Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
1971. április 8, csütörtök 3. oldal Fontos bejelentéseket tett a kormány elnöke Tatabányán' „Szabad idő és művelődés” (Folytatás az 1. oldalról.) kori széncsaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. — Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fókára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a 'népgazdaság tartós egyen- léúlyának alapvető feltételeit. — Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mt#d teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a eélt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben. termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt. a tervezett 24— 27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek; az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebbben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25— 27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sok gyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot, úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat, A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. — Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeink- rei is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megva- j lósításától a lakásviszonyok I további javulását, a jobb! lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Fontos megbízatásnak teszek eleget — mondotta Fock elvtárs — amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intéz mények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bé rét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. — Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és meri tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy padagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy egy család érzi majd. kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és tes- tületeinknél — néphadseregünkben, a Belüaymi- nisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogv ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Eooen a most lezallott r'mkszervezetl kongresszusok jelezték, hogv akadna még más területeken is bő- "én tennivalónk. A problémákat az ország anyjigi erejéhez mér-, ten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. A szónok a továbbiakban a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról, a KGST-országok gazdasági integrációjának és munka- megosztásának fontosságáról, a népgazdaságban kialakult nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt, majd a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott. A nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyen szántó helyzetelemzését, a Szovjetunió törekvését a világbéke biztosítására és mindazokat az alapvető döntéseket, amelyek a Szovjetunió népének sorsán, életkörülményein jelentős mértékben javítanak. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítását! Nemzetközi konferencia a megnövekedett szabad idő ésszerű felhasználásáról A megnövekedett szabad idő kulturáltabb és ésszerűbb felhasználásának kérdését tűzi napirendre az a nemzetközi konferencia, amelyet Budapesten — a TIT rendezésében — tartanak meg április 15. és 17. között. E napjainkban fontos kérdéssel foglalkozó tanácskozás céljáról, napirendjéről, a plenáris és a szekcióülések témáiról tájékoztatták szerdán délelőtt a sajtó képviselőit a TIT-ben. Mint elmondották, a regionális jellegű európai konferencián ismert külföldi és hazai szakemberek cserélik ki véleményüket a szabad idő felhasználásának művelődéspolitikai, pedagógiai és pszichológiai kérdéseiről. Kétszáz húsvéti mentesítő szerelvény A MÁV tájékoztatója Kétszáz mentesítő vonatot indít a MÁV húsvétikor — jelentette be Lindner József, a MÁV vezérigazgató-helyettese szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatóján. A mentesítő vonatok többsége a fővonalakon közlekedik, április 9., 10, és 12-én. Húsvét után a villamosítási munkálatok miatt csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok a budapest—szobi vonal Nógrádverőce és Szob közötti szakaszán. A nemzetközi vonatok egy részét más vonalra terelik, a belföldi személyvonatok közül néhány pedig csak Vácig, illetve Verőcéig közlekedik. Az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szállítják Szobig. A sajtó képviselőit a Déli pályaudvar átépítése miatt megváltozott forgalmi rendről is tájékoztatták. Termelési együttműködés 23 ezer hektáron Az ország különböző vidékein tél végén a repülőgépes növényvédő állomásnak 50 brigádja kezdte meg a műtrágyaszórást és a növényvédelmi munkát. Négy brigád Bács-Kiskun megyében, a Bajai és a Bácsalmási Állami Gazdaságban, a solti Rákóczi Tsz-ben, Állampusztán, valamint a velük együttműködő szövetkezetekben és gazdaságokban dolgozott. A repülőgépek foglalkoztatása akkor gazdaságos, ha a gép egy év alatt 400 üzemórát tölthet a levegőben, és 23 ezer hektáron — 40 ezer katasztrális holdon — tud munkát végezni. Több gazdaság ezért a gépek megfelelő kihasználására a vele szomszédos szövetkezetekkel, gazdaságokkal társult, ami lehetővé teszi a közös felszálló hely igénybevételét. Ilyen az a kooperáció, amely a Bácsalmási, a Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaság, valamint a má- tételki Győzelem, a tataházi és a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet részvételével jött létre. A Bácsalmási Állami Gazdaság béreli a repülőgépet, de saját területén legfeljebb 300 üzemórán keresztül tudja foglalkoztatni. A fennmaradó 100 üzemóra gazdaságos kihasználására teremtett együttműködést a már említett gazdasági egységekkel. A Bácsalmási Állami Gazdaságban főként a szántóföldi növénytermesz, tésben alkalmazzák a repülőgépes brigádot. A Kiskunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaságban pedig abban az időszakban lehet a szőlőültetvényeket porozni, amikor Bácsalmáson a repülőgép számára nincs tennivaló. Bács-Kiskun megye még az elmúlt évben is elég mostoha helyzetben volt a repülőgépes növényvédelmi ellátás szempontjából. A statisztikai adatok szerint 1970-ben csupán másfél repülőgép jutott a megyére. az állomás szőlőpermetezésre alkalmas négy helikopteréből pedig egyet, len egy sem dolgozott Bács-Kiskunban. Ezért van rendid vül nagy jelentősége az ilyen együttműködésnek. K. A. Több munkalehetőség a nőknek Az ÉVM felmerése és irányelvei Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium széles körű felmérést készített az építésügyi ágazatban foglalkoztatott nők gazdasági és szociális helyzetéről. A téma mintegy 65 000 asszonyt és lányt érint, bár az építőipari dolgozóknak mindössze 12,2 százaléka nő. Az építőiparban háromszor annyian dolgoznak alkalmazotti beosztásban, mint fizikai munkásként, viszont az építőanyagipari dolgozóknak majdnem 40 százaléka nő. Miután az építőipar férfi gyedik ötéves tervben különösen sürgető népgazdasági követelmény, hogy kedvező munkakörülmények megteremtésével tegyék lehetővé a vállalatok a nők nagyobb arányú foglalkoztatását. Ennek leghatékonyabb módszere a gépesítés, a műszáki fejlesztés és a könnyűszerkezetes építésmód kiterjesztése. Fontos feladat a nők szakmai képzettségének növelése, amely egyúttal módot nyújt keresetük eme- lésére? is. Az EVM a lefolytatott munkaerőforrása már lé- | vizsgálat alapján irányelve- gyesében kimerült, a a§;1 két dolgozott ki az épitőés építőanyagiparban dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének javítására és foglalkoztatásuk ki- terjesztésére. Az építők szakszervezetének elnökségével egyeztetett irányelvek felhívják a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőit, hogy vizsgálják félül és foglalják jegyzékbe azokat a munkahelyeket, amelyeket nők tölthetnek be. Megvizsgálják a nők rész- munkaidőben történő foglalkoztatásának és — bizonyos szakmákban — a bedolgozói rendszer bevezetésének lehetőségeit.
