Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
L oldal 1971. április 29, csütőrtflS Értelmiségi közérzet Garán o Hogyan élés hogyan|nehezebben verődik híd. gondolkodik önmagáról — Hozzáteendő, hogy az értsd: a lakóhelyi közös- j utóbbiak képzettségüket tőségben betöltött szerepéről, kintve sem egységesek: vifeladatairól — a falusi ér telmiség, nem túlságosan gyakori vitatéma ez még manapság sem. Épp ezért szonylag kevés közöttük az egyetemet, főiskolát végzett, jóval több a technikus, vagy az olyan, aki — a rákérdezések szintjéig ju- i egyébként rátermett — tó önvizsgálódást is egyértelmű üdvözléssel kell fogadnunk. Márcsak azért is, mert a kölcsönös eszmecsere közösségi fórum élet- rehívását igényli és teszi is lehetővé. Garán, az újra megalakuló értelmiségi klub elsőnek megtartott vitáján fogalmazódtak meg bennem ezek a gondolatok. Kis magyarázat az újbóli alakuláshoz: ez a bácskai falu nem könnyű „terep”, lakossága, eredetét tekintve eléggé vegyes összetételű. Egyrészt nemzetiségi falu: német, délszláv és magyar anyanyelvű, másrészt az utóbbi csoporthoz tartozók — lévén szó telepesekről •— a legkülönbözőbb magyarlakta vidékek arculatát, szokásnormáit hozták magukkal; a Felvidékről, a Dunántúlról, Rakamazról, Karcagról, Gyomáról. Két, két és fél évtized alatt még nem következhetett be tökéletes egybeolvadás. És ezt a sokarcúságot, érthető módon, a község értelmiségi foglalkozású honpolgárai is magukon viselik. Nem tagadták, sőt nyíltan hangoztatták: létezik közöttük a megosztottság. De rögtön hozzátették: ez nem a nemzetiségi hovatartozás, vagy az egykori származási helyhez való kötődés mentén érvényesül. Inkább nagyon is mai jellegű társadalmi tényezőkből — az emberi érdeklődés, igények különbözőségéből, a közéleti feladatok más-más fajta felfogásából — fakad. Példázatnak kézenfekvő a klub esete is. Előzőleg azért szűnt meg, mert puszta megléte is ellenkezést váltott ki a község korábbi vezetőiből, akik mindenható szentenciaként jelentették ki: az értelmiségi klub egyet jelent a tömegektől való elszakadással. S ezt tudomásul kellett venniük, anélkül, hogy akár a legparányibb elemzés alá vették volna mind a „tömeg”, mind az „elszakadás” fogalmának korszerű értelmezését. Meg kell jegyezni, hogy a megszüntetés nem egyik napról a másikra és nem hatalmi szóra történt: fokról fokra olyan helyzet alakult ki, hogy a klub egyre inkább kocsmához hasonlított, s az értelmiségiek sorra-rendre elmaradoztak. Ez viszont azt bizonyítja, hogy az értelmiségi közösség nem volt annyira eleven és hatékony, hogy útját állhatta volna a bomlasztó tendenciáknak. Nem, mert a megosztottság a legfontosabb kontaktust: az értelmiségiek és a községi vezetők kapcsolatát tette lehetetlenné. S itt még külön is érdekes, hogy foglalkozásuk alapján a helyi párt- és tanácsi vezetők szintén az értelmiségi kategóriába tartoznak. Mindebből az is kitetszik: bonyolultak, több irányban rétegezettek a j mai falu emberi viszonylatai. Gara mostani vezetőinek kapcsolatai a község többi értelmiségével nem hasonlítható a korábbihoz. De a pedagógusolt és az agrárértelmiségiek között — holott itt is ez tekinthető a két legjelentősebb csoportnak — már autodidaktaként lát el ve zetői tisztséget. Elfoglaltságuk másrészt a mezőgazdaság szezonális jellegéhez igazodik. Mindkét tényezővel összefügg, hogy szellemi igényesség dolgában esetleg nem mindenben versenyezhetnek a pedagógusokkal. Ugyanakkor a pedagógusok közéleti szerepvállalása nagyobb, ám ezzel nem áll arányban az anyagi megbecsülés, s jövedelem kiegészítésként elvállalnak olyan munkát is, mint például volt legutóbb az ebszámlálá3. Természetes ma már, hogy egy kollektív eszmecsere alkalmával szélsőségesebb vélekedések is elhangzanak. Olyasmi például, hogy Garán szellemi restség, eltunyulás, tespe- dés tapasztalható. Hogy mindenek középpontjában csak az anyagiak állnak. Ám ezzel szemben inkább rokonszenvezem azzal az állásponttal, hogy az értelmiségiek egységét eddig nem is nagyon volt alkalmuk demonstrálni — megfelelő helyi rendezvények hiányában. Mert a szokásos évfordulós eseményeken kívül egyedül csak a tűzoltóversenyt rendezték meg... S itt értékes gondolat rejtőzik, méghozzá az, hogy az elevenebb szellemi pezsgéshez alkalom, fórum, terep is szükséges. Sportnyelven szólva: a szellemi mérkőzéshez is pályára van szükség. S ha van mozgás, ha van lendület, az előbb-utóbb a felszínre „dobja” az előrehaladás legelszántabb híveit, élharcosait. Akik a legnemesebb értelemben vett tekintélyre tesznek szert, akik tevékenységükkel és életükkel példaként szolgálnak, s akiket érdemes követni. Mert van értelmes és megvalósítható cél. Vannak ilyen feladatok Garán? A kérdés szónoki, mert közérdekű teendők ma mindenütt számlálha- tatlan mennyiségben adódnak, s maga a rangsorolás is szellemi kapacitást igényel. És hogy van értelme a közért való fáradozásnak, arra már helyi példa is akad... A községi vezetőknek nem csekély részük van abban, hogy a most korszerűsítésre kerülő baja—bácsszentgyörgyi mű- útnak a községen átvezető két kilométeres szakaszat kilencméteres szélességben építik meg, holott eredetileg itt is csak hatméteresre tervezték. De jelentőségében az sem kisebb tett, hogy szorgalmazták az értelmiségi klub újbóli életrehívá- sát. Ebben az a bizalom — és ma már bizonyosság — nyilvánul meg, hogy a szándékot nem az elszakadás, hanem a közösséggel való összeforrás vágya vezérli. Hatvani Dániel Két hangverseny Vége felé közeledik az 1970—71-es zenei évad. Ennek tünete lehet az a megcsappant érdeklődés, mely- lyel közönségünk az utóbbi napok két hangversenyét fogadta. Pedig mindkét műsor vonzó lehetett volna: az egyiken a szólisztikusan ritkán hallható hárfa szólalt meg, a hétfői zenekari est műsorában pedig a zenekari irodalom több „népszerű” darabja hangzott el. A rendezői szándéknak és a közönség reagálásának efféle divergenciája mindenesetre elgondolkodtató. Juta Zoff hárfaestje kellemes színfoltja volt hangversenysorozatunknak. A német művésznő mestere hangszerének: nagy .technikai felkészültsége, hangzásának szépsége és színeinek gazdagsága egyaránt • • Ötezer szövetkezeti tag versenye A Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének versenybizottsága értékelte a körzetéhez tartozó gazdaságok elmúlt évi eredményeit Tavaly tovább fejlődtek a versenyformák a körzet sajátosságainak megfelelően. Külön értékelte a bizottság a kedvezőbb és a kedvezőtlen termelési adottságú termelőszövetkezetek. valamint a szakszövetkezetek versenyét. Ezenkívül egyes fontosabb ágazatok eredményeinek összesítésére is sor került Külön meghirdették a hústermelési, az alma-. szőlő- és kajszitermesztési versenyt Tavaly ötezer szövetkezeti tag vett reszt a nemes vetélkedésben. 20 százalékkal több mint 1969-ben. A nők aránya 25, a fiataloké 30 százalékkal emelkedett. A szocialista brigád címért küzdők száma 60 százalékkal nőtt. A versenynek lendületet adott a X. pártkongresszusra tett számos vállalás. Az értékelés szerint 23 millió forint összegű megtakarítást és termelési többletet értek el a szövetkezetek a verseny nyomán. Ez az ösz- szeg 15 százalékkal magasabb, mint az 1969. évi eredmény. A kedvezőbb adottságú gazdaságok közül első a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. amely már harmadszor nyeri el a szövetség vándorzászlaját. Ezzel a zászló örökös birtokosa lesz. A szanki Petőfi Termelőszövetkezet a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kategóriájában nyerte el az első helyet. A szak- szövetkezetek között másodszor nyeri el a szövetség vándorzászlaját a La- josmizsei Almavirág. A hústermelési versenyben a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményt a Homokhátság csaknem 100 gazdasága közül. Tavaly egy holdra számítva 14 ezer forint értékű húst termelt A szőlőtermesztésben a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a télialma-termesz- tésben a lakiteleki Szikra, a kajszibarack-termesztésben pedig a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményt. A területi szövetség versenybizottsága erre az évre is meghirde'te a versenyt a tavalyihoz hasonló feltételekkel. K. S.-A'- V f. -M ■ •. ' ' s' x< * - * - Mm i aJdlcÄ ilv’* í'' 5S-. -JiiiÉ í Naponta több mint száz asszony duggat.fr a hagymát a hajósi Tsz-ben. Képünkön az egyik legszorgalmasabb brigád, a tizennyolc József Attila tagú Follardt. hozzájárult ahhoz, hogy a hosszú műsor elejétől végig le tudta kötni a hallgatókat. Legkevésbé a két első szám tetszett Nem tudom, a hangszer sajátosságai vagy elsődlegesen „romantikus” jellege okozta-e, hogy Händel és Beethoven egy-egy művét olyan ritmikai szabadsággal játszotta a művésznő, amit a klasz- szikus stílus nem enged meg. A koncert további részének virtuóz karakterdarabjai azonban igen jó hatást keltettek. Kiemelkedett a műsorból két ritkán hallható, zeneilag is érdekes és értékes mű: Dussek finom, könnyed szonátája és Hindemith századunk klasszicista törekvéseit reprezentáló hárfaszonátája. A legnagyobb közönség- sikere — érthetően — Liszt: Szerelmi álmok című művének, valamint a ráadásként játszott Smetana: Moldvájából készült ügyes átiratnak volt. A Debreceni MÁV Filharmónia zenekarát Breit- ner Tamás vezényelte hétfőn este. A műsort mindenekelőtt a túlméretezett- ség jellemezte, nemcsak időtartamban, de abban is, hogy több művet —- így az igen nagy feladatot jelentő Bartók-hegedüversenyt — először játszotta az együttes, s az idő és a próbák száma kevés volt a művek megérlelésáhez. Pedig a hangverseny Weber: Oberon-nyitányának lendületes előadásával biztatóan indult. Schubert: Befejezetlen szimfóniája azonban zeneileg szürkén, sok pontatlansággal szólalt meg, amit ennyire közismert műben nehezen lehet elviselni, Bartók: rlegedűversenyének magánszólamát Boda Eszter játszotta. Megalapozott tudású, biztos felkészültségű művészt ismertünk meg benne. A zenekarral való összedolgozottság hiánya (mindössze egy közös próbát tudtak tartani!) azonban érezhetően — és teljesen érthetően — nyomasztotta, így végeredményben nem kaphattunk reális képet előadói kvalitásairól. Ugyanez érvényes Breit- ner Tamás karmesteri produkciójára. Bizonyára jó kezű. muzikális és rutinos dirigens, ennek bebizonyítására azonban — a már említett objektív okok miatt — ez alkalommal kevés lehetősége nyílt. Végül a műsor befejező száma némileg kárpótolt az előzményekért Richard Strauss: Till Eulenspiegel című szimfónikus költeményének pikareszk hatású muzsikájában az előadók ismét magukra találtait, s így a mű, ha nem' is hibátlan, de jellegében jól megfogott előadásban zárta a hangversenyt Körber Tivadar OLVASÓINKÉ A SZÓ Jár-e táppénz? Feleségem néhány éve a (Olvasónk közérdekű kér- Bajai Férfi Fehérnemű- ! déseire az alábiakban vágyár bedolgozója. Havonta ! kiszólunk: a bedolgozók 1000 forintot keres. munkaviszonyát szabályozó A közelmúltban egyik rendeletet a Magyar Köz- muhkatársa kikérte munkakönyvét, de abban a gyár bejegyzését hogy dolgozója volt, nem találta. Ezek után szeretnénk tudni, hogy a bedolgozók munkaideje nyugdíjba számít -e, esetleg teljesítményük szabályozza ezt —, SZTK-biztosítottak-e, betegségük esetén részükre jár-e táppénz? Schindler Mátyás Nemesnádudvar löny 1968. május 21-i 42. száma tartalmazza. Eszerint a bedolgozó tevékenysége szolgálati időt képez, amennyiben munkájával havonta legalább 250 forintot keres. SZTK-biztosított. Betegsége idejére táppénz jár. A nyugdíjkorhatár elérésekor a bedolgozással töltött munkaidőt szolgálati időnek számítják be.) Tavaly szeptember 9-én a Katymár és Vidéke ÁFÉSZ madarasi üzletében egy lengyel gyártmányú varrógépet vásároltam. A gép most negyedszer van garanciális javításon. Ez azt jelenti, hogy több hétig nem használhatom, bár hibája ma is ugyanaz, ami eredetileg volt: szakítja, illetve kétKeresetkiesést jelent szeresen hurkolja a cérnát. Bedolgozó vagyok. Egy- egy gépjavítás nekem havi 4—500 forint keresetkiesést jelent! Ha nem lehet megjavítani, miért nem cserélik ki gépemet az ÁFÉSZ üzletében? Sikari Árpádné Madaras Távolról intézkedett Április elején Kecskemétről Orgoványra utaztam a Kecskemét—Pécs— Mohács autóbuszjáraton. A bugaci elágazásnál szálltam le, illetve estem ki a buszból. Eredetileg az első ajtónál akartam íeszállni — ott ültem közelében —, de a kalauz nem engedett. Hátraküldött és távolból intézkedett az ajtó ki- és becsukásakor. A balesetet csak lélekjelenlétem akadályozta meg. Az esetet véletlennek tartottam. A napokban azonban ismét ezzel a járattal utaztam. Amikor felszálltam, szóltam a kalauznak, íiogy én voltam az aki az elmúlt alkalommal majdnem kiesett. — ... És mégis velünk akar utazni? —• &éraezte. Ekkor is, az első ajtótól vezényelve bonyolította le, a másik ajtónál történő leszállást. Mivel gyakran utazom autóbusszal tudom, hogy a kalauzok lesegítik az utasokat, de legalább is ott állnak a leszállásnál az ajtóban ! özv. Horváth Emilné Orgovány Szerkesztői üzenetek Nagy Mihály Kecskemét: A filmet valóban felemelt helyárakkal mutatták be. Ezt a beszerzés költségei indokolták. P. Andrásné Kecskemét: Köszönj ük, hpgy felhívta figyelmünket a jelenségre. A témára még visszatérünk. Juhász Gyula utca lakói, Bácsalmás: A. nagyközségi tanács a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalatnál megrendelte a közkifolyó felszerelését. Kérésünkre a rendelést megsürgették.
