Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

0. oldal 1971. április 7, szerda A tanyavilágot járja Hetenként háro harminc ügyfél Gyámügyi munka Kecskeméten Solt 23 ezer holdas ta­nyavilágában, ahol csak­nem másfél ezer ember él, Hercegmajorban, Járás­pusztán, Kalimajorban, Fe- tőfi-telepen, Révbéren, Té­telhegyen és a község bel­területén februárban 156 újszülöttet, kisgyermeket váró asszonyt keresett fel Gudmon Sándorné védőnő. Más hónapok családláto­gatási statisztikája hasonló számokat foglal magában, Az amerikai „vadnyuga­ti” film, vagy ahogy szak­szerűen nevezik, a western a hollywoodi filmgyártás legnagyobb üzleteinek egyi­ke. Az alkotások elkészíté­sének költségei alacsonyak, hiszen a vadregényes, szik­lákkal és bozótokkal tarkí­tott sivatagi táj a közelben fényképezhető, a nap álta­lában egyenletes fénnyel vakít, s ennek következté­ben a világításra sem kell sokat költeni és a díszlet­kisvárosokból is csak néhá­nyat kell felépíteni olcsó favázakra húzott festett vásznakból, s bennük az­után a filmek tucatjait ké­szíthetik el a fáradhatatlan rendezők. A cowboytörténetek nagyszámú közönségét vi­szont a revolver- és ököl­hősök népszerűsége terem­ti meg, akiknek jelleme rendszerint makulátlanul tiszta vagy végletesen go­nosz, és így a nézők nem­csak a káprázatosán élethű verekedésekben gyönyör­ködhetnek, de kielégülhet igazságérzetük is, hiszen alig akad westem-alkotás, mely felrúgná azt a kötele­ző szabályt, mely szerint a küzdelem, ha még oly kö­nyörtelen is — csakis a jó győzelmével végződhet. Silány tucatáruk soka­sága, de néhány kivételesen érzékeny művészi alkotás is született ebben a sajátos filmműfajban, hiszen nem létezik olyan forma, mely­ben az igazi és teremtő képzelet ne tudna nagyot és eredetit alkotni. A hét mesterlövész, John Sturges alkotása sajnos, az utóbbi kategóriába nem so­rolható. Jó színészek — vagy inkább neves szerep­lők —, színes, látványos jelenetek sora követi egy­mást, de a film cselekmé­nyét átszövi valamiféle szükségtelen és zavaró ér- zelmesség. A főhős alakító­ja, a világhírűvé leborot­vált hajzatával lett Yul Brynner játéka sablonos és merev, zavaró a „ke­mivel több mint egy év óta nemcsak a saját, hanem a szülési szabadságon levő társnőjének körzetét is el­látja. Sok fáradsággal járó foglalkozás a védőnőé, de aki hivatásának tekinti, azt nagy erkölcsi elismerés övezi. Az alatt a 10 eszten­dő alatt, amit Gudmon Sán­dorné, a szegedi egészség- ügyi szakiskola elvégezése óta Solton eltöltött, össze­sen több mint 10 ezer csa­mény legények” önfelál­dozása és nagylelkűsége, mely nemcsak a lövöldözés­ben, hanem a rangon aluli munkák, a falépítés, a kő­hordás örömteli elvégzésé­ben nyilvánul meg. Zavaró a western műfaján belül, hiszen ezekben a nyugati történetekben nem a reali­tást, hanem a mese sajá­tos játékát, következetes­ségét és szokásos stílusesz­közeit kérjük számon. Ezek figyelembevételével is inkább bosszant, mint­sem szórakoztat bennünket A hét mesterlövész törté­nete. Pavlovits Miklós Mint két harcigép, úgy dolgozik össze a bajai Al- sódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság két lánctalpasa. „Vezéreik”: Horváth An­tal és Markó Ferenc paran­csára Harta és Solt között, az országút melletti árte­rületen valóban harci fel­adatot látnak el a gépko­losszusok. Most, „békeidő­ben”, amikor tehát a Duna ládlátogatást végzett. Ért­hető, hogy a legtöbb helyen szinte már hozzátartozónak tekintik. Amikor közel­múltban a Hazafias Nép­front tanácstagnak javasol­ta, a 11-es számú községi tanácstagi körzet választó- polgárai egyhangúlag őt je­lölték. Éppen családlátogatásból tért vissza, amikor minap munkahelyén, a solti egész­ségházban felkerestük. El­mondotta, hogy nagyon örül a jelölésnek és meg­tisztelőnek érzi a bizalmat. A közéletben már eddig is tevékenykedett a tanács ifjúságvédelmi bizottsága tagjaként, azonkívül egész­ségügyi felvilágosító elő­adásokat tartott 8. osztályos lányoknak az osztályfőnöki órákon. Tanácstagnak azon­ban most jelölték először. — Egészségügyi dolgozó­ként mit talál a legfonto­sabbnak jövőbeni munká­jában? — Csaknem ezer tizen­négy éven aluli kisgyermek él Solton. A tejellátást kel­lene rendszeressé tenni a számukra, hogy ne csak délelőtt, hanem délután is hozzá lehessen jutni az üz­letekben. A fejlődő szerve­zetnek nagy szüksége van a tejre, s remélem, hogy a helybeli ÁFÉSZ segítségé­vel az egész napos árusítás is megvalósítható lesz. — Ügy értesültünk, hogy a negyedik ötéves tervben gyarapodik Solt egészség- ügyi hálózata. — Valóban. A község központjában új gyógyszer- tár épül. Ugyanott kap majd helyet a jelenleginél sokkal tágasabb egészség­ház és az orvosi rendelő. Körzeti orvost és védőnőt kap a 2000 lakosú Kíssolt. A tanács ezenkívül a bel­területi óvodát szándékozik bővíteni legalább két fog­lalkoztató helyiséggel. Vé­dőnő számára lehet-e hálá- sabb közéleti tevékenység, mint a jövendő generáció szociális és egészségügyi el­látásának javításáért fára­dozni? Egyetlen szóval lehet rá válaszolni: — Nem! is olyan szelíden, békessé- gesen folyik medrében, és a szép tavaszi napsütésben még csak híre sincs árvíz- veszélynek — éppen egy esetleges áradásra is felké­szülve rendezik itt a tere­pet. Kiegyenlítik a felszín nagy hepehupáit, s ami­kor kultúrtáj képét ölti az ártérnek ez a széles sáv­ja, folytatódhat rajta a fá­Hétfőn, szerdán és szom­baton van ügyfélfogadás a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. igazgatási osztá­lyának gyámügyi előadójá­nál. Ezeken a napokon ál­talában 25—30 esetben nyí­lik a nagy barna ajtó, amelyen 1968. július 15 óta új névtábla olvasható: Bán Izabella, gyámügyi előadó. Éppen egy határozatot fog­lal írásba, de szívesen sza­kít időt arra, hogy mun­kájáról, a megyeszékhelyen adódó gyámügyi feladatok­ról, gondokról és eredmé­nyekről beszélgessünk. TSékány ásó is elég — A félfogadásokon ál­talában nem csak olyan esetekkel találkozunk, amelyekről hosszú jegyző­könyveket kell felvenni. Gyakori, hogy néhány fel- világosító szó is elegendő. Egy tanács, útbaigazítás is kielégíti az érdeklődőt. Ez éppen úgy nem ritka kivé­tel, mint az ellenkező: vagyis, amikor valóban in­tézkedni, kihallgatni, jegy­zőkönyvet készíteni szük­séges. A gyámügyi munka tulajdonképpen két nagy területre osztható: a fia­talkorúakkal való foglalko­zás és azokkal a felnőttek­kel való törődés, akik gondnokság alatt állnak, ügyeik vitelére önállóan nem képesek. A kettőnek aztán számos változata le­hetséges, mint ahogy van is — magyarázza Bán Iza­bella. Legvégső esetben Most végzi a jogtudomá­nyi egyetemet, pontosab­ban már csak az állam­vizsgái vannak hátra. Ez lesz a második diplomája. Az első: földrajz—magyar szakos tanár. Évekig kollé­giumi nevelőtanárként dol­gozott Kecskeméten, s most itt a gyámügyi munkában mindkét képesítését hasz­nosítani tudja: jogász és pedagógus. sítás. Hogy olyan legyen hosszan a betonút menti térség, mint a gépek mö­götti fasoros rész és azok a közeli területek, ahol már régebben elvégezték munkájukat a buldózerok. A fásítás azt is szolgálja, hogy árvíz esetén az út­menti facsoportok felfogják a gátig hatoló hullámok ostromát. — Feladataink közül a legfontosabb — mondja —, hogy óvjuk a fiatalkorúa­kat a testi, szellemi és er­kölcsi veszélyektől, ennek érdekében megelőző intéz­kedéseket tegyünk. A ve­szély forrásai, okai külön­bözőek lehetnek még a szubjektív—objektív cso­portosításon belül is. Mert annak hogy egy tizenöt éves leány erkölcsileg kisiklott, vagy ebbe az irányba tart, nem biztos, hogy a szülők az okai. De — egy másik fiktív példával élve — erő­sen feltételezhető, hogy a 14 éves fiú azért csavarog, lop, mert otthon durvák a szülők, vele nem törődnek, esetleg el is kergetik ha­zulról stb. — Mit tud tenni a gyám­ügyi előadó ilyenkor? — Sajnos, nagyon hatá­sos módszerekről nem szá­molhatok be. Arra törek­szünk, hogy a fiatalkorú, a szülő magatartásán vala­miképpen változtassunk. Szólunk a munkahelynek, iskolának, ráirányítjuk a tanár, a munkahelyi vezető figyelmét az illetőre, eset­leg mi is beszélünk vele. Legvégső esetben pedig ál­lami gondozásba vesszük a gyereket — tájékoztat az előadónő. Albisottságok a városban A fiatalkorúakkal kap­csolatos óvó. és megelőző intézkedéshez tudnia kell a gyámhatóságnak, hogy hol, milyen veszélyeztető körülmények vannak. Er­ről többféle „csatornán” szerez tudomást a hatóság: rendőrségtől, a körzet ta­nácstagjától, egyéni beje­lentőtől, saját észlelésük alapján. Közel három éve azonban szervezetté vált ez az addig spontán hálózat. Megalakították az iskola­körzetenként működő gyer­mek- és ifjúságvédelmi al­bizottságokat. — Ezeknek az albizottsá­goknak a tagjai — saját körzetükben — szemmel tartják a fiatalkorúakat, a gyerekeket Azután megtudom, hogy Kecskeméten jelenleg mint­egy 260 állami gondozott van, pontosabban a város fiatalkorú lakói közül eny- nyit kellett — a már emlí­tett okok miatt — kiemelni eddigi környezetéből. Aktabőség — létssámhiánnyal Az elmondottakkal azon­ban még nem merült ki a gyámügyi előadó tevékeny­ségi köre. Évenként egy­szer ugyanis el kell számol­tatni a kiskorúak gondno­kait. A fiatalkorban — te­hát 18 év előtt — házas­ságot kötni szándékozók engedélye ügyében intéz­kedni.' Csupán ez utóbbiból évenként 60—70 akta szü­letik. Van természetesen el­utasítás is. Feljelentést ké­szíteni olyankor, ha a szü­lők ifjúság elleni bűntettet valósítottak meg. Helyszín­re menni, bíróságra sza­ladni hatósági tanúként, beszélni az albizottság tag­jaival, az iskolákkal. a munkahelyekkel, a szülők­kel, a fiatalkorúakkal. — Nem sok ez egy em­bernek? Korántsem sajnáltam akarom magam, amikor azt mondom, hogv csak erőc túlórázással érhetem utói 1 M magam. De ezt a munka­kört nagyon szeretem és szívesen csinálom. — Melyik volt a legmeg­rázóbb eset a három év alatt? — Az első évben mind­egyik nagyon megrázott, aztán némileg csökkent bennem ez a nagyfokú ér­zékenység. De még most is éjszakákat nem alszom, ha egy gyereket a szülők és a gyerek akarata ellenére muszáj intézetbe vinni. Tudom, hogy egy-két hét alatt megszokja, s nem akar majd hazamenni, de mégis el kell vinnünk, ép­pen az ő érdekében. Igen, ilyen esetben a jo­gász és a pedagógus együtt dönt az intézkedés helyes­ségéről. Aztán napokig „vi­tatkoznak”, hogy kinek volt igaza. Ehhez a mun­kához valóban hivatássze- retetre van szükség. G. S. ÉrdekyédéSem és termelés A termelőszövetkezetek tagságának 36 százaléka női dolgozó. Munkájuk a szövetkezetekben alapvető fontosságú, tevékeny rész­vételük nélkül aligha kép­zelhető el a mezőgazdasá­gi üzemek fejlődése. A Központi Bizottság 1970. évi határozatának, és a Szövetkezetpolitikai Mun­kaközösség ajánlásának megfelelően a zárszámadó és vezetőségválasztó köz­gyűléseken mindenütt megválasztották a nőfci- zottságokat. Módosították az alapszabályt, rögzítet­ték a mozgalom legfon­tosabb kérdéseit, a gaz­daságokban elfoglalt he­lyét és szerepét. Ezáltal létrejött egy. az egész tag­ság által elismert, a tsz belső mechanizmusába szorosan beilleszkedő szervezet, amelynek fel­adata és célja a nők hely­zetének javítása. A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkeztek Te­rületi Szövetségének nő­bizottsága élére állt a te­rületükhöz tartozó mező- gazdasági üzemekben megindult mozgalomnak. A közelmúltban tartott ülésükön már részletes programot dolgoztak ki. A termelőszövetkezetek­hez kiküldött írásos aján­lásban felhívjuk a nőbi­zottságokat, hogy válja­nak következetes, valósá­gos érdekvédelmi szerve­zetté. Mielőbb vegyék számba a helyi adottsá­gokat és lehetőségeket, ezek ismeretében tevé­kenységükkel segítsék szövetkezeteik gazdasági célkitűzéseinek megvaló­sítását. A területi szövetség nő­bizottsága módot nyújt a tapasztalatok kicserélé­sére is. Április első heté­ben tanácskozásra hívják össze a mozgalom üzemi vezetőit, az év folyamán pedig többször tartanak 1—2 napos továbbkép­zést. A tervek szerint egy- egy üzemben alapos vizs­gálódást végeznek. Az így szerzett gyakorlati tapasz­talatokat megismertetik az összes nőmozgalmi ve­zetővel, hogy munkájuk­ban hasznosítani tudják. D. É. A hét mesterlövész K. A. T ereprendezés (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents