt letartóztatásáig kilenc személlyel nem tudott „elszámolni”. azokat összesen- 526 ezer forinttal károsította meg. Az ügyet, első fokon, a bajai járásbíróság tárgyalta —, kerek tíz napon át. Kretternét öt év és négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyektől. Másodfokon az ügy. lezárul, tanulságai azonban nyitva maradnak. Ki az az Irénke? A járásbírósági tárgyalás első napján alkalmam volt Kretternét közelebbről is szemügyre venni. Izgatott a kérdés: milyen tulajdonságai alapján sikerült megnyernie „ügyfelei” bizalmát. Bizonyos, hogy nem a külsejével: törékeny, keszeg testalkatával, jelentéktelen madárfejével. Akkor hát intellektuális adottságaival? Ennek ellentmond a pszichiáteri szakvélemény. Annak kikutatása, hogy a személyiség mozgató rugói milyen áttételeken át vezettek el a bűncselekmény sorozatához, nem lehet feladatunk. A végeredmény szempontjából inkább az az érdekes, hogy az önámítás és a csalási raffinéria bámulatos módon keveredett egymással. A csalássorozat lebonyolításakor Kretterné fiktiv személyeket „épített be” machinációiba. Nyomozati vallomásában állandóan bizonyos „Irénké”-re hivatkozik, mint fővárosi kapcsolatainak mindenes ügyintézőjére. A valóságban írónké nem létezett, pontosabban: a név mögött maga Kretterné" állt. Ám ez már a véglegesen kialakított fikció, előzőleg Aranka, Dr. Szabó és dr. Péterfi aláírással írt leveleket, illetve adott fel táviratokat „ügyfelei” címére. A táviratok eredeti szövegéből érdemes néhányat idézni: ‘„A Főnök lábtörése és egyéb sérülése miatt 9-én tudjuk igényét kielégíteni. Aranka/’ „Szíves türelmét kérve még 8 nap fekvésre van Szükségem, a karambol miatt, Az árut változatlanul megkapja. Irénke.” „11 óráig vártunk rokonával együtt a Kossuth tér 11. szám előtt és nem érkezett sem a Főnököm, sem maguk. Holnap este 8 órakor Kalocsán busznál várjon.. Irénke.”" „Értesítem, hogy kocsiját 14-én viheti el, sérülés miatt cserélni kell. Jövő héten lejövök. Irénke.” Az írásszakértői vélemény szerint nem vitás, hogy a táviratok Kretter- nétől származnak. Hitegetés, időhúzós Az asszonynak sem a MERKÚR Vállalatnál, sem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Tegnap a bácsalmási állomáson a helybeli úttörők zene- és énekszámokkal, virágokkal köszöntötték a bajai járás községeiből érkező harminc úttörőcsapat 150 küldöttét. Tizenegy órakor zsúfolásig megtelt a szép, új bácsalmási művelődési ház nagyterme, ahol Fekete Dezső, a könyvtár igazgatója köszöntötte az úttörők kétnapos jubileumi találkozójának résztvevőit, majd megnyitotta a csapatok által készített úttörőtörténeti kiállítást. A délutáni órákban díszszemlével és sportversenyekkel folytatódott _ a program. A Magvar Úttörők Országos Szövetsége megalakulásának negyed- százados évfordulója alkalmából este 6 órakor a művelődési házban a 3578-as számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat emlékülésére került sor, melyen Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára, aki 1957—61 között megyei úttörőtitkári tisztséget töltött be, és Szvorény János, a megyei pártbizottság munkatársa, egykori bácsalmási úttörőtitkár visszaemlékeztek a mozgalom megalakulására, fejlődésére, az úttörőéletre. Ezt követően a csapattörténeti krónikák készíté- j sére hirdetett pályázat legsikeresebb dolgozataiból Szalai Katalin és Kormos Klára pajtások olvastak fel. Az úttörők ismertették a Molnár József bácsalmási pedagógus által ösz- szeállított úttörőmozgalmi tanulmányt. A kulturális műsor keretében a helyi leányiskola és a madarasi iskola tanulói szórakoztatták a kisdiákokat. Ma, vasárnap 10 órától 3 óráig irodalmi színpa-1 dók. zenekarok, néptánc- együttesek versenyeznek. T. L. Az Orbis és az Express pályázata Az Orbis lengyel idegenforgalmi tájékoztató iroda és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pályázatot hirdet: A pályázat célja: Az idegenforgalomban, illetve az idegenforgalmi propagandában hasznosítható új elemele felkutatása. . ej A következő témakörökben lehet pályázatot beadni : 1. Lengyelországi magyar és magyarországi lengyel vonatkozások, (történelmi események, neves szernél lyiségek, irodalom, helységnév, stb.), maximum 1 gépelt oldal; 2. 10 darabból álló lengyelországi fényképkollekció jegyzékkel, egy részletes leírással (13x18 cm méretben: tájkép, műemlék, folklór, sport, építőmunka. stb.) 3. Légiközlekedés a lengyel—magyar turisztikában (reklámszöveg, grafika, ' plakátterv). Mindhárom témakörben az ismeretlen vagy kevésbé ismert helyek, személyek, történetek stb., feldolgozását" előnyben részesítik. ... A pályázat jeligés. Kérik a beküldött anyagok mellett jeligés, zárt borítékban a pályázó nevét, életikórát, foglalkozását, lakcímét feltüntetni. A pályázok életkora maximum 35 év lehet. Beküldési határidő: 1971. október 31. A pályázatokat az „Orbis” lengyel idegenforgalmi tájékoztató irodához kell beküldeni. Cím: Budapest, V. Vörösmarty tér 6. .Eredményhirdetés’ a Magyar Ifjúság 1972. február másodiki számában. (MTI) nem volt érdemleges ismeretsége, ennek ellenére mindegyikkel hivalkodott. „Sikereit” az is táplálta, hogy egyik megbízója részére csakugyan „szerzett” gépkocsit, oly módon, hogy vásárolt egy nyertes betétkönyvet. Egy másik igénylője részére használt Fiat- Coupe-t játszott át, meglehetősen bonyolult közvetítői eljárással. Ám a többi „ügyfelét” csupán ígéretekkel elégítette ki — ideig-óráig. És itt a megtévesztésnek a legváltozatosabb módszereit eszelte ki és alkalmazta. Az egyik „ügyfél”, egy fényképész, a tárgyaláson így idézte fel Kretterné ajánlattevését: „Nem beszélt rá különösebben a dologra, úgy állította be az egészet, mintha szívességet tenne velem. Használt bizonyos fokú rábeszélést, de nem erőltette ki belőlem a pénzt. Biztos fellépése volt, hinni lehetett neki.” Hitegetés, időhúzás — ebben volt igazán nagy gyakorlata az asszonynak. Kifogás mindig akadt, ha kellett ezerszámra. A legjellegzetesebbek ezek közül: Kretterné, vagy a férjé betegsége; víz alá került a csepeli szabadkikötö; „Irénke” külföldi utazása, a kért típus, pl. a Ford Escort behozatalának leállítása; szállítás közben a kócsi behorpadt — és így tovább. Vak bizalom Döbbenetes, hogy olyan emberek, akik ok nélkül tíz forint erejéig sem költekeznek, milyen könnyedén, szinte „nagyúri gesztussal” számolták le Kretterné markába a súlyos tízezreket. — az esetek többségében átvételi elismervény nélkül. S a történtek ezen a ponton válnak igazan el- gondolkodtatóvá. A hiszékenységet a maga módján az is táplálta, hogy Kretterné anyagiakban nem szenvedett hiányt, egyebek között 14 hold szántóföld is volt a tulajdonában, s volt egy Ford Escort gépkocsijuk. így a jómód, a kiegyensúlyozottság külsődleges tényei a vak bizalom alapjaivá váltak. A lépre- ment emberek gondolatvilágában az a hamis — sajnos, még ma is elég széles körben elterjedt — tudat munkált, hogy a jómód eleve együtt jár olyan személyi kapcsolatokkal, amely soronkivüli előnyök megszerzését eredményezi. Márpedig a nem hivatalos nexusokra épülő soronkívüliségnek bűvös varázsa van. Különösen. ha gépkocsi megszerzéséről van.szó! Itt azután már esete válogatja, hogy a kocsi mikor funkcionál nélkülözhetetlen közlekedési eszközként, s mikor státuszszimbólumként. Vagy olykor mindkettőként. De mindkét eset önmagában is magasra szítja a türelmetlenség lázát. „Hálátlanok az emberek, nem érdemes jót tenni velük” — a tárgyalás végén, az ítélethozatal előtt Kretterné ezt a tanulságot vonta le a maga számára. Hálátlanok? Akik nem egy esetben 10—15 ezer forint közvetítői díjjal „spé- kelték meg” a kocsi hivatalos árát? Túl hálásak is voltak — a hiszékenység bűvöletében.
