Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
■'' S. oldal 1971. április 1, csütörtök Sajtókonferencia a határon dulás hírügynökség tudósíII hadsereg hű Bllendehez Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke kedden mondott beszédében hangoztatta, hegy „a nép ellenségei megpróbálták rávenni a fegyveres erőket, döntsék meg a baloldali kormányt”. A kísérlet nem sikerült, a hadsereg ugyanis tiszteletben tartja a törvényességet és a népnek a szavazásokon kinyilvánított akaratát — hangsúlyozta beszédében Allende. (AP) Jttfloszl Ma és a KGST r „Reális alapok vannak [Jugoszlávia együttműködésének erőteljesebb kiszélesítésére a KGST tagországaival” — jelentette ki Dragisa Djokovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) fa-gja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST végrehajtó bizottságában. A (jugoszláv miniszter elsősorban a termelési kooperáció és a szakosítás terén lát nagy lehetőségeket Jugoszlávia és KGST-tagországok együttműködésére. Jugoszlávia az elmúlt öt évben 5,5 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat bonyolított le a KGST tagjaival, s ez az összeg a következő ötéves Időszakban 7,2 milliárd jdollára emelkedik. HANOI Tóth Pál, az MTI tudósítója jelenti: Nem mindennapi utazásra hívta meg a Laoszi Hazafias _Front pártjának hanoi tájékoztató irodája a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítókat. Az utazás előzménye, hogy a Patet Lao egységei foglyul ejtették Nguyen Van Tho ezredest, a délvietnami ejtőernyős hadosztály 3. dandárénak parancsnokát és egész törzsét. Lehetővé tették a tudósítóknak, hogy találkozzanak az elfogott tisztekkel a VDK és Laosz határának egy pontján. A jelen levő tudósítók elsősorban Nguyen Van Tho ezredeshez intézték kérdéseiket, két tisztje pedig időnként kiegészítette az ezredes válaszát. A legtöbb kérdés a fogságba esés körülményeire és arra vonatkozott, hogy a laoszi vereség után a fogoly tisztek hogyan ítélik meg a nixoni vietnamizálás jövőjét. Az ezredes és tisztjei elismerően szóltak a hazafias erőknek a vártnál nagyobb tüzéreiéről, összehangolt támadásáról és hatékony taktikájáról. Az Akahata tudósítójának kérdésére az ezredes elmondta, hogy az amerikaiak tulajdonképpen becsapták sai- goni bábjaikat, mert ígéreteik ellenére nem látták el őket hatékonyabb tűzfegyverekkel. A dél-vietnami Felszabatojanak kérdésére válaszolva Tho ezredes a nixoni vietnamizálásd program következményeként elmondta, hogy Dél-Vietnamban gyors ütemben, erőszakos toborzással töltik fel a saigoni hadsereget. Amerikaiak helyett vietnamiakat küldenek harcba, hogy azok a testvérharcban amerikai érdekekért amerikaiak helyett pusztuljanak el. Az MTI tudósítója arról érdeklődött, hogy milyen az amerikai katonák és tisztek viszonya a dél-vietnami katonákhoz. Tho ezredes válaszában elmondta, hogy a laoszi hadműveleteket ugyanúgy, mint a rendkívül veszélyes kambodzsai támadást az amerikaiak tervelték ki Indokína népei ellen. Ezért ma mér ő igazságosnak tartja a három ország népeinek harcát az imperializmus ellen. A dél-vietnami hadsereg katonáinak harci szelleméről az ezredes elmondotta, hogy a csatákban felbomlottak a legjobban kiképzett és felszerelt egységek is. Sokan megszöktek, mások pedig elvesztették bizalmukat a hadsereg vezetése iránt. Több tudósító kérdésére ! a tisztek elmondották, hogy a fogságban jól bánnak velük, gyógykezelésben és megfelelő ellátásban részesülnek, a Patet Lao katonái emberségesek irántuk. A DNFF fegyveres erői egyébként kedden és szerdára virradó éjszaka Dél- Vietnam egész területének különböző pontjain folytatták offenzívájukat és zavaró hadműveleteiket a Saigon i rezsim állásai ellen — közölte szerdán reggel egy dél-vietnami katonai szóvivő. A szóvivő beismerése szerint számszerűleg a legtöbb összecsapásra az „északi fronton” levő tartományokban került sor. A felszabadító erők kedden Quang Tri tartomány térségében további három’ amerikai helikoptert lőttek le. öt amerikai megsebesült. Thieu, a saigoni bábrezsim elnöke szerdán azt állította, hogy a „Lám Son 719” fedőnéven megindított laoszi hadművelet folytatódik. Beismerte, hogy bár „bizonyos egységek visszavonultak Dél-Vietnamba”, a saigoni csapatok azonban — szerinte — ismét megindították a támadást a partizánok állítólagos laoszi utánpótlási vonalai ellen. Riad javaslata Kiürítés két szakaszban Kényes kérdésekre nem válaszol Resfivo olasz belügyminiszter kedden válaszolt a : parlamenti pártcsoportok képviselőinek 1 kérdéseire. , Nem tagadhatta a demokratikus és köztársasági intézmények megdöntését ’célzó fasiszta összeesküvés előkészületeit, de igyekezett azok jelentőségét csökkenteni. A rendőrség — mondotta — teljes mértékben tisztában volt a tavaly december 7-én és 8-án megtartott gyűlések tényével, de csupán mintegy 100 főnyi, parlamenten kívüli szélsőjobboldali csoport összejöveteléről volt szól. Valerio Borghese meneküléséről azt állította: azért nem vonták be útlevelét, mert „nem adtak ki elfogatási parancsot ellene”. A vitában felszólalt Pietro Iingrao, az Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportjának vezetője. Helytelenítette, hogy a 100 főnyi csoportból mindössze öt embert tartóztattak le, s a legfőbb felelősnek sikerült elmenekülnie. Megkérdezte: mi célt szolgáltak a Borghese herceg házában talált névjegyzékek, s vajon tájékoztatták-e Tanassi hadügyminisztert az összeesküvők és az ejtőernyősegyesületek kapcsolatairól. Restivo belügyminiszter nem válaszolt ezekre a kérdésekre. Ingrao felszólította a kormányt, hogy alkalmazza a neofasiszta fél-katonai és politikai szervezetek megfékezését célzó 1952. évi törvéryt. PÁRIZS Kairói kormánykörök és párizsi politikai megfigyelők égyaránt ‘megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik az EAK Nyugat-Európábán akkreditált nagyköveteinek találkozóját, amelyen Mahmud Riad külügyminiszter tájékoztatja az egyiptomi diplomatákat a kairói kormány elképzeléseiről. Értesülések szerint a diplomáciai offenzíva fő célját a külügyminiszter abban határozta meg, hogy nyomást ’ kell, gyakorolni Izraelre és az Egyesült Államokra, Jarring február 8-án átnyújtott javaslatainak elfogadása érdekében. Az Ál Ahram című kairói félhivatalos lap Párizsból keltezett jelentése szerint Riad kijelentette: Egyiptom úgy véli, két szakaszban lehetne megvalósítani az izraeli csapatok visszavonását. Az első szakasz az izraeli csapatok részleges kivonása lenne ’a Szuezi-csatoma térségéből. E lépés következtében lehetővé válna a csatorna megnyitása. Ezt követné a csapatok teljes kivonása’. Az A1 Ahram idézte Riadnák azt a kijelentését is, miszerint Egyiptom üdvözölné, ha a javasolt közel- keleti nemzetközi békefenntartó erőkben minél több földközi-tengeri ország venne részt, élükön Olaszországgal. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Rogers amerikai külügyminiszter Riad hoz intézett üzenetet, amelyet Robert Anderson, az Egyesült Államok párizsi nagykövetségének tanácsadója juttatott el az EAK külügyminiszteréhez. Az A1 Ahram részleteket nem közöl, de valószínűnek látszik, hogy Rogers cáfolni kívánja azokat a híreket, amelyek szerint Abba Eban izraeli miniszterelnök tiltakozásának eredményeképpen változott volna az amerikai álláspont. Pakisztán viharos napjai E pillanatban Pakisztán keleti részéről semmi bizonyosat nem tud a világ, csak azt, hogy polgárháború van és tízezres nagyságrendben számolják a halottakat. E vérzivatar méreteinek es okainak megértéséhez mindenekelőtt azt kell tud. ni, hogy a brit gyarmatosítók beavatkozása után India kettéosztásakor szinte lehetetlen államalakulatként jött létre Pakisztán. A 800 000 négyzetkilométer nagyságú Nyugat-Pakisztánt 1700 kilométer választja el a hatszorta kisebb Kelet- Pakisztántól. Ugyanakkor a lakosság többsége Kelet- Pakisztánban él. Ráadásul az országban a tényleges gazdasági . és államhatalmi pozíciókat Nyugat-Pakisztán monopolizálta. Noha a devizabevételek több mint felét a kelet-pakisztáni kivitel hozta, a költségvetés kétharmad részét, a katonai és adminisztratív kiadások négyötödét költötték Nyugat-Pakisztánra. A köztisztviselői és katona- tiszti kar csaknem teljes egészében nyugat-pakisztániakból áll, sőt a hadsereg gépesített egységeinek többsége is. Mindehhez hozzájárul, távoli, idegen államra, amely Kelet-Pákisztánt kizsákmányolja. Emiatt a keleti országrészben mindig rendkívül erős volt a tartomány teljes függetlenségét követelő mozgalom, vagy legalábbis a mesz- szemenő autonómia igénye. Amíg a pakisztáni állam katonai kormányzás alatt állt, és a különböző pártok tevékenységét csak formálisan engedélyezték — a függetlenségi irányzatokat felszín alá lehetett szorítani. 1970. decemberében azonban Jakja Khán pakisztáni elnök elrendelte az általános választások megKelet-Pakisztánban a Műd. zsibur Rahman sejk által vezetett Avami Liga elsöprő többségbe került. Ez a többség Kelet-Pakisztán népességi túlsúlya miatt olyan nagy volt, hogy Rahman pártja a központi nemzetgyűlés mandátumainak abszolút többségét is megszerezte; márpedig Rahman és az Avami Liga előre autonómiát követelt Kelet-Pakisztán számára és most már megvolt az al_ kotmányos lehetősége arra, hogy ezt a nyugat-pakisztáni képviselőkkel szemben a nemzetgyűlésben meg is szavaztassa. A választások tehát helyrehozhatatlan ellentmondást teremtettek a nyugat- pakisztáni kézben levő fegyveres és adminisztratív hatalom — meg a kelet-pakisztániak kezébe csúszott törvényhozói hatalom között, ^ hogy Kelet-Pakisztán ben- gáli lakossága számára a túlnyomórészben pandzsá- bi nyugat-pakisztáni lakos, ság szokásai és nyelve is teljesen idegen. Az elmúlt húsz év során így Kelet- Pakisztánban egyre inkább úgy tekintettek az ország nyugati részére, mint egy tartasat. Ez erkölcsi és társadalmi szempontból pozitív lépés volt. Fontos lépés a katonai uralom felszámolása felé. Az eredmény azonban azt bizonyította, hogy nem mérték fel helyesen az erő- viszonyoikat. A választások eredményeként ugyanis Kohl—Bahr-találkozó Szerdán Berlinben tizedszer találkozott Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára és dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára. Az indiai kormány határozata Az indiai parlament alsóháza szerdán reggel egyhangúlag elfogadott határozatban követelte, hogy a pakisztáni kormány haladéktalanul szüntesse be az erőszak alkalmazását és a védtelen kelet-bengálisi nép lemészárlását. Három évet kapott egy pap Egy lisszaboni politikai bíróság kedden háromévi fegyházbüntetéssel sújtott egy 43 éves római katolikus papot, nyolc vádlottat pedig 16 naptól négy és fél évig terjedő fegyházbüntetésre ítélt, azzal a váddal, hogy tagjai voltak az angolai népi felszabadítási mozgalomnak (MPLA). A bebörtönzöttek 5—15 évre politikai jogaikat is elveszítik. Akár a középkorban Kedd éjszaka egy angol katonai járőr Belfastban egy toliban és kátrányban meghempergetett fiatalembert talált, nyakánál fogva egy lámpaoszlophoz láncolva. A férfit, akit valószínűleg az illegális ír köz- társasági hadsereg (IRA) büntetett meg ezzel a módszerrel, kórházba szállították. Egymással harcoltak A rendőrség közlése szerint Ankarában kedden jobb- és baloldali diákok utcai tűzharcot vívtak. A főváros központjában egy iskola épületét négy robbanás rázta meg. Az utcai harcban egy diák megsebesült, három személyt pedig az iskolai robbanással kapcsolatban letartóztattak. A rendőrség szerint az utcai összecsapásnak nem volt konkrét oka. Feltevésük szerint a diákok ideológiai ellentéteik miatt csaptak össze. Arab csúcs Szerdára virradó éjszaka nem történt jelentősebb incidens Ammanban, ahol hatodik napja tart a Palesztinái gerillák és a jor- dáníai hadsereg újabb szembenállása. A Palesztinái milíciák az éjszaka védelmi állásokat foglaltak el a főváros több pontján. Nem történt összetűzés Je- rash városában sem, amelyet a gerillák kedden körülzártak. Ennek ellenére rendkívül feszült a hangulat és szinte bizonyosra veszik a harcok fellángolását. Az ammani rádió megkezdte a kampányt az ellenállókat támogató arab kormányok ellen: elsőként Kadhafi líbiai államfő ellen intézett éles kirohanást. A kairói A1 Ahram szerdai jelentése szerint Anvar Szadat, az EAK elnöke felvette a kapcsolatot számos arab vezetővel és uralkodóval. A lap nem részletezi a kapcsolatfelvétel jellegét, de megfigyelők valószínűnek tartják* hogy az egyiptomi államfő célja a múlt év szeptemberi válság idején összehívott csúcsértekezlethez hasonló tanácskozás létrehozása. Anglia és a személyes szabadság LONDON (MTI) A polgári jogok tanácsa elnevezésű angol nem kommunista társadalmi szervezet évi jelentése azzal vádolja Reginaid Maudling belügyminisztert és a tory kormányt, hogy előkészíti a szabadságjogok megnyirbálását és „az átmenetet a zsarnoksághoz”. A jelentés szerint az angol türelmesség és liberalizmus hagyományaival ellentétes irányzat erősödését olyan tények jelzik, mint Rudi Dutschke kitoloncolása, a görög junta ellen tüntető cambridge-i fiatalok ellen hozott szigorú ítélet, az International Times szerkesztősége ellen intézett rendőri támadás, a cigányok,színes bőrű bevándorlók és más kisebbségek zaklatása, az óvadék elleni szabadon bocsátás egyre gyakoribb megtagadása, a rendőrség ellen tett panaszok tárgyilagos megvizsgálásának hiánya, a fellebbezési jog megtagadása bizonyos esetekben, a telefon- lehallgatás, rendőri besúgók és provokátorok alkalmazása. Ezért Jahja Khán csak február közepén szánta rá magát arra, hogy március 3_ára összehívja a nemzet- gyűlést. Amikor Rahman megismételte az autonómiára vonatkozó követeléseit — a központi kormány megerősítette a Kelét-Pa- kisztánban állomásozó csapatokat és elrendelte . a rendkívüli állapotot. Rövid tárgyalási időszak következett — rendkívül feszült légkörben. A tárgyalásokon. Bhuttó volt külügyminiszter, aki Nyugat-Pakisztánban választási győzelmet aratott, Jahja Khánt támogatta, és elítélte Kelet-Pakisztán ön. állósodási törekvéseit. Ez világossá tette, hogy sem a hadsereg, sem Nyu* gat-Pakisztán vezető politikai erői nem hajlandók lemondani a Kelet-Pakisztán fölötti hegemóniáról. A tár. gyúlási időszak kudarca után Jahja elhalasztotta a nemzetgyűlés összehívását — mire Rahman és pártja általános „engedetlenségi mozgalmat” hirdetett, követelte a központi kormány csapatainak kivonását és gyakorlatilag , kézbe vette az országrész adminisztrációját. A Kelet-Pakisztánban állomásozó katonai egységek ekkor tüzet nyitottak — és megindult a polgár- háború. A helyzet e pillanatban teljesen áttekinthetetlen. Ami viszont a távolabbi perspektívákat illeti — az a Pakisztán, amelyet a világ 1947 óta ismer, nincs többé. Lehetséges, hogy a központi kormány ágyúi ideiglenesen föld alá szorítják a kelet-pakisztáni , lakosság autonom és függetlenségi követeléseit. 1700 kilométer távolságból azonban aligha lehet tartósán megszervezni 65 millió ember fegyveres . elnyomását. —i. —e.
