Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
8. oldal Megjegyzések, Nem lehetne előjegyzéssel? A várakozás nem tartozik a legkellemesebb időtöltések közé. Kiváltképpen akkor nem, ha betegség miatt amúgy is megviselt idegzettel kényszerül az ember várakozni. Például szakorvosi vizsgálatra a megyei rendelőintézetben, ahonnan méltatlankodva és elkeseredetten is láttam már távozni pácienseket. Helybelieket is, de főleg Kecskemet környékéről érkezetteket. Az egyik megkérdezett középkorú asszony a következőkben adta méltatlankodásának magyarázatát: „Hogyne lenne dühös az ember?! Bejöttem a reggeli busszal, itt töltöttem az egész napot, holnap pedig kezdhetem elölről...” Aligha véletlen tehát, hogy a múltkoriban szerkesztőségünk által a megyeszékhely környéki kisközségek vezetőivel rendezett ankéton is lépten- nyomon elhangzott az észrevétel: Meglehetős tortúrának vannak kitéve e községek lakosai, ha szakorvosi ellátásra, vagy éppen felülvizsgálatra szorulnak. Miközben Helvécia, Nyárlőrinc, Hetényegyhá- za, Lászlófalva tanácselnöke j ólesőn számolt be róla, hogy orvosi rendelő, szolgálati lakás, sőt némelyütt már fogorvosi rendelő is épült, s a lakosság alapvető egészségügyi ellátása ily módon valóra vált, azt is hozzátették: ismerik a gondot, rendkívül sok beteg jut egy-egy szakorvosra. Mégis jogosnak tűnik az észrevételük, mely szerint valamilyen módon — például a szakorvosi ellátásra, vagy felülvizsgálatra szorulók, előjegyzésével — elejét kellene venni a betegek — olykor két-három napot is igénybe vevő utaztatásának. Megvizsgálás, s a lehetőségek szerint orvoslás céljából illetékesek figyelmébe ajánljuk az észrevételt Hiszen okos munkaszervezéssel nemcsak a felesleges utaztatás költségei takaríthatok meg, hanem — s ez a lényeg — a betegek gyógyulásának is csak használ, ha nincsenek a mostanihoz hasonló várakozási, utazási tortúrának kitéve.P. L Hol vagytok, fiatalok? Elismeréssel szemléljük Bocsa Községi Tanácsának szép, új épületét. A hosszú folyosón jobbra is, balra is irodák, az utolsó szoba sarkig nyitott ajtaján felirat: KISZ. Szétnézünk a bócsai fiatalok otthonában: egy múltszázadbeli, rozzant asztalból, néhány esámpáslábú székből, használhatatlan rexgsztalból, s egy „kivégzett” magnóból áll a berendezés. Sután, porosán lóg a csillár, s a falon egyetlen oklevél szégyenkezik egyévtizedes magányáért A bócsai színjátszók ugyanis 1961-ben kapták jó munkájukért. Ügy látszik, azóta megállt az idő, s a helyi KISZ- esek ülnek a régi „babérukon”. Különben aligha sóvárogna megjavításért az asztal, a szék, a magnó. Sok KISZ-szervezet megirigyelné a helyiségeteket, bócsai fiatalok. A kis otthont a tanács alighanem előlegezett bizalomként adta. Most hát, rajtatok a sor... — tárnái — As erőszak bűvöletében Kevés bűnügy keltett akkora felháborodást az utóbbi években megyénk székhelyén, mint az, amelyet öt fiatalember követett el — sorozatban. Érthetőnek tűnt tehát, hogy a tárgyalóterem előtt hatalmas tömeg várakozott, s kíváncsian figyelték a folyosó végén levő barna ajtót, Ott kellett megjelennie az öt vádlottnak, akiket a börtönből vezetnek fel. Néhány perc múlva valóban nyílt az ajtó, megjelent egy fegyőr, majd egymás után a bilincsbe vert bűnösök, aztán egy másik fegyőr, aki becsukta, az ajtót, s a „menet” bekanyarodott a tárgyalóterembe. Kulcsok csörgése, bilincsek zaja, s a korábban veszélyes emberek, most igen szelíd ábrázattal ülnek le a padra, s kíváncsian figyelnek a teremben minden neszre. A bíró lapoz a vaskos aktában, maid megkezdődik a vádirat ismertetése: erőszakos nemi közösülések sorozata, többek által egy időben elkövetve. Hosszan sorolja a bíró a bizonyítékokat, maid amikor befejezi, megkérdezi a vád lottakat, mit szólnak az elhangzottakhoz. Az elsőrendű kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Minden esetben megmondtuk a lányoknak, hogy hová visszük őket és mit akarunk. Akkor minek jöttek el, ha utána bíróságra, rendőrségre szaladgáltak. Nem volt itt erőszak, csak néhány fülest osztottunk ki közöttük. Részletezni, felsorolni nagyon hosszú lenne mindazt, amit hosszú idő alatt véghez vitt ez a társaság. Leginkább az egyik belvárosi cukrászda volt a „vadász- területük”. Figyelték a magányosan asztalhoz ülő láncokat, s majd amikor meggyőződtek róla, hogy senkit sem várnak, odamentek ismerkedni. A meglepő csupán az volt a dologban, hogy a lányok szinte kivétel nélkül szívesen fogadták, nem küldték el őket. Még akkor sem, amikor felajánlották nekik, hogy elviszik őket egy bárba, ahol kitűnően szórakoznak együtt. — Miután így megállapodtunk velük, elindultunk a temető felé. Volt olyan, 1971. május 14. péntek Gyümölcsöző kapcsolatok a Kertészeti Egyetem és a megye mezőgazdasági üzemei között A több mint másfél évtizeddel ezelőtt alakult Kertészeti Munkaközösség a budapesti Kertészti Egyetem irányításával működik. A munkaközösség jó kapcsolatot teremtett megyénk mezőgazdasági üzemeivel. Elnöke, immár hat esztendő óta, dr. Somos András, az egyetem zöldségtermelési és földműve- léstani tanszékének vezetője. A neves professzort a tanszék — Budapest határában levő — soroksári kísérleti telepén kerestük fel. Az itteni kísérletek a világ minden részéből vonzzák a kutatókat, kertészeti szakembereket. Itt folynak ugyanis az országban egyre inkább elterjedő fólia alatti zöldséghaj tatás tudományosan megalapozott kutatásai. Dr. Somos Andrást iriin- den délelőtt meg lehet találni a telepen. Naponta egy-két órát kísérleteinek szentel. Ez alkalommal beszélgetésünk témája csak részben a fólia alatti zöldség- termesztés, inkább a KerA fólia alatt elférnek a ko rszerű kisgépek is. tészeti Munkaközösség és Bács-Kiskun megye üzemeinek kapcsolatáról szeretnék átfogó tájékoztatást kapni. Sokféle együttműködés Örömmel és lelkesen ad információt a professzor. — Bács-Kiskun megye kertészeti termesztés szempontjából hazánk egyik legváltozatosabb és legbel- terjesebb művelést folytató vidéke. A mi itteni munkánk ismeretterjesztő előadásokból, hasonló célt szolgáló bemutatókból, határjárásokból, helyi tanácskozásokból, tanfolyamokból, egyes helyeken végzett hosszabb, több éves kísérletezésből tevődik össze. Ebből a sokféle kapcsolatból csak úgy találomra ragadok ki néhányat. Elnézést kérek, hogy a kedvenc témámmal, a műanyagfóliával kezdem. Véleményem szerint a fólia a legkorszerűbb zöldség- termesztési mód segédeszköze. Népszerűsítésén tanszékem jó néhány esztendeje, egyre nagyobb sikerrel -munkálkodik. Ebből a célból rendezzük itt Soroksáron a bemutatókat, tanfolyamokat, amelyeken a Bács megyeiek mindig elől járnak. A fólia alatti termesztést ismertető tanfolyamon 35 kertészeti szakemberük vesz részt. Ez az összes hallgatók mintegy 10 százaléka. Csupán oktatással természetesen nem elégedhetünk meg. Magam és munkatársaim rendszeresen látogatjuk a termelőüzemeket, a helyszínen adunk tanácsot. Hangsúlyozom, hogy ebben nagy segítségünkre vannak a megyei hatóságok, a hogy tizenegy órakor mutatott hajlandóságot a lány erre. Amikor a temetőhöz értünk, már sejtenie kellett, hogy nem bélyeggyűjteményt mutatunk. Az öt fiatalember — mellesleg jó szakmájuk, munkahelyük volt — kihallgatása után egymást követve léptek a bírói emelvény elé a tulajdonképpeni sértettek,, a lányok. — Hová és milyen ígérettel csalták el magát a vádlottak? — kérdezte a bíró a szőke, valóban szép arcú lánytól, akin erősen látszott, hogy terhes. Némi gondolkodás után pontosan megnevezte a napot, az órát, amikor betért a cukrászdába. Különösebb célja nem volt, csak bement néhány szelet süteményt megenni. — Talán tíz perc múlott .el, kihozták a tortaszeleteket, amikor rá akartam gyújtani. Még elő sem vettem a gyufát, a szomszéd asztalról ugrott T. K. és öngyújtóval tüzet adott. Nekem imponált, hogy milyen udvarias ez a fiú, s megkért, hadd üljön oda. Beszélgettünk, aztán a többiek is oda jöttek. Egyet ismertem közülük, de név- szerint nem. Tudtam, hogy hol lakik, mert a húgával együtt jártunk iskolába. Ö jegyezte meg, hogy — talán fél óra elteltével — menjünk ebből a füstös odúból. Majd ők elvisznek engem engem egy új bárba. Eddig is, de a továbbiakban még inkább hasonlítanak egymáshoz a lányok által elmondott esetek. Amikor a kis csoport a város szélére ért, majdnem mindegyik lány megkérdezte, hová mennek Ekkor azonban már késő volt — legalábbis nem nagyon lehetett szabadulni. Megmondták a vádlottak, mi a céljuk, s vagy enged, vagy megverik. Ez utóbbi is megtörtént nem egy áldozattal. Néhánytól különböző holmit vettek el, egy harmadikat, aki nagyon tiltakozott, ököllel vertek kerítésen dobták át. Közben a szülők otthon békésen aludtak, vagy televíziót néztek, s meg sem kérdezték a kislányt, aki éjfélkor állított be teljesen ziláltan, hogy merre járt, mi történt vple. — Kérem, a legszigorúbb büntetést tessék kiszabni ezekre az elvetemült huligánokra — tört ki magából az egyik szülő, de a bíró leintette: — A büntetést tessék ránk bízni. Inkább arról beszéljen nekünk, hogy mi volt a rend az ön családjában, hány ódáig volt kimenője a lánynak és hányszor egy héten? — Ezt így nem lehetett megszabni. Előfordult, hogy kettőkor elment valamilyen szakkörre, s csak másnap reggel láttam. Hogy mikor jött haza nem tudom. Általában tizenegykor fekszem, de akkor az ő ágya üres volt. Reggel az asztalnál viszont már együtt ettünk. — S nem kérdezte meg tőle merre járt? — Én nagyon elfoglalt ember vagyok... — tért ki a válasz elől az apa, folytatni akarta még, de a bíró intett, hogy a kihallgatást befejezte, elmehet. A tárgyalás több napig tartott. A kíváncsi tömeget hol beengedték a tárgyalóterembe, hol kiküldték onnan. Attól függően, hogy milyen kérdések szerepeltek a tárgyalás menetében. Az ítélethirdetésre azonban mindenki bemehetett. Riadtan pislogtak hátra a vádlottak, s szégyenkezve látták meg a tömegben szüleiket, feleségüket, testvérüket stb. Aztán már csak a bíróra figyeltek. A súlyos ítéletek hallatára felszisszent a közönség, hogy aztán még mélyebben hallgasson, még jobban figyeljen. — Az elsőrendű vádlottat a bíróság 14 évi szabadságvesztésre ítéli — olvasta a bíró, majd a többiek következtek tizenegy, hét, hat és fél, illetve öt esztendővel. Aztán kattantak a bilincsek, a vádlottakat elkísérték a börtönbe ... Gál Sándor Dr. Somos András: T iá- szeresen látogatjuk a termelőüzemeket mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatban álló vállalatok Tanszékek kísérletei A fólia alatti zöldséghaj- tatás hódít a megyében is. Főként Tiszakécske és Kiskunfélegyháza mezőgazdasági üzemeiben. Tisza- kécskén a termálvíz hasznosítása sietteti ezt a folyamatot. Kiskunfélegyházán nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a háztáji termelők is sikerrel alkalmazzák a retek, a saláta, a karalábé hajtatásához. Ma már közismert, hogy ez a termesztési mód jóval olcsóbb, mint az üvegházi hajtatás. Nem véletlen, hogy világszerte rohamosan terjed. A Kertészeti Egyetem többi tanszéke is szoros öászeköttetést tart fenn a megyével. A szőlőtermesztési tanszék vezetője, dr. Kozma Pál professzor minden esztendőben több napon át járja a megye szőlőtermesztés szempontjából jelentős üzemeit. Tavaly például a pincegazdaságokat látogatta sorra. A talajtani tanszék szintén segíti a termelőket. A Kiskőrösi Szakszövetkezetek Területi Szövetségével együttműködve talajerőutánpótlási kísérleteket végeznek Tovább bővítik Érdemes egy pillantást vetni a statisztikára. Tavaly 34 szőlő-, növényvédelmi bemutatót tartottak hét községben. A gyümölcsvédelemmel kapcsolatos szakmai tapasztalat- csere 10 alkalommal történt, két községben. Vegyszeres gyomirtás bemutatója öt esetben volt három községben. A professzor elmondja: — Friss a kapcsolatunk a Kecskeméti Mezőgazda- sági Felsőfokú Technikummal. A tanintézettel együttműködve háztáji és kiskerttulajdonosok számára kertészeti tanfolyamot szerveztünk. Nagy az érdeklődés és ahogy hallottuk, hasznosnak találják kezdeményezésünket Dr. Somos András ezzel búcsúzik: — Munkaközösségünk célja, hogy a tudományos kutatás és a gyakorlati termesztés szorosabb kapcsolatba kerüljön. Máris értünk el figyelemre méltó eredményeket. Sikereinkkel azonban nem vagyunk elégedettek. Szeretnénk a kapcsolatokat tovább bővíteni. K. S.
