Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
1971. április 6, kedd 8. oldal [fii Bácsfilm Bácsfilm Bácsfilm Bácsfifm Bácsfilm Bácsfilm 1 STH i RBzierSleteiik védelmében Pár napon belül két panaszos levél is érkezett szerkesztőségünkbe, amelyek, ha más-más sérelmet hánytorgatnak is fel, mégis egyazon gond két összetevőjével kapcsolatosak. A cél is, amely a tollat vezérelte, azonos: a pihenést, szórakozást, kikapcsolódást szolgáló, s egyúttal a környezet egészségét is óvó közterületek védelme. Az eteő levelet egy kecskeméti leninvárosi édesanya írta. Gyermekei a játszótéren feltették neki a kérdést: Miért nincs hinta? Ö azt. válaszolta: tél van, a hintákat — hogy az időjárás viszontagságaitól megvédjék — ősszel leszerelik, és tavasszal majd újból használatba helyezik. Persze, a gyermeki logika olykor nehéz helyzet elé állítja, majdhogy nem megszégyeníti a felnőtteket. Mert a fiú nyomban visszakérdezett: ha így van, akkor miért nein szorulnak védelemre a padok, azoknak nem árt a hó, az eső?! Erre már az édesanyának nem volt nem is lehetett — meggyőztő válasza, érvelése. Hiszen, mint írja, a padok nemcsak kint maradnak télire, hanem azok karbantartását, festését is évek óta elhanyagolják. Ha más városokban törődnek ezzel, Kecskeméten miért nem? S mivel levélírónk nem tudja melyik szervhez címezze panaszát, jogos aggodalmaira a sajtó nyilvánossága útján kér választ. A másik levélíró arra hívja fel a figyelmet: mi szükség van a Ceglédi úti temető fáinak kiirtására. A környéken bölcsőde, óvoda van, s a városrész levegőjét amúgyis szennyezi a vasút, a gyárüzemek közelsége. A csekély zöldövezet eddig kilehelt némi oxigént, s valamicskét a smogból is felfogott. Most viszont a lég- szennyező anyagok akadálytalanul gomolyognak e tájon, ahol egyébként a kórház tbc-osztálya is helyet kapott. Ezek a megjegyzések — több mint elgondolkoztatok. Annyi szó esett már arról, hogy kevés Kecskeméten a gyermekjátszótér, s a meglevőkre is több gondot kellene fordítani. Oly sokan hiányolják az Alföld kellős közepén, nem éppen pormentes városunkban, mind több zöldövezet létesítését. S akkor még azt a kevés, árnyat adó, a káros szennyeződést felfogó, megszűrő fát is „ki kell termelni”? (Az utóbbi levél vételekor arra gyanakodtunk, talán a közeljövőben létesítendő sportcsarnok helyét fátlanítják. A városi tanács illetékes osztálya azonban eloszlatta ezt az aggályt. Közié ük szerint viszont a temető területén fakivágásra senki nem kért, s így nem is kaphatott tőlük engedélyt. Ha tehát ott valóban irtás — és nem csonkolás — történik, az jogszabályba ütközik!) Egy bizonyos: az említett problémák semmiképp sem megoldhatatlanok. Es bízunk abban, hogy — bár az élet l'pten-nyomon felvet a fejlődéssel együtt járó gondokat — ilyen jellegű panaszokkal mind kevesebb- szer kell majd a jövőben foglalkoznunk, nekünk és az orvoslásukra illetékeseknek egyaránt! —a —r Egy betű jelentése A napokban rövid, alig egyórás zártkörű vetítésre hívtak a kecskeméti Városi moziba. Elsőnek egy húszperces színes filmet láttunk Kiskunfélegyházáról. Tavaly készült, a kiskun napokra Utána egy fekete-fehér reklámfilm következett: az egyik budapesti javító vállalat ajánlja szolgálatait. Majd négy színes filmecske a kecskeméti barackról; a konzervbefőttről, meg a pálinkáról. Azután megint fekete-fehérben a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt kínálja a mezőgazdasági kiállításon bemutatott cikkeit. A téma több nézőnek érdektelen, mégis figyelünk, elgyönyörködtetnek a szép képek, a lágy, csillogó tónusok ... Színes film zárja a műsort: őszi séta Szabolcsban. Hálás téma; hangulatos, szép film. A technikai kivitel jó színvonalú. Keskeny — széles Házigazdánk, a megyei flmstúdió. A műsor ízelítő volt egy év terméséből. Valamennyi az utóbbi esztendőben készült, mind az ő produkciójuk. Mégis mekkora különbségek. Az első, a „Kiskun rapszódia” is jó, de színei túl harsányak; mozgásban, képszerkesztésben, technikailag, azaz az operatőri munka lehetőségeiben feltűnően elmarad a többi mögött. Ez ugyanis keskenyfilm, a többi pedig normál. A B betfi A megyei filmstúdiót nem kell bemutatnunk, olvasóink közül nagyon sokan ismerik. Számtalanszor láthatta filmeseinket a közönség munkában. Ott voltak a nagyobb ünnepeken, egy-egy új létesítmény avatásán, s utána viszontlátták a résztvevők magukat a mozivásznon, a megyei híradófilmeken, sőt most már évek óta rendszeresen a televízió képernyőjén is. A stúdiónak újabban saját „címere” van, akárcsak a nagy filmgyáraknak... Két folyó között sárga mező, benne a megyeszékhely jele, a kecske, körülötte felirat: BÁCSFILM. Ez az új neve a stúdiónak. A produkciókon pedig egy B-be- tűvel végződik a film engedélyszáma. Ez a B-betű az, amire igen büszkék lehetnek a Bácsfilm munkatársai, s felettes hatóságuk, a megyei tanács, amelynek köszönhető, hogy a stúdió valóságos kis filmgyár lett ma már, sőt büszke lehet rá még a megyei moziüzemi vállalat is, mert a kezdet kezdetén segítette, támogatta az ambiciózus filmesekét, az első kis csoportot: Radó Gyulát, Schremm Rezsőt, Ábrahám Jááost. Gyorsan, megbízhatóan Egy ilyen betű az engedélyszám végén — rangot jelent a filmszakmában. A Bácsfilmen kívül csak két országos vállalat kapott eddig ilyen saját jelzést: a MAFILM és a Pannónia. A harmadik a mi kis filmgyárunk. Fennállásának tizenkét esztendeje alatt a stúdió kereken 150 filmet készített. Ebből tavaly, egy év alatt 35 készült, összesen 11 és fél óra időtartammal, összehasonlítás végett: ez hozzávetőleg hét játékfilm műsorideje, s Magyarországon évente 20 játékfilmet gyártanak. A Bácsfilm múlt évi forgalma meghaladta a négy és fél millió forintot. Mit készít a Bácsfilm, és kinek? A felettes hatóság, a megyei tanács két óra műsoridő költségeit vállalja. Ennek ellenében három óra és egynéhány percnyi dokumentum- és propagandafilmet gyártottak a tanácsnak a múlt esztendőben. Ezenkívül önálló produkciókat vállaltak nagyvállalatok és országos intézmények megrendelésére, mintegy 25-öt. Dokumentumfilmeket, reklám- és oktatófilmeket; műfajban, játékidőben egyaránt a legkülönfélébbeket. Az érdeklődés nagy, s mint a tavalyi termés mutatja, egyre nagyobb. A Bácsfilmre felfigyeltek már külföldön is. A piac igénye növekszik, a hazai gyártó kapacitás azonban nem; a megrendelők szívesen jönnek a Bácsfilmhez, mert itt megbízhatóan dolgoznak, s gyorsabban is, mint a nagyobb vállalatok. Ugyanez az oka annak is, hogy ide hozzák labo- rálni az országban gyártott valamennyi színes film ne- gatívját. Gyár lesz? Ügy beszéltünk a Bács- filmről, mint kis filmgyárról, s amint a fentiekből látható, nem alaptalanul. Ám azok a tervek, amelyeket az illetékesek már fontolgatnak, jóval messzebb néznek. Eszerint külön épületet kapna a Bácsfilm, amelyhez még az egyik fővárosi vállalat is társulna, s hamarosan valóban bármilyen igényes feladatra alkalmas lenne a kecskeméti filmgyár. Ábrahám János, a stúdió vezetője azonban szerényebb, amikor ezekről a tervekről kérdezzük: — A kereslet csakugyan igen nagy és egyre több. A mostani bemutató vetítés után is három vállalat jelentkezett megrendeléssel. De filmgyárról beszélni túlzás, ha arra gondolunk, amit a közönség ért ez alatt. Nem álmodozunk arról, hogy majd játékfilmeket készítünk Kecskeméten. Jó dokumentumfilmeket, s hasonlókat, ami ehhez a műfajhoz tartozik!... Ez a mi dolgunk, ehhez értünk. Nemsokára bemutatjuk például a Kodály-szeminá- riumról szóló egyórás filmünket. A jelekből ítélve ebből még a tengeren túl is vesznek néhány kópiát. S még egy vágyuk van, bár csekélységnek hangzik: szeretnének többet szerepelni a megye közönsége előtt. — Űjabban ritkán találkoznak a mozikban a hír. adóinkkal. Az ok: a technika halad. Korábban kes- kenyfilmeket készítettünk a falusi moziknak. De egy. re kevesebb a keskenyfil mes mozi. Nekünk is lépést kell tartanunk tehát a korral. Ezután normál- filmekkel, bemutatón látott, technikával szeretnénk jelentkezni a megye korszerű filmszínházaiban. M. L. Néhány szavunk elemzése A múltkor ismertetett szófejtő szótár második kötete alapján elemezzük néhány szavunlfcait (zárójelben a szó első írásos előfordulásának időpontja található). Hoppon marad szólásunk (1821) kapcsolatba hozható a régi „Akkor mondj hoppot, amikor által ugortad az árkot” közmondással. Arra vonatkozott, aki előre örült valaminek, aki eleve bizonyosra vett valamit, és elkiabálta a szerencséjét. Hoppot mondott, amikor még nem ugrotta át az árkot. Hoppot mond, de nem ugrik, így lesz ez a szólásunk az eredménytelenség kifejezője. A krokodilkönnyek (1804) a képmutató siránkozást jelentik. Nemzetközi minták alapján keletkezett úgynevezett tükörszó. 'E kifejezés alapja az a hiedelem, hogy a krokodil gyermeksírásihoz hasonló hangon csalogatja magához áldozatát, és miután megette, megsiratja. A krokodilkönnyek szó régebben a ravasz lépre csalás kifejezéseként szerepelt. Később vette fel mai jelentését. Eleinte farkas sírásról beszéltek (1598), a mai változat feltehetően német hatásra keletkezett. A herkópáter (1784) elő- tagja a Hirkó, vagy Her- kó családnév. Valószínűleg a XVII, század második felében élt labancpárti, protestánsiüldöző Hirkó János nevével azonos. Állandósult szókapcsolatban a XIX. századtól a tagadás erősítése, illetőleg enyhébb szitokszó lett belőle. A jancsibankó (1895) előtagja a János név becézett^ alakja. Ez a „jancsi” az értetlenség vagy csekélyebb értékűség kifejezője lehetett (mint a jancsi- bicska,^ jancsikályha. sőt a fajankó is). A jancsibankót / a múlt században főként a nagybérlők alkalmazták munkaibérfizetésre (a munkások csak meghatározott helyen vásárolhattak érte). A királydinnye (1807) „király’’ előtagjának tréfás vagy gúnyos használatban leértékelő szerepe lehetett, mint a jómadár, díszpinty előtagjának. De az utótag, a dinnye is ilyen alapon került az összetételbe. A növény kicsiny, tüskés termését is csak gúnyosan lehet dinnyének nevezni. A makkegészséges (1908) összetétel alapja az „egészséges, mint a makik” szóláshasonlat, tehát magyar fejlemény. Sokan a német kerngesund magyar megfelelőjének tartják. Ez az összetétel jó példa lehet arra, hogy csak az adatok pontos ismerete lehet a döntő a szavak elemzésében. A kávézók,, szektája” bizonyára érdeklődéssel olvassa a kávé szó elemzését (1651). A szót Zrínyi Miklós írta le először a Szigeti veszedelemben. A szó forrása a kávécserje egyik őshazájának, az abesszíniái Kaffa vidékének a neve. Maga a kávé szó arab eredetű, perzsa közvetítéssel került az oszmán-török nyelvbe, majd onnan a magyarba. A kölni szó (1957) írásban nagyon későn jelent meg. A kölnivízből (1833) jelentéstapadással önálló, sült. Feltűnő a későd írásos lejegyzés, élő nyelvi használata sokkal előbb kezdődhetett. (En nek oka az lehetett, hogy írásban, különösen hirdetésekben mindig a teljes alakot használták. Az 1833-as első adat is hirdetés volt.) Olvasóink százával találhatnak a szótárban ezekhez hasonló, érdekesnél érdekesebb szóelemzéseket. Kiss István Marc Berti ügyében is elégedett lehetett. A gyáros szohájában talált egyik konyakosüvegen és a fürdőszoba gömbölyű fémkilincsén sértetlen ujjlenyomatokat sikerült felfedezniük. A rögzített, majd a római bűnügyi laboratóriumban előhívott ujjlenyomatokat képtávíron még az éjszaka Párizsba továbbították... Marc hatodik ösztöne, amit ő a kopó szimatának nevezett, azt súgta, hogy az ismeretlen név niögül az Interpol régi ismerősének kell előbukkannia. Marc tanácsára Luigi Palermónak is elküldette az ujjlenyomatokat, azonosítás céljából. Marc még háziköntösben téblábolt. A fürdőszobát és az intim helyiség akusztikáját próbálgatta, mert rekedtes, dörmögő és abszolút hamis hangját párizsi lakásában még felesége sem tudta elviselni. Marc viszont szenvedélyesen szeretett énekelni. Egy Hervé- operett különösen szívéhez nőtt pár futamát gargarizálta torkában, amikor pontosan nyolc órakor megszólalt a szobatelefon. — Hé, öregfiú, alszol még? — ismerte fel Luigi hangját, aki már a szálloda halijából beszélt. — Gyere fel hozzám — invitálta Marc a főfelügvelőt. Mire Luigi Marc szobájába lépett, barátját, a földön térdelve találta, amint egy kirakós kockával játszó gyerek, kicsiny kemény kartonjaival a fél szőnyeget teleszórta. — Gyere csak, gyere .X — fogadta Marc a belépő Luigit. — Ide nézz, cimborám, Marc tata pasziánsza kezd összeállni... csak itt van még üres kocka, meg itt... Ebbe a pikk király helyére, na mit gondolsz, ki kerül? Luciano, barátocskám. — Adja isten! Oda viszont a bal oldali üres kockába máris beteheted a következő kártyalapot. Párizs is, Palermo is jelentkezett. A te drágái-Hős dr. Bertidet, mit gondolsz, valójában minek hívják? És kicsoda ő?„. es Luigi hatásos szünetet tartott. Marc töprengve nézte végig krimi-pasziánszát újra meg újra és kissé tétován a vizsgázó gyerek szendeségével, aki nem százszázalékig biztos válaszában, így szólt: — Csak nem Fleurot Matrangája? — Nyertél! Bartolomeo Matranga, a hírhedt egykori maffiafőnök, Don Calogero Vizzini villabeli főjegyzője. Többször indult ellene eljárás gyilkosság gyanúja miatt, de 1948-ban eltűnt Szicíliából a drága. A Giu- liano-ügybe belegabalyodott palermói rendőrhatóság ezután azt hitte, hogy Matranga barátunk külföldre távozott. Párizs szerint pedig 1950-ben egy kábítószerügylet gyanúja miatt állapították meg személyazonosságát ... Feltehetően szoros üzleti kapcsolatban áll a te pikk királyoddal, Salvatore, aza? Charles, azaz közismert alvilági nevén Lucky, vagy mázlis Lucianóval... — Ezek szerint a hölgyek nem a szeretői, és a fickó nem egy Casanova, hanem a lánykák. Maria Belloni- hoz hasonlóan, futárszolgálatot teljesítenek és Távol- és Közel-Keletről Berti úrnak szállítják a kábítószereket. — Pontosan — bólintott Luigi. — Ugyanis Belloni kisasszony mellé még egy portrét tehetsz. Az éjszaka egy Ankarából érkező repülőgép utasai közül kiszűrtük Alida Monese kisasszonyt, becenevén Mimit. Duplafedelű neszesszeréből csekély öt kilogramm ópium került elő és a hölgy doktor Bertit jelölte meg munkaadójául. Elmondása szerint harmadik esztendeje dolgozik dr. Berti kozmetikai cégénél és mindeddig úgy tudta, hogy olcsó kölni előállításához szükséges nyersanyagokat csempész be az országba, azt is csak azért, mert ezekre a nyersanyagokra Berti elmondása szerint, túlságosan magas a védővám. Ankarai, singapore-i, sai- goni, teheráni, bejrúti és adanai címeket adott meg. ö maga egy hete utazott el Rómából... — Gyönyörű... csodás... Ha lány lennél, menten adnék egy puszit, pajtás — áradozott Marc és korát meghazudtoló fürgeséggel pattant fel a szőnyegről. — Ezt jelezte az én kártyám is, csak azt nem értem, mi az ördögöt keresett a corleonei Liggio a milánói Bon- ta-villában. — Apropos, Liggio... Casetti jelentette, hogy tegnap este fél kilenckor letartóztatta a palermói repülőtéren. A fickónál félig kiürült, jánoskenyértáras géppisztoly volt. Telefonálás közben ütöttek rajta, és így nem volt alkalma fegyverét használni. (Folytatjuk.) i
