Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

A lakosság növekvő igényeinek szolgálatában a SZABADSZÁLLÁSI ÁFÉSZ ÉPPEN 25 ESZTENDEJE, 1946 TAVASZ AN INDULT EL SIKERES ÚTJÁRA SZABADSZÁLLÁSON A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI MOZGALOM. AZÓTA SZINTE FELMÉRHETETLEN FEJLŐDÉST ÉRT EL. A SZABADSZÁLLÁSI FÖLDMŰVESSZÖVETKE- ZET 1946-BAN MINTEGY HATVAN TAGGAL ALA­KULT. AZ ALAPÍTÖTAGOK KÖZÜL KERÜLT KI FÜREDI MIHÁLY., A SZÖVETKEZET ET Sö IGAZ­GATÓSÁGI ELNÖKE. AKI EZT A TISZTSÉGET 1930-IG TÖLTÖTTE BE, VAL" MIVEL MÉG 1945-BEN JÖTT LÉTRE ÉS AZ EGYESÜLÉSIG MŰ­KÖDÖTT A KÖZSÉGBEN A PARASZTSZÖVETKE­ZET, AMELYNEK FŰKÉNT KÜZÉPP ARASZTOK VOLTAK A TAGJAI. Fejlődési szakaszok Az fmsz működése első Az 1965—70-es években évében tenyészállattar- kerül előtérbe a kiskeres- tással és legelőgazdálko- kedelmi és a vendéglátó dással foglalkozott. Tu- hálózat korszerűsítése, lajdonába vette a földre- fejlesztése. Ezekben az A szövetkezeti áruház. Az áruház műszaki osztályán bő a választék háztar­tási gépekből és motorkerékpárokból. form következtében fel­számolt nagybirtokok kézi és gépi gazdasági felsze­reléseit, s azokat a sze­gényparasztoknak adta használatba, hogy ezzel is segítse a termelés megin­dítását. A tagok egyen­ként 10 forint részjegyet Fizettek be, ezt többségük természetben — búzában — egyenlítette ki. A szö­vetkezet első gazdasági mérlege az 1947. évi mű­ködésről készült. Ekkor a nyereség 4622 forint volt. Érdemes azt is megje­gyezni, hogy 1946-ban 112 ezer forint volt a földmű­vesszövetkezet összes va­gyona. A forgalom 52 ezer forintot tett ki, mindössze egy vegyesbolt bonyolítot­ta le az áruellátást. 1948 április—júniusban ,iött létre a fúzió a Han­gya és a Parasztszövet­- szettel és az új gazda­sági egység Földműves­szövetkezet néven foly­tatta működését. Az első alapszabályt 1947-ben fo­gadta el a közgyűlés. A szövetkezet életében az erőteljes fejlődés első pe­riódusa az 1950—55-ös évekre esik. Az árufor­galom ebben az időszak­ban hatszorosára nőtt és már kialakultak az alap- tevékenységek: bolti ke­reskedelem, vendéglátás, felvásárlás. Ennek az idő­szaknak az alaptevékeny­sége mellett legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés sejtése és a szövetkezeti gondolat erő­sítő«* volt a dolgató p*- rasataég körében. években a szövetkezet sa­ját erőből igen jelentős mértékű beruházásokat, felújításokat valósított meg. Létrehoztak mintegy 6 millió forint ráfordítás­sal egy iparcikk-áruházat, eszpresszót, vendéglőt, gázcseretelepet. Régi épü­letben kialakítottak egy zöldségboltot, önkiszolgá­ló boltot. A társulások fejlesztési alapjából a piactéren felépítették a baromfifelvásárló telepet. Rendbehozták a külterü­leti vegyesboltokat. Egész sor korszerűsítést valósí­tottak meg. A Gagarin lakótelepen levő üzlet­házat 400 ezer forint ér­tékű berendezéssel lát­ták el. Nagy teljasít.i ényű hűtőgépekkel szerelték fel az önkiszolgáló boltokat. A vendéglőben hűtőkam­rát építettek 100 ezer fo­rint ráfordítással. Ugyan­csak 100 ezer forint ér­tékben két nagy teljesít­ményű fagylaltkészítő gépet szereztek be. A ve­gyes- és italboltokat szin­tén ellátták hűtőberende­zésekkel. Figyelemre mél­tó, hogy törődtek a dolgo­zók munkakörülményei­nek állandó javításával. Ezért korszerűsítették a fűtést az üzletekben. A Ró­na vendéglő és a cukrász­üzem munkáját a legkor­szerűbb olajtüzelő-beren- dezések segítik. Erre több mint 80 ezer forintot for­dítottak. Dicséret illeti a szövet­kezet kollektíváját, mert mindenkor úgy szervezte meg a felújítást, átalakí­tást, hogy lényeges zavar nem keletkezett a lakos­ság ellátásában, sőt állan­dóan emelkedett a forga­lom. A jő munka eredménye A szövetkezet vala­mennyi tagja, vezetősége minden dolgozója jogos büszkeséggel tekint visz- sza az elmúlt évekre. Jó munkájukat dicséri a forgalom állandó emelke­dése. Érdemes, megemlí­teni, hogy az áruház 1970- ben 23, a 10-es számú önkiszolgáló bolt csaknem 7, a 13-as számú önkiszol­gáló bolt több mint 3, a vásbolt csaknem 4 millió forint forgalmat bonyolí­tott le. Az életszínvonal folyamatos emelkedésének egyik csalhatatlan jele­ként fogadhatjuk el, hogy az édességbolt forgalma tavaly már megközelítet­te, és az idén már meg is haladja az 1 millió forin­tot. Igen impozánsak a szá­mok, ha régebbről vesz- szük az összehasonlítást. 1950-ben az áruforgalom összesen 4 millió forintot tett ki, 1969-bem már el­érte a 65 millió forintot. Jelentősen fejlődött a bolti hálózat. A kiskeres­kedelmi egységek száma 1950-ben még csak 4 volt, 1969-ben már 31. A há­lózati összes alapterület 210 négyzetméterről ugyanebben az időszak­ban több mint 4 ezerre növekedett. Jól mutatja az életszín­vonal emelkedését, hogy az egy lakosra jutó kiske­reskedelmi és vendéglátó­ipari forgalom hogyan alakult. A második öt­éves terv időszaka alatt élelmiszercikkekre ösz- szesen 7530 forintot köl­tött a nagyközség egv-egy lakosa. A harmadik öt­éves terv időszaka alatt nemcsak a község veze­tőit kötelezi a gyorsabb előrehaladásra, hanem a Az ajándékosztály azi áruház egyik leglátogatottabb része. Aa áruház kőuruhaosztályáu tet**eíís fazonok között válogathatnak a vevők. már 12 427 forintot. Ha­sonló az emelkedés a ru­házati és a vegyesipari cikkeknél is. Rádióból há­romszor, televízióból több mint kétszer annyit ad­tak el a harmadik ötéves terv időszaka alatt, mint az előző öt évben. Míg 1946-ban 4622 fo­rint nyereséget tudtak szétosztani, addig a tava­lyi mérleg alapján 1 mil­lió 700 ezer forintot. A szövetkezet minden szem­pontból igen sokat fejlő­dött. A taglétszám 1946- ban 120 volt, most 25 év­vel később 2600. Az árbe­vétel az 52 ezer forint­tal szemben több mint 70 millió forint. Ezek a számok is bizo­nyítják, hogy milyen je­lentős az előrehaladás. A rang kötelez A Szabadszállási Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet min­dent megtesz a nagyköz­ség jobb áruellátásáért, a szolgáltatások, fejleszté­séért, a nagy számú tag­ság érdekeinek képvisele­tében. A nagyközségi rang helyi ÁFÉSZ-t is. Már eddig sem lehet panasz, hiszen az eddig a felso­roltak is bizonyítják a nemes törekvést. A következő években még inkább gyorsul a fej­lődés. Ezt követelik az igények. Figyelembe kell venni, hogy a község lé- lekszáma meghaladja a 8200-at, nagy határa, ki­terjedt tanyavilága — a lakosság több mint 30 százaléka még szétszórtan él — megnehezíti az áru­ellátást. sok gondot okoz az ÁFÉSZ vezetőinek. Az eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy ezeket a gondokat sikerült legyűrni és a nö­vekvő igényeknek megfe­lelően szélesítik tovább az ÁFÉSZ tevékenységét. Az előrehaladás egyik feltétele a társszövetkeze­tekkel való összefogás. Az erők egyesítésével a ren­delkezésre álló anyagi eszközök koncentrálásával hatékonyabb beruházáso­kat, illetve jelentősebb fejlesztést lehet megva­lósítani. Ennek egyik fi­gyelemre méltó példája a Kecskeméten épült szö­vetkezeti nagyáruház, amely esakn:m 30 millié Baromíi fel vásárló-telep — bisztró — eszpresszó — gázcscrelelep — ipar cikkáruház — kölcsöuzöbolt

Next

/
Thumbnails
Contents