Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

Brüsszelben a Közös Piac külügyminisztereinek érte­kezletén a jelek szerint Anglia nagy lépéssel jutott kö­zelebb rég óhajtott felvételéhez. Képünkön a legrégeb­ben hivatalban levő külügyminiszter, a holland Joseph I uns (jobb oldalt) beszélget Geoffrey Rippon brit miniszterrel, MARX KAROLY DÉDUNOKÁJA PRÁGÁBAN Az 50 éves Csehszlovák Kommunista Párt jubileumára rendezett kiállításon • ünnepélyesen fogadták Robert Jean Longuet-t, Marx Károly dédunokáját (jobb ol­dalt), aki a kiállítás 30 ezredik látogatója volt. A vietnami háború elleni tiltakozásul vasárnap Hűé városában, a Buddha születésének évfordulóját ünnep­lő tömeg előtt öngyilkosságot követett el egy buddhista szerzetes és egy fiatal nő. Mindketten a tűzhalált vá­lasztották. Kép: A tűzhalált halt buddhista szerzetes. HÉTFŐ: Az osztrák és a svájci valuta felértékelése. Tárgyalások Brüsszelben a brit belépésről. KE1>D: Folytatódik India és Pakisztán diplomáciai viszálya. SZERDA: Amerikai gépek ismét bombázzák a VDK területét. Az NDK és Nyugat-Berlin képviselőinek 5. találkozója. CSÜTÖRTÖK; A Béke-világtanács közgyűlése Buda­pesten. Sorozatos személyi változások Kairóban. PÉNTEK: Brezsnyev beszéde Tbilisziben. Arabközi ta­nácskozások, további személycserék az egyiptomi fővárosban. * SZOMBAT: Szlovák pártkongresszus. A lengyel ve­zetők magyarországi látogatása. így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Kérdőjelek Brüsszeltől Kairóig Ez a hét úgy indult, hogy a hírmagyarázók elővették a tollat, de cikkírás helyett számolni kezdtek. Az új valutaárfolyamokat tanul­mányozták, hiszen felérté­kelték az osztrák schillin- get és a svájci frankot, a nyugatnémet márka s a holland forint átváltási ár­folyamai pedig „lebegővé” váltak. Ami gyakorlatilag csaknem ugyanazt jelentet­te, mivel a korábbinál ke­vesebbet adnak a dollárért. Mindez természetesen nem csupán a turisták, bankszakemberek s az ex­port-import ágazatban te­vékenykedők ügye, hanem elsőrendű politikai jelentő­ségű is. A tulajdonképpen nem váratlan, mégis meg­lepő hirtelenséggel kitört valutaháború azt mutatja, hogy mélyreható ellentéteik vannak egyrészt az Egye­sült Államok, s a nyugat­európai országok, másrészt a Közös Piacon belül is. Ezt az amúgy sem egysze­rű képet tovább árnyalja, hogy éppen most próbálko­zik London a döntő roham­mal, amelynek célja „be­törni” a Hatok féltve őrzött erődítményrendszerébe. Közben a gazdasági ügyek itt is elválaszthatatlanul összefonódnak a politikai vetülettel: a brit tárgyaló delegációnak félszemqjfl il­lett a héten lebonyolított helyi választásokra is fi­gyelni. Ezeken pedig hasz- szú idő után megfordult az irányzat, az ellenzéki Mun­káspárt jelentősen előre­tört, a brit átlagpolgár fo­ANGLIA BELÉPHET? kozódó elégedetlenségéről advá hírt. Bizonyos lényeges kér­désekben az erjedés azon­ban — úgy tűnik — még nem indult meg. Legalább­is, amikor a napirenden le­vő európai biztonsági kon­ferencia ügyéről esett szó a Közös Piac miniszteri ér­tekezletén, az állásfoglalá­sok negatívak voltak. A je­lek szerint a nyugati hatal­mak változatlanul a „nyu­gat-berlini tű fokán”, sze­retnék először átvinni kon­tinensünk biztonságának ügyét — viszont elzárkóz­nak minden ésszerű kom­promisszumtól a nyugat­berlini megoldást illetően. Így — pozitív cselekedetek és haladás helyett — egy önmagába visszatérő kör­ívet zárnak be. Ez a ma­gatartás nem sok jóval biz­tat a NATO nemsokára esedékes lisszaboni tanács­ülése előtt. Mindenképpen helyénvaló volt tehát, hogy Brezsnyev Szovjet-Grúziá- ban elmondott beszédében ismételten sürgette az európai kibontakozás elő­mozdítását. A szovjet párt főtitkára ebből az aspek­tusból foglalkozott a Szo­cialista Intemacionálé má­jus végén Helsinkiben ösz- szeülő tanácsülésével és hangoztatta: a szociálde­mokrata pártok politikáját aszerint lehet megítélni, hogyan foglalnak állást a döntő nemzetközi kérdé­sekben. Brezsnyev megis­mételte a XXIV. pártkong­resszus javaslatát az Euró­pa középső részében elhe­lyezett fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentésére. Sürgette az ez irányú tárgyalások meg­indítását. Aminthogy hazánk fővá­rosában is sok szó esett Európáról. A Béke-világ­tanács közgyűlése, amely­nek alkalmából hazánk fő­városába sereglett* a nem­zetközi békemozgalom ve­zérkara és számos kima­gasló reprezentánsa, a vi­lágproblémákkal egyetem­ben nagy súlyt fordított földrészünk problémáinak megtárgyalására is. Az 'ér­deklődés természetesen, az eseményekből következően is, szerteágazó volt. Nem kevesebbszer esett szó az indokínai válságról, amely­ről az egyik legilletéke­sebbtől kaphattunk infor­mációt: Binh asszony, a DIFK külügyminisztere, a szabad Dél-Vietnam diplo­máciájának kiemelkedő személyisége is Budapestre érkezett: Vagyis: igazán nem panaszkodhatunk kül­politikai esemény fenségre itthon sem. megim házhoz jött a világpolitika. A hét végére — érthe­tően — a Közel-Kelet ke­rült előtérbe. Egyelőre túl sok a kérdőjel ahhoz, hogy megalapozott kommentárt fűzhessünk a személyi vál­tozásoknak szinte • lavina­szerű folyamatához. Szá­dat elnök nyilatkozatából az tűnt ki, hogy belső harc­ra került sor a legfelsőbb egyiptomi vezetésben, amelynek során számos olyan vezetőt félreállítot­tak, letartóztattak, akiknek nevét jól ismerte a világ. Nyilván e változások ösz­tönözték a szudáni, szíriai és líbiai vezetőket a kairói villámlátogatásokra, ame­lyekről részletek egyelőre nem állnak rendelkezé­sünkre. Amint ez ilyenkor szoká­sos, a világsajtó egy része, találgatásözönbe kezdett. A pro és kontra vélemé­nyek azonban legfeljebb írójuk álláspontját vagy ne­tán vágyait tükrözik, te­hát semmiképpen sem ve­hetjük a kombinációkat el­lenőrzött, megalapozott té­nyeknek. Az okfejtések már abban is eltérnek, hogy egyik részük kizáróla­gos egyiptomi belügyeknek tartja a történteket — itt is megoszlanak a nézetek: alapvetően politikai vagy inkább személyi viszályról beszélhetünk-e — a többiek viszont összefüggésbe hoz­zák a fejleményeket a leg­utóbbi nemzetközi jellegű vonatkozásokkal, például Rogers amerikai külügymi­niszter közel-keleti látoga­tásával. A perdöntő természete­sen az, hogy miként alakul Kairó tetteikben kifejeződő politikája. A nemzetközi politikának olyan ideggó­cában, mint a Közel-Kelet, ahol nagy hevességgel fo­lyik az imperialista és an- tiimperialista erők harca, elsősorban ennek a küzde­lemnek alakulásán mérhet­jük le minden változás, személycsere kihatásait. Mivel magam is jelen vol­tam a Béke-világtanács kö­zel-keleti kérdésekkel fog­lalkozó bizottságában,, he­lyénvalónak érzem idézni az egyik ott elhangzott in­diai felszólalást: „őszintén remélem, hogy a Kairóban bekövetkezett személyi vál­tozások nem fogják kedve­zőtlenül befolyásolni az EAK részvételét az impe­rializmus elleni küzdelem-' ben”. BUDDHISTA SZERZETES TŰZHALÁLA KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ MTA A héten tartotta 1911. évi közgyűlését a Magyar Tudo­mányos Akadémia. Képünkön: Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke mondott megnyitó beszédet. NGUYEN THI BINH BUDAPESTEN Szerdán érkezett Budapestre Nguyen Thi Binh asz- szony, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminisztere, a párizsi Vietnam-értekczleten részt vevő DIFK-küldöttség vezetője. Vendégünket a Feri­hegyi repülőtéren Púja Frigyes, . a külügyminiszter első helyettese fogadta. PILLANATKÉPEK A BVT KÖZGYŰLÉSÉRŐL Az egész világ közvéleménye kísérte figyelemmel a BVT Budapesten rendezett közgyűlését. Képünkön két világhírű személyiség a résztvevők között: Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és Alekszan- der Kornyejcsuk szovjet drámaíró, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának tagja. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke nyitotta meg a BVT közgyűlését. Mel­lette Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. , TUDŐSKÜLDÖTTSÉG U THANTNÁL A környezetvédelemmel foglalkozó tudósok egy kül­döttsége — akik 23 ország 2000 tudósát képviselik — üzenetet adtak át U Thant ENSZ-íőtilkárnak, amely­ben a világszervezet fokozott támogatását kérik a kör-* nyezetvcdelem nemzetközi ügyéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents